EGÉSZSÉG
A Rovatból

"Négyből három felnőttnek oltást kell kapnia ahhoz, hogy véget vessünk a járványnak"

A járványhelyzetről, a vakcinákról, az oltási menetrendről beszélgettünk a Karanténinfóban Dr. Eörsi Dániel háziorvossal.
Ganzler Orsolya - szmo.hu
2021. március 17.



A Karanténinfó vendége Dr. Eörsi Dániel háziorvos volt, aki maga is részt vesz az oltási programban, már több száz páciense oltását szervezte meg, vagy adta be nekik ő maga a vakcinát. A járványhelyzet alakulását folyamatosan nyomon követi, meglátásairól rendszeresen beszámol saját Facebook oldalán.

Ki mi alapján juthat vakcinához, mi határozza meg a sorrendet, mekkora mozgástere van a háziorvosnak?

„Van egy oltási terv, amely meghatározza, hogy a társadalom mely csoportjai, melyik oltóanyagból, melyik szereplőn keresztül részesülnek. Vannak olyanok, akik a munkakörük miatt kapnak oltást: így először jutottak vakcinához az egészségügyi dolgozók, majd a szociális intézmények dolgozói és lakói.

Most épp a rendvédelmi szervek, bíróságok, ügyészségek dolgozói vannak soron. Ők a munkahelyük szervezésében jutnak az oltáshoz. Mindenki más esetében – ami a lakosság 90%-át jelenti – a háziorvosnak kell megszerveznie az oltást”
– mondta Dr. Eörsi Dániel.

A legidősebbekkel kellett kezdeni az oltást, ők elsősorban Pfizer és Moderna vakcinákat kapnak. Az oltás határozottan életkori sorrendben történik, elkezdték a legidősebbeknél és úgy haladtak lefelé. Nagyon hangsúlyos az oltási tervben, hogy a háziorvosok nem válogathatnak, nem cserélgethetnek, sorrendben kell haladniuk.

Praxisonként nagyon különböző lehet, hogy hol mennyi idős ember van. Például egy nemrég épült lakóparkban sokkal kevesebb idős lakik, mint egy 50-es, 60-as években épült háztömbben. Az oltóanyag-kapacitás viszont nem annak arányában van súlyozva, hogy melyik körzetben hány idős ember él.

„Eleinte ráadásul elég kis számban tudtunk oltópontra küldeni embereket, hetente hatot-nyolcat. Most javult a helyzet valamelyest, volt olyan hét, amikor 20-30 embert is küldhettünk oltópontra. Ami még nagy változás a kezdeti időszakhoz képest, hogy bejött a kínai vakcina, a Sinopharm, amiből nagyságrendekkel több áll rendelkezésre, mint a többi oltóanyagból” – összegezte a háziorvos.

A kínai vakcina esetében nagyobb lehetősége van a háziorvosnak mérlegelni, rangsorolni. Az az ajánlás, hogy lehetőleg a legidősebbeket oltsák a Sinopharmmal is, ami logikus, mert ők a leginkább veszélyeztetettek. De itt megteheti a háziorvos, hogy egy fiatalabb, de magas kockázatú pácienst, vagy egy olyat, akinek sok kontaktja van, előrébb vegyen a listában.

AstraZeneca vakcinával a 60 év alatti krónikus betegeket oltják. Bizonyos betegségeket állítottak be szűrőparaméternek a NEAK algoritmusában, akinek olyan betegsége van, amit beállítottak a szűrésnél, az rákerült a listára. Itt vannak olyan betegségek, amik kimaradtak, mint pl. az asztma, míg a COPD bekerülhetett.

VIDEÓ: NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!

Idősek előnyben – még ha később is regisztráltak

A jelenlegi stratégia szerint az időseket kell előnyben részesíteni minden típusú vakcinánál. Persze előfordul, hogy valaki nem fogadja el a felkínált vakcinát, inkább vár másikra. Pedig ahogyan az látszik, nagyon sokan vannak olyanok, akik egyik csoportba sem tartoznak jelenleg, mert mondjuk 30-50 közöttiek és nincs krónikus betegségük, nem dolgoznak egészségügyben vagy rendvédelmi szervnél, ezért hiába szeretnének Pfizer vakcinát elsősorban, arra most egyelőre nincs esélyük.

Az MRNS alapú vakcinák azok, amik gyakorlatilag minden betegcsoportban adhatók, még daganatos betegeknek is, nagyon kevés ellenjavallat van esetükben, ezért érthető, hogy elsősorban az idősek kapják ezeket a vakcinákat.

„Az én praxisomban mostanában értünk a 1947-48-as születési évűekhez. Egy-egy ember kimaradt, ha valamiért épp nem oltható, mert pl. gyulladásos folyamata van. De mivel sokan később regisztráltak, a most érkezett friss listában megint sok idős ember szerepel, 36-os, 37-es születésűek, akiket előbbre kell venni, így a 47-eseknek várakozniuk kell még.”

A háziorvosok feladatai most megsokszorozódtak: a páciensek általános ellátása mellett szervezik a koronavírus-gyanús esetek tesztelését, az oltásokat, oltanak is, ha kell, és ellátják a covidos betegeiket, akik otthon lábadoznak. „Az első hullám idején összesen 1-2 koronavírusos betegem volt, a második hullám alatt napi 1-2, most pedig naponta 8-10 új beteg jelentkezik. Ebből is látszik, hogy a harmadik hullám sokkal, de sokkal keményebb, mint amit eddig megtapasztaltunk, és az idősek közé még be sem tört igazán a fertőzés. A góc az mindig az óvoda-iskola, onnan megy tovább a fiatal felnőttek felé, és aztán jönnek az idősek. És bár sokan megkapták már az oltást az idősek közül, de sokan még nem. Ezért is nagyon figyelni kell rájuk” – hívja fel a figyelmet Dr. Eörsi Dániel a járványhelyzet aktuális kihívásaira.

Ha az átoltottság eléri majd a legalább 30%-ot, akkor számíthatunk tényleges javulásra, addig nem. De ehhez még 1,5 millió embert be kell oltani.

Szerinte a mostani lezárások hatását e hét végén kell majd, hogy érzékeljük – valamennyit laposodhat a járványgörbe, de visszafordulni a tendencia egyelőre nem fog. Még mindig napi 1000 új fertőzéssel kell majd számolnunk.

Sok múlik azon, a kínai vakcina tényleg hatásos-e

„Nagyon sok múlik majd azon, hogy milyen a hatásossága a kínai vakcinának, amit egyelőre még biztosan nem tudunk. A magyar járványstratégiának pedig ez az egyik kulcseleme, mivel az összes beadott vakcinának több mint fele a Sinopharm. A kínaiak kevés adatot publikáltak, ezért is kérdéses a hatásosság. Alapesetben csak olyan gyógyszert kezdenénk el használni, aminek meg vagyunk győződve a hatásosságáról. De most rendkívüli helyzet van, ezért indokolt volt ez a lépés, hogy egy tudományosan még nem igazolt vakcinát is bevessünk. Ha a kínai vakcinának megfelelő a hatásfoka, akkor sikerül áprilisban megfognunk a járványt, de ha csak közepes, akkor még jobban el fog húzódni. Ahol eddig oltottak vele, Kínában, az Egyesült Arab Emiritásukban, ott alig van járvány.”

És hogy mi a tanács a következő hetekre?

„Legyünk még szigorúbbak, mint amilyenek a járványügyi intézkedések. Mondjunk le az összes olyan dologról az életünkben, ami kontaktokkal jár. Akkor is, ha pont a szabályokba beleférne, meg akkor is, ha éppen pont szereztünk amatőr sportolói igazolást és bemehetnénk az edzőterembe.”

Aki oltva van, arra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többiekre, mivel még nem ismerjük pontosan az oltóanyagok hatásosságát. Tömegközlekedésen szabad utazni a szabályok szerint, de aki teheti, inkább kerülje el a tömegközlekedést, gyalogoljon, biciklizzen, vagy ha muszáj, üljön autóba, vagy hívjon egy taxit.

„Fontos, hogy vegye mindenki nagyon komolyan a mostani nagyon kritikus helyzetet, amiből egyféleképpen fogunk kijönni, a tömeges oltással” – hangsúlyozza Dr. Eörsi Dániel.

Aki nem oltatja be magát, nem csak magát veszélyezteti, másokat is

Még sokan vannak, akik hezitálnak, beoltassák-e magukat, ami azt jelenti, hogy a következő 200-300.000 oltóanyagot gond nélkül be lehet adni, mert egyelőre még nagyobb a kereslet, mint a kínálat. De aztán egyszer csak eljutunk arra a pontra, amikor több lesz a vakcina, mint azok, akik jelentkeztek az oltásra, ugyanakkor még messze leszünk a megfelelő mértékű átoltottságtól, még be kell majd oltani legalább 1,5 millió embert. Akkor kell majd győzködni a hezitálókat, hogy ez közösségi érdek, hogy minél többen szerezzenek védettséget.

Mivel a 18 év alattiak nem kaphatnak egyik fajta vakcinát sem – az AstraZenecát kaphatják 16 év felettiek – 2 millió ember, aki 18 év alatti Magyarországon, az máris kiesett az olthatók köréből, pedig a járvány terjedésében ők is szerepet játszanak. Ezért a felnőttek háromegyedét kellene beoltanunk, hogy megfelelő védettségünk legyen.

Tehát négy felnőttből háromnak beoltva kellene lennie ahhoz, hogy véget tudjunk vetni a járványnak.

Jelenleg a teljes lakosság 12%-ánál tartunk, akik legalább egy oltást megkaptak, tehát még négyszer ennyi embert kellene beoltani. A brit példa alapján azt látjuk, hogy a 30%-os átoltottság is sokat jelent, visszafogja a járványt, ha meg nem is szűnteti.

Dr. Eörsi Dániel végül így összegzett:

„Olyan ez, mint a gyorshajtás. Amikor valaki gyorsan hajt az úton, akkor magát is veszélyezteti, meg másokat is. Az oltatlanság ilyen. Most ugyan még nem szívesen mondom ezt a hasonlatot, mert most még nem a saját döntésünk, hogy oltóanyaghoz juthatunk-e vagy nem. De amikor néhány hét múlva már azon múlik az átoltottság mértéke, hogy hányan hezitálnak, ezért mindnyájuknak tartozunk azzal, hogy beoltassuk magunkat."

„A koronavírus emberi életeket olt ki. Főleg idősebbekét, de nem csak és kizárólag. És egy 73 éves, még jó állapotban lévő nagypapa életéért nagyon kár, mert akár még 10 évig is focizhatna az unokájával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A hormonrendszer nem viccel – mi állhat a pluszkilók és a fáradékonyság mögött 40 felett?
Erre a kérdésre is választ kaphatunk a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjából. A szakértő vendég, dr. Csomai Zita érthetően elmagyarázza, mit is jelent az inzulinrezisztencia, miért nem kell félni a kortizoltól, és miért felejtős a cukormentes üdítő.


Melyik nőt ne foglalkoztatná a súlya, pláne 40 felett, amikor a felszaladó kilóktól valahogy extrán nehéz megszabadulni? Na de hányan vannak olyanok, akik utána is járnak, hogy nincs-e valami egészségi probléma az alakváltozás, netán egyéb jelentkező tünetek hátterében? Már lényegesen kevesebben, pedig sokszor hormonális okok húzódnak meg a pluszkilók mögött. A hormonok rendszabályozása pedig nem is csak az elhízás veszélye miatt fontos.

Mi is történik akkor, amikor a hormonrendszer egyensúlya elkezd kibillenni?

Például kialakulhat inzulinrezisztencia, csak úgy, mint a Diagnózis podcast aktuális epizódjának érintett vendégénél.

Az adásban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal is egy érintettel és egy szakértővel egyszerre beszélgetve járta körül a hormonális egyensúly és az inzulinrezisztencia kérdéskörét.

Bodnár Brigi elmeséli, hogy idén májusig nem is volt vele igazán tisztában, hogy mi is az az inzulinrezisztencia, arra pedig pláne nem gondolt, hogy neki is ilyen problémája lenne. Nem azért ment el orvoshoz, mert valami bajra gyanakodott, hanem mert 50 felé közeledve szeretett volna egy átfogó kivizsgálást. A nőgyógyásza azonban meghallotta a háttértörténetet is:

„Öt éve már, hogy küzdöttem a kilókkal, probléma lett a látásommal, összességében éreztem, hogy valami nem stimmel”

Egy rutinvizsgálat így vezetett terheléses vércukorvizsgálathoz — majd a diagnózishoz: inzulinrezisztencia.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Brigi őszintén bevallja, hogy bár igyekezett betartani az orvosa és a megkérdezett dietetikus életmódváltásra vonatkozó tanácsait, gyökeresen nem forgatta fel az étrendjét: „Én azért megpróbálom nem drasztikusan változtatni, nem kezdtem el quinoát vagy zabot enni, mert én ezeket soha nem ettem."

„Inkább a mértékre figyeltem, a cukor elhagyására, és figyelgetem a csomagolásokon az összetevőket, mert felismertem, hogy fontos, hogy ne legyen túl sok a szénhidrát.”

Brigi nem tiltólistákat állított fel, hanem a saját rendszerét alakította ki: megtanulta, hogyan ossza el a szénhidrátot, megtanulta a címkéket olvasni, és lépésről lépésre átszabta a mindennapi rutinját. Rájött, hogy egy kakaós csigával simán elfogyasztott 60 gramm szénhidrátot, ami egy egész étkezésre elegendő adag. Ma már sokkal jobban figyel arra, mit eszik, sőt, arra is, hogy mit mivel párosít a tányérján.

Ennek nemcsak a kilók leolvadásában nyilvánult meg a pozitív hatása:

„Amióta kiegyensúlyozottabban étkezek, azóta a stresszt is máshogyan kezelem.”

A szakértői oldalról dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász segít megérteni, mekkora jelentősége van annak, ha figyelünk a vércukorszintünkre, pláne a hormonjaink egyensúlyára. Arra is rávilágít: az IR nem csak a középkorú nők problémája.

„Az inzulinrezisztencia egy sokkal nagyobb probléma, mint amit látunk. Ma már 20-30 éves nők, sőt, gyerekek is gyakran kapnak ilyen diagnózist, és férfiaknál is kialakulhat.”

És hogy mi is történik az inzulinrezisztens szervezetében? „Olyan ez, mintha kimerülne az elem a játékban… hiába kapcsolódik be az inzulin, a sejt nem tud reagálni.”

A jó hír azonban az, hogy az IR esetében a folyamat még visszafordítható, nem törvényszerű, hogy cukorbetegség alakuljon ki az érintetteknél.

Viszont ez csak akkor lehetséges, ha valóban teszünk a megoldásért – akár úgy, hogy számolgatjuk a szénhidrátokat.

A doktornő azt is elmondja, hogy miért nem mindenkinél elég a híressé vált 160 grammos szabály, milyen ásványi anyagok hiányoznak gyakran az IR-esek szervezetéből, hogyan ronthat a helyzeten a szétcsúszott bélflóra, és miért nem jó ötlet a cukoralkoholokkal helyettesíteni a cukrot.

Mentes süti- és zero cola-rajongók, figyelem!

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy…

  • milyen tünetek utalhatnak inzulinrezisztenciára,
  • hogyan hat a hormonrendszerre a tartós stressz,
  • miért különösen érintettek a nők 40 felett,
  • miért nem csak a cukorfogyasztásról szól ez az állapot,
  • hogyan lehet okosan, mégis hatékonyan életmódot váltani,
  • milyen szerepe van az alvásnak és a mozgásnak a hormonális egyensúlyban,
  • démon-hormon-e a kortizol, és biztosan kell-e nekünk kortizol-detox,
  • és mit tehetünk, hogy megelőzzük a súlyosabb következményeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye
Egyes esetekben megkétszerezte a várható túlélési időt az mRNS alapú vakcina. Sok kutatás van még hátra, de az eredmények nagyon biztatóak.
Malinovszki András / Fotó: Ghinzo/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 08.



A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.


Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

„Eltűntek a pandaszemek.”

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk