News here
hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Nem hiszti, hanem súlyos tünet a Covid utáni krónikus fáradtság

Az érintettek negyede néha az ágyból sem tud kikelni, a panaszaikat mégsem vesszük elég komolyan.
Rónyai Júlia. Fotó: Liza Summer/Pexels - szmo.hu
2021. május 19.


Link másolása

hirdetés

Kinga még februárban esett át a koronavíruson: a fertőzés enyhe tünetekkel jelentkezett, gyors lefolyásúnak bizonyult nála. Azóta azonban valami megváltozott.

A 30 éves nő kezdetben a stresszre fogta a panaszait, ám az idő haladtával azzal szembesült: a kínzó tünetek nem múlnak, és megmérgezik a hétköznapjait.

“Néha olyan köd ereszkedik az agyamra, hogy azt is elfelejtem, mit csináltam vagy mondtam egy perccel azelőtt. Baromi ijesztő érzés. Utánaolvastam a problémának, és láttam, hogy sok cikkben korai demenciaként emlegetik. Ez az elnevezés persze csak egy hasonlat, de egyáltalán nem érzem túlzónak” - meséli.

Kinga állandó alacsony energiaszintje rányomta a bélyegét a munkájára, de néha úgy érzi, már a párkapcsolatát is veszélyezteti. A legrosszabb mégis a fejfájás, ami rendszeresen meggyötri: “folyton másnaposnak érzem magam, pedig azóta rá sem tudok nézni az alkoholra” - mondja.

Hasonló tünetekről számol be a szintén 30 éves Noémi is, aki márciusban esett át a fertőzésen.

“Azelőtt imádtam nagy súlyokkal edzeni, 50 kilót is könnyen felemeltem. Most a 2 kilós súlyokkal kezdtem újra, egyelőre nagyon óvatosan, de még így is hamar kifulladok. Már ez is haladás, mert az első hetekben lépcsőzni sem igazán tudtam, a tüdőmbe pedig a mai napig gyakran belenyilall egy furcsa fájdalom.”

hirdetés

Feledékenység, fáradtság, gyengeség és fejfájás: ezek a KFSZ tipikus tünetei. Na de mi is az a KFSZ, és kit érint pontosan?

Akár a betegek negyedének van olyan időszaka, hogy nem képes kikelni az ágyból


A KFSZ, azaz krónikus fáradtság szindróma egy jellegzetesen poszt-virális, tehát vírusfertőzés után fellépő tünetegyüttes, ám más ok is meghúzódhat a háttérben.
“A krónikus fáradtság a krónikus fájdalom szindróma részjelensége lehet, ahogyan más belgyógyászati kórképé is. Definíciója szerint a beteg minimum 6 hónapig pihenés, kikapcsolódás hatására sem képes megfelelően regenerálódni, és ez a mindennapjaira is hatást gyakorol. Emellett izom- és ízületi fájdalmai vannak”

- mondja Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a krónikus fájdalom szindróma szakértője, a neurálterápia és a HKO/TCM szakorvosa.

KFSZ-t nem csak vírus okozhat, és ha vírusról van is szó, a tünetegyüttes nem csak a korona, hanem számos egyéb vírusfertőzés következtében is kialakulhat - a pandémia azonban drasztikusan megnövelte az előfordulás esélyeit.

“A betegség tünetei a poszt-COVID szindrómával való kombinációja esetén jellemző a fáradtság, hőemelkedés, torokfájás, általános izomgyengeség, fejfájás, fényérzékenység, feledékenység, depresszió, ingerlékenység, meggyengült gondolkodási és összpontosítási képesség, valamint alvászavarok. A tünetek súlyossága napról napra változhat. Jobb napokon a páciens szinte teljes mértékben képes ellátni a feladatait, míg a rossz napokon az ágyból sem tud felkelni. Ez utóbbi érintheti a betegek akár 25 százalékát is.”

Az orvos hozzáteszi: az amerikai Solve ME/CFS Initiative nevű szervezet szerint ha egy KFSZ-beteg újfent elkapja a vírust, az jelentősen ronthatja az állapotát. A súlyossá váló krónikus fáradtság szindróma pedig talán nagyobb fenyegetést jelent, mint maga a vírus.
Dr. Arnold Dénes Arnold (Forrás: Orvosi Hírközpont)
Sokan még mindig tömeghisztériaként kezelik

“Sajnos még az orvosi közösségben is vannak olyan hangok, amelyek szerint a KFSZ csak tömeghiszti. Pedig a bizonyítékok ellenük szólnak: a KFSZ-ben szenvedő betegek szervezetében megváltozott paraméterekkel igazolható ez az állapot” - mondja a témát kutató Laetitia Adkins, brit orvosi történész.

Hogy nem hisztériáról van szó, arra az ún. PACE-tanulmány esete is rávilágíthat. Ennek során a résztvevők panaszait pusztán fokozatos testedzéssel és visekedésterápiával próbálták orvosolni. A tanulmány sikerről számolt be, ám a résztvevő betegek beperelték a szerzőket, mivel nem hozták nyilvánosságra, milyen eszközökkel mérték a “javulást”. Mint utóbb kiderült, a szerzők az értékelési skálát manipulálva próbálták jobb fényben feltüntetni az eredményeket.

A pszichés eredetet tehát nem sikerült bizonyítani, ahogyan azt sem, hogy a mozgás vagy a pszichoterápia önmagában használna a KFSZ ellen. Ezért a brit NICE (Nemzeti Intézet a Klinikai Kiválóságért) már nem is ajánlja ezeket a módszereket a szindróma kezelésre.

Adkins példaként hozza fel, hogy az 1953-as gyermekbénulási járvány idején számos nővér is ágynak esett azzal a tünetegyüttessel, amit akkor és ott egy ismeretlen vírusnak tulajdonítottak. Utólag, 16 év múltán egyes pszichiáterek már “tömeghisztériaként” hivatkoztak a nagy eséllyel KFSZ által okozott megbetegedésekre, ezzel hiteltelenítve el a tünetegyüttest. Adkins úgy látja, ilyesmi játszódhat le a “hosszú covid” kapcsán is.

A KFSZ-t ráadásul jelenleg afféle általános diagnózisként osztogatják, amit akkor kap meg a beteg, ha semmi mást nem tudnak ráhúzni a tüneteire. Így azok is idekerülhetnek, akik egyébként nem is ebben szenvednek, ez pedig tovább komplikálja a helyzetet.

“A KFSZ mérhető fizikai rendellenességeket okoz, amelyek az agyban és az idegrendszerben, immunrendszerben keletkeznek, esetleg más kórfolyamatokhoz vezetnek. Sőt, olyan tünetek is előfordulhatnak, mint pédául az ujjlenyomatok elvesztése. Igen, tényleg! Na, ezt próbálja meg valaki pszichés alapon” - mondja Adkins.

Az orvosi történész attól tart: ha valaki a KFSZ-ben szenved, de soha nem voltak koronavírus-tünetei, vagy pozitív tesztje, könnyen hisztinek bélyegezhetik az aggodalmait.

“Egyes orvosok kizárhatják az ilyen embereket a hosszú covid diagnózisából, így megfelelő orvosi segítség nélkül maradhatnak. Remélem, nem így lesz, de ez egy valós lehetőség. A hosszú covid kockázatot jelent a fiatalok és az egyébként egészségesek számára is, de kevesen veszik olyan komolyan, mint azt a történelmi és tudományos adataink indokolnák” - teszi hozzá Adkins.

Összetett a betegség és a terápia is

“Bár csak kisszámú hazai tapasztalatunk van a KFSZ-ről, a legfontosabb természetesen az, hogy a betegek próbálják minimalizálni a megfertőződés esélyét” – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold.

“A krónikus fájdalom szindrómával járó fáradtság jelenségének megértéséhez fontos tudni, hogy a szervezet belső állandóságáért az ún. psziho-neuro-endokrin-immunrendszer (PNEI) felel. Ennek működését befolyásolja a pszichés állapot is: a félelem és a pánik csökkenti a PNEI-rendszer hatékonyságát, a napi 8 óra pihentető alvás és a megfelelő életmód azonban erősíti azt. A szokásos vitaminokon, táplálékkiegészítőkön túl érdemes lehet napi 3200 NE D-vitaminnal is segíteni az immunrendszert. Fontos e téren racionálisnak maradni, nem meggondolatlanul beszerezni mindent, ami elérhető.”

Habár Arnold doktor szerint ebben az időszakban nem szerencsés a KFSZ betegeknek orvoshoz járni (hacsak nem feltétlenül szükséges), ilyenkor segíthetnek a videós vagy telefonos konzultációk. A vírus lecsengése után mindenképp érdemes segítséget kérni.

“Elsősorban azokat a szervi betegségeket kell kizárni, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak. Ha ez megtörtént, úgy gondolom, egy ennyire összetett problémát csak összetett módon lehet gyógyítani, karöltve a neurológussal, immunológussal, pszichológussal, gyógytornásszal. A különböző hatóanyagtartalmú, célzott injekciós kezelések és a gyógyszeres kezelés mellett próbálkozni kell a fizikoterápia különböző formáival, és az izom-, ízületi fájdalmak csökkentésének egyéb lehetőségeivel is” - mondja.

Aki nyitott rá, annak ezen felül javasolja: a nyugati orvoslás eszközei mellett próbálja ki az orvosi akupunktúrát is, amely fizikai és mentális-pszichés síkon is segitséget nyújthat.

"A legfontosabb, hogy a páciens elhiggye: megszabadulhat a kínzó panaszaitól, amit sokan talán hipochondriának vélnek, holott látnunk kell, hogy a nehezen behatárolható tünetek valódi szenvedést okoznak” - zárja az orvos.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
Akkor is halálos lehet a darázscsípés, ha előtte sosem voltunk allergiásak
A szakember szerint érdemes észnél lennünk, hiszen bármikor kialakulhat allergia.
Fotó:Pixabay/Ralph - szmo.hu
2022. augusztus 09.


Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy elhunyt a napokban egy szentendrei férfi, aki bár nem volt allergiás a darázscsípésre, mégis belehalt. Azért, hogy utána járjanak a történteknek a Reggeliben Dr. Moric Krisztinát, fül-orr gégészt, allergológust kérdezték az eset körülményeiről, és arról, hogy mik a legfontosabb tudnivalók a darázscsípésekkel kapcsolatban.

Dr. Moric Krisztina arról beszélt, hogy ha megcsíp minket egy darázs – még ha nem is vagyunk allergiásak rá, – minden esetben duzzanat alakul ki, az azonban nagyon nem mindegy, hogy ez hol jön létre:

„Ha a kézfejünket csípi meg, semmi probléma nem lesz, viszont ha bekerül a darázs a szánkba, megcsípi a nyelvünket, és az duzzad meg, az bizony elzárhatja a légutakat és akár fulladásos halált is okozhat”

- ismertette a doktornő.

A szakértő szerint, amennyiben valakit például a nyelvén csíp meg a rovar, vagy ha túlzott allergiás reakció alakul ki, rögtön mentőt kell hívni. Ha tudjuk az illetőről, hogy allergiás a csípésre, és van nála adrenalintartalmú autoinjektor, egy úgynevezett Epipen, ezt azonnal be kell adni neki.

hirdetés

Ha csípés miatt csak egy „kis helyi reakció” keletkezik, akkor érdemes az érintett területet vizes, esetleg ecetes borogatással hűteni, normális esetben az itt keletkező duzzanat pár nap alatt magától elmúlik. Az ecet nemcsak népi legenda, a lúgos darázs mérget remekül semlegesíti az ecetsav.

A kalcium beszedése viszont kimondottan veszélyes lehet darázscsípés esetén, főleg, ha az illető allergiás a rovar mérgére. Az allergológus szerint

„ilyenkor a vérnyomás esés is a tünetek között lehet, amit a kalcium tovább fokoz.”

A doktornő figyelmeztetett: kisebb helyi reakció után is érdemes észnél lenni, mert attól, hogy már csípett meg darázs, és nem lett belőle nagyobb gondunk, nincs rá garancia, hogy a következő csípés nem lesz végzetes. Elmondása szerint bármikor kialakulhat allergia.

„Lehet, hogy életünkben többször is megcsípett bennünket darázs, semmi gond nem volt, de a következő már lehet akár egy anafilaxiás sokk.”

A jó hír az, hogy erősebb helyi reakció esetén, például, ha a csípés után az egész kézfejünk bedagad, az eset után 4-6 héttel vérvételes vizsgálattal van rá lehetőség, hogy megtudjuk, allergiásak vagyunk-e.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
Több mint 40 kilót fogyott másfél év alatt a skót nő, aki korábban gyorskaján és nassolnivalón élt
A képeket elnézve mintha egy teljes más ember lenne a 31 éves anya, aki korábban annyira elégedetlen volt magával, hogy tükörbe se mert nézni.

Link másolása

hirdetés

Nagyon látványos átalakuláson ment keresztül egy skót nő, aki azért kezdett életmódváltásba, mert már szó szerint nem tudott tükörbe nézni – írja a Mirror.

Sinead McCarthy azért hízott meg az elmúlt években, mert keveset mozgott, rengeteget nassolt, és hetente minimum egyszer, de volt hogy hétszer gyorskaját rendelt magának. Ráadásul akkora adagot evett mindig, ami két embernek is elég lett volna. Esténként pedig családi méretű táblacsokikat majszolt rendszeresen.

„Utáltam, amit a tükörben láttam, ezért nem is néztem bele, hogy ne tudatosodjon bennem, mennyire rossz a helyzet. A külső megjelenésemre se adtam: nem csináltam meg a hajam, nem sminkeltem az arcomat. Egyáltalán nem törődtem magammal, mert úgy gondoltam, nincs értelme”

– emlékezett vissza.

A 31 éves nő számára azért sem volt könnyű a változtatás, mert kontrollmániás párja mindent megszabott neki: mit ehet, hova mehet, mit csinálhat. Például azt is megtiltotta neki, hogy edzőterembe menjen. Miután kilépett a négy évig tartó kapcsolatból, elhatározta, hogy rendbe szedi magát - ekkor 127 kilót nyomott.

„Az első edzés borzalmas volt. Két perc után már azt éreztem, hogy el fogok ájulni. Le kellett ülnöm, annyira nehéz volt. De elszánt voltam: le akartam fogyni és megváltoztatni az életemet”

– mondta.

hirdetés

Személyi edzőt fogadott, aki edzésprogramot és étrendet is összeállított neki. A mozgás azóta már nem rémálom számára, épp ellenkezőleg: feltölti energiával és a mentális egészségének is jót tesz. Mindennap jár konditerembe, és az étkezésére is odafigyel. Alapvetően fehérjedús ételeket eszik, de nem sanyargatja magát, mert tudja, hogy egy kis nasi még nem teszi tönkre mindazt, amit elért.

Az életmódváltásnak köszönhetően a fiatal édesanya másfél év alatt több mint 40 kilótól szabadult meg, már kevesebb mint 80 kiló.

Mint mondta, teljesen megváltozott az élete, amit most kezd csak igazán élni.

„Elvesztettem magamat pár évre, amit a barátaim is észrevettek. Most viszont azt mondják, jó, hogy újra a régi vagyok. Olyan önbizalmam és szabadságom van most, mint még soha.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Ingyen szűrik a nemi úton terjedő betegségeket a Szigeten
Csak 20 percet vesz igénybe, minden évben érdemes igénybe venni azoknak, akik védekezés nélkül és több partnerrel is szexuális életet éltek.

Link másolása

hirdetés

A szexuális úton terjedő betegségek szűrését évek óta biztosító Pozitív Élet Alapítvány és partnere, a Magyar Dermatológiai Társulat szerint most a szokásosnál is fontosabb a fesztiválozók tesztelése, mert a pandémia miatt az elmúlt években világszerte jelentősen visszaesett a nemi úton terjedő betegségek miatt szűrővizsgálatra jelentkezők száma.

A gyorstesztes HIV-, hepatitis B-, C- és szifiliszszűrést a Sziget Civil Falujában vehetik igénybe a fesztiválozók – a tesztelés körülbelül 20 percet vesz igénybe.

Augusztus 10–15 között a szűrőállomásnál minden jelentkező ingyenesen és anonim módon tesztelhet. Az eredmény elkészítéséhez szükséges 20 percben a helyszínen dolgozó orvosok és egészségügyi dolgozók magyar, angol és német nyelven tanácsokat is adnak, valamint válaszolnak a fesztiválozók kérdéseire is.

Az évente diagnosztizált HIV-fertőzöttek kétharmada továbbra is a 40 évesnél fiatalabb korosztályból kerül ki. A kockázati csoportba tartozók, illetve a védekezés nélkül és több partnerrel is szexuális életet élők számára a HIV-szűrés legalább évente ajánlott.

A koronavírus okozta világjárvány minden országban mérhetően visszavetette a nemi úton terjedő betegségek szűrését is. Az Egyesült Államokban a járvány első évében, 2020-ban már 50 százalékkal esett vissza a HIV-szűrések száma. A WHO adatai szerint Európában ugyanebben az évben körülbelül 1 millióval csökkent a HIV-tesztek száma, az európai országok többségében tavaly már 50 százalékkal kevesebb tesztet végeztek el, mint 2019-ben.

Magyarországon évente mintegy 200-250 embernél diagnosztizálják újonnan a HIV-fertőzést, közülük sajnos minden ötödik ember már későn, a betegség AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. Ugyancsak komoly probléma a hepatitis C, amely a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) becslése szerint szexuális úton is terjedő vírusos májgyulladásként 50 ezer embert érint Magyarországon. Az érintettek többsége nincs is tisztában azzal, hogy fertőzött lehet.

hirdetés

A szervezet közleményében azt írja,

akár a HIV-ről, akár a hepatitis C-ről van szó, elsődleges a korai diagnózis. A hepatitis esetében ugyanis komoly májkárosodástól vagy akár májráktól óvhatja meg az érintetteket az időben elkezdett, és akár gyógyulásig tartó orvosi kezelés. A HIV esetében pedig a modern terápiás megoldások teljes értékű és hosszú évtizedekig egészséges életet garantálhatnak, ha – akár napi egy tabletta szedésével – korai stádiumban kapja a fertőzött a szükséges ellátást.

Magyarországon minden megyében működik ingyenes és anonim szűrőállomás, Budapesten is várják a jelentkezőket 20 perc alatt elvégezhető gyorstesztekkel. Ezekhez sem regisztráció, sem előzetes bejelentkezés nem szükséges.

A nemi úton terjedő betegségek elleni leghatékonyabb védelmet a rendszeres gumióvszer-használat adhatja, hiszen betegségtől függően akár a szexuális érintkezések 90 százalékában is megakadályozhatja a betegségek átadását. Saját és környezetünk biztonságáért a tudatos óvszerhasználat mellett akkor tehetjük a legtöbbet, ha legalább évente részt veszünk szűrésen – olvasható a közleményben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
A rendszeres teafogyasztók jóval tovább élhetnek egy tanulmány szerint
Mindegy, hogy tejjel vagy cukorral, hidegen vagy melegen, csak igyunk minél több teát a kutatók szerint.

Link másolása

hirdetés

Csökkenti a halálozás kockázatát, ha naponta két vagy több csésze fekete teát fogyasztunk - írja a UK Biobank felmérése alapján a The Guardian. A kutatók arra jutottak, hogy

a rendszeres teafogyasztók körében 9-13 százalékkal alacsonyabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás esélye azokkal szemben, akik nem teáznak.

Az Annals of Internal Medicine című egészségügyi lapban hétfőn publikált eredmények szerint mindegy, hogy tejjel vagy cukorral ízesítjük a teát, ahogy az is, hogy milyen hőmérsékleten fogyasztjuk. A kedvező hatásokat ezek közül egyik paraméter sem befolyásolta.

A kutatásban részt vevő félmillió brit 85 százaléka vallotta rendszeres teafogyasztónak magát. A válaszadók 89 százaléka a fekete tea mellett tette le a voksát. A kérdőíveket még 2006 és 2010 között töltötték ki, majd a válaszadók életét több mint egy évtizedig követték nyomon.

Fernando Rodriguez Artalejo madridi professzor szerint a kutatásból kiderül, hogy

a fekete tea a legszélesebb körben fogyasztott teafajta Európában.

Hozzátette: a főzet rendszeres fogyasztása akár több mint 10 évvel is kitolhatja a középkorú, többségében fehér lakosság esetében a halálozás esélyét, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: