A tanároknak nagyobb szerepe lehet a koronavírus iskolákon belüli terjedésében, mint a diákoknak, írja a Live Science az amerikai járványügyi hatóság (CDC) tanulmánya alapján. A kutatók nyolc georgiai általános iskolában vizsgálták a járvány terjedését 2020. december 1. és 2021. január 22. között. A felmérés során összesen 2600 diákot és 700 dolgozót figyeltek meg.
A vizsgált időszak alatt a tudósok 9, legalább háromtagú koronavírus-klasztert azonosítottak az iskolákban, melyekben összesen 13 tanár és 32 diák volt érintett. A csoportok közül négyben a tanár volt az indexbeteg, vagyis az a személy, akitől a vírus terjedése elindult, de csak egyetlen klaszterben volt diák a járvány kiindulópontja.
A további négy esetben nem tudták meghatározni az indexbeteget. A szakértők szerint kilencből nyolc esetben az oktatóktól terjedhetett át a Covid-19 a diákokra.
A két legnagyobb klaszterben a fertőzés átadása a tanárok között személyes találkozók során és az ebédszünetekben történhetett. Ezt követően fertőzték meg az oktatók a gyerekeket. Összességében ezekben a klasztereben alakult ki a vizsgált időszak fertőzéseinek nagyjából fele.
A kutatók szerint ez egyértelműen arra utal, hogy a tanárok "központi szerepet játszottak" az intézményeken belüli koronavírus-fertőzésekben és a fertőzési lánc kialakulásában.
A tanároknak nagyobb szerepe lehet a koronavírus iskolákon belüli terjedésében, mint a diákoknak, írja a Live Science az amerikai járványügyi hatóság (CDC) tanulmánya alapján. A kutatók nyolc georgiai általános iskolában vizsgálták a járvány terjedését 2020. december 1. és 2021. január 22. között. A felmérés során összesen 2600 diákot és 700 dolgozót figyeltek meg.
A vizsgált időszak alatt a tudósok 9, legalább háromtagú koronavírus-klasztert azonosítottak az iskolákban, melyekben összesen 13 tanár és 32 diák volt érintett. A csoportok közül négyben a tanár volt az indexbeteg, vagyis az a személy, akitől a vírus terjedése elindult, de csak egyetlen klaszterben volt diák a járvány kiindulópontja.
A további négy esetben nem tudták meghatározni az indexbeteget. A szakértők szerint kilencből nyolc esetben az oktatóktól terjedhetett át a Covid-19 a diákokra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Háziorvos figyelmeztet a nyári pénisz jelenségre, ami tönkreteheti az intim pillanatokat
A forróság nemcsak a hőmérőt pörgeti, de az ágyban is gondokat okozhat. Orvosok figyelmeztetnek: a nyári meleg fokozhatja az impotenciát, ami pedig tönkreteheti az együttléteket.
A nyári meleg meglepő hatással lehet a férfiak szervezetére, és nemcsak a közérzetre, hanem az intim pillanatokra is – írja a Daily Mail. Egyeseknél a hőség miatt a férfiasság teltebbnek tűnhet, amit a test természetes hűtési folyamata okoz: a meleg hatására a vérerek kitágulnak, így a vérkeringés élénkebbé válik.
Dr. Donald Grant háziorvos, a The Independent Pharmacy vezető tanácsadója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a meleg idő nem csak előnyökkel jár. Mint mondta, az elmúlt időszakban az Egyesült Királyságban több városban is meghaladta a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot, ami ugyan kellemesnek tűnik, de több egészségügyi problémát is súlyosbíthat – köztük a merevedési zavart is.
A szakember kiemelte, hogy
a kiszáradás az egyik leggyakoribb tényező, ami ronthatja az erekciót. Ha a szervezet nem jut elég folyadékhoz, csökken a vér mennyisége, ami megnehezítheti a megfelelő véráramlást, különösen azoknál, akiknél korábban is előfordult hasonló probléma.
A fáradtság és az alváshiány szintén befolyásolhatja az intim együttlétek sikerességét. „A szervezetnek többet kell dolgoznia a belső hőmérséklet szabályozásáért, ami gyakran kimerültséghez vezet” – magyarázta Dr. Grant.
„A rossz alvás közvetlen hatással van a hormontermelésre, így csökkenhet a tesztoszteronszint is. Ez tovább rontja a merevedési zavar tüneteit, és megnehezíti az erekció létrejöttét.”
A meleg miatt gyakrabban fogyasztanak alkoholt az emberek, ami szintén ronthatja az állapotot. „Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy nő az alkoholfogyasztás is – sokan kiülnek a sörkertekbe, vagy baráti összejöveteleken élvezik a jó időt. Azonban az alkohol nagyon rossz hatással lehet a merevedési zavar tüneteire: csökkenti a vérnyomást és rontja a vérkeringést az intim területeken.” Hozzátette, hogy az alkohol hosszú távú, egészségtelen fogyasztása ideg- és érrendszeri károsodáshoz vezethet.
Dr. Bhavini Shah, a LloydsPharmacy Online Doctor háziorvosa szerint a lelki állapot is nagy szerepet játszhat. Mint mondta, „a krónikus stressz, a szorongás, a depresszió és más mentális problémák szintén megnehezíthetik az erekció létrejöttét és fenntartását”.
A stressz hatására olyan hormonok termelődnek, amelyek hatással vannak a merevedést biztosító vérerekre.
A negatív érzések ráadásul a szexuális vágy csökkenéséhez és egészségtelen szokások – például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás – kialakulásához is vezethetnek.
A merevedési zavar – más néven impotencia – a 40 év feletti férfiak körülbelül felét érintheti. Egy-egy alkalmi eset általában nem ad okot aggodalomra, de a rendszeresen visszatérő vagy tartós problémát érdemes orvossal kivizsgáltatni, mivel komolyabb egészségügyi gondok – például magas vérnyomás, cukorbetegség vagy mentális zavarok – állhatnak a háttérben.
Az orvosok leggyakrabban olyan gyógyszereket javasolnak, amelyek javítják a véráramlást a péniszben, de ezek nem mindenkinél alkalmazhatók. Bizonyos szívbetegségek esetén például nem ajánlott a szedésük.
A nyári meleg meglepő hatással lehet a férfiak szervezetére, és nemcsak a közérzetre, hanem az intim pillanatokra is – írja a Daily Mail. Egyeseknél a hőség miatt a férfiasság teltebbnek tűnhet, amit a test természetes hűtési folyamata okoz: a meleg hatására a vérerek kitágulnak, így a vérkeringés élénkebbé válik.
Dr. Donald Grant háziorvos, a The Independent Pharmacy vezető tanácsadója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a meleg idő nem csak előnyökkel jár. Mint mondta, az elmúlt időszakban az Egyesült Királyságban több városban is meghaladta a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot, ami ugyan kellemesnek tűnik, de több egészségügyi problémát is súlyosbíthat – köztük a merevedési zavart is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három gyerek, egy cukrászda és egy diagnózis: Ildikó élete lupusszal
Ha eddig csak a Dr. House-ból ismerted a lupusz szót, ideje valódi arcot társítani hozzá. A Diagnózis podcast új epizódja egy fiatal anyuka személyes történetén és egy szakértő segítségével mutatja meg, mit is jelent ezzel a betegséggel élni.
Ha te is csak annyit tudsz a lupuszról, hogy Dr. House sokat emlegette abban a bizonyos tévésorozatban, akkor most mindenképpen érdemes tovább olvasnod. Már csak azért is, mert egy olyan inspiráló történeten keresztül mutatjuk be magát a betegséget, ami akkor is megérinthet, ha egyébként úgy gondolod, neked aztán semmi közöd az egészhez.
A Diagnózis podcast legfrissebb adásában a lupusszal diagnosztizált Antal-Béládi Ildikó és dr. Kiss Zsófia belgyógyász-immunológus voltak a vendégek, Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető kérdései nyomán segítettek tisztázni, hogy miért is van helyzet, ha kiderül valakinél, hogy lupusz betegsége van.
Hogyan fedezte fel Ildikó magán, hogy baj van?
Ildikó huszonéves volt, épp külföldön próbált szerencsét, amikor furcsa tüneteket tapasztalt magán: mélyvénás trombózisa volt, majd erős ízületi fájdalmai alakultak ki. Hazatérve Magyarországra reumatológust keresett fel. Vérkép, mandulaműtét, mindenféle egyéb kivizsgálás várt rá, hogy kiderüljön, autoimmun betegségről van-e szó. Pár hónappal később jött a bizonyosság: igen, ez most tényleg lupusz.
Dr. Kiss Zsófia kiemeli, hogy nagyon fontos a kezdeti alapos kivizsgálás, hogy egyértelműen kizárható legyen bármilyen más betegség: „A fertőzések például gyakran tudják ’maszkolni’ az autoimmun tüneteket. Egy ízületi fájdalom, láz vagy gyulladásos laborértékek nagyon sokféle fertőzés jelei is lehetnek, ezért ezeket végig kell gondolni. Nem mindegy, hogy valakit elindítunk egy olyan úton, amiről később kiderül, hogy nem is az övé.”
Merthogy ez egy hosszú út, nem lehet néhány kezeléstől teljesen helyrejönni.
Folyamatos odafigyelést, életmódbeli változtatást, és persze orvosi felügyeletet, gyógyszeres kezelést igényel a lupusz kordában tartása.
Ildikó már beépítette ezt a mindennapjaiba, még ha néha nehéz is megbarátkoznia azzal, hogy ha sportolásra adja a fejét, hamarabb lesz fáradt, mint szeretné, vagy hogy gyakran tapasztal testhőmérséklet-változást.
Mi is történik egy lupuszos beteg testében tulajdonképpen?
A beteg immunrendszere a saját sejtjeit idegenként ismeri fel. „Ez minden autoimmun betegség közös jellemzője, és különböző típusú támadásokat indít a saját sejtek ellen. Attól függően, hogy milyen sejttípus érintett, más-más autoimmun betegség alakul ki – az egyik leggyakoribb a lupusz."
„A lupuszra jellemző, hogy szinte mindenféle sejttel szemben képes ellenanyagot termelni, vagy valamilyen immunológiai támadást indítani – különböző mechanizmusokon keresztül”
– összegzi dr. Kiss Zsófia.
A doktornő minden esetre azzal biztatta Ildikót és a podcastepizód nézőit is, hogy a tudomány gyorsan fejlődik, és már most is elég jó kezelések érhetők el, amelyekkel a lupusz okozta tünetek enyhíthetők. Persze mint minden súlyos betegségnél, a lupusznál is kulcskérdés az időben történő felismerés.
Milyen korlátokat jelent a lupusz az érintetteknek?
Nem szabad például napra menniük – említi az elsők között Ildikó, és mindenképpen fényvédő krémet kell használniuk. Ő maga azt is tapasztalta, hogy az étrendjén való változtatás segített a tünetei mérséklésében, ezért teljesen átalakította étkezési szokásait, száműzte a tejet, a glutént.
Így foglalkozott egyre többet mentes sütemények készítésével, amit annyira megszeretett, hogy végül hivatásául választotta: mostanra saját, mentes süteményekre specializálódott cukrászdája van.
És nem ez az egyetlen dolog, ami egy lupusz miatti kényszerű váltás miatt mégis pozitív fordulatot hozott az életében: amikor már férjével családalapításban gondolkodtak, az orvosok még türelemre intették őket. Ildikóék úgy gondolták, hogy kiszámíthatatlan mikor kapnak zöld jelzést, és kapnak-e egyáltalán, ezért az örökbefogadás mellett döntöttek. Három gyermeket nevelnek párjával, és abszolút úgy érzik, így lett teljes a családjuk.
Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd,
... hogyan lehet együtt élni a lupusszal?
... kiket érint leginkább a betegség?
... mi a kezelési módja?
... mikor gyanakodjunk lupuszra és hova forduljunk kivizsgálásért?
Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!
Ha te is csak annyit tudsz a lupuszról, hogy Dr. House sokat emlegette abban a bizonyos tévésorozatban, akkor most mindenképpen érdemes tovább olvasnod. Már csak azért is, mert egy olyan inspiráló történeten keresztül mutatjuk be magát a betegséget, ami akkor is megérinthet, ha egyébként úgy gondolod, neked aztán semmi közöd az egészhez.
A Diagnózis podcast legfrissebb adásában a lupusszal diagnosztizált Antal-Béládi Ildikó és dr. Kiss Zsófia belgyógyász-immunológus voltak a vendégek, Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető kérdései nyomán segítettek tisztázni, hogy miért is van helyzet, ha kiderül valakinél, hogy lupusz betegsége van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai helyzet Győrben: nem tud több beteget fogadni a kórház gyermekintenzív osztálya
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív részlege megtelt, így a szülők kénytelenek más városokba vinni a sürgős ellátást igénylő gyermekeiket, adta hírül a Blikk.
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.
Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján megjelent információk alapján nem derült ki, hogy mi okozza a problémát. Napjainkban az orvoshiány okoz gondokat a hazai egészségügyi intézményekben. Például Zalaszentgróton jelenleg szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, mivel nincs elegendő szakorvos. Az ellátást mostantól a keszthelyi kórház veszi át, ami jelentős távolságra van Zalaszentgróttól és a környező településektől.
Az NNGYK folyamatosan frissíti a kijelölő határozatokat, amikor egy-egy intézmény bejelenti, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Ilyen esetek történtek már Nyíregyházán és Jászberényben is, ahol a személyi feltételek hiánya miatt szünetel a gyermeksebészeti és tüdőgyógyászati ellátás - írta a Blikk.
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.
Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Diagnózis podcast: A meddőség lelki hullámvasútja – lombik, donorpetesejt, önismereti út
Ági és Norbi útja a szülőségig nem volt egyszerű: hogy miért volt szükség önismeretre is a különféle orvosi beavatkozások mellett, arról a Diagnózis egészségpodcast új adásában mesélnek.
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.
A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.
"Túlgondolják az emberek már a nulladik lépésnél a baba-kérdést, hogy mi kell ahhoz, hogy egy gyermek megérkezzen"
– mondja Soponyai-Nagy Krisztina, rávilágítva arra, hogy sokan már az elején túlzott elvárásokkal és félelmekkel indulnak neki a gyermekvállalásnak.
A meddőség nemcsak egy orvosi diagnózis, hanem egy érzelmi hullámvasút
A meddőséggel küzdő párok gyakran hosszú éveken át próbálkoznak, újabb és újabb megoldásokat keresve. Ági és Norbi számára sem volt egyszerű ez az út: több sikertelen lombik után végül donorpetesejt segítségével született meg gyermekük.
Norbi így emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor megtudták, hogy a második lombik sem járhat sikerrel:
„Kell lelkierő ahhoz, amikor valamikor a covid-járvány közepén az ember a klinika liftjében állva, két emelet között megtudja, hogy bocs, a tüszők üresek, nincs egy petesejt sem, irány Brno.”
A sorozatos kudarcok és veszteségek komoly lelki megterhelést jelentenek. Soponyai-Nagy Krisztina szerint
„Ebben az időszakban olyan mély hangulati állapotba kerülhetnek az érintettek, mint egy rákos betegség, vagy egy szív- és érrendszeri betegség esetén.”
Ez a párkapcsolatokra is hatással van: van, akiket megerősít, másokat pedig eltávolít egymástól.
Mikor jön el a pont, hogy elengedjük?
A meddőségi kezelések sokszor nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is kimerítik az érintetteket. Ági számára az áttörést az hozta meg, amikor rájött, hogy nem akarja tovább hajszolni a saját petesejttel való próbálkozást:
„Volt az a pont, amikor azt mondtam, hogy már több mindent nem tudok kipróbálni. Több természetgyógyászhoz vagy biorezonancia vizsgálatra nem tudok elmenni, több vitamint nem tudok beszedni, életmódot már ennél jobban nem tudom csiszolni, akkor jött el az a pont, hogy oké, elengedem, hogy saját petesejttel próbálkozzunk tovább.”
Miről van még szó a beszélgetésben?
Milyen hatása van a meddőségnek a párkapcsolatra?
Hogyan tudja a környezet jól támogatni az érintetteket?
Milyen mondatok segítenek, és melyek lehetnek akár fájdalmasak is?
Mi történik egy pár lelkében, amikor évek óta várják a gyermekáldást?
Hogyan lehet egy férj támogató társa a lombikprogram alatt?
Milyen pszichés hatása van annak, ha végül a donorpetesejt az egyetlen megoldás?
Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.
A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
