ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Találkozni az örökbefogadásra váró gyermekkel olyan, mint amikor az ember szerelmes lesz"

Bori 20 hónapos volt, mikor kiderült, Orsi és férje lehetnek a szülei. Azóta Bori már 5 éves is elmúlt, és hamarosan testvére érkezhet - szintén örökbefogadással. "Gyerekkel az élet" sorozatunk 4. része.


Orsiék pár hete költöztek Budapestről Nagykovácsiba, hogy nagyobb otthonuk lehessen. Azért is lett szükség a nagyobb alapterületű lakásra, mert a háromtagú család talán nem is olyan sokára négytagúvá bővülhet: épp a következő gyermek örökbefogadásra készülnek.

„Esetünkben nagyon szerencsés volt a családalapítás. Amikor a férjemmel összeházasodtunk, nagyon hamar kiderült, hogy természetes úton nem lehet gyermekünk. Könnyedén elfogadtuk azt a lehetőséget, hogy akkor örökbe fogadunk” – meséli Orsi.

2016 februárjában jártak először a TEGYESZ-nél, ahol elindíthatták magát az örökbefogadási folyamatot azzal, hogy tettek erről egy nyilatkozatot. Egy évvel később már hárman voltak.

„Az egész folyamat nagyon támogató volt, nagyon jó emberekkel találkoztunk, akik nagyon sok mindenben segítettek”

– mondja Orsi.

Vannak, akik négy-öt évet is várnak egy újszülöttre

Hogy hogyan lehet, hogy ilyen gyorsan ment minden? Az örökbefogadásnál a várakozási időt nagyban befolyásolja az, hogy az örökbefogadó milyen kiköltéseket tesz. Minél elfogadóbb az ember a kort, származást, betegségeket illetően, annál rövidebb lehet a várakozási idő. „Egy kék szemű, újszülött kisfiúra (vagy kislányra) akár négy-öt évet is várni kell – azért is, mert kevés az ilyen gyerek az örökbeadandók között, és azért is, mert ugyanakkor sokaknak lenne vágya, hogy pont ilyen gyermekük legyen. Rájuk várnak a legtovább az örökbefogadók" - meséli Orsi.

De az sem mindegy, hogy az örökbefogadás melyik formája mellett döntünk. „Lehet választani a nyílt vagy a titkos örökbefogadás között” – magyarázza Gelencsér Józsefné, védőnő, aki egyben a Gólyahír Egyesület munkatársaként rendszeresen foglalkozik örökbefogadással. – „A nyílt örökbefogadásnál az egyesületek közvetítenek az örökbeadó anya és a leendő szülők között, sok esetben már a gyerek születése előtt megismerhetik egymást. Míg a titkos örökbefogadásnál az örökbefogadókat csak azután kezdik keresni, hogy a gyermek szülőanyja lemondott a gyermekéről. Az állami rendszerben így lehet örökbe fogadni gyerekeket, és az ilyen folyamatokban ritkán van esély újszülött örökbefogadására.”

NÉZD MEG AZ ORSIVAL KÉSZÜLT KISFILMET!

Orsiék az állami rendszer mellett döntöttek és nem ragaszkodtak hozzá, hogy újszülött legyen a választott gyermek. Felkerültek a lakóhelyük szerinti megyei listára, és kérhették, hogy az országos listán is szerpeljenek. „Ennek az a hátránya, hogy adott esetben nagyon messze kell utazni ahhoz, hogy barátkozzunk a gyermekkel.”

„Egy újszülöttnél, vagy egy alig pár hetes gyermeknél a barátkozás lehet, hogy csak néhány napig tart. De egy idősebb gyereknél már általában 4-6 hétig is eltarthat ez a folyamat, ami azt jelenti, hogy szinte oda kell költözni, ahol a gyerek épp él” – összegzi Orsi a tapasztalatokat.

Jobb, ha nem kezeljük tabuként a gyerek előtt az örökbefogadást

Az örökbefogadási folyamat részeként Orsiék elvégeztek egy tanfolyamot is, amit nagyon hasznosnak tartottak, és sok olyan tanácsot kaptak, amit a mai napig tudnak hasznosítani. Ezek egyike volt, hogy csak arról kell beszélni, amiről a gyerek kérdez, nem kell elébe menni a dolgoknak. „Bori is megkérdezte már tőlem, hogy az én hasamból született-e – én pedig mondtam erre, hogy nem. Azt is javasolták, hogy ahogy a gyerek beszélni tud, az első mondatok között tanulja meg azt is elmondani, hogy őt anya és apa örökbe fogadta.”

Jakobovics Kitti pszichológus is úgy véli, hogy nagyon meghatározó a gyermek számára, hogy az első néhány évben milyen narratívában nő fel. „Ha valami titok vagy tabu lengi körül a családot, amivel a gyerek évek múltán szembesül, akkor visszatekintve úgy fogja érezni, hogy az mind hamis volt, nem igazán az övé.”

„De ha kezdettől fogva tudja a gyerek, hogy ő örökbefogadott, és elmondjuk neki, hogy miért döntöttünk így, és mi következik mindezek után, akkor ez válik neki természetessé, ezt tudja beépíteni az identitásába.”

Orsi azt mondja, hogy maga a tény, hogy Borit örökbe fogadták, a gyerek magánügye, és a legjobb, ha majd ő döntheti el, hogy kinek beszél erről. Ezért is ügyelnek rá, hogy felismerhető módon ne jelenjen meg róla fotó közösségi média felületen. De olyan is előfordul, hogy Bori maga kezd mesélésbe. „Volt nemrég egy kedves sztorink, amikor a férjemnek újságolta egy másik apuka az óvodában, hogy nahát, sorstársak vagyunk, mert ők is örökbe fogadtak. A férjem csodálkozva nézett rá, hogy honnan tudja ezt, mire az apuka azt mondta, hogy Boritól. Kiderült, hogy nem pont ezekkel a szavakkal mesélt Bori az örökbefogadásáról, de egy másik örökbefogadó szülő pontosan tudta, hogy mit is jelent, ha egy kislány azt mondja, hogy ő nem az anyukája hasából született. Ilyen módon lehet, hogy Bori másoknak is elmondta már ezt, csak épp a többiek nem tudták, hogy ezt hogyan kell érteni” – meséli Orsi.

Nem árt anyagilag is előre felkészülni

Az örökbefogadásnál az egyik legnagyobb próbatétel az, hogy előre meg kell teremteni a biztos hátteret hozzá, anyagilag is. Mert nemcsak a gyerekkel járó kiadások jelentkeznek, hanem a szülők bevételei is kieshetnek, akár fél évre – ugyanis az az általános tanács, hogy legjobb, ha mindkét szülő otthon marad az első fél évben. A gyermekvállalás esetén járó állami támogatások ugyanúgy igénybe vehetők örökbefogadásnál is, de például a több hetesre nyúló barátkozási időszakot, amikor akár vidékre kell költözni és mindkét szülőnek jelen lenni, jobb előre bebiztosítani anyagilag is.

Erre a helyzetre is megoldást nyújthat a Babaváró kölcsön, amit akár örökbefogadásra készülő párok is igényelhetnek. Orsi is kinézte magának ezt a lehetőséget, úgy érezte, ezt a konstrukciót neki találták ki, hiszen biztos volt benne, hogy öt éven belül lesz örökbefogadott gyermekük, talán nem is egy.

Mit tanácsol a szakértő?

„A Babaváró kölcsön igénylésekor örökbefogadás esetén arra kell figyelni, hogy a támogatás 2019. július 1. után született gyermekre igényelhető, és hogy az örökbefogadást engedélyező határozat, a kölcsönkérelem benyújtását követően váljon véglegessé. A támogatások érvényesítéséhez szükség lesz még az örökbe fogadott gyermek lakcímkártyájára és adóigazolványára is” – összegzi dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank hitelezési folyamatokért felelős vezetője. „Egyébiránt ugyanazok a feltételek vonatkoznak az örökbefogadó párokra, mint a saját gyermeket vállalókra. A feltételekről és lehetőségekről érdemes előzetesen online tájékozódni vagy időpontot foglalni állami támogatásokban jártas kollégáinkhoz az OTP Bank fiókjaiba, ahol az elmúlt egy évben már több mint 36 ezer szerződést kötöttek a házaspárok” – tette hozzá.

Honnan tudtam, hogy ő az én lányom?

„Számomra az örökbefogadás és a Borival való első találkozás olyan volt, mint egy szerelem. Nem tudtam előre, hogy mire számíthatok. Bármennyire is elképzeltem, és igyekeztem felkészülni rá, nem tudtam, hogy honnan fogom majd tudni azt, amikor majd találkozom egy alig kétéves kisgyerekkel, hogy ő az én lányom.”

„De ez pont olyan volt, mint amikor az ember szerelmes lesz: megérkezel, találkozol, a gyerek pontosan tudja, hogy mi történik, megérzi, te pedig egyszerűen biztos vagy benne, hogy ez az, amit szeretnél” – foglalja össze Orsi, hogyan alakult ki a kapocs közte és Bori között.

„Minden embernek van gyenge pontja, és én mindent meg fogok tenni azért, hogy az én gyerekemnél ne az örökbefogadása legyen ez a bizonyos gyenge pont.”

A cikk az OTP Bank támogatásával készült.

*Jogi figyelmeztetés:

A hirdetésben szereplő kölcsönt a Magyarország Kormánya által biztosított babaváró támogatással nyújtjuk.

A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt. Az adatok tájékoztató jellegűek, a feltételek változása esetén a THM mértéke módosulhat. A THM mértéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A THM számításánál azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a szerződéskötés és az első törlesztőrészlet esedékessége között 31 nap telik el, a kölcsön folyósítása 2020. július 1-én történik meg, illetve az 5 éves kamatperiódust követően a referencia kamat nem változik. A THM meghatározásakor a 2020. július 1-én érvényes kondíciókkal számoltunk. Az ügyfél által a központi költségvetés javára, a fennálló kölcsön összege után havonta, a törlesztőrészletekkel együtt fizetendő kezességvállalási díjat a THM magába foglalja.

THM (kamattámogatással): 0,4%

THM (kamattámogatás nélkül): 5,9%


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A kulcsos gyerekek generációja: a szüleik véletlenül a legerősebb felnőttekké nevelték őket?
Pszichológusok szerint a gyerekek önálló tevékenységének csökkenése rontja mentális jóllétüket. A túlzott kontroll megakadályozza, hogy a fiatalok megtanulják a hatékony érzelemszabályozást.


A 60-as és 70-es évek gyerekei nem jobb neveléstől, hanem „jóindulatú elhanyagolás” miatt lettek érzelmileg a legerősebbek – állítja egy cikk. A „kulcsos gyerekek” jóval több időt töltöttek felnőtt felügyelete nélkül. Ez a felvetés egy mélyebb vitára mutat rá, amelynek tudományos gyökerei jóval a mostani népszerű írások előttre nyúlnak, és a mai túlóvó nevelés hatásait vizsgálja.

A vita tudományos magját egy 2023-as, a The Journal of Pediatrics szaklapban megjelent összefoglaló tanulmány adja. Peter Gray pszichológus és kutatótársai, David F. Lancy és David F. Bjorklund amellett érvelnek, hogy az elmúlt fél évszázadban drámaian visszaszorult a gyerekek önálló tevékenysége és szabad játéka.

Ez a trend a kutatások szerint, párhuzamosan fut a fiatalok körében tapasztalható mentális jóllét romlásával.

„A játék boldoggá és ellenállóvá teszi a gyerekeket; mi pedig elvettük tőlük a játékot” – fogalmazta meg tömören Gray.

Ez a szabadság volt a 70-es és 80-as évek „kulcsos gyerekeinek” mindennapi valósága, akik iskola után egyedül mentek haza, és maguk szervezték meg a délutánjukat.

„Nem emlékszem, hogy valaha is elhanyagoltnak éreztem volna magam… Úgy éreztem, bíznak bennem, kompetens vagyok, ez volt a normális” – emlékezett vissza Julie Lythcott-Haims író, a Stanford Egyetem volt dékánja.

A mai félelemkultúra akkoriban még ismeretlen volt.

„Amikor anyám egyedül engedett iskolába, nem tudott fejből tíz olyan gyereket mondani, akit idegen rabolt el – mint ahogy ma mindannyian tudunk –, ezért nem érezte úgy, hogy amit tesz, irracionális vagy veszélyes” – mondta a The HowStuffWorks-nek Lenore Skenazy, a Free-Range Kids mozgalom alapítója.

Ugyanakkor Deborah Belle pszichológus arra figyelmeztet, hogy a kép árnyalt.

A vizsgálatok óriási különbségeket mutattak a gyerekek élményei között, amit erősen befolyásolt a család anyagi és szociális helyzete.

Fontos tisztázni, hogy a köznyelvben használt „jóindulatú elhanyagolás” nem azonos a pszichológia által leírt elhanyagoló nevelési stílussal, amely bizonyítottan káros.

A kutatások nem a szülői gondoskodás hiányát, hanem az életkornak megfelelő autonómia biztosítását és a túlzott kontroll csökkentését azonosítják pozitív tényezőként.

A skála másik véglete, a „helikopter-szülőség” ugyanis szintén problémákat okoz. „Kutatásunk azt mutatta, hogy a ‘helikopter-szülők’ gyerekei kevésbé képesek megbirkózni a felnövekedéssel járó kihívásokkal…” – állapította meg egy hosszú távú vizsgálat eredményeit összegző, az Amerikai Pszichológiai Társaság által kiadott közleményben Nicole B. Perry kutató.

A vitát ma a digitális kor teszi még összetettebbé.

Jonathan Haidt szociálpszichológus nagy hatású elmélete szerint a „játék-alapú gyerekkort” felváltotta a „telefon-alapú gyerekkor”, ami hozzájárult a fiatalok szorongásának növekedéséhez.

Ezzel a narratívával azonban nem mindenki ért egyet. Candice L. Odgers, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa a Nature-ben megjelent kritikájában hangsúlyozza: „Nincs bizonyíték arra, hogy e platformok használata ‘átkábelezné’ a gyerekek agyát, vagy hogy tinédzserkori mentálisbetegség-járványt okozna.”

A tudomány tehát nem igazolja azt a leegyszerűsítő állítást, hogy a 60-as évek generációja érzelmileg a legerősebb lenne.

Azt viszont egyre több adat támasztja alá, hogy a gyerekkorban megélt autonómia, a szabad, kortársakkal folytatott önirányított játék és a fokozatosan adagolt felelősségvállalás valóban olyan érzelmi „izomzatot” épít, amely segít megbirkózni az élet kihívásaival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Sokkoló eredmény: a gyerekeid száma az életed hosszát is befolyásolhatja egy friss kutatás szerint
Finn kutatók szerint a gyerekszám és az öregedés között lehet kapcsolat, és a szélsőségek nem néznek ki túl jól.


Egy friss, finn kutatás eljutott addig a pontig, ameddig a népesedési konferenciákon általában senki sem: azt állítja, hogy az sem feltétlenül jár jól, aki egyáltalán nem vállal gyereket, de az sem, aki sok gyereket szül. A Helsinkii Egyetem kutatói szerint ugyanis

a gyermekszám és a szülés időzítése összefügghet azzal, milyen gyorsan öregszik biológiailag valaki, és mekkora az esélye a rövidebb élettartamra.

Mielőtt bárki pánikszerűen újratervezné az életét, a kutatók rögtön jelezték is: ez nem olyan tanulmány, amiből egyéni egészségügyi tanácsokat kellene levonni. Nem arról van szó, hogy három gyerek után biztosan valami kozmikus büntetés jár, vagy hogy a gyermektelenség önmagában halálos ítélet lenne. Ez egy nagy népességszinten megfigyelhető összefüggés, ami inkább az evolúciós biológia bizonyos elméleteihez passzol.

Az egyik ilyen az úgynevezett „eldobható test” elmélet, ami leegyszerűsítve azt mondja:

az élőlényeknek véges erőforrásaik vannak, például idejük és energiájuk, és ebből kell gazdálkodniuk.

Ha ebből sok megy el a szaporodásra, kevesebb marad a test fenntartására, javítására, regenerálására.

Mikaela Hukkanen biológus, a kutatás egyik szerzője ezt úgy fogalmazta meg, hogy evolúciós nézőpontból az organizmusok korlátozott készletekből dolgoznak. Ha ezekből túl sokat fordítanak reprodukcióra, az elvonhatja az energiát a szervezet karbantartásától és a javító mechanizmusoktól, ami végső soron rövidebb élettartamhoz vezethet.

Azt eddig is tudtuk, hogy a több gyerek például későbbi anyagi helyzetre is hatással lehet, és több korábbi vizsgálat is kapcsolatot talált a gyerekvállalás bizonyos jellemzői és az egészség között. Csakhogy ezek a kutatások többnyire egy-egy tényezőt néztek külön: például azt, hány éves volt egy nő az első szülésekor, vagy hogy összesen hány gyereke született.

A mostani kutatás ennél jóval komplexebb képet próbált összerakni a gyerekvállalási előzményekről és a halandóságról.

A kutatók 14 836 nő adatait elemezték, akik mind ikrek voltak,

mert így próbálták csökkenteni a genetikai különbségek torzító hatását. A résztvevők közül 1054 nőnél a biológiai öregedés jeleit is külön vizsgálták. A nőket hét csoportba osztották aszerint, hogy hány élve született gyerekük volt, és mikor szültek. A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy

a legrosszabb mutatókat két csoport produkálta: azok, akiknek egyáltalán nem született gyerekük, illetve azok, akik a legmagasabb gyermekszámú csoportba tartoztak, ahol az átlag 6,8 gyerek volt.

Vagyis a kutatás alapján nem az látszik, hogy minél több gyerek, annál jobb, de az sem, hogy a nulla gyerek valami biológiai wellnessprogram lenne. Inkább az rajzolódott ki, hogy valahol középen van az a sáv, ahol a szervezet szempontjából a legkedvezőbbek voltak az eredmények.

A kutatás szerint

a legalacsonyabb biológiai öregedési mutatókat és halálozási kockázatot azoknál találták, akiknek átlagos számú, vagyis nagyjából két-három gyerekük született, és a terhességeik jellemzően 24 és 38 éves koruk közé estek.

Azoknál a nőknél, akik fiatalon szültek, szintén gyorsabb biológiai öregedésre és rövidebb élettartamra utaló jeleket találtak. Itt viszont jött egy fontos csavar: amikor a kutatók más tényezőket is figyelembe vettek, például az alkoholfogyasztást vagy a testtömegindexet, ez az összefüggés nagyrészt eltűnt. Vagyis ebben az esetben elképzelhető, hogy nem maga a korai gyerekvállalás, hanem a vele együtt járó egyéb körülmények játszanak nagyobb szerepet.

A gyermektelen nőknél és a nagyon sok gyereket vállalóknál viszont az összefüggés akkor is megmaradt, amikor ezeket a tényezőket kiszűrték. Ez azért érdekes, mert

az evolúciós elmélet, amire a kutatók részben támaszkodnak, önmagában nem ad magyarázatot arra, miért társulna a gyermektelenség rosszabb kimenetelekkel.

Erre a szerzők is csak óvatos magyarázatot adnak: szerintük lehet, hogy olyan, ebben a kutatásban nem mért tényezők állnak a háttérben, mint például korábban fennálló egészségügyi problémák. Ezek egyszerre befolyásolhatják azt, hogy valaki vállal-e gyereket, és azt is, milyen lesz az egészségi állapota későbbi életében.

Miina Ollikainen epigenetikus, a tanulmány másik szerzője azt mondta, hogy aki biológiailag idősebb a naptári koránál, annál nagyobb a halálozás kockázata. A kutatás eredményei pedig azt mutatják, hogy az életút során hozott döntések tartós biológiai lenyomatot hagyhatnak, és ezek jóval az öregkor előtt mérhetők.

Ollikainen szerint bizonyos elemzésekben

a fiatal kori gyerekvállalás is kapcsolatba került a biológiai öregedéssel.

Szerinte ez is illeszkedhet az evolúciós logikába: a természetes szelekció kedvezhet a korábbi szaporodásnak és a rövidebb generációs időknek, még akkor is, ha ennek később egészségügyi ára van.

Persze ettől még nagyon nem ott tartunk, hogy valaki egy ilyen tanulmány alapján Excel-táblában kezdje optimalizálni a családtervezését. A kutatás ugyanis nem ok-okozati kapcsolatot bizonyít, csak azt mutatja meg, hogy nagy csoportokban bizonyos mintázatok együtt járnak egymással. Az ilyen eredmények inkább arra jók, hogy újabb biológiai kutatások induljanak, vagy hogy a közegészségügyi gondolkodás árnyaltabb legyen.

A szerzők azt is hangsúlyozták, hogy az élettartamot és a biológiai öregedést rengeteg más tényező is befolyásolja. Ráadásul ezt a kutatást sem lehet kiragadni minden más eredmény közül, mert vannak olyan vizsgálatok is, amelyek a szülővé válás előnyeit mutatják ki.

Ollikainen ezért külön kiemelte, hogy egyetlen nőnek sem kellene ezek alapján megváltoztatnia a saját terveit vagy vágyait a gyerekvállalással kapcsolatban.

A kutatás a Nature Communications folyóiratban jelent meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.

„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.

Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.

Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.

A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.

„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.

Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.

A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.

A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.

A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.

Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.

Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.

Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.

Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért pörög feleslegesen a villanyórád: folyamatosan apasztják a pénztárcádat még a kikapcsolt gépek is
Bosszantóan sok a villanyszámla, pedig látszólag minden ki van kapcsolva a lakásban? Iktasd ki a fantomfogyasztást, és súlyos ezreket spórolsz!


A villanyszámlád jelentős része észrevétlenül dagad egy sor figyelmetlenség miatt.

Az úgynevezett „fantomfogyasztók”, az elavult világítás és a rossz szigetelés együtt akár két számjegyű megtakarítástól foszthat meg.

Pedig szakértők szerint néhány egyszerű lépéssel gyorsan, mérhetően faraghatsz a költségeken.

Először is értsd meg, mi fogyaszt észrevétlenül plusz áramot, majd lépésről lépésre szüntesd meg a probléma okát.

A legnagyobb rejtett pénznyelő az úgynevezett „fantomfogyasztás”.

Ide tartozik minden olyan eszköz, ami kikapcsoltnak tűnik, mégis folyamatosan áramot vesz fel: a készenléti állapotot jelző LED-ek, a konnektorban felejtett töltők, a set-top boxok, a játékkonzolok és a routerek.

Egy amerikai összefoglaló szerint ez a háztartási fogyasztás 5–10 százalékát is kiteheti.

A megoldás egyszerű. Használj kapcsolós elosztókat a szórakoztatóelektronikai eszközökhöz, és húzd ki a töltőket, amikor épp nem töltesz semmit.

Ha a rejtett szivárgásokat megszüntettük, jöhetnek a látványos, tartós megtakarítást hozó lépések.

A LED-világításra való átállás azonnali és tartós csökkenést eredményez.

A LED-ek nagyságrendekkel kevesebb áramot igényelnek azonos fényerő mellett, élettartamuk pedig jóval hosszabb a hagyományos izzókénál. Érdemes a leggyakrabban használt helyiségekben, például a konyhában és a nappaliban kezdeni a cserét.

A világítás után a legnagyobb energiafaló a fűtés-hűtés, amit "okos termosztáttal" tehetsz sokkal gazdaságosabbá. Ez az eszköz önmagában további 10–15 százalékos megtakarítást hozhat a fűtési költségeken.

Az okos termosztát megtanulja a szokásainkat, érzékeli a jelenlétünket, és csak akkor fűt vagy hűt, amikor valóban szükség van rá. Különösen hatékony lehet időszakos áramdíjak mellett, mivel beprogramozható, hogy az olcsóbb idősávokban végezze a nagyobb energiaigényű műveleteket.

A vezérlés mellett az is számít, mennyi meleg szökik el a lakásból. Az ajtók, ablakok és konnektorok körüli réseken távozó hő komoly pluszköltséget jelent. Ezeket a kritikus pontokat viszonylag olcsón, öntapadós szigetelőcsíkokkal, tömítőhabbal vagy ajtóseprűvel javíthatjuk.

A standby terhelés megszüntetése, az okos termosztát használata, a LED-re váltás és a réseknél szökő meleg megfogása együtt könnyedén két számjegyű megtakarítást hozhat a háztartásokba. E lépések hatása összeadódik, vagyis a problémák megszüntetésével látható összeget spórolhatsz az áramon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: