Tudod, hogy mi az, ami leggyakrabban szívzűrhöz vezet? Nem, nem arra gondolunk, amikor érzelmileg terhelődik meg a szív, hanem amikor komoly betegségeid alakulhatnak ki a szív- és érrendszerben. Például attól, hogy magas a koleszterinszinted.
A koleszterin az amiről mindenki hallott, de csak kevesen ismerik igazán a veszélyeit és a megelőzés módjait. Sokan úgy gondolják, hogy csak az idősebb korosztályt érinti, pedig a koleszterinproblémák bárkinél, bármilyen korban jelentkezhetnek. Készítettünk egy kvízt, hogy könnyen, játékos formában mérd fel, mennyit tudsz erről a fontos témáról. Válaszolj a cikk alján található kérdéseinkre, és kiderül, mennyire vagy képben a szív- és érrendszerünkkel kapcsolatban!
Mi is az a koleszterin?
Koleszterin minden emberi szervezetben megtalálható, sőt, szükségünk is van rá – részt vesz például a sejtfalak felépítésében. Azonban egy bizonyos típusa a véráramban lerakódva érszűkületet okozhat, ami növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Talán nem is gondolnád, de a világon a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat – és sajnos Magyarországon is sokakat érintenek.
A magas koleszterinszintet gyakran „néma betegségnek” is nevezik, mivel önmagában nem okoz tüneteket, így sokan nincsenek tudatában annak, hogy ebben szenvednek, amíg egy rutinvizsgálaton vagy – rosszabb esetben – valamilyen szívprobléma után ki nem derül. Fontos tehát, hogy időnként ellenőriztessük a koleszterinszintünket, hiszen minél előbb tudunk róla, hogy gond van, annál hamarabb tehetünk valamit a szív- és érrendszerünk megóvásáért.
Most pedig itt a lehetőség, hogy teszteld a tudásod! Te mennyit tudsz a koleszterinről?
Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire ismered a szívzűrök fő okozóját!
A kvíz segít tisztázni, hogy miként befolyásolják a koleszterinszintet az életmódbeli döntéseink, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük a szívünk és érrendszerünk egészségét.
Kattints a lenti boxban a "Kezdődhet a játék" gombra, jelöld meg minden kérdésnél azt a választ, amelyik szerinted helyes, majd ha a kvíz végére értél, pörgesd végig, mik voltak a helyes válaszaid, és járj utána, hol mi lehetett a jó megoldás - mindenütt rövid magyarázatot is találsz majd.
Na de lássuk, te hány kérdésre tudod a választ!
A cikkben és a kvízben található tartalmak kizárólag általános jellegű információk, nem tekinthetők terápiás javaslatnak. Kérjük, hogy kérdés esetén fordulj háziorvosodhoz vagy kezelőorvosodhoz.
A cikk a Novartis Hungária Kft. támogatásával készült.
Tudod, hogy mi az, ami leggyakrabban szívzűrhöz vezet? Nem, nem arra gondolunk, amikor érzelmileg terhelődik meg a szív, hanem amikor komoly betegségeid alakulhatnak ki a szív- és érrendszerben. Például attól, hogy magas a koleszterinszinted.
A koleszterin az amiről mindenki hallott, de csak kevesen ismerik igazán a veszélyeit és a megelőzés módjait. Sokan úgy gondolják, hogy csak az idősebb korosztályt érinti, pedig a koleszterinproblémák bárkinél, bármilyen korban jelentkezhetnek. Készítettünk egy kvízt, hogy könnyen, játékos formában mérd fel, mennyit tudsz erről a fontos témáról. Válaszolj a cikk alján található kérdéseinkre, és kiderül, mennyire vagy képben a szív- és érrendszerünkkel kapcsolatban!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni
A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.
Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.
Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.
Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.
Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.
Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.
Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.
Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.
Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.
„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.
A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.
„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.
A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.
A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.
A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.
A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.
Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.
Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.
Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.
Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.
Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.
Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.
A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.
A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”
Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!
Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.
Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?
Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.
A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.
Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.
Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.
„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.
Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint
az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.
A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.
Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra
Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:
„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”
– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.
Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.
Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.
Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?
Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.
A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.
A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”
Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal?
Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz. Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.
A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.
Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.
Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.
Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?
Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”
Ha kíváncsi vagy rá, hogy …
… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,
… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,
… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,
… a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.
Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?
Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bénító jövőkép: a pszichológus szerint a Z generáció egyre jobban szorong
A pszichológus szerint a fiatalok növekvő szorongását a tartós bizonytalanság okozza. Ez az állapot pedig motivációvesztéshez és a kapcsolatoktól való visszahúzódáshoz vezethet.
Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.
Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.
„A Z generáció egy olyan korban nőtt fel, ahol a gazdasági és társadalmi bizonytalanság szinte állandó háttérélmény”
– mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. A szakember szerint a fiatalok a lakhatási válsághoz hasonló társadalmi problémákat gyakran saját kudarcként élik meg.
A friss gazdasági adatok szerint a lakásbérleti piacon feszültségek vannak, Budapesten pedig tartós a drágulás. Az eladó lakások piacán sem jobb a helyzet, egy február végi összefoglaló szerint tavaly a harmadik negyedévben az éves áremelkedés reálértéken is 13 százalékos volt, és idén is további növekedés várható.
A folyamatos bizonytalanság aláássa a jövőbe vetett bizalmat, a szakember szerint pedig ennek hiánya komoly lelki következményekkel jár.
„Ha valaki úgy érzi, hogy a jövő kiszámíthatatlan vagy elérhetetlen, csökkenhet a motivációja és az önhatékonyság érzése. Ilyenkor gyakran megjelenik a halogatás vagy a passzivitás, mert a befektetett energia értelmetlennek tűnik”
– magyarázza Budavári Eszter.
Hosszabb távon az idegrendszer tartós stresszállapotba kerülhet, ami növelheti a szorongásos és depresszív zavarok kockázatát. „Ilyenkor könnyebben jelennek meg katasztrofizáló gondolatok, és kialakulhat az úgynevezett tanult tehetetlenség érzése. Vagyis az a meggyőződés, hogy hiába próbálkozunk, úgysem tudunk változtatni a helyzeten” – teszi hozzá a pszichológus. Az állapotot gyakran reménytelenség és motivációhiány kíséri.
A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi médiában látott idealizált életképek torz összehasonlításhoz vezetnek, ami elégedetlenséget és hiányérzetet szülhet. A párkapcsolati bizonytalanságok és a családalapítás halogatása szintén fokozhatja a magány érzését.
Figyelmeztető jel lehet a beszűkült gondolkodás, az érdeklődés elvesztése vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás.
A szakértő szerint különösen veszélyes, ha önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok jelennek meg, ilyenkor mielőbb szakemberhez kell fordulni.
A helyzettel való megküzdésben segíthet, ha különbséget teszünk aközött, mi az, amit valóban befolyásolhatunk, és mi az, ami rajtunk kívül áll. „A kis lépésekben kitűzött, reális célok segíthetnek visszaadni a kontroll élményt. Az érzések megosztása és a közösségi kapcsolatok erősítése szintén fontos védőfaktor” – javasolja Budavári Eszter. A szakember szerint a terápia abban is segíthet, hogy a fiatalok átkeretezzék a nehézségeket. „A terápia során gyakran kerül szóba, hogy az életút nem egyetlen, előre meghatározott pálya. Mindannyian más lehetőségekkel és vágyakkal rendelkezünk. Ha képesek vagyunk átkeretezni a nehézségeket, a jövőt ismét formálhatónak érezhetjük, nem pedig fenyegetésnek.”
Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.
Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 100 éves Dick Van Dyke szerint ez a hosszú élet titka, és a tudomány is igazolja
A Mary Poppins sztárjának igaza lehet, egy apácákon végzett kutatás is kimutatta a kapcsolatot. Az optimisták akár 10-15 százalékkal is tovább élhetnek, mint pesszimista társaik.
Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus, olyan klasszikusok sztárja, mint a Mary Poppins és a Csodakocsi, december 13-án töltötte be a 100. életévét. A közkedvelt színész figyelemre méltó hosszú életét a pozitív életszemléletének és annak tulajdonítja, hogy sosem haragszik.
Bár a hosszú élet természetesen számos tényezőn múlik – beleértve a genetikát és az életmódot –, Van Dyke állításaiban van némi igazság.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint, valamint a pozitív, optimista szemléletmód összefüggésben áll a hosszú élettel.
2022-ben egy körülbelül 160 000, különböző etnikai hátterű nőt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az optimistábbnak vallott résztvevők nagyobb valószínűséggel élték meg a 90 éves kort a pesszimistákhoz képest.
Ezen eredmények egyik lehetséges magyarázata a harag szívünkre gyakorolt hatásaiban rejlik.
Úgy tűnik, hogy a pozitívabb vagy optimistább életszemléletű emberek jobban kezelik vagy kontrollálják a haragjukat. Ez lényeges, mivel a düh számos jelentős hatást gyakorolhat a szervezetre.
A harag adrenalin és kortizol – a test elsődleges stresszhormonjai – felszabadulását váltja ki, különösen a férfiaknál. Még a rövid dühkitörések is a kardiovaszkuláris egészség romlásához vezethetnek.
A krónikus stressz és harag okozta többletterhelés a keringési rendszeren összefüggésbe hozható olyan állapotok kialakulásának fokozott kockázatával, mint a szívbetegség, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség.
Ezek a betegségek felelősek a korai halálozások nagyjából 75%-áért. Bár nem a stressz és a harag az egyetlen okuk, jelentősen hozzájárulnak kialakulásukhoz.
Így amikor Dick Van Dyke azt mondja, hogy nem lesz dühös, az valóban a hosszú élete egyik titka lehet.
A jobb haragkezelés, például meditációval közvetlenül támogathatja a hosszabb életet.
Ehhez társul az a tény is, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel folytatnak egészséges szokásokat, például rendszeres testmozgást vagy egészséges táplálkozást, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésével tovább javítja az egészséget. Még maga Dick Van Dyke is igyekszik hetente legalább háromszor edzeni.
Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus, olyan klasszikusok sztárja, mint a Mary Poppins és a Csodakocsi, december 13-án töltötte be a 100. életévét. A közkedvelt színész figyelemre méltó hosszú életét a pozitív életszemléletének és annak tulajdonítja, hogy sosem haragszik.
Bár a hosszú élet természetesen számos tényezőn múlik – beleértve a genetikát és az életmódot –, Van Dyke állításaiban van némi igazság.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint, valamint a pozitív, optimista szemléletmód összefüggésben áll a hosszú élettel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
