HÍREK
A Rovatból

Népszava: Csak három kórházban működik élesben az arcfelismerő rendszer, holott júniusra tervezték a bevezetését

Sok helyen már állnak a kapuk, de ezeknél csak mágneskártyás azonosítás zajlik. Több kórház pedig még az eszközök telepítésére vár a lap szerint.


Hónapokkal a tervezett bevezetés után is lényegében áll az állami kórházakba szánt, arcfelismerésen alapuló beléptetőrendszer ügye.

A rendszer élesben mindössze három intézményben, a Honvédkórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban működik.

Jóval több helyen, köztük a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben, a Bajcsy-Zsilinszky, az Uzsoki, a Heim Pál és a Szent János Kórházban ugyan már állnak a kapuk, de ezeknél jelenleg csak mágneskártyás azonosítás zajlik. Több kórház pedig még az eszközök telepítésére vár – írta a Népszava.

Révész János országos kórházi főigazgató a Magyar Kórházszövetség zártkörű fórumán arról beszélt, hogy a rendszert továbbra is pilotként kezelik, és jelenleg semmilyen munkajogi következménye nincs, ha egy dolgozó nem használja.

A csúszást azzal indokolta, hogy még azoknál az intézményeknél is informatikai problémák adódtak, ahol november elseje volt az új határidő, és a mágneskártyák kiszállítása is akadozik. A kormányzat mostani célja mindössze annyi, hogy a dolgozók megszokják az elektronikus nyilvántartást.

A rendszerrel szembeni ellenállásnak kézzelfogható következményei is vannak: a Népszava szerint a kórházakból kisebb munkaerő-vándorlás indult meg az önkormányzati szakrendelők irányába, ahol nem alkalmazzák ezt az azonosítási módot. Révész János ezzel kapcsolatban közölte: ha Pintér Sándor belügyminiszternek lenne is ilyen szándéka, az önkormányzati szakrendelőknél ennek jelenleg nincsenek meg a törvényi feltételei.

A rendszert egy 2024 nyarán elfogadott salátatörvény tette lehetővé, amelynek hivatalos indoklása szerint a cél az, hogy „ellenőrizzék az alkalmazottak munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését”.

A Belügyminisztérium egyik helyettes államtitkára egy korábbi szakmai fórumon ezt jóval direktebben fogalmazta meg: „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen bent nyolc órát.”

Később az Országos Kórházi Főigazgatóság már a vagyonvédelmet és a bűnmegelőzést is a célok közé vette. A bevezetés a kezdetektől heves ellenállásba ütközött. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a megoldás jogsértő, álláspontjukat pedig az adatvédelmi hatóság (NAIH) egy korábbi állásfoglalására alapozzák, amely szerint a biometrikus azonosítás munkaidő-nyilvántartásra alapjogsértő.

Az eredetileg júniusra időzített élesítés gyakorlatilag egy nap alatt összeomlott. Számos intézményben, leglátványosabban a Manninger Jenő Baleseti Központban, a dolgozók megtagadták a rendszerhez szükséges kötelező fotózást. Egy orvos akkor úgy reagált a helyzetre: „A legutóbbi ügyeletben féltucat beteget operáltam, este tízkor kezdtem és hajnalra fejeztem be. És akkor azt mondják ennyi év után, hogy azzal fogják a betegellátást javítani, hogy azt ellenőrizik, mikor jövök-megyek?” A tiltakozások nyomán az OKFŐ az élesítés másnapján körlevélben tájékoztatta a kórházakat, hogy a rendszer egyelőre csak tesztüzemben működik, az általa rögzített adatok pedig nem számítanak hivatalos munkaidő-elszámolásnak.

Címképünkön: Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára és Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára az Észak-budai Szent János Centrumkórház Kútvölgyi Tömbjében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk