ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

7 tipp a megfázás leküzdéséhez

Enyhítsd a megfázás tüneteit ezzel a 7 egyszerű trükkel és érezd magad fittnek és egészségesnek télen is!


Ha valaki, én aztán ismerem a felsőlégúti megbetegedéseket, volt bennük részem elégszer. Még mielőtt a kemoterápia kárt tett volna az amúgy sem olyan bivalyerős immunrendszeremben, általános volt, hogy évente kétszer-háromszor kidönt egy ilyen kór, utána meg aztán pláne.

Bár talán klasszikusan influenzás alig voltam, inkább a vírusos torokgyulladásra specializálódtam. Ennek okán már elég profi vagyok abban, hogy mivel érdemes esetleg próbálkozni, hogy a tüneteket mérsékeljük, netán hamarabb meggyógyuljunk.

Össze is szedtem néhány tippet – amikről azért nem állítanám, hogy tuti befutók, mert biztosan mindenkinél más válik be, de az biztos, hogy ártani nem ártanak, ilyenformán egy próbálkozást megérhetnek. A lista szubjektív, saját tapasztalatokon alapul, és a sorrend nem jelöl különösebb preferenciát.

Pozitívra Hangoló: egészség, boldogság, siker

Az ember akkor tanulja meg értékelni az egészség fontosságát, ha egyszer csak nincs. Magam is így voltam vele - 10 évvel ezelőtt a nyirokrákból sikerült meggyógyulnom. De sikerült!

orsi

Ez a blog részben visszaemlékezés, de nagyobb részt mégis inspirálás arra, hogy hogyan lehetünk általában jól. Szóval pozitívra hangolni igyekszik.

1. Csodakeverék

Van egy könyvem, „Természetes antibiotikumok” a címe, abból lestem el ezt a receptet, és már elég sokszor alkalmaztam. A tapasztalat az, hogy ha még az elején kapjuk el a megfázást, akkor akár csodákra is képes a cucc, de ha már benne vagyunk a sűrűjében, amikor először iszunk a keverékből, akkor csak apró lépésekben jön a változás, de azért jön.

És akkor a csodaszer: egy bögre meleg (de nem forró!) vízbe csavarjuk bele egy citrom levét, adjunk hozzá egy evőkanál aloé levet (bevallom, ezt én sokszor kihagyom, mert nem mindig van otthon), 10 csepp echinaceát és 10 csepp grapefruitmag-kivonatot.

megfazas8

Ebből a keverékből naponta háromszor érdemes fogyasztani. Enyhén izzaszt, de a légutakat is tisztítja, ezért lefekvés előtt mindenképpen érdemes felhajtani egy adagot.

2. Grapefruitmag-kivonat

Amennyi jót írnak róla, már lassan ez is olyan mindent tudó csodaszer a szememben, mint amilyennek sokszor az aloé tűnik. De tény, hogy sokféle problémára alkalmazható, aktiválja a szervezet saját védekező rendszerét. Ráadásul, ha megfelelően adagoljuk, nincs mellékhatása – nem én mondom, a szakirodalom, de mellékhatást én sem tapasztaltam.

Arra kell csak ügyelni, hogy tömény formában nem szabad alkalmazni a nyálkahártyákon, mindig hígítani szükséges. A hatóanyaga bioflavonoidokból és glikozidokból áll, előbbiek kiválóan semlegesítik a szabadgyököket – amik ugye a daganatok kialakulásában is szerepet játszhatnak. Mivel ennyire remek hatásai vannak, természetesen megfázás ellen is bevethető, 2 dl vízben (esetleg teában) kell 15 csepp kivonatot elkeverni és meginni, naponta három alkalommal.

megfazas1

Nálam akkor válik be leginkább, amikor este úgy érzem, hogy mintha kaparna a torkom, és felhajtok egy pohár vizet grapefruitmag-kivonattal, na akkor másnap az esetek 90%-ában semmi bajom. Ajánlják még szájfertőzések kezelésére, fogínygyulladás mérséklésére, herpesz ellen, bőrhibákra, aknés problémákra, de még bőrbetegségek kezelésére is.

3. Gyömbér

Az indiai ajurvédikus orvoslás és gasztronómia szerint a gyömbérnek fűtő tulajdonsága van, ezért is inkább a hidegebb, téli hónapokban érdemes fogyasztani. Meg is lepődtem ezen egy indiai főzőtanfolyamon, hogy akkor ezek szerint teljesen elhibázott lépés nyáron gyömbéres-citromos limonádét szürcsölgetni…

De hát a gyömbér azért szerencsére nem csak limonádéban felhasználható, és mivel emésztést segítő hatása van, a konyhában abszolút alapkellék lehet. Mert hát miért ne lehetne télen a sütőtök-krémlevest egy kis gyömbérrel megbolondítani – még a meghűlések kivédésére is jól jöhet. Igen, a gyömbér erre is jó: megfázás, torokfájás kezelésére ajánlott.

magfazas4

Főzhetünk belőle teát, de nem is muszáj ezzel pepecselni, mert gyömbérteából van bőven választék bioboltban vagy egy szupermarketben is. Ha mégis pepecselnénk: a gyömbért lereszelve keverjük össze egy kis mézzel, és abból kanalazzunk be nap közben minél többször egy-egy adagot.

4. Propolisz

A méheknek köszönhetjük ezt a rengeteg hatóanyaggal rendelkező csodaszert. Főként flavonoidok és flavonok vannak benne, de tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket is. A propolisz katalizátorként megerősíti az immunrendszert, a sejtek anyagcseréjét fokozza, és állítólag még allergiaellenes hatása is van.

A megfázáson kívül jól alkalmazható a fül-, orr-, torok- és gégebetegségeknél (mint amilyen a nagyon gyakori vírusos torokgyulladás például), köhögésnél, fogínygyulladásnál, fogbetegségeknél, alhasi szervek megbetegedésénél. A már emlegetett szakirodalom azt írja, hogy felsőlégúti megbetegedéseknél egy szelet kenyérre kell 10-20 csepp propolisztinktúrát csepegtetni, azt alaposan megrágva lenyelni.

megggf

Kipróbáltam, egy kanál mézzel is remekül működik a dolog, a toroknak külön jól esik. De toroköblítésre is alkalmas: 2 dl meleg vízhez 5 csepp propoliszkivonatot kell adni, azzal gargarizálni naponta többször. Ha általános immunerősítés is a cél, akkor egy pohár vízbe kell 10 csepp propolisztinktúrát elkeverni, azt meginni, naponta kétszer-háromszor.

5. Gyógyteák

A megfelelő folyadékbevitel a beteg szervezet esetében még fontosabb, mint általában, és persze amikor ilyen bölcsességeket olvasunk, véletlenül se gondoljuk, hogy az energiaital, a kóla, vagy akár a 100%-os narancsléként árult dobozos ital pont megfelelő a célnak. Meghűlésnél alap, hogy forró teára vágyunk – ha meg nem, akkor belénk tuszkolják – úgyhogy ha már tea, akkor lehet olyan is, aminek talán van valamilyen pozitív hatása azon kívül, hogy jól esik.

megfazas6

A választék széles, a teakeverékek beszerezhetők a drogériákban is akár, vagy patikában, bioboltban. Nekem a hársfa – citromfű összekeverése vált be leginkább, annak még az íze is egész jó. Kakukkfűtea köhögésnél jön jól, a kamilla pedig általános gyulladáscsökkentő – és hát persze a kamilla főzettel remekül lehet inhalálni, csak ne felejtsünk el egy kis sót is szórni a vízbe, hogy ne szárítsa ki az arcüreget a főzet.

És igen, a csipkebogyótea is szóba jöhet, C-vitamin-forrás, miegyéb, csak kövessük a csomagoláson leírtakat. Nem szabad leforrázni, áztatni szükséges, ráadásul hideg vízben.

6. Lapacho

Erről egyszer majd írok egy külön történetet, hogyan ismerkedtem meg a lapacho teával, mert megér egy külön posztot. De nem hiányozhat ebből a felsorolásból sem. A lapacho egy dél-amerikai fa fajta, belső, vörös színű kérgéből készítik a lapacho teát. A lapachokéreg gyógyhatású lehet fertőzések esetén, de fájdalomcsillapító hatása is van, és tisztítja a nyirokrendszert. Utóbbi tulajdonsága miatt daganatos betegeknek is ajánlják kiegészítő terápiaként. (Igen, próbáltam én is, 10 éve – nem véletlen, hogy szokott lenni otthon a polcon úgy általában…)

Az immunrendszert erősíti, de emellett gomba- és baktériumölő hatása is van, gombás fertőzések esetében különösen hatásos lehet. Sőt, javallott bőrbetegségek, akár ekcéma kezelésére is. Hogy hogyan kell elkészíteni a teát, arra már elég sok változatot találtam, az arany középút az lehet, hogy érdemes legalább 1 liter forrásban lévő vízhez kb. 4 evőkanálnyi lapachokérget hozzáadni, ezt kislángon még 10-15 percig főzni, majd 5-10 percig állni hagyni, és utána leszűrni.

lapacho

Az íze elsőre talán barátságtalan, mézzel egész tűrhető, de kapható már ízesített változatban is. Van filteres kiszerelés a boltokban, de hát azzal speciel csak bonyolultabban kivitelezhető ez az elkészítési procedúra, meg esetleg kérdéses, hogy mit rejtenek a tasakok. Legjobb a szálas verzió, Müllerben például beszerezhető.

7. Megelőzés

Elcsépeltnek hangzik, de én a saját bőrömön tapasztalom, hogy lehet azért tenni, hogy ellenállóbbak legyünk a megfázások, influenza-szerű megbetegedések ellen. Évekig az ment, hogy egyszer ősszel, egyszer tavasszal garantáltan beteg lettem – hogy vírust szedtem-e be, vagy csak valami bakteriális cucc volt, az változóan alakult, de a forgatókönyv hasonló volt: torokfájás – gyengeség / orrfújás / levegőt nem kapok - köhögés.

Az alaphosszúság 2 hét volt, amiből mondjuk 5 nap ágyhoz kötöttebbre sikerült, de a köhögéses szakasz elnyúlhatott akár önmagában is 3 hetesre. Legutóbb megúsztam, elmaradt az ágynak dőlés ősszel. És egyelőre most is tartom magam, a szezonban.

megfazas2

Lehet, hogy csak szerencsém van, de a megelőzés fontosságára legalább ennyire gyanakodnék. Reggelente bekapok egy 1000 mg-os C vitamint, és ősszel elkezdtem szedni egy multivitamint is. Hetente háromszor-négyszer még reggeli előtt kifacsarom egy grapefruit levét, összekeverem egy kis kanál olívaolajjal és megiszom. Sok gyümölcs, sok zöldség. És heti háromszor sport.

Érezhetően javult az állóképességem és az ellenálló-képességem. Márpedig a cél ez volt, elsősorban. 10 éve egyre inkább ez: hogyan lehet elérni azt az állapotot, amikor minden rendben van, az egészség nem egy vágyott fogalom.

Ha még olvasnivalóra vágytok, összeszedtem még további tippeket: itt a tudományosnak ható verzió, ez itt a bulvárosabb, ez pedig a bio/natúrgyógyászati megközelítés.

Oszd meg barátaiddal is, ha náthásak, influenzásak!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A kulcsos gyerekek generációja: a szüleik véletlenül a legerősebb felnőttekké nevelték őket?
Pszichológusok szerint a gyerekek önálló tevékenységének csökkenése rontja mentális jóllétüket. A túlzott kontroll megakadályozza, hogy a fiatalok megtanulják a hatékony érzelemszabályozást.


A 60-as és 70-es évek gyerekei nem jobb neveléstől, hanem „jóindulatú elhanyagolás” miatt lettek érzelmileg a legerősebbek – állítja egy cikk. A „kulcsos gyerekek” jóval több időt töltöttek felnőtt felügyelete nélkül. Ez a felvetés egy mélyebb vitára mutat rá, amelynek tudományos gyökerei jóval a mostani népszerű írások előttre nyúlnak, és a mai túlóvó nevelés hatásait vizsgálja.

A vita tudományos magját egy 2023-as, a The Journal of Pediatrics szaklapban megjelent összefoglaló tanulmány adja. Peter Gray pszichológus és kutatótársai, David F. Lancy és David F. Bjorklund amellett érvelnek, hogy az elmúlt fél évszázadban drámaian visszaszorult a gyerekek önálló tevékenysége és szabad játéka.

Ez a trend a kutatások szerint, párhuzamosan fut a fiatalok körében tapasztalható mentális jóllét romlásával.

„A játék boldoggá és ellenállóvá teszi a gyerekeket; mi pedig elvettük tőlük a játékot” – fogalmazta meg tömören Gray.

Ez a szabadság volt a 70-es és 80-as évek „kulcsos gyerekeinek” mindennapi valósága, akik iskola után egyedül mentek haza, és maguk szervezték meg a délutánjukat.

„Nem emlékszem, hogy valaha is elhanyagoltnak éreztem volna magam… Úgy éreztem, bíznak bennem, kompetens vagyok, ez volt a normális” – emlékezett vissza Julie Lythcott-Haims író, a Stanford Egyetem volt dékánja.

A mai félelemkultúra akkoriban még ismeretlen volt.

„Amikor anyám egyedül engedett iskolába, nem tudott fejből tíz olyan gyereket mondani, akit idegen rabolt el – mint ahogy ma mindannyian tudunk –, ezért nem érezte úgy, hogy amit tesz, irracionális vagy veszélyes” – mondta a The HowStuffWorks-nek Lenore Skenazy, a Free-Range Kids mozgalom alapítója.

Ugyanakkor Deborah Belle pszichológus arra figyelmeztet, hogy a kép árnyalt.

A vizsgálatok óriási különbségeket mutattak a gyerekek élményei között, amit erősen befolyásolt a család anyagi és szociális helyzete.

Fontos tisztázni, hogy a köznyelvben használt „jóindulatú elhanyagolás” nem azonos a pszichológia által leírt elhanyagoló nevelési stílussal, amely bizonyítottan káros.

A kutatások nem a szülői gondoskodás hiányát, hanem az életkornak megfelelő autonómia biztosítását és a túlzott kontroll csökkentését azonosítják pozitív tényezőként.

A skála másik véglete, a „helikopter-szülőség” ugyanis szintén problémákat okoz. „Kutatásunk azt mutatta, hogy a ‘helikopter-szülők’ gyerekei kevésbé képesek megbirkózni a felnövekedéssel járó kihívásokkal…” – állapította meg egy hosszú távú vizsgálat eredményeit összegző, az Amerikai Pszichológiai Társaság által kiadott közleményben Nicole B. Perry kutató.

A vitát ma a digitális kor teszi még összetettebbé.

Jonathan Haidt szociálpszichológus nagy hatású elmélete szerint a „játék-alapú gyerekkort” felváltotta a „telefon-alapú gyerekkor”, ami hozzájárult a fiatalok szorongásának növekedéséhez.

Ezzel a narratívával azonban nem mindenki ért egyet. Candice L. Odgers, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa a Nature-ben megjelent kritikájában hangsúlyozza: „Nincs bizonyíték arra, hogy e platformok használata ‘átkábelezné’ a gyerekek agyát, vagy hogy tinédzserkori mentálisbetegség-járványt okozna.”

A tudomány tehát nem igazolja azt a leegyszerűsítő állítást, hogy a 60-as évek generációja érzelmileg a legerősebb lenne.

Azt viszont egyre több adat támasztja alá, hogy a gyerekkorban megélt autonómia, a szabad, kortársakkal folytatott önirányított játék és a fokozatosan adagolt felelősségvállalás valóban olyan érzelmi „izomzatot” épít, amely segít megbirkózni az élet kihívásaival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Sokkoló eredmény: a gyerekeid száma az életed hosszát is befolyásolhatja egy friss kutatás szerint
Finn kutatók szerint a gyerekszám és az öregedés között lehet kapcsolat, és a szélsőségek nem néznek ki túl jól.


Egy friss, finn kutatás eljutott addig a pontig, ameddig a népesedési konferenciákon általában senki sem: azt állítja, hogy az sem feltétlenül jár jól, aki egyáltalán nem vállal gyereket, de az sem, aki sok gyereket szül. A Helsinkii Egyetem kutatói szerint ugyanis

a gyermekszám és a szülés időzítése összefügghet azzal, milyen gyorsan öregszik biológiailag valaki, és mekkora az esélye a rövidebb élettartamra.

Mielőtt bárki pánikszerűen újratervezné az életét, a kutatók rögtön jelezték is: ez nem olyan tanulmány, amiből egyéni egészségügyi tanácsokat kellene levonni. Nem arról van szó, hogy három gyerek után biztosan valami kozmikus büntetés jár, vagy hogy a gyermektelenség önmagában halálos ítélet lenne. Ez egy nagy népességszinten megfigyelhető összefüggés, ami inkább az evolúciós biológia bizonyos elméleteihez passzol.

Az egyik ilyen az úgynevezett „eldobható test” elmélet, ami leegyszerűsítve azt mondja:

az élőlényeknek véges erőforrásaik vannak, például idejük és energiájuk, és ebből kell gazdálkodniuk.

Ha ebből sok megy el a szaporodásra, kevesebb marad a test fenntartására, javítására, regenerálására.

Mikaela Hukkanen biológus, a kutatás egyik szerzője ezt úgy fogalmazta meg, hogy evolúciós nézőpontból az organizmusok korlátozott készletekből dolgoznak. Ha ezekből túl sokat fordítanak reprodukcióra, az elvonhatja az energiát a szervezet karbantartásától és a javító mechanizmusoktól, ami végső soron rövidebb élettartamhoz vezethet.

Azt eddig is tudtuk, hogy a több gyerek például későbbi anyagi helyzetre is hatással lehet, és több korábbi vizsgálat is kapcsolatot talált a gyerekvállalás bizonyos jellemzői és az egészség között. Csakhogy ezek a kutatások többnyire egy-egy tényezőt néztek külön: például azt, hány éves volt egy nő az első szülésekor, vagy hogy összesen hány gyereke született.

A mostani kutatás ennél jóval komplexebb képet próbált összerakni a gyerekvállalási előzményekről és a halandóságról.

A kutatók 14 836 nő adatait elemezték, akik mind ikrek voltak,

mert így próbálták csökkenteni a genetikai különbségek torzító hatását. A résztvevők közül 1054 nőnél a biológiai öregedés jeleit is külön vizsgálták. A nőket hét csoportba osztották aszerint, hogy hány élve született gyerekük volt, és mikor szültek. A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy

a legrosszabb mutatókat két csoport produkálta: azok, akiknek egyáltalán nem született gyerekük, illetve azok, akik a legmagasabb gyermekszámú csoportba tartoztak, ahol az átlag 6,8 gyerek volt.

Vagyis a kutatás alapján nem az látszik, hogy minél több gyerek, annál jobb, de az sem, hogy a nulla gyerek valami biológiai wellnessprogram lenne. Inkább az rajzolódott ki, hogy valahol középen van az a sáv, ahol a szervezet szempontjából a legkedvezőbbek voltak az eredmények.

A kutatás szerint

a legalacsonyabb biológiai öregedési mutatókat és halálozási kockázatot azoknál találták, akiknek átlagos számú, vagyis nagyjából két-három gyerekük született, és a terhességeik jellemzően 24 és 38 éves koruk közé estek.

Azoknál a nőknél, akik fiatalon szültek, szintén gyorsabb biológiai öregedésre és rövidebb élettartamra utaló jeleket találtak. Itt viszont jött egy fontos csavar: amikor a kutatók más tényezőket is figyelembe vettek, például az alkoholfogyasztást vagy a testtömegindexet, ez az összefüggés nagyrészt eltűnt. Vagyis ebben az esetben elképzelhető, hogy nem maga a korai gyerekvállalás, hanem a vele együtt járó egyéb körülmények játszanak nagyobb szerepet.

A gyermektelen nőknél és a nagyon sok gyereket vállalóknál viszont az összefüggés akkor is megmaradt, amikor ezeket a tényezőket kiszűrték. Ez azért érdekes, mert

az evolúciós elmélet, amire a kutatók részben támaszkodnak, önmagában nem ad magyarázatot arra, miért társulna a gyermektelenség rosszabb kimenetelekkel.

Erre a szerzők is csak óvatos magyarázatot adnak: szerintük lehet, hogy olyan, ebben a kutatásban nem mért tényezők állnak a háttérben, mint például korábban fennálló egészségügyi problémák. Ezek egyszerre befolyásolhatják azt, hogy valaki vállal-e gyereket, és azt is, milyen lesz az egészségi állapota későbbi életében.

Miina Ollikainen epigenetikus, a tanulmány másik szerzője azt mondta, hogy aki biológiailag idősebb a naptári koránál, annál nagyobb a halálozás kockázata. A kutatás eredményei pedig azt mutatják, hogy az életút során hozott döntések tartós biológiai lenyomatot hagyhatnak, és ezek jóval az öregkor előtt mérhetők.

Ollikainen szerint bizonyos elemzésekben

a fiatal kori gyerekvállalás is kapcsolatba került a biológiai öregedéssel.

Szerinte ez is illeszkedhet az evolúciós logikába: a természetes szelekció kedvezhet a korábbi szaporodásnak és a rövidebb generációs időknek, még akkor is, ha ennek később egészségügyi ára van.

Persze ettől még nagyon nem ott tartunk, hogy valaki egy ilyen tanulmány alapján Excel-táblában kezdje optimalizálni a családtervezését. A kutatás ugyanis nem ok-okozati kapcsolatot bizonyít, csak azt mutatja meg, hogy nagy csoportokban bizonyos mintázatok együtt járnak egymással. Az ilyen eredmények inkább arra jók, hogy újabb biológiai kutatások induljanak, vagy hogy a közegészségügyi gondolkodás árnyaltabb legyen.

A szerzők azt is hangsúlyozták, hogy az élettartamot és a biológiai öregedést rengeteg más tényező is befolyásolja. Ráadásul ezt a kutatást sem lehet kiragadni minden más eredmény közül, mert vannak olyan vizsgálatok is, amelyek a szülővé válás előnyeit mutatják ki.

Ollikainen ezért külön kiemelte, hogy egyetlen nőnek sem kellene ezek alapján megváltoztatnia a saját terveit vagy vágyait a gyerekvállalással kapcsolatban.

A kutatás a Nature Communications folyóiratban jelent meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.

„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.

Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.

Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.

A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.

„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.

Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.

A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.

A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.

A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.

Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.

Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.

Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.

Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért pörög feleslegesen a villanyórád: folyamatosan apasztják a pénztárcádat még a kikapcsolt gépek is
Bosszantóan sok a villanyszámla, pedig látszólag minden ki van kapcsolva a lakásban? Iktasd ki a fantomfogyasztást, és súlyos ezreket spórolsz!


A villanyszámlád jelentős része észrevétlenül dagad egy sor figyelmetlenség miatt.

Az úgynevezett „fantomfogyasztók”, az elavult világítás és a rossz szigetelés együtt akár két számjegyű megtakarítástól foszthat meg.

Pedig szakértők szerint néhány egyszerű lépéssel gyorsan, mérhetően faraghatsz a költségeken.

Először is értsd meg, mi fogyaszt észrevétlenül plusz áramot, majd lépésről lépésre szüntesd meg a probléma okát.

A legnagyobb rejtett pénznyelő az úgynevezett „fantomfogyasztás”.

Ide tartozik minden olyan eszköz, ami kikapcsoltnak tűnik, mégis folyamatosan áramot vesz fel: a készenléti állapotot jelző LED-ek, a konnektorban felejtett töltők, a set-top boxok, a játékkonzolok és a routerek.

Egy amerikai összefoglaló szerint ez a háztartási fogyasztás 5–10 százalékát is kiteheti.

A megoldás egyszerű. Használj kapcsolós elosztókat a szórakoztatóelektronikai eszközökhöz, és húzd ki a töltőket, amikor épp nem töltesz semmit.

Ha a rejtett szivárgásokat megszüntettük, jöhetnek a látványos, tartós megtakarítást hozó lépések.

A LED-világításra való átállás azonnali és tartós csökkenést eredményez.

A LED-ek nagyságrendekkel kevesebb áramot igényelnek azonos fényerő mellett, élettartamuk pedig jóval hosszabb a hagyományos izzókénál. Érdemes a leggyakrabban használt helyiségekben, például a konyhában és a nappaliban kezdeni a cserét.

A világítás után a legnagyobb energiafaló a fűtés-hűtés, amit "okos termosztáttal" tehetsz sokkal gazdaságosabbá. Ez az eszköz önmagában további 10–15 százalékos megtakarítást hozhat a fűtési költségeken.

Az okos termosztát megtanulja a szokásainkat, érzékeli a jelenlétünket, és csak akkor fűt vagy hűt, amikor valóban szükség van rá. Különösen hatékony lehet időszakos áramdíjak mellett, mivel beprogramozható, hogy az olcsóbb idősávokban végezze a nagyobb energiaigényű műveleteket.

A vezérlés mellett az is számít, mennyi meleg szökik el a lakásból. Az ajtók, ablakok és konnektorok körüli réseken távozó hő komoly pluszköltséget jelent. Ezeket a kritikus pontokat viszonylag olcsón, öntapadós szigetelőcsíkokkal, tömítőhabbal vagy ajtóseprűvel javíthatjuk.

A standby terhelés megszüntetése, az okos termosztát használata, a LED-re váltás és a réseknél szökő meleg megfogása együtt könnyedén két számjegyű megtakarítást hozhat a háztartásokba. E lépések hatása összeadódik, vagyis a problémák megszüntetésével látható összeget spórolhatsz az áramon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: