prcikk: Minden ötödik magyarnál súlyosabb tüneteket okozhat az alkohol egy enzim hiánya miatt | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Minden ötödik magyarnál súlyosabb tüneteket okozhat az alkohol egy enzim hiánya miatt

A dehidrogenáz enzim hiányát erős arcpír, szaporább pulzus, csökkenő vérnyomás, izzadás és hányás is jelezheti.


Nyári estéken szeretünk a szabadban iszogatni barátokkal, azonban mindenkinek a teste más módon reagálhat az elfogyasztott alkohol mennyiségre. Szervezetünkben különböző enzimek gondoskodnak az alkohol lebontásáról, de van köztünk olyan is, aki egyáltalán nem, vagy csupán kisebb mennyiségben rendelkezik velük. Körülbelül egymilliárd embert érint a Földön az az enzimhiány, amely miatt arcpirosodás, illetve heves szívdobogás léphet fel iszogatás közben, de másnap akár súlyosabb tünetek is kialakulhatnak.

„Alkoholt többnyire azért isznak az emberek, mert bódult állapotot okoz. Az ittasság egy megváltozott tudatállapot. Normál esetben a testbe jutott alkoholból acetaldehid lesz, majd később ecetsav és acetil koenzim-A. Ez a folyamat biológiai oxidáció által energiát termel. Ugyanakkor megváltozik a viselkedésünk is, hangulatunk kezdetben jobb lesz, fokozódik szexuális késztetésünk, lassul a reakcióidőnk, oldódnak gátlásaink. Akiknél azonban fennáll a már említett enzimhiány, azoknak ezt komolyan kell venni, hiszen az ő szervezetükben más folyamatok is elindulnak” - mondja Dr. Szemelyácz János addiktológus és pszichoterapeuta, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője.

A WHO meghatározott egy egészségügyi szempontból tolerálható heti alkohol-mennyiséget, mely átlagosan, tartósan elfogyasztva sem okoz testi károsodásokat. Egyes emberek szervezetének azonban már ez a mennyiség is problémát okoz, főleg azoknál, akiknek hiányzik az alkohol-dehidrogenáz és az aldehid-dehidrogenáz enzimje.

A meghatározott mennyiség nőknél hetente 7-10 ital, amíg férfiaknál 15-20 ital. Egy ital körülbelül 20 gramm tiszta alkoholt tartalmaz, amely 0,3 cl töménynek, 1,5 dl bornak, vagy 4 dl sörnek felel meg.

Az elfogyasztott alkoholmennyiség mindössze 10%-a ürül ki testünkből légzés, illetve folyadékvesztés - izzadás, vizelet - által, a többit lebontja a szervezet. Ez a folyamat már a gyomorban megindul, de főként a májban zajlik le, amely átlagosan 10 gramm alkoholt képes lebontani óránként, nemtől, testsúlytól függetlenül. A májban és a gyomorban is a sejtplazmában levő úgynevezett alkohol-dehidrogenáz enzim végzi a folyamat 70%-át.

Az alkoholbontás első lépésként acetaldehid keletkezik, amely mérgező. Az acetaldehidet az aldehid-dehidrogenáz enzim bontja tovább, amely ha hiányzik, vagy csak kis hatásfokkal működik, akkor súlyos mérgezés, köznapi szóval másnaposság alakul ki.

Bizonyos embereknél ezek a dehidrogenáz enzimek hiányoznak. A hiány az európai lakosság körülbelül 20%-át érinti, tehát egy húsz fős társaságból átlagosan négy embert

- mondja az addiktológus.

„Leginkább nőknél, illetve ázsiai népeknél fordul elő, ott akár a lakosság 80%-át is érintheti. Az enzim hiányának vagy renyhe működésének tünete lehet az akár egy pohár bor elfogyasztása után jelentkező nagyon erős arcpír, szaporább pulzus, csökkenő vérnyomás. Felléphet erős izzadás és hányás is, de jelentkezhet izomgyengeség, illetve fejfájás is. Szaknyelven ezt 'flushing szindróma'-nak hívjuk.”

A flushing szindróma alacsony alkoholbontási képességet jelent. Az említett tünetek jelentkezésekor jobb, ha az érintett azonnal abbahagyja az ivást, és elfogadja, hogy más kikapcsolódás után kell néznie, mint a baráti borozgatás.

„Amennyiben az illető nem áll le az alkoholizálással a fenti tünetegyüttes megjelenésénél, nem pusztán másnapos lesz, hanem mérgezési tünetei is jelentkezhetnek, hosszú távon pedig akár súlyos szövődményei is kialakulhatnak” - mondja Dr. Szemelyácz János.

Az alkohol lebontásáért körülbelül 30%-ban egy másik enzim is felelős, az ún. monooxigenáz. Amikor az alkohol-dehidrogenáz enzim hiányzik, ez veszi át a feladat jelentős részét.

„Ennek az enzimnek az "elszaporodása" csökkenti a vércukorszintet, úgynevezett hipoglikémiát okozhat, amely például cukorbetegek számára akár végzetes következményekkel is járhat, mert az alacsony vércukorszint hatalmas megterhelést jelent a szervezetnek. Az illető rosszul lesz, fázik, nyűgös, valamint légszomj léphet fel.”

Aki nem az alkoholfogyasztást követő egy-két órában lesz rosszul, hanem másnap, ott az acetaldehid megemelkedett szintje okozza a problémát. Ez az állapot nem feltétlenül enzim-hiányt jelöl a szervezetben, hanem a túlzott alkoholfogyasztás eredménye.

Az alkohol alapesetben is erős fertőtlenítő szer, vizet von el sejtjeinktől. Ez sejtjeinknek és a szervezetünknek nem tesz jót, ezt jelzi a másnapi rosszullét. „Az említett acetaldehid többek között szervezetünk DNS hibajavító képességét is rontja, így például abba a folyamatba is beleszól, ami a daganat-sejtek képződését megelőzi. Ezért látunk a rendszeresen alkoholizálóknál magasabb arányban rákos megbetegedéseket.”

Óvintézkedésként mindenképpen figyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra. Bor és rövid italok mellé nagyon fontos, hogy igyunk elég vizet, illetve vigyünk be cukrot is a szervezetbe. Ezek segítik anyagcserénket, ezáltal pedig a kijózanodást. Másnap pedig egy banános vagy ananászos turmix tehet a legjobbat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Köpni szabad, öblíteni szigorúan tilos?” – itt az új szabály, ami felülír mindent, amit a fogmosásról eddig tudtál
Nemzetközi fogorvosi szervezetek a „köpj, ne öblíts” elvét javasolják, a szájvíz használatát pedig egy másik napszakra időzítik.


Egy frissítő, erősen mentolos fogmosás után a legtöbbünk számára teljesen automatikus, szinte reflexszerű mozdulat, hogy a csapot megnyitva egy nagy korty hideg vízzel öblítjük ki a szánkat. Tisztaságérzet, friss lehelet, a habos fogkrém nyomainak tökéletes eltüntetése – generációk óta ezt a kőbe vésett rutint követjük a fürdőszobákban. Mégis,

egyre több hivatalos egészségügyi ajánlás állítja a szöges ellentétét: ha fogmosás után nem öblítünk azonnal vízzel, a fogkrémben lévő fluorid sokkal tovább védi a fogainkat.

Bár a napi rutin megváltoztatása első hallásra jelentéktelen apróságnak tűnik, a téma valóságos indulatokat generál az emberek között, hiszen a megszokott, azonnali tisztaságérzet csap össze a tudományosan igazolt, hosszú távú fogászati megelőzéssel.

Az elmúlt időszakban a közösségi médiát is letarolta a téma, a rövid videós platformokon futótűzként terjedt a „köpj, ne öblíts” üzenet, ami rengeteg felhasználóból váltott ki heves reakciót. A laikusok által felkapott trendre a szakmai szervezetek is reagáltak, és a meglepetés sokakat arcul csapott: a furcsa, megszokhatatlannak tűnő tanács nagy vonalakban valóban megállja a helyét. A brit nemzeti egészségügyi szolgálat útmutatója egyértelmű:

„Ne öblíts vízzel közvetlenül fogmosás után, mert lemossa a fogakon maradó, koncentrált fluoridot.”

Az Amerikai Fogorvosi Szövetség is ebbe az irányba mozdult el, bár egy kompromisszumos javaslattal: aki ragaszkodik az öblítéshez, tegye azt kevés vízzel, vagy várjon legalább húsz percet.

A tudományos háttér is ezt támasztja alá. Egy 2024-es vizsgálat kimutatta, hogy az öblítés elhagyásával a szájüregi fluoridszint tartósabban és magasabban marad, ami hatékonyabb védelmet nyújt a fogszuvasodás ellen.

Ez a megnövekedett koncentráció segíti a fogzománc ásványi anyagainak visszaépülését, és gátolja a baktériumok savképző tevékenységét.

A helyes sorrend tehát: először fogselyem vagy fogköztisztító kefe a lepedék fellazítására, majd kétperces fogmosás magas fluoridtartalmú (felnőtteknél 1350-1500 ppm) fogkrémmel. Ezután a felesleget ki kell köpni, de nem kiöblíteni. Ha valaki mégis szájvizet használna, azt a nap egy másik szakaszában, például ebéd után tegye, hogy ne mossa le a fogkrém jótékony hatását.

Magyarországon a helyzetet bonyolítja, hogy nincsen országos, közösségi ivóvíz-fluoridálási program, így a lakosság fluoridbevitelének szinte egyetlen jelentős forrása a fogkrém. Ennek helyes használata ezért kiemelten fontos a fogszuvasodás megelőzésében.

A módszer különösen hasznos lehet a fogszuvasodásra hajlamosabb csoportoknak, például gyerekeknek, fogszabályzót viselőknek vagy azoknak, akik gyakran fogyasztanak cukros, savas ételeket és italokat.

Aki szeretne változtatni a berögződésein, próbálja ki két hétig az öblítésmentes módszert a javasolt sorrenddel. A legfontosabb, hogy a témáról konzultáljon saját fogorvosával, aki személyre szabott tanácsot adhat a fogkrém típusára és a szájápolási rutinra vonatkozóan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni
A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.


Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.

Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.

Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.

Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.

Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.

Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.

Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.

Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.

„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.

A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.

„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.

A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.

A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.

A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.

A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.

Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.

Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.

Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.

Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.

Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.

Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.

A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.

A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bénító jövőkép: a pszichológus szerint a Z generáció egyre jobban szorong
A pszichológus szerint a fiatalok növekvő szorongását a tartós bizonytalanság okozza. Ez az állapot pedig motivációvesztéshez és a kapcsolatoktól való visszahúzódáshoz vezethet.


Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.

Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.

„A Z generáció egy olyan korban nőtt fel, ahol a gazdasági és társadalmi bizonytalanság szinte állandó háttérélmény”

– mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. A szakember szerint a fiatalok a lakhatási válsághoz hasonló társadalmi problémákat gyakran saját kudarcként élik meg.

A friss gazdasági adatok szerint a lakásbérleti piacon feszültségek vannak, Budapesten pedig tartós a drágulás. Az eladó lakások piacán sem jobb a helyzet, egy február végi összefoglaló szerint tavaly a harmadik negyedévben az éves áremelkedés reálértéken is 13 százalékos volt, és idén is további növekedés várható.

A folyamatos bizonytalanság aláássa a jövőbe vetett bizalmat, a szakember szerint pedig ennek hiánya komoly lelki következményekkel jár.

„Ha valaki úgy érzi, hogy a jövő kiszámíthatatlan vagy elérhetetlen, csökkenhet a motivációja és az önhatékonyság érzése. Ilyenkor gyakran megjelenik a halogatás vagy a passzivitás, mert a befektetett energia értelmetlennek tűnik”

– magyarázza Budavári Eszter.

Hosszabb távon az idegrendszer tartós stresszállapotba kerülhet, ami növelheti a szorongásos és depresszív zavarok kockázatát. „Ilyenkor könnyebben jelennek meg katasztrofizáló gondolatok, és kialakulhat az úgynevezett tanult tehetetlenség érzése. Vagyis az a meggyőződés, hogy hiába próbálkozunk, úgysem tudunk változtatni a helyzeten” – teszi hozzá a pszichológus. Az állapotot gyakran reménytelenség és motivációhiány kíséri.

A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi médiában látott idealizált életképek torz összehasonlításhoz vezetnek, ami elégedetlenséget és hiányérzetet szülhet. A párkapcsolati bizonytalanságok és a családalapítás halogatása szintén fokozhatja a magány érzését.

Figyelmeztető jel lehet a beszűkült gondolkodás, az érdeklődés elvesztése vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás.

A szakértő szerint különösen veszélyes, ha önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok jelennek meg, ilyenkor mielőbb szakemberhez kell fordulni.

A helyzettel való megküzdésben segíthet, ha különbséget teszünk aközött, mi az, amit valóban befolyásolhatunk, és mi az, ami rajtunk kívül áll. „A kis lépésekben kitűzött, reális célok segíthetnek visszaadni a kontroll élményt. Az érzések megosztása és a közösségi kapcsolatok erősítése szintén fontos védőfaktor” – javasolja Budavári Eszter. A szakember szerint a terápia abban is segíthet, hogy a fiatalok átkeretezzék a nehézségeket. „A terápia során gyakran kerül szóba, hogy az életút nem egyetlen, előre meghatározott pálya. Mindannyian más lehetőségekkel és vágyakkal rendelkezünk. Ha képesek vagyunk átkeretezni a nehézségeket, a jövőt ismét formálhatónak érezhetjük, nem pedig fenyegetésnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Nem esztétikai kérdés a vastag hasi zsírpárna, hanem olyan probléma, ami eldöntheti a sorsodat
Ez a típusú elhízás azért nagyon veszélyes, mert a zsír egy része a hasüregben, a szervek körül halmozódik fel.


Sokan csak esztétikai problémaként tekintenek a hasi zsírra, pedig a szervezetünk ellensége.

A has körül felhalmozódó zsír, különösen az úgynevezett zsigeri zsír, komoly egészségügyi kockázatot jelent, és aktívan rombolja a szervezet működését.

Ez a zsírtípus a belső szerveket öleli körbe, beavatkozik a hormonális folyamatokba és gyulladást okoz.

A hasi elhízás azért különösen veszélyes, mert a zsír egy része a hasüregben, a szervek körül halmozódik fel. Egy szakértő szerint ez a zsírszövet hormonálisan aktív, vagyis olyan anyagokat termel, amelyek hatással vannak az anyagcserére és a gyulladásos folyamatokra. Emiatt a hasi elhízás sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint amikor a zsír más testtájakon, például a csípőn vagy a combon gyűlik össze.

A hasi zsír egyik legkomolyabb következménye, hogy nagy mértékben növeli a szív- és érrendszeri betegségek esélyét. Szoros összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel és az érelmeszesedéssel.

Ezek a tényezők együtt jelentősen megnövelhetik a szívroham és a stroke kockázatát.

A zsigeri zsír emellett hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobájának számít.

Ilyenkor a szervezet sejtjei kevésbé reagálnak az inzulinra, így a vércukorszint megemelkedik.

Ez a zsírréteg folyamatosan olyan gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, amelyek alacsony szintű, krónikus gyulladást tartanak fenn a szervezetben.

A hasi elhízás a hormonháztartást is felboríthatja. Férfiaknál csökkenhet a tesztoszteronszint, nőknél pedig felborulhat az ösztrogén egyensúlya, ami a közérzetre és a további súlygyarapodásra is hatással lehet. A szakértők egy egyszerű módszert javasolnak a kockázat felmérésére – írja a Harvard Health.

A derékkörfogat mérése kulcsfontosságú. Általában nőknél 80–88 centiméter felett, férfiaknál pedig 94–102 centiméter felett már fokozott kockázatról beszélnek a specialisták.

Fontos azonban, hogy nemcsak a fenti számok számítanak, hanem az általános életmód és egészségi állapot is.

A hasi zsír tehát nem csupán esztétikai kérdés. Aktív, a szervezetet folyamatosan terhelő tényező, és csökkentése kulcsfontosságú a súlyos betegségek megelőzésében.

Via International Diabetes Federation


Link másolása
KÖVESS MINKET: