HÍREK
A Rovatból

Megvan az új brit miniszterelnök: Rishi Sunak váltja Liz Trusst

A másik versenyben lévő jelölt az utolsó pillanatokban bejelentette, hogy visszalép, így egyértelművé vált, hogy a volt pénzügyminiszter lesz az új pártvezető és kormányfő.


Rishi Sunak lett a brit Konzervatív Párt vezetője, ezzel együtt pedig az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A 42 éves politikus azután került ebbe a pozícióba, hogy múlt héten a szeptemberben beiktatott kormányfő, Liz Truss lemondott.

Ugyan Truss lemondása után elődje, a júliusban lemondott Boris Johnson is bejelentette, hogy pályázik a pozícióra, végül vasárnap visszalépett. A másik esélyes jelölt, Penny Mordaunt, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának vezetője pedig nem tudott elég támogatást szerezni az induláshoz (a jelölteknek az alsóházi konzervatív frakció legalább száz tagjának támogatása kell ahhoz, hogy hivatalosan is jelöltek lehessenek).

A jelölteknek brit idő szerint délután 2-ig kellett megszerezniük elégséges támogatást. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Sunaknak ez már sikerült, Mordaunt esetében viszont ez az utolsó pillanatokig kérdéses volt. Bár a politikus csapata az utolsó órában azt közölte, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az alsóházi frakcióvezetőnek meglegyen a kellő támogatottsága,

Mordaunt végül a határidő lejárta előtti percekben bejelentette, hogy kiszáll a versenyből és teljes mértékben támogatja Sunakot. Így egyértelművé vált ellenfele győzelme.

Rishi Sunak 2015 óta a Képviselőház tagja, 2019–2020 között Őfelsége Kincstára főtitkára volt, 2020 és 2022 között pedig kincstári kancellárként annak vezetője, Boris Johnson kormányának harmadik legmagasabb rangú tagja volt. Johnson lemondása után ő is versenyben volt a miniszterelnöki pozícióért, ám akkor alulmaradt Liz Truss-szal szemben. A volt pénzügyminisztert egyébként már korábban is Johnson lehetséges utódaként tartották számon, meglehetősen népszerű a britek körében.

Az indiai származású Sunak több szempontból is történelmet írt: ő lesz az első színes bőrű, nem keresztény brit miniszterelnök, és mivel csak 42 éves, a 18. század óta ő a legfiatalabb kormányfő is.

Az Egyesült Királyságot így már egy éven belül a harmadik miniszterelnök vezeti.

Boris Johnson júliusban azért mondott le, mert szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett. Az év elején egy vizsgálat állapította meg hivatalosan, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. Aztán kiderült az is, hogy Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A botránysorozat miatt a kormány több minisztere is távozott, és miután több vezető konzervatív politikus is lemondásra szólította fel Johnsont, végül nem volt más választása.

Utódja Liz Truss lett, aki több mint 81 ezer szavazatot kapott a párton belüli szavazáson, míg vetélytársa, Rishi Sunak csak 60 ezret. Ezzel ő lett a harmadik női miniszterelnöke a szigetországnak Margaret Thatcher és Theresa May után, kormányzása azonban csupán 45 napig tartott. Bukását a gazdasági mentőcsomagja okozta, amely nagyon negatív hatást eredményezett a brit gazdaságban. Miután szeptember végén kiderültek az adócsökkentési csomagterv részletei, a font olyannyira zuhanni kezdett, hogy a jegybanknak be kellett avatkozni. A tervezett adóreformmal az volt a legnagyobb gond, hogy az elemzők és a piaci szereplők is túl drágának tartották 45 milliárd font értékű programot, és nem látták biztosítottak a finanszírozását. Truss menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, akinek utódja, Jeremy Hunt aztán szinte az összes bejelentett gazdasági intézkedést visszavonta. Mivel az adócsökkentési csomagtervre épült Truss politikája, ennek bukásával várható volt, hogy ő sem marad a kormány élén. Pláne azután, hogy a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja ellene fordult. A miniszterelnök végül a lemondás mellett döntött, mivel elismerte, hogy nem tudta teljesíteni azt a feladatát, amelynek elvégzésére a pártja megválasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A főkertész elkotyogta, nem Orbán apja, hanem Tiborcz cége üzemelteti Hatvanpusztát
A független képviselő nyilvánosságra hozta a főkertész vallomását, mely szerint ő a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán. A politikus azt is állítja, hogy ez a vallomás egy újabb bizonyíték arra, hogy az általa bemutatott tervrajzok valódiak.


„Hoppá, a kastély főkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát” – írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.

A független képviselő közlése szerint Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik egy Suzukival együtt üldözte a politikust „Pusztaverszáj” mellett.

Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult. Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Múlt héten viszont a Gulyáságyú Média arról írt, hogy a rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a férfi ellen.

A kertész vallomása azért jutott Hadházyhoz, mert sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző nyomozás iratat.

A politikus nyilvánosságra is hozta a vallomás szövegét, mely szerint a kertész a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán, a cég pedig Orbán Viktor vejéé, Tiborcz Istváné.

„A vezetőm Budapesten van, az ottani irodában. Én vagyok kint Hatvanpusztán folyamatosan. A pick-up gépkocsi, amivel voltam az eset napján, az is a céghez tartozik. Ez egy Nissan Navara, fekete színű. A biztonsági őrökhöz nekem semmi közöm, azok más cég” – olvasható a vallomásban.

Hadházy Ákos így foglalta össze azt, hogy mit lehet tudni a hatvanpusztai Orbán-birtokról:

• papíron Orbán apjáé,

• de elismerték, hogy Orbán felesége is gyakran kint van, “segít”, amennyit tud a munkákban (azaz utasítgatja a melósokat),

• mostantól tudjuk, hogy Tiborz cégének alkalmazottai a gondnokok, kertészek, szerelők,

• régóta tudjuk, hogy Mészáros 10 év alatt kifizette a terület teljes vételárát “bérleti díjként” úgy, hogy soha nem használta a “majorságot”,

• Mészáros cége építette a kastélykomplexumot,

• Mészáros másik cége vállalt garanciát, hogy ha Orbán papa nem fizet, majd ő állja a számlát,

• Mészáros cégének biztonsági őrei őrzik a kastélyt.

„A kertész vallomása amúgy még egy újabb bizonyíték arra, hogy az általam bemutatott tervrajzok valódiak: elmondása szerint ugyanis a főkertészi iroda pont ott van, ahol a tervek rajzolják.

Igaz, ezt már Orbán Győző is elismerte egyrészt egy interjúban, másrészt azzal, hogy bepanaszolt az általam bemutatott dokumentumok miatt” – írja posztjában a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy tengerészgyalogos vallomása: „Saját kedvtelésükre civilekre lövöldöztek” – 30 millió forintért vadásztak emberekre Szarajevóban a háború alatt
A volt katona szerint gazdag nyugat-európai emberek fizethettek azért, hogy emberszafariban vehessenek részt. „A lehető legnagyobb fájdalmat akarták okozni a túlélőknek”, és gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.


Olasz ügyészek jelenleg is vizsgálják azokat a döbbenetes állításokat, melyek szerint a boszniai háború alatt tehetős külföldiek, köztük olasz állampolgárok is, mintegy 70 ezer fontot, azaz 30 millió forintot fizettek azért, hogy Szarajevó ostroma alatt civilekre lövöldözhessenek –  erről számolt be a LadBible. Az „emberszafarinak” is nevezett utakon a vádak szerint a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a háborús övezetben csapdába esett emberekre lőjenek.

Az ügyet Ezio Gavazzeni olasz újságíró robbantotta ki, aki szerint a nyugati országok minden tájáról érkeztek emberek, akik nagy összegeket fizettek azért, hogy odavigyék őket és civilekre lőjenek. Azt állítja, az olaszokon kívül németek, franciák és angolok is részt vettek a lövöldözésekben, melyeknek nem volt sem politikai, sem vallási motivációjuk.

„Gazdag emberek voltak, akik ezt szórakozásból és személyes kielégülésből tették. Fegyverrajongókról beszélünk, akik talán lőterekre járnak, vagy Afrikában szafariznak”

– mondta Gavazzeni, aki szerint azonosított több olasz állampolgárt, akik állítólag Szarajevóba utaztak, hogy emberekre lőjenek.

Az állításokat alátámasztja John Jordan, egy volt amerikai tengerészgyalogos 2007-es hágai vallomása is. Jordan az ENSZ önkéntes tűzoltójaként szolgált a háború alatt, és tanúskodott arról, hogy „lövöldöző turisták” voltak jelen a városban.

„Több ízben is tanúja voltam annak, hogy olyan személyek mozogtak ott, akik öltözetük, a náluk lévő fegyverek és az alapján, ahogyan a helyiek kísérték, vezették őket, nem tűntek nekem helyieknek”

– vallotta a Nemzetközi Törvényszék előtt.

Jordan szerint ezek a „civil-katonai” ruházatot viselő, a városban teljesen járatlannak tűnő emberek azért voltak ott, hogy „saját kedvtelésükre civilekre lövöldözzenek”. Hozzátette, hogy vadászfegyvereket hordtak, nem pedig olyan felszerelést, amelyet egy háborús övezetben várna az ember. Bár Jordan azt is elmondta, hogy soha nem látta, hogy ténylegesen rálőttek volna valakire, nyugtalanítónak nevezte, hogy helyiek vezették körbe ezeket a fegyvereseket.

A volt tengerészgyalogos arról is beszélt, hogy a mesterlövészek tüze gyakran arra irányult, hogy „a lehető legnagyobb fájdalmat okozza a túlélőknek”, és ha egy családot láttak, gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.

A boszniai háború alatt Szarajevó négyéves ostrom alatt állt, melynek során több mint 11 000 ember halt meg a városban. A teljes konfliktus, melyet tömeges nemi erőszak, etnikai tisztogatás és népirtás is kísért, becslések szerint mintegy 100 000 áldozatot követelt. Szarajevó fő sugárútja a „Mesterlövész-sikátor” gúnynevet kapta, mivel a háború egyik leghalálosabb helyszínévé vált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor nehéz hétfőnek néz elébe: Keserű kávé és egy álommal kevesebb
A miniszterelnök reagált a fájdalmas véget érő magyar-ír vb-selejtezőre. Ugyanakkor gratulált egy elismerésre méltó sporteredményhez, és biztatóan üzent a magyar kisvállalkozóknak.


A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:

„Egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb. Erre ébredtünk ma”

– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.

Mint megírtuk, Szoboszlai Dominikék 3-2-re kikaptak a Puskás Arénában Írország válogatottjától egy utolsó pillanatos góllal. Ez sajnos azt jelenti, hogy a magyar válogatott biztosan nem jut ki a labdarúgó-világbajnokságra – zsinórban tizedik alkalommal. Orbán Viktor is a helyszínen szurkolt a nemzeti együttesnek, ahogy rengeteg drukker is, de ez most nem volt elég.

A miniszterelnök viszont nem búslakodhat sokáig, hiszen bőven akad tennivalója a hét első napján.

„De hiába fáj az ember szíve, hiába érzi igazságtalannak a sorsát, önsajnálatból nem lehet megélni. Meló van. Hamarosan érkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magyar kisvállalkozóknak ma garantáltan jó napja lesz”

– zárta posztját Orbán Viktor.

Egy másik bejegyzésben ugyanakkor gratulált Márton Vivianának, aki aranyérmet szerzett a női tekvandó-világbajnokságon. A miniszterelnök szerint ez volt „a tegnapi nap legjobb pillanata”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
133 milliárddal támogatja a gödi Samsung-gyár bővítését az Orbán-kormány, de egyetlen új munkahelyet se ígértek
A gigantikus, 955 milliárdos bővítésről szóló szerződést még októberben írták alá. A cég ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintnyi állami pénzt kapott egyedi kormánydöntésekkel.


Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.

A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.

A Samsung SDI ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintot kapott egyedi kormánydöntéseken keresztül.

Ezen felül az állam több tízmilliárd forintot költött a gyár működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, például a víziközmű-hálózat kiépítésére. A mostani fejlesztés hátterében a Hyundai-jal kötött megállapodás állhat, melynek értelmében a gödi üzem 2026-tól hét éven át gyárt majd akkumulátorokat az autógyártónak.

A Samsung 2017-ben nyitotta meg első gödi üzemét, amit 2019 után egy annál jóval nagyobb gyáregység követett. Ennek a második gyárnak a bővítése 2024 elején indult, és vélhetően a most aláírt szerződés is ehhez a projekthez kapcsolódik. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban egy olyan fotót tett közzé, amelyen a jelenlegi fejlesztések mellett egy „Future” feliratú, lehetséges jövőbeli bővítés terve is szerepelt. A vállalat a magyarországi beruházást részben egy 2025 tavaszi részvénykibocsátásból származó tőkéből finanszírozza.

A gödi gyár működése körül több vitás ügy is kirobbant. Idén októberben a Budapest Környéki Törvényszék eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az üzem környezethasználati engedélyét. Szijjártó Péter a döntést „adminisztratív, eljárási ok”-kal magyarázta. Ezzel szemben 2023-ban az Európai Bizottság egy 89,6 millió eurós magyar állami támogatást jóváhagyott a gyár egy korábbi bővítéséhez, amihez akkor 1200 új munkahely létrehozása is társult.


Link másolása
KÖVESS MINKET: