EGÉSZSÉG
A Rovatból

"Négyből három felnőttnek oltást kell kapnia ahhoz, hogy véget vessünk a járványnak"

A járványhelyzetről, a vakcinákról, az oltási menetrendről beszélgettünk a Karanténinfóban Dr. Eörsi Dániel háziorvossal.
Ganzler Orsolya - szmo.hu
2021. március 17.



A Karanténinfó vendége Dr. Eörsi Dániel háziorvos volt, aki maga is részt vesz az oltási programban, már több száz páciense oltását szervezte meg, vagy adta be nekik ő maga a vakcinát. A járványhelyzet alakulását folyamatosan nyomon követi, meglátásairól rendszeresen beszámol saját Facebook oldalán.

Ki mi alapján juthat vakcinához, mi határozza meg a sorrendet, mekkora mozgástere van a háziorvosnak?

„Van egy oltási terv, amely meghatározza, hogy a társadalom mely csoportjai, melyik oltóanyagból, melyik szereplőn keresztül részesülnek. Vannak olyanok, akik a munkakörük miatt kapnak oltást: így először jutottak vakcinához az egészségügyi dolgozók, majd a szociális intézmények dolgozói és lakói.

Most épp a rendvédelmi szervek, bíróságok, ügyészségek dolgozói vannak soron. Ők a munkahelyük szervezésében jutnak az oltáshoz. Mindenki más esetében – ami a lakosság 90%-át jelenti – a háziorvosnak kell megszerveznie az oltást”
– mondta Dr. Eörsi Dániel.

A legidősebbekkel kellett kezdeni az oltást, ők elsősorban Pfizer és Moderna vakcinákat kapnak. Az oltás határozottan életkori sorrendben történik, elkezdték a legidősebbeknél és úgy haladtak lefelé. Nagyon hangsúlyos az oltási tervben, hogy a háziorvosok nem válogathatnak, nem cserélgethetnek, sorrendben kell haladniuk.

Praxisonként nagyon különböző lehet, hogy hol mennyi idős ember van. Például egy nemrég épült lakóparkban sokkal kevesebb idős lakik, mint egy 50-es, 60-as években épült háztömbben. Az oltóanyag-kapacitás viszont nem annak arányában van súlyozva, hogy melyik körzetben hány idős ember él.

„Eleinte ráadásul elég kis számban tudtunk oltópontra küldeni embereket, hetente hatot-nyolcat. Most javult a helyzet valamelyest, volt olyan hét, amikor 20-30 embert is küldhettünk oltópontra. Ami még nagy változás a kezdeti időszakhoz képest, hogy bejött a kínai vakcina, a Sinopharm, amiből nagyságrendekkel több áll rendelkezésre, mint a többi oltóanyagból” – összegezte a háziorvos.

A kínai vakcina esetében nagyobb lehetősége van a háziorvosnak mérlegelni, rangsorolni. Az az ajánlás, hogy lehetőleg a legidősebbeket oltsák a Sinopharmmal is, ami logikus, mert ők a leginkább veszélyeztetettek. De itt megteheti a háziorvos, hogy egy fiatalabb, de magas kockázatú pácienst, vagy egy olyat, akinek sok kontaktja van, előrébb vegyen a listában.

AstraZeneca vakcinával a 60 év alatti krónikus betegeket oltják. Bizonyos betegségeket állítottak be szűrőparaméternek a NEAK algoritmusában, akinek olyan betegsége van, amit beállítottak a szűrésnél, az rákerült a listára. Itt vannak olyan betegségek, amik kimaradtak, mint pl. az asztma, míg a COPD bekerülhetett.

VIDEÓ: NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!

Idősek előnyben – még ha később is regisztráltak

A jelenlegi stratégia szerint az időseket kell előnyben részesíteni minden típusú vakcinánál. Persze előfordul, hogy valaki nem fogadja el a felkínált vakcinát, inkább vár másikra. Pedig ahogyan az látszik, nagyon sokan vannak olyanok, akik egyik csoportba sem tartoznak jelenleg, mert mondjuk 30-50 közöttiek és nincs krónikus betegségük, nem dolgoznak egészségügyben vagy rendvédelmi szervnél, ezért hiába szeretnének Pfizer vakcinát elsősorban, arra most egyelőre nincs esélyük.

Az MRNS alapú vakcinák azok, amik gyakorlatilag minden betegcsoportban adhatók, még daganatos betegeknek is, nagyon kevés ellenjavallat van esetükben, ezért érthető, hogy elsősorban az idősek kapják ezeket a vakcinákat.

„Az én praxisomban mostanában értünk a 1947-48-as születési évűekhez. Egy-egy ember kimaradt, ha valamiért épp nem oltható, mert pl. gyulladásos folyamata van. De mivel sokan később regisztráltak, a most érkezett friss listában megint sok idős ember szerepel, 36-os, 37-es születésűek, akiket előbbre kell venni, így a 47-eseknek várakozniuk kell még.”

A háziorvosok feladatai most megsokszorozódtak: a páciensek általános ellátása mellett szervezik a koronavírus-gyanús esetek tesztelését, az oltásokat, oltanak is, ha kell, és ellátják a covidos betegeiket, akik otthon lábadoznak. „Az első hullám idején összesen 1-2 koronavírusos betegem volt, a második hullám alatt napi 1-2, most pedig naponta 8-10 új beteg jelentkezik. Ebből is látszik, hogy a harmadik hullám sokkal, de sokkal keményebb, mint amit eddig megtapasztaltunk, és az idősek közé még be sem tört igazán a fertőzés. A góc az mindig az óvoda-iskola, onnan megy tovább a fiatal felnőttek felé, és aztán jönnek az idősek. És bár sokan megkapták már az oltást az idősek közül, de sokan még nem. Ezért is nagyon figyelni kell rájuk” – hívja fel a figyelmet Dr. Eörsi Dániel a járványhelyzet aktuális kihívásaira.

Ha az átoltottság eléri majd a legalább 30%-ot, akkor számíthatunk tényleges javulásra, addig nem. De ehhez még 1,5 millió embert be kell oltani.

Szerinte a mostani lezárások hatását e hét végén kell majd, hogy érzékeljük – valamennyit laposodhat a járványgörbe, de visszafordulni a tendencia egyelőre nem fog. Még mindig napi 1000 új fertőzéssel kell majd számolnunk.

Sok múlik azon, a kínai vakcina tényleg hatásos-e

„Nagyon sok múlik majd azon, hogy milyen a hatásossága a kínai vakcinának, amit egyelőre még biztosan nem tudunk. A magyar járványstratégiának pedig ez az egyik kulcseleme, mivel az összes beadott vakcinának több mint fele a Sinopharm. A kínaiak kevés adatot publikáltak, ezért is kérdéses a hatásosság. Alapesetben csak olyan gyógyszert kezdenénk el használni, aminek meg vagyunk győződve a hatásosságáról. De most rendkívüli helyzet van, ezért indokolt volt ez a lépés, hogy egy tudományosan még nem igazolt vakcinát is bevessünk. Ha a kínai vakcinának megfelelő a hatásfoka, akkor sikerül áprilisban megfognunk a járványt, de ha csak közepes, akkor még jobban el fog húzódni. Ahol eddig oltottak vele, Kínában, az Egyesült Arab Emiritásukban, ott alig van járvány.”

És hogy mi a tanács a következő hetekre?

„Legyünk még szigorúbbak, mint amilyenek a járványügyi intézkedések. Mondjunk le az összes olyan dologról az életünkben, ami kontaktokkal jár. Akkor is, ha pont a szabályokba beleférne, meg akkor is, ha éppen pont szereztünk amatőr sportolói igazolást és bemehetnénk az edzőterembe.”

Aki oltva van, arra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többiekre, mivel még nem ismerjük pontosan az oltóanyagok hatásosságát. Tömegközlekedésen szabad utazni a szabályok szerint, de aki teheti, inkább kerülje el a tömegközlekedést, gyalogoljon, biciklizzen, vagy ha muszáj, üljön autóba, vagy hívjon egy taxit.

„Fontos, hogy vegye mindenki nagyon komolyan a mostani nagyon kritikus helyzetet, amiből egyféleképpen fogunk kijönni, a tömeges oltással” – hangsúlyozza Dr. Eörsi Dániel.

Aki nem oltatja be magát, nem csak magát veszélyezteti, másokat is

Még sokan vannak, akik hezitálnak, beoltassák-e magukat, ami azt jelenti, hogy a következő 200-300.000 oltóanyagot gond nélkül be lehet adni, mert egyelőre még nagyobb a kereslet, mint a kínálat. De aztán egyszer csak eljutunk arra a pontra, amikor több lesz a vakcina, mint azok, akik jelentkeztek az oltásra, ugyanakkor még messze leszünk a megfelelő mértékű átoltottságtól, még be kell majd oltani legalább 1,5 millió embert. Akkor kell majd győzködni a hezitálókat, hogy ez közösségi érdek, hogy minél többen szerezzenek védettséget.

Mivel a 18 év alattiak nem kaphatnak egyik fajta vakcinát sem – az AstraZenecát kaphatják 16 év felettiek – 2 millió ember, aki 18 év alatti Magyarországon, az máris kiesett az olthatók köréből, pedig a járvány terjedésében ők is szerepet játszanak. Ezért a felnőttek háromegyedét kellene beoltanunk, hogy megfelelő védettségünk legyen.

Tehát négy felnőttből háromnak beoltva kellene lennie ahhoz, hogy véget tudjunk vetni a járványnak.

Jelenleg a teljes lakosság 12%-ánál tartunk, akik legalább egy oltást megkaptak, tehát még négyszer ennyi embert kellene beoltani. A brit példa alapján azt látjuk, hogy a 30%-os átoltottság is sokat jelent, visszafogja a járványt, ha meg nem is szűnteti.

Dr. Eörsi Dániel végül így összegzett:

„Olyan ez, mint a gyorshajtás. Amikor valaki gyorsan hajt az úton, akkor magát is veszélyezteti, meg másokat is. Az oltatlanság ilyen. Most ugyan még nem szívesen mondom ezt a hasonlatot, mert most még nem a saját döntésünk, hogy oltóanyaghoz juthatunk-e vagy nem. De amikor néhány hét múlva már azon múlik az átoltottság mértéke, hogy hányan hezitálnak, ezért mindnyájuknak tartozunk azzal, hogy beoltassuk magunkat."

„A koronavírus emberi életeket olt ki. Főleg idősebbekét, de nem csak és kizárólag. És egy 73 éves, még jó állapotban lévő nagypapa életéért nagyon kár, mert akár még 10 évig is focizhatna az unokájával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy 5 éves kisfiú hirtelen rosszul lett egy családi nyaraláson, és napokkal később egy rendkívül ritka betegségben meghalt
Egy amerikai édesapa, Viet Vu szólalt meg, miután ötéves fia, Justin egy rendkívül ritka betegségben, a szisztémás kapilláris szivárgás szindrómában elhunyt. A kór annyira ritka, hogy az 1960-as évek óta világszerte kevesebb mint 500 esetet jegyeztek fel, gyermekeknél pedig különösen ritkán fordul elő


Egy megtört édesapa nyilatkozott, miután öt évvel ezelőtt született, makkegészségesnek tűnő kisfia egy családi nyaraláson hirtelen rosszul lett, és napokkal később egy rendkívül ritka betegségben meghalt. A gyászoló apa most azért beszélt fia, Justin Vu elvesztéséről és a betegségről, hogy más szülőket is figyelmeztessen a veszélyre – írta a LADbible. Az apa felidézte, milyen aktív kisfiú volt a gyermeke, mielőtt rosszul lett.

„Justin egy boldog és egészséges kisfiú volt. T-ballt játszott. Állandóan futkározott és kint játszott. És egyszer csak már nincs velünk. Egyszerűen nem nagyon van ennek értelme” – mondta az apa. A család még mindig nem érti a tragédiát, és válaszokat keresnek.

„Nem tudjuk, miért vagy hogyan betegedett meg Justin. Nem értem, semmit nem érdemelt ebből” – tette hozzá.

Az apa arról is beszélt, hogy fiának esélye sem volt felnőni. „Jó fiú volt, és szerették… semmi értelme ennek, mert csak 5 éves volt. Nem volt esélye felnőni, és azzá válni, akivé tudtam, hogy válhat.”

A család megsegítésére indított GoFundMe-gyűjtés már elérte a célját, de továbbra is fogad adományokat.

A kisfiúnál a rendkívül ritka szisztémás kapilláris szivárgás szindrómát (SCLS), más néven Clarkson-kórt diagnosztizáltak. A betegség során a vérplazma a hajszálerekből a környező szövetekbe szivárog, ami hirtelen vérnyomáseséshez, a szervek leállásához és végül halálhoz vezethet.

A kór annyira ritka, hogy az 1960-as évek óta világszerte kevesebb mint 500 esetet jegyeztek fel, gyermekeknél pedig különösen ritkán fordul elő.

A betegséget azért is nehéz időben felismerni, mert a kezdeti tünetei – mint a hasfájás vagy a hányás – teljesen általánosak, és könnyen összetéveszthetők más, jóval gyakoribb problémákkal. Justin esetében az orvosok először vakbélgyulladásra vagy valamilyen fertőzésre gyanakodtak. „Úgy gondolták, fertőzéssel állnak szemben, mivel gyulladás volt a testében és folyadék gyűlt fel, mert ez az egyik jele a fertőzésnek” – emlékezett vissza az apa.

A tragédia egy oregoni nyaraláson kezdődött, ahol Justin az édesanyjával, Terese Pedennel és a testvéreivel volt. A kirándulás negyedik napján a kisfiú hasfájásra kezdett panaszkodni, majd hányni kezdett.

Kórházba szállították, ahol az állapota gyorsan romlott, és egy portlandi gyermekklinika intenzív osztályára került.

Az apja, Viet Vu Denverből utazott a kórházba, de már nem tudott beszélni a fiával.

Justin július 8-án, öt nappal a kórházba kerülése után halt meg. A család kórházi és temetési költségeinek fedezésére „Honoring Justin’s Memory and Supporting His Family” címmel indult adománygyűjtés a GoFundMe oldalon.

Via ABC News


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Apró csomót tapintott a nyakán, kiderült, hogy egy ritka és gyógyíthatatlan rák - A 27 éves sportos férfi már az elkerülhetetlen halálra készül
A 27 éves Ben Wagenmannt ultraritka, metasztatikus paragangliomával kezelik, amelyre jelenleg nincs gyógymód. A fiatal férfi a kezelések mellett is aktív életet él, és nyíltan beszél a betegség pszichológiai terheiről is.


Egy 27 éves, Svájcban élő német diák, Ben Wagenmann ultraritka, a csontjaiba is áttétet okozó daganattal küzd, kezelése pedig már nem a gyógyulást, hanem az élete meghosszabbítását célozza. A fiatal férfi ennek ellenére sem adja fel: futóversenyeken indul és több száz kilométeres kerékpártúrára készül, hogy megmutassa, a súlyos betegség mellett is lehet teljes életet élni – írta a The Independent.

Ben Wagenmannél 25 évesen diagnosztizáltak nyaki paragangliomát, miután 2023 áprilisában egy nem múló csomót tapintott ki a nyakán.

Bár az orvosok először jóindulatú elváltozásra gyanakodtak, a karácsony előtt elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a daganat áttétet képzett a gerincében, később pedig a bordáiban és a csípőjében is.

A kezelési terv részeként tavaly nyáron hat cikluson át kapott lutécium-alapú radionuklid-terápiát egy aacheni kórházban. A kezelés megállította a daganat terjedését, de nem zsugorította a meglévőket.

A férfi a terápia eredményét mégis pozitívan értékeli.

„Ez az én helyzetemben mégis győzelem, mert amíg nem nő, bizonyos értelemben rendben vagyok” – mondta.

A beavatkozás során szigorú izolációban kellett lennie, ami hónapokra meghatározta a napjait.

„Nem lehettem közel senkihez, mert szó szerint radioaktív voltam” – emlékezett vissza.

Azóta két másik sugárkezelésen is átesett, amelyeknek súlyos mellékhatásai voltak, például hetekig tartó, fájdalmas nyelőcsőgyulladás. „Bármit csinálsz, fáj – az evés, az ivás, a beszéd, még a semmittevés is” – mondta a férfi a kínzó fájdalmakról.

A nyaki paraganglioma egy rendkívül ritka daganattípus, százezer emberből kevesebb mint egyet érint. Jellemzően lassan növekvő, jóindulatú elváltozás, amely a nyaki főütőér mellett alakul ki. Az esetek többségében nem okoz panaszt a nyakon tapintható, fájdalmatlan csomón kívül.

A kezelésére alkalmazott peptid receptor radionuklid-terápia (PRRT) egy célzott sugárkezelés, amelyet elsősorban a szomatosztatin-receptor-pozitív neuroendokrin daganatokra fejlesztettek ki, de paragangliomában is alkalmazzák. Metasztatikus esetekben a terápia elsődleges célja gyakran nem a teljes gyógyulás, hanem a betegség terjedésének megállítása és a daganat kordában tartása, ahogyan az Ben esetében is történt.

A fiatal férfi a folyamatos fájdalmak és a havi kontrollvizsgálatok ellenére is aktív életet él. Az elmúlt két évben lefutotta a 16 kilométeres Bern Grand Prix-t, és egy nagyjából 700 kilométeres kerékpártúrát tervez Koppenhágából Oslóba.

Tudja, hogy az élete valószínűleg rövidebb lesz, de ezt elfogadta. „Bármilyen keményen hangzik is: ha meghalok, meghalok. Ezen igazán nem tudok változtatni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szüleinek sokkal nehezebb lehet feldolgozni a helyzetet.

„A szüleimnek ez borzalmas lehet, mert el sem tudom képzelni, milyen érzés az, hogy a gyermekednek rákja van, és talán előtted hal meg.”

Célja, hogy példát mutasson. „Meg akarom mutatni a világnak, hogy mindezt akkor is meg lehet csinálni, ha beteg vagy. Egyszerűen megtagadom, hogy a rák elvegye a mindennapi életemet.”

Ben történetét egy rákkutatási alap, a World Cancer Research Fundnak köszönhetően ismerhette meg a világ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy ortopéd orvos elárulta, melyik öt táplálékkiegészítő számít 50 éves kor felett
Egy amerikai ortopéd sebész, Dr. Ben, öt tételből álló listát osztott meg az általa szedett étrend-kiegészítőkről. Szerinte 50 év felett ezek tudományosan is a leginkább indokoltak.


„Ez az, ami valóban értelmes” – ezzel a gondolattal egyszerűsítette le az étrend-kiegészítők piacának zavarba ejtő kínálatát egy amerikai ortopéd sebész. A közösségi médiában Dr. Ben néven ismert szakember bemutatta azt az öt készítményt, amely tudományos bizonyítékok alapján helyet kapott a saját polcán az 50 év feletti korosztály számára – írja a Slobodna Dalmacija.

A lista élén a kreatin áll, amely az orvos szerint az egyik legalaposabban vizsgált szer az izomerő és izomtömeg megőrzésére.

A javasolt napi adag 5 gramm, külön feltöltési időszak nélkül.

A csontok egészségéért a D3- és K2-vitamin kombinációját ajánlja. Míg a D-vitamin a kalcium felszívódását segíti, a K2-vitamin gondoskodik arról, hogy az a csontokba épüljön be, és ne az erekben rakódjon le. Az ortopéd szakorvos egy hasonlatot is használ, a párost a kalcium „közlekedési rendőrének” nevezi.

A listán szerepel a magnézium is, amely több mint 300 biokémiai folyamatban vesz részt.

A szakember szerint pusztán étrenddel nehéz elegendő mennyiséget bevinni belőle.

A krónikus gyulladások mérséklésére az ómega-3 zsírsavakat, vagyis a halolajat javasolja. Felhívja a figyelmet, hogy vásárláskor az aktív hatóanyagok, az EPA és a DHA tartalmát kell figyelni, nem a teljes olajmennyiséget.

Végül a tejsavófehérje-izolátumot említi, amely a benne lévő leucin nevű aminosav miatt hatékonyan segítheti az izomépítést. Erre egy olyan korban van szükség, amikor a szervezet fehérjehasznosító képessége már csökken.

Ezek a kiegészítők nem csodaszerek, hanem egy aktív életmód támogatói.

Kutatások bizonyítják, hogy az időskori leépülés visszafordítható megfelelő edzéssel, táplálkozással és társas élettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Drámai mértékben nőhet a rákos esetek száma a WHO vészjósló jelentése szerint
Az Egészségügyi Világszervezet friss jelentésében figyelmeztet a daganatos megbetegedések globális terjedésére. Az előrejelzés szerint 2050-re az évi 20,6 millió új esetszám közel 35 millióra emelkedhet.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett globális jelentése szerint a rákkal szembeni tudományos előrelépések ellenére a betegség egyre súlyosabb terhet ró a világra, és az ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek milliók számára teszik elérhetetlenné a modern gyógymódokat. A WHO becslése szerint minden ötödik embernél kialakul a betegség, és az emberek 92 százaléka közvetlenül vagy egy közeli családtagján keresztül szembesül vele.

A szervezet rákellenőrzési csapatának vezetője, Dr. Andre Ilbawi szerint a tudományos haladás narratívája mellett egy másik, kevésbé biztató történet is létezik.

„Évek óta a rákról szóló történet a tudományos haladásról, az új technológiákról, az új kezelésekről és az új reményről szól. Ez a történet igaz, és megérdemli, hogy elmeséljük, de nem a teljes történet.”

A jelentés szerint évente 20,6 millió új esetet és 10 millió halálesetet regisztrálnak, az előrejelzések alapján pedig 2050-re az új megbetegedések száma elérheti a 35 milliót – írta a The Guardian.

A szakadék a gazdag és szegény országok között drámai. Az emlőrák ötéves túlélése a magas jövedelmű országokban meghaladja a 85 százalékot, míg az alacsony jövedelműekben 45 százalék alá esik. A gyermekkori daganatoknál pedig sok alacsony és közepes jövedelmű országban ez az arány 30 százalék alatt marad. A legfontosabb rákgyógyszereknek csupán töredéke érhető el a szegényebb országokban, 23 államban pedig egyáltalán nincs sugárterápiás ellátás.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség szerint ugyanakkor van ok a bizakodásra is, mert a megelőzés terén komoly eredményeket lehet elérni. Dr. Isabelle Soerjomataram, az ügynökség felügyeleti egységének helyettes vezetője kiemelte: „tíz új rákos esetből négy összefügg olyan kockázati tényezőkkel, amelyek kezelésének módját már ismerjük. Ilyen a dohányzás, a fertőzések, az alkoholfogyasztás és a túlzott testsúly.”

A jelentés rámutat, hogy az országok kétharmadában az alapvető egészségügyi ellátás nem fedezi a daganatos betegségek kezelését, a magas költségek miatt pedig egyes helyeken a betegek akár 90 százaléka is kénytelen feladni a terápiát. Abigail Simon-Hart, egy nigériai, mellrákon átesett betegjogi aktivista a saját tapasztalatairól beszélt.

„Láttam szülőket, akiknek választaniuk kellett a kezelés kifizetése és a gyerek iskolába járatása között, és gyerekeket, akik kénytelenek voltak félbehagyni a tanulmányaikat, mert minden egyes elérhető erőforrást a rákellátás emésztett fel.”

Hozzátette, hogy a diagnózist övező megbélyegzés néhol halálos is lehet: találkozott nőkkel, akik inkább a halált választották, mintsem hogy egy életmentő műtét során elveszítsék a mellüket.

A globális trendek Magyarországot is súlyosan érintik. Az Európai Unió országprofilja szerint a rákos megbetegedések miatti halálozás nálunk a legmagasabbak között van az EU-ban, különösen a tüdő- és a vastagbélrák tekintetében. Bár az elmúlt években több daganattípusnál is javultak a túlélési esélyek, az ország továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A helyzet javítására itthon is történtek lépések, például elindították a népességszintű vastagbélrákszűrési programot.

A WHO már 2024 elején figyelmeztetett a daganatos esetek számának drámai növekedésére, a mostani jelentés pedig megerősíti a korábbi vészjósló előrejelzéseket. Pozitívumként említi azonban, hogy létezik hiteles stratégia a méhnyakrák felszámolására, és világszerte csökken a dohányzók aránya. A szervezet szakértői felszólították a kormányokat, hogy finanszírozzák a teljes körű rákellátást a megelőzéstől a kezelésig, és hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösségnek „a gondozást legalább annyira kell értékelnie, mint a gyógyítást”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk