ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Te is folyton elfelejted mások nevét, miután bemutatkoztok? Íme 10 egyszerű trükk, amivel javíthatod a névmemóriádat

Azzal, hogy előre elnézést kérünk a rossz névmemóriánkért, azt is sugallhatjuk a másik félnek, hogy nem tartjuk fontosnak. Szakértők mondják el, hogyan javítsunk a névmemóriánkon.


Szinte mindannyiunkkal előfordul kisebb-nagyobb gyakorisággal, hogy hiába mutatkozik be nekünk valaki, akár kis idő eltelte után sem tudjuk felidézni, hogyan is hívták az illetőt. Ez aztán ördögi körbe is tud futni, (na meg számtalan kellemetlen helyzetet szülhet) amik könnyen arra késztethetik az embert, hogy saját praktikákat alakítson ki, amik aztán vagy segítenek, vagy nem.

Ha te is érintett vagy, jó hírünk van: a Guardian a témával valamilyen módon foglalkozó szakértőket kért meg, hogy mondják el, milyen trükkökkel javíthatunk a névmemóriánkon.

Higgyük el, hogy emlékezni fogunk

A neuro-lingvisztikus programozással foglalkozó Rebecca Lockwood szerint fontos, hogy már előre programozzuk be magunkban, hogy emlékezni fogunk az adott névre. "Régebben én is mindig azt mondtam, bocsánat, nagyon nehezen jegyzem meg a neveket - aztán rájöttem, hogy ezzel folyamatosan azt kommunikáltam magamnak, hogy nem is fog menni" - magyarázta.

Ráadásul szerinte azzal, hogy előre elnézést kérünk a rossz névmemóriánkért, azt is sugalljuk a másik félnek, hogy nem tartjuk fontosnak. "Mondd magadnak: "Nagyon jó vagyok abban, hogy megjegyezzem a neveket" - tanácsolta Lockwood.

Minél jobban alakul a megismerkedés, annál könnyebb lesz emlékezni

Általánosságban elmondható, hogy az, hogy milyen könnyen emlékszünk az emberekre, kapcsolatban áll azzal, mennyire kerülünk közös hullámhosszra. Keresd a közös pontokat, tedd komfortosabbá a beszélgetést akár a testbeszédeddel is, tanácsolta Lockwood. Már csupán a beszélgetés körüli pozitív energia miatt is könnyebben fogsz emlékezni a másik nevére!

Mondjuk ki a nevét a beszélgetés alatt

Lockwood szerint az is segít, ha a beszélgetés során kimondjuk a másik nevét. Vigyázni kell, mert könnyen túlzásba lehet esni, de ha odafigyelve, a beszélgetés jó pontjain mondjuk ki, akkor az nemcsak a memóriánkat, de magát a beszélgetést, a két ember közötti kapcsolatot is erősítheti.

Tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyekre tényleg tudni akarjuk a választ

Mark Channon, az agyi teljesítőképességet segítő szakember egy olyan technikát tanít, amivel az agyunkat arra programozhatjuk, hogy odafigyeljen a beszélgetésre és a beszélgetőpartnerre. A trükk egyszerűen az: olyanokra kérdezzünk rá, amikre valóban tudni akarjuk a választ!

Ha az agy úgy gondolja, hogy valami fontos vagy érdekes, akkor magától figyelmet fog rá fordítani

- magyarázta.

Találjunk ki szójátékokat

A fiatal lányok mentorprogramjában trénerként résztvevő Fiona Dalziel trükkje, hogy akármikor új emberrel találkozik, megpróbál kapcsolatot keresni a nevük és a foglalkozásuk vagy valamilyen hozzájuk köthető dolog, tulajdonság között. Rímeket, szójátékokat, különböző történeteket is kreálhatunk, amik segítségével legközelebb könnyebben beugrik majd a név.

Képzeljük el

A neveknek a képi megjelenítése másmódon hozza működésbe a memóriánkat, mintha csupán csak kimondanánk azt. Mark Channon ezért azt tanácsolja, bármilyen kreatív módon képzeljük el az előttünk álló nevét, "ha az informatikában dolgozik, képzeld el, ahogy egy számítógépen gépel; ha két gyereke van, legyen előtted, ahogy fel-alá ugrálnak".

Helyezzük el a memóriapalotánkban

Egy fejlettebb technika, amit Channon tanít, az emlékezetpalota. Képzeljük el a megjegyezni kívánt nevet, alakítsuk képzeletünkben bármivé, amit könnyen megjegyzünk, majd helyezzük el a palotánk egy meghatározott helyére, ahova bármikor visszatérhetünk.

Channon szerint ezáltal könnyedén rendszerezhetjük, és bármikor visszakereshetjük az információkat, amikre szükségünk van.

Hozzunk létre gondolati szótárt

Channon 20 év alatt kifejlesztett egy saját, gondolati könyvtárat a nevek számára. "Idővel kialakul, mi micsoda: David mindig egy sztár, Michelle pedig rakéta. Furcsa, de kiválóan működik addig, amíg nem ismered eléggé az embereket" - magyarázta.

És végül: béküljünk meg a felejtéssel

Az agy prefrontális kéregállománya, amely a fókuszálásért, az érvelésért és a memóriáért felelős, nyomás alatt egyszerűen leáll. Ezért jut eszünkbe néha egy név vagy bármilyen kis dolog akkor, amikor egyáltalán nem számítunk rá. A memóriánk sokkal jobb, ha nyugodtak vagyunk. "Furcsán hangzik, de ha egyszer kibékülünk a felejtéssel, sokkal könnyebben tudunk emlékezni" - mondta Channon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.

„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.

Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.

Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.

A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.

„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.

Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.

A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.

A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.

A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.

Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.

Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.

Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.

Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Akár te is élőben nézheted a bírósági tárgyalásokat otthonról, de egyetlen ügybe soha nem kukkanthatsz be
Januártól bárki beülhet egy online tárgyalásra. Megmutatjuk, melyek azok a perek, amikről a törvény miatt soha nem tudhatsz meg semmit.


Egy kattintás, és már ott is ülsz a tárgyalóteremben: számos bírósági tárgyalás online is követhető Magyarországon, de szigorú szabályok mellett. Az új rendszert egy 2025-ben elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, a technikai hátteret pedig az Országos Bírósági Hivatal biztosítja – írta meg a Meglepetés magazin. A közvetítés alapvetően egyirányú, tehát a hallgatóság nem szólhat bele a tárgyalás menetébe.

„Főszabály szerint egyirányú kép- és hangkapcsolatról beszélünk, tehát a hallgatóság a tárgyalást követheti, de nem avatkozhat bele. Szükség esetén azonban kétirányú kapcsolat is létrejöhet”

– mondta Dr. Tarczay Áron ügyvéd.

Egy-egy tárgyalást legfeljebb az első száz sikeresen regisztráló, nagykorú személy követhet. A csatlakozás feltételei szigorúak.

„Az elektronikus regisztráció eAzonosításhoz kötött. A jelentkezőnek el kell fogadnia a részvételi szabályokat, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy megismerte az adatkezelési tájékoztatót” – magyarázta az ügyvéd. A jogi és államtudományi képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók előbb regisztrálhatnak. Ha egy tárgyalást tanóra keretében követnek, az oktató felel azért, hogy csak az arra jogosultak legyenek jelen.

A regisztráció során a digitális állampolgársági rendszer továbbítja a jelentkező adatait a bíróságnak, de ezeket szigorúan kezelik.

„Az adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, nagy részüket a bíróság zártan kezeli, és azokat kizárólag törvényben feljogosított személyek ismerhetik meg” – tette hozzá a szakértő.

A peres feleknek ugyanakkor joguk van megismerni az online hallgatók nevét és fényképét, és ha kizáró okot találnak, a bíróságnak ezt vizsgálnia kell. Az online hallgatóságnak tilos felvételt készítenie a tárgyalásról, azt továbbközvetítenie vagy nyilvánosságra hoznia.

„E tilalmak megszegése büntetőjogi vagy polgári jogi felelősséget, valamint bíróság által megállapított kizárást vonhat maga után” – figyelmeztetett Dr. Tarczay Áron.

A Büntető Törvénykönyv módosítása szerint aki jogosulatlan felvétellel él vissza, akár három év börtönt is kaphat.

A bíróság előre is kizárhatja az online nyilvánosságot, ha az veszélyeztetné a tárgyalás lefolytatását, vagy ha minősített adatok, kiskorúak, illetve a felek személyiségi jogainak védelme ezt indokolja. A szakma részéről aggályok is felmerültek, például a bizonyítási kockázatok, mint a tanúk összebeszélése „közös képernyőzés” során.

Vannak olyan ügytípusok, amelyeket eleve nem lehet online követni. Ilyenek a személyi állapotot érintő perek, például a gondnoksági, házassági vagy szülői felügyelettel, kapcsolattartással, tartásdíjjal, valamint az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos ügyek.

Via Meglepetés magazin


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 100 éves rejtély végére tettek pontot: most derült ki, miért esnek mindig a talpukra a macskák
Japán kutatók oldották meg a fizikusokat régóta foglalkoztató rejtélyt. A macskák gerincének két szakasza teljesen máshogy működik, ez teszi lehetővé a tökéletes landolást.


A japán Yamaguchi Egyetem kutatócsapata, Higurashi Yasuo állatorvosi élettanász vezetésével jött rá a titokra, miszerint a macskák gerincének elülső, mellkasi része sokkal hajlékonyabb, mint a hátsó, ágyéki szakasza - írta a ScienceAlert. A rejtély márciusban került a tudomány fókuszába, amikor Étienne-Jules Marey francia fiziológus

nagysebességű fotósorozatot készített egy zuhanó macskáról.

A fizikusoknak egészen 1969-ig kellett várniuk a matematikai magyarázatra, amely bebizonyította, hogy a macska a testrészeinek egymáshoz képesti csavarásával úgy tud átfordulni, hogy közben nem sérti meg a perdületmegmaradás törvényét.

Higurashi és kollégái öt, adományozott macskatetem gerincoszlopát vizsgálták meg. A kutatók vizsgálták, mennyire hajlékonyak az egyes szakaszok. Az eredmények döbbenetes különbséget mutattak: az elülső, mellkasi gerinc mozgástartománya körülbelül háromszorosa volt a hátsó, ágyéki szakaszénak, merevsége pedig mintegy harmadával alacsonyabb. Az elülső résznek ráadásul volt egy közel 47 fokos mozgástartománya, ahol minimális erő kellett a csavarodáshoz, míg a hátsó gerincszakaszon ilyen egyáltalán nem volt.

Ezután két élő macskát ejtettek le nyolcszor-nyolcszor, körülbelül egy méter magasról egy puha párnára, miközben nagysebességű kamerával filmezték őket.

A felvételek igazolták az elméletet: a macskák nem egyetlen mozdulattal fordulnak át. Először a testük elülső fele fordul, majd ezt követi a hátsó rész. Az egyik macskánál 94, a másiknál 72 ezredmásodperc különbséget mértek a két testfél elfordulása között. A kutatók megállapították, hogy „a törzs elfordulása a levegőben történő önrendezés során szekvenciálisan történik, először az elülső törzs forog, ezt követi a hátsó törzs, és a rugalmas mellkasi gerincük, valamint a merev ágyéki gerincük a tengelyirányú csavarodásban alkalmas erre a viselkedésre.”

Ez a változó rugalmasság más mozgásoknál, például a vágtázásnál vagy a nagy sebességű kanyarodásnál is segítheti a macskák rendkívüli mozgékonyságát.

A kutatók szerint „a gerinc anyagtulajdonságainak további vizsgálata segíthet tisztázni, hogy a törzs rugalmasságának különbségei hogyan befolyásolják az emlősök mozgásteljesítményét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Le kell lépned: ez az egyetlen embertípus a környezetedben, aki szó szerint felfalja az életedet
Sokan tűrnek egy nehéz kapcsolatban, de egy friss tanulmány szerint ez a legrosszabb, amit a testükkel tehetnek. A kutatók megnevezték, melyik kapcsolattípus a legkárosabb, és miért olyan nehéz kilépni.


Döbbenetes eredményre jutott egy friss kutatás: minden egyes, az életünkben tartósan stresszt okozó személy akár kilenc hónappal is öregítheti a testünket. A támogató barátok és családtagok köztudottan jót tesznek az egészségnek, de egy februárban publikált tanulmány arra volt kíváncsi, mi történik, ha a feszültség forrásai éppen a hozzánk legközelebb állók.

A kutatók ezeket a kapcsolatokat „nehezítőknek” nevezték, és csak azokat sorolták ide, akik a résztvevők szerint gyakran okoznak stresszt vagy nehezítik meg az életüket,

nem pedig azokat, akik csak alkalmanként. A vizsgálatban résztvevők nyálmintát is adtak, amiből a szakértők kétféle biológiai öregedési mutatót számoltak ki: egyrészt azt, hogy a testük a naptári korukhoz képest mennyivel idősebb vagy fiatalabb, másrészt pedig azt, hogy jelenleg milyen ütemben öregednek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közel 30 százalékának volt legalább egy ilyen „nehezítő” az életében.

„Minden egyes további stresszes személy a hálózatunkban átlagosan kilenc hónappal magasabb biológiai kort és másfél százalékkal gyorsabb öregedési ütemet jelentett”

– közölték a kutatók. A The Conversation márciusi cikke szerint ez a hatás akkor volt a legerősebb, ha a nehéz kapcsolat családon belüli volt, például egy szülővel, házastárssal vagy gyermekkel. A barátoknak mindössze 3,5 százalékát, míg a szülők és gyerekek közel 10 százalékát minősítették „nehezítőnek”.

A „nehezítők” jellemzően kevésbé voltak beágyazva a mindennapi életbe; ritkán töltöttek be egyszerre több szerepet, például nem voltak egyszerre bizalmasok és társak is. Ezzel szemben a támogató kapcsolatok gyakran az élet több területét is lefedték.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a nők, a dohányzók és a gyerekkorukban több stresszt átéltek több „nehezítőről” számoltak be.

Ezen felül a több stresszes kapcsolat együtt járt a rosszabb egészségi állapottal, több szorongásos és depressziós tünettel, valamint a magasabb testsúllyal is.

A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: mivel a nyálmintákat csak egyszer vették le, nem lehet egyértelműen ok-okozati összefüggést megállapítani. Elképzelhető az is, hogy a már eleve felgyorsult biológiai öregedés tesz valakit ingerlékenyebbé, aki emiatt hajlamosabb másokat „nehezítőnek” látni. A jövőbeli, hosszabb távú vizsgálatok feladata lesz, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák.


Link másolása
KÖVESS MINKET: