prcikk: 70 milliárd forintos beruházást jelentett be a Bosch Magyarországon | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

70 milliárd forintos beruházást jelentett be a Bosch Magyarországon

Az állam 10 milliárd forint támogatást nyújt. Egy 100 ezer négyzetméteres raktárközpont épül, valamint bővítik a kéziszerszám- és akkumulátorgyártást is Miskolcon.


Csaknem 70 milliárd forintos beruházást jelentett be a Robert Bosch Power Tool Kft. Magyarországon, amelynek keretében 2024 végéig logisztikai központot hoznak létre, illetve bővítik a kéziszerszám- és akkumulátorgyártást Miskolcon - közölte a tárca tájékoztatása szerint pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a német tulajdoni hátterű, hazánkban mintegy 20 ezer embernek munkát adó vállalat két fázisban megvalósuló projektjének értéke 70 milliárd forint, amihez az állam 10 milliárd forint támogatást nyújt.

Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, Magyarország azonban nem pusztán jól vizsgázott a rendkívül nehéz időszakban, hanem tavaly egyenesen "mesterhármast" ért el, megdöntve a foglalkoztatottság, a beruházások és az export rekordját is.

"Ezzel sikerült azt a célkitűzésünket elérni, hogy Magyarország egyfajta lokális kivétel legyen abban a recesszióban, amely körülvesz minket" - szögezte le.

Aláhúzta: a siker alapja a beruházások ösztönzése, a világ egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása, amelyek nyomán hazánk nyújtja a legvonzóbb beruházási környezetet Közép-Európában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy 2022-ben minden nehézség ellenére is 4,6 százalékos növekedést produkált a gazdaság, hat egymást követő hónapban 4,7 millió felett volt a foglalkoztatottak száma, és 19 százalékos bővülést követően 142 milliárd eurót ért el a kivitel.

Emellett - mint rámutatott - 6,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra, amelyek magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek.

A miniszter ezután leszögezte, hogy a Bosch 440 leányvállalattal rendelkezik a világ 60 országában, így különösen nagy eredmény, hogy a magyarországi fejlesztés mellett döntöttek.

Kijelentette, hogy a cég beruházásai egyszerre szolgálják a kormány két célját, az újraiparosítást, illetve az elmozdulást a "Made in Hungary" felől az "Invented in Hungary" irányába.

"Tehát a Bosch nem csak beruházási volument hoz Magyarországra, az elmúlt években egyébként több százmilliárd forint értékben, hanem beruházásaival a magyar gazdaság technológiai színvonalát is jelentős mértékben növeli"

- közölte.

Majd hozzátette, hogy Magyarország az elektromos motorral működő kéziszerszámok exportjában a világranglista 8. helyén áll, az elektromos motorral hajtott kézifűrészek esetében pedig a 6. helyen.

Végül arra is kitért, hogy Magyarországon a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, így tavaly csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom is, amely már november végére elérte a 60 milliárd eurót.

Rámutatott: a magyar a világ 15. legnyitottabb gazdasága, az export adja a bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékát, ami azt jelenti, hogy a külgazdaság alapvetően határozza meg az ország működését.

Az eseményen Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: bár az elmúlt két évtized számos kihívás elé állította őket, a válaszuk mindig a beruházás és a fejlesztés volt.

A mostani bejelentés egy magas automatizáltságú, csaknem 100 ezer négyzetméteres raktárközpont kialakításáról szól, ami több, kiemelten fontos logisztikai funkciót lát majd el - tette hozzá.

Kifejtette: a központ egyrészt az elektromos kéziszerszám üzletágnak az egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz, másrészt ide költözik a 2017-ben átadott, csomagolási tevékenységet végző regionális szolgáltatóközpont is; emellett késztermék- és alapanyagraktárként is működik majd.

"Kapacitásbővítő beruházásunk új, innovatívabb akkumulátorok, illetve vezeték nélküli kéziszerszámok, valamint kerti gépek fejlesztésére és gyártására ad lehetőséget. Óriási siker ez ilyen kihívásokkal teli időkben"

- hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

Megjegyezte, hogy a miskolci kéziszerszámgyár folyamatosan fejlődik, és a Bosch-csoporton belül, nemzetközi szinten is meghatározó szerepet tölt be.

A Robert Bosch Power Tool Kft. 2001 novemberében alakult Miskolcon, ma már több mint 3800 munkavállalót foglalkoztat. Az elektromos kéziszerszámok, kertigépek, valamint az ezekhez tartozó akkumulátorok, továbbá eBike-akkumulátorok fejlesztését és gyártását, illetve famegmunkáló professzionális elektromos szerszámok összeszerelését végző vállalat 2021-ben 306 milliárd forint árbevételt ért el. Kutatásra és fejlesztésre 4,3 milliárd forintot, beruházásra pedig mintegy 7,3 milliárd forintot fordítottak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: