ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

9 dolog, ami a testeddel történik, ha nem szexelsz

Egyrészt a szex szórakoztató, így érdemes csinálni, másrészt ha nincs jelen a szex az életünkben, akkor elmaradnak a szexnek jól kimutatható érzelmi és fizikai előnyei.
Forrás: Life Advisor, Címkép: Niek Verlaan képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2021. október 14.



A Life Advisor célja, hogy minél több embert segítsen és inspiráljon az élet szeretetére, az álmai elérésre és hogy megvalósítsák a bennük rejlő lehetőségeket.

Életünk bizonyos pontjain elkerülhetetlenül megesik velünk, hogy nincs szex az életünkben. Ez tarthat egészen néhány naptól, akár hónapokig is. A Covid-19 ezen a területen sem tette könnyebbé a dolgokat. Bár egyre többen vagyunk beoltva, mivel szinten havonta új változatai tűnnek fel a vírusnak, sokan még mindig aggódnak a szexuális életük és a koronavírussal kapcsolatos összefüggések miatt. A Kinsey Intézet készített egy tanulmányt, amelyben a szex és a kapcsolatok minőségét vizsgálták a koronavírus idején. A résztvevők 44%-a úgy nyilatkozott, hogy csökkent a szexuális élete a járvány első hónapjaiban, míg 30%-a a résztvevőknek semmilyen jelentős változást nem tapasztalt.

Justin Lehmiller a Kinsey Intézet tudományos munkatársa a tanulmány eredménye alapján arról számolt be, hogy a férfiak kevesebbet maszturbálnak és általánosságban elmondható, hogy az emberek kevesebbet szexelnek. Ennek egyik oka, hogy az emberek stresszesebbek és szorongóbbak, ami csökkenti a szexuális vágyat. A szexualitás és az intimitás hiánya több okból is rossz. Egyrészt a szex szórakoztató, így érdemes csinálni, másrészt ha nincs jelen a szex az életünkben, akkor elmaradnak a szexnek jól kimutatható érzelmi és fizikai előnyei. Arról nem is beszélve, hogy a szex remek módja annak, hogy kapcsolatba kerüljünk a párunkkal, nélküle pedig megromolhat a kapcsolat.

De mi történik valójában a testeddel, ha hosszú ideig nem szexelsz? Íme a 9 legmeglepőbb dolog.

1. Feszültebb leszel

Egy remek, szexel töltött éjszaka szó szerint mindennél jobb lehet. Még akkor is, ha a főnököd napközben a nyakadba liheg vagy csomó határidőt kell betartanod, ha van szex az életedben, ezek a dolgok szuper kezelhetőnek tűnnek a mindennapokban. Ennek nyilvánvaló oka van. Az orgazmus során endorfinok szabadulnak fel, amelyek javítják a hangulatunkat.

2. Nem alszol olyan jól

Az alvásunk minősége a stresszszintünktől jelentősen függ. Ha stresszesek vagyunk nem fogunk tudni minőségi alvást biztosítani önmagunknak. Ez pedig egy ördögi kör, mert ha nem alszol jól, a végén még stresszesebb leszel.

A szex számos hormon és neurotranszmitter felszabadításával segít levezetni a stresszt. A jó alváshoz pedig szükség van három hormonra az oxitocinra, prolaktinra és a dopaminra.

Az oxitocinnak nyugtató hatása van és bárki, aki próbált már elaludni stresszes állapotban tudja, hogy a nyugalom a legjobb módja az alvásra való felkészülésnek. A prolaktin megelégedettség érzetet kelt, a dopamind pedig a jól ismert boldogsághomron.

Röviden tehát, ha szexelsz, akkor kevésbé valószínű, hogy stresszes leszel, így jobban fogsz majd aludni.

3. Megugorhat a vérnyomásod

Szex nélkül feltűnhet, hogy a vérnyomásod megemelkedik. Ez is összefügg a szex és a stressz közötti kapcsolattal. A gyakori szex javítja a szervezet fiziológiai válaszát a stresszre, így alacsonyan tartja például a vérnyomásunkat is.

4. Nagyobb a kockázata szívbetegség kialakulásának

Az American Journal of Cardiology-ban megjelent tanulmány szerint, azok a férfiak, akik hetente legalább kétszer szexelnek, fele annyira hajlamosak arra, hogy szívbetegségek alakuljanak ki náluk. A gyakran szexuális életet élők valószínűleg támogató, intim kapcsolatban élnek. Ez javítja az egészségüket, csökkenti a stresszt, így kevésbé lesznek kitéve a szívbetegségeknek.

5. Befolyásolhatja a kognitív funkciókat

A szexuális aktivitás javítja a memóriánkat. Ha ez elmarad, akkor egyrészt ott van a már többször is megemlített stressz az életünkben, másrészt az agyunk memóriáért felelős része sem fog tudni megfelelően működni.

6. Kiesel a rutinból

Ismered a mondást miszerint, "Ha nem használod, elveszíted"? Nos, ez bizonyos mértékig igaz is. Egy tanulmány kimutatta, hogy az 50-es, 60-as és 70-es éveikben járó, szexuálisan nem aktív férfiak nagyobb valószínűséggel szenvednek merevedési zavarban. Ennek van is némi értelme: intellektuális szinten a karok és lábak, valamint az erogén zónák közötti navigálás meglehetősen nehéz dolog, így képzeljük el azt a tényt, hogy ha hónapokig egyáltalán nem szexelünk, mennyire nehezebbé válik a dolgunk. A kutatás egyébként azt sugallja, hogyha nincs is partnered, a rendszeres maszturbálás segíthet enyhíteni ezeket a hatásokat.

7. Ha nem maszturbálsz megnő a prosztatarák kockázata

Ha nincs rendszeres szex az életedben és nem is maszturbálsz, az nem egészséges. Kutatások szerint a rendszeres maszturbálás segít csökkenteni a prosztatarák kialakulásának lehetőségét.

8. Gyengül az immunrendszered

Az immunrendszerünk számára az orgazmus hihetetlenül előnyös. Carl Charnetski és Francis Brennan pszichológusok vizsgálatot végeztek erről. Nyálmintákat elemeztek olyan emberektől, akik hetente kétszer-háromszor szexeltek. Ezen emberek szervezetében rendkívül nagy mennyiségben termelődött antitest, amely az immunrendszerük megerősítésére és az esetlegesen felmerülő betegségek kialakulására volt hatással.

9. Romlani fog a teljesítményed

A szex nélküli életnek két fázisa van. Egyrészt, amikor rendkívül vágysz rá és szinte bármi izgalmi állapotba tud hozni, a másik része pedig, amikor totális passzivitást mutatsz. Mindez nyilván a mindennapi teljesítményedre is hatással lesz. Az aktív szexuális életet élő párok ugyanis sokkal boldogabbak a mindennapokban.

Ha tetszett, amit olvastál, keresd a Life Advisor blogot hasonló cikkekért!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hirtelen műsorváltozás a TV2-n, teljesen átalakul a ma esti főműsoridő
A csatornán a változás egy héten belül már a második, keddtől a hétköznap esti műsorrend is átalakult.


Átalakul a TV2 esti műsorrendje, ma este a főműsoridőt szinte teljes egészében filmek foglalják el.

A szombati program módosítását a Média Klub vette észre – írta a Blikk.

A sort 18:55-kor az Indul a bakterház! című vígjáték nyitja, ezt követi 20:25-kor a Ryan Reynolds főszereplésével készült Free Guy, majd 22:35-kor Liam Neeson akciófilmje, a The Commuter – Nincs kiszállás zárja a sort.

A csatorna a héten már a hétköznap esti kínálatába is belenyúlt. Keddtől a Tények Plusz után dupla adaggal jelentkezik a Kincsvadászok: 19:55-től új epizódok kerülnek képernyőre, 21:20-tól pedig egy régebbi részt ismételnek.

A késő esti sáv is megváltozott, 22:30-tól a Lakásvadászok ismétlése helyett az Újratervezés című lakásfelújító műsor vadonatúj adásait követhetik a nézők.

A hétköznapi műsorrend átalakítása azután történt, hogy nemrég véget ért az Exatlon Hungary idei évada, a csatorna így az új epizódokkal és a népszerű formátumok visszatérésével tölti ki a programot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy miért alszol egyre rosszabbul, ahogy idősebb leszel
Ha esténként hiába fáradt a tested, az agyad mégis éber, nem csak te tehetsz róla.


Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.

„Az öregedés olyan testi és életmódbeli változásokat indíthat el, amelyek hátrányosan befolyásolják az alvást”

– magyarázta a szakértő.

A legfontosabb változás a belső óránkat szabályozó cirkadián ritmus ellaposodása. Ez a rendszer felelős azért, hogy reggel frissen ébredjünk, este pedig elálmosodjunk, de ahogy idősödünk, a nappal és éjszaka közötti hormonális jelek – például a melatonin és a kortizol szintjének ingadozása – gyengülnek. A professzor szerint ez az elcsúszás okozza a paradox helyzetet.

„A cirkadián ritmusnak a tipikus 24 órás időbeosztástól való eltávolodása nappal álmosabbá, éjjel pedig éberebbé tehet.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idősebb szervezet kevesebb melatonint termel, és a hormon fényre adott válasza is gyengül, ráadásul a test érzékenyebbé válik a koffeinre, miközben gyakoribbak az alvást zavaró krónikus fájdalmak vagy az éberséget fokozó gyógyszerek mellékhatásai is – írta a brit fogyasztóvédelmi magazin, a Which?.

A megoldás kulcsa a belső óra újrahangolása, amire a leghatékonyabb eszköz a tudatos fényszabályozás.

Morgan professzor kiemelte, hogy a fény gátolja az alvást segítő melatonin termelődését. „Ez azt jelenti, hogy este érdemes kerülni az erős fényt, reggel pedig törekedni kell az erős fénynek való kitettségre.” Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy este a plafonvilágítás helyett használjunk inkább kislámpákat, kerüljük a mobiltelefon és a tablet képernyőjét, reggel pedig töltsünk legalább fél órát a szabadban, természetes fénynél.

A másik kulcsfontosságú elem a rendszeres testmozgás, amely egy friss kutatás szerint heti 150 percnyi adagban jelentősen csökkenti az inszomnia tüneteit.

„Nincs szükség megerőltető edzésre: egy tempós séta, könnyű kocogás vagy kis súlyok emelése is segít a jó alvás támogatásában” – tanácsolja a professzor, aki a reggeli, kültéri mozgást javasolja.

Ezek mellett a következetes napirend, a koffein délután 2 óra utáni kerülése és a hűvös, 18 Celsius-fokos hálószoba is sokat segíthet. Ha a probléma több hónapja fennáll és rontja a nappali életminőséget, érdemes orvoshoz fordulni. A leghatékonyabb, gyógyszermentes megoldás az inszomniára specializálódott kognitív viselkedésterápia (CBT–I). Gyógyszereket – például melatonint vagy új típusú, orexin-gátló szereket – általában csak rövid távra, más megoldások sikertelensége esetén írnak fel.

Az alvászavarok gyakran súlyosabb betegségek kísérőtünetei. Kutatások szerint a Parkinson-kórral élők mintegy 96 százaléka küzd álmatlansággal vagy nappali álmossággal. A jelenség nem egyedi: más kutatások, például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) összefoglalója szerint, a tartós légszennyezés és az időskori demencia között is találtak kapcsolatot, rávilágítva, hogy a jó alvás az általános egészségi állapot tükre is lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A CIA földönkívüliek után kutathatott a fogyasztói DNS-tesztek adatai között – állítja egy informátor
Súlyos vádakkal illették a CIA-t: a hírszerzés titokban kutatott a 23andMe és az Ancestry származásvizsgálatok felhasználói között. A forrás egy konkrét volt CIA-elemzőt is megnevezett a program mögött.


„A CIA le akarja vadászni őket” – állítja egy informátor, aki szerint az amerikai hírszerzés a 23andMe és az Ancestry.com DNS-adatbázisait is megpróbálta felhasználni, hogy földönkívüliek nyomait kutassa a felhasználók között. Jason Reza Jorjani egy podcastben beszélt arról, hogy a CIA egy „hátsó kapun” keresztül férhet hozzá a népszerű genetikai teszteket kínáló cégek adataihoz, hogy egy konkrét, „nem emberi” eredetre utaló genetikai variánst azonosítson – írta a New York Post.

Jorjani szerint ezek a lények a coloradói Sziklás-hegység kisvárosaiban élnek, és külsőleg szinte megkülönböztethetetlenek az emberektől.

„Azért nem tűnnek fel, mert magas skandinávoknak néznek ki.”

A tudós állítja, az információt Lyn Buchanantől, egy nyugalmazott katonától kapta, aki az amerikai hadsereg egykori, távoli érzékeléssel foglalkozó programjában vett részt. A vád szerint a DNS-szűrő programot Christopher „Kit” Green, a CIA egykori elemzője és UAP-szakértő dolgozta ki. Green a hetvenes években volt a program tagja, és jóval a DNS-tesztelő cégek megalapítása előtt elhagyta a hírszerző ügynökséget.

Buchanan arról is beszélt, hogy egy alkalommal három, magát „nordikusnak” valló lény kereste fel, akik egy zsarnoki kormány elől menekültek a Földre, és azért kérték a segítségét, hogy elkerüljék a CIA figyelmét.

A leszármazottaikról azt mondták: „Nézd, a gyerekeink, különösen az unokáink nem tudják, honnan jönnek. Történeteket mesélünk nekik arról, hogy mondjuk a nagyszüleik Svédországból valók.”

A Pentagon ezzel szemben évek óta azt hangsúlyozza, hogy nincs bizonyított bizonyíték földönkívüliek létezésére. A Védelmi Minisztérium anomáliákkal foglalkozó irodája (AARO) 2024-es jelentésében is megerősítette, hogy nem találtak bizonyítékot sem földönkívüli technológiára, sem arra, hogy az amerikai kormány bármit is eltitkolna ezzel kapcsolatban.

A két érintett cég, a 23andMe és az Ancestry.com is rendszeresen közzétesz átláthatósági jelentéseket.

A 23andMe legutóbbi, 2026 áprilisában frissített riportja szerint nem kaptak titkos, nemzetbiztonsági célú megkeresést, és az Ancestry is hasonlóról számolt be.

A Jorjani által vázolt „hátsó kapus” hozzáférésre semmilyen nyilvános bizonyíték nincs.

A fogyasztói genetikai adatbázisok bűnügyi célú használata 2018-ban kapott nagy nyilvánosságot a Golden State Killer-ügyben, ahol a nyílt forráskódú GEDmatch oldott meg egy több évtizedes rejtélyt, ami országos vitát indított a módszer jogi és etikai kereteiről. A bizalmi kérdéseket tovább mélyítette a 23andMe 2023-as adatszivárgása, amely közel hétmillió profilt érintett, majd a cég 2025-ös csődvédelme és eszközeinek eladása.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk