hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Közeleg az influenzajárvány - mire számíthatunk idén?

Az új típusú koronavírus árnyékában élve szinte már meg is feledkeztünk az influenzaszezonról, de hamarosan emlékeztetőt kaphatunk.

Link másolása

hirdetés

Dr. Kemenesi Gábor virológus, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa a 24.hu-nak beszélt arról, hogy milyen aggályokat vet fel az idei influenzajárvány. A vírus már önmagában is veszélyes, pláne, hogy két éve nem volt influenzajárvány, de idén az sincs kizárva, hogy a koronavírussal keresztezik egymás útját.

Változó vírusok

„Az influenza B törzs úgynevezett Yamagata vonala és számos influenza A variáns egyszerűen eltűnt, miután nem tudott gazdaszervezetről gazdaszervezetre továbbjutni”

– nyilatkozta a szakember. Ennek okai a koronavírus-járvány nyomán bevezett korlátozásokban keresendők. Ezek miatt ugyanis az influenza csak kisebb körökben tudott elterjedni.

Új kihívások

Az azonban, hogy az influenza egyes variánsai eltűntek, nem jelenti azt, hogy könnyebb lesz a dolgunk vele. Sőt: ha idén kialakul a járvány, és a mozgásba lendülő emberek elkezdik széthordani a bolygón, aggasztó helyzetbe kerülhetünk. Miután ugyanis két évig nem jelentkezett a betegség, most nem sokat tudunk arról, milyen változatban térne vissza. (A betegség változékonysága miatt minden évben az aktuálisan jellemző vírustörzsek ellen dolgoznak ki vakcinát.)

Itthon egyébként a Népszava információi szerint legkésőbb október 15-ig minden háziorvoshoz megérkezik a térítésmentesen kérhető, hazai gyártású 3Fluart oltás, amiből 1,3 millió adaggal készülnek. A 3 éven aluliak oltásához a Vaxigrip Tetra vakcinát alkalmazzák majd.

hirdetés
Immunitás és COVID

Az is tartogat némi bizonytalanságot, hogy az utóbbi két évben hogyan kopott meg az immunitásunk az inlfuenzával szemben. Ez viszont már csak a gyakorlatban fog kiderülni. Ugyanez a helyzet a koronavírus és az influenza kölcsönhatásával, együttes létezésével: nincs annyi tapasztalat és információ a szakemberek kezében, hogy iránymutató előrejelzést adhassanak erről. Így az ajánlás szerint a legjobb, ha mindenkettő vírus ellen védekezünk, mégpedig vakcinával.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.

Link másolása

hirdetés

Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

hirdetés
Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Oroszi Beatrix: Az oltatlanok kétszer nagyobb eséllyel fertőződnek meg, és ötször valószínűbb, hogy belehalnak a Covidba

Az epidemiológus-szakértő arról is beszélt: egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő védelmet nyújt, ha átestünk a betegségen, szerinte már nem lehet bízni a nyájimmunitásban.

Link másolása

hirdetés

A magyarországi oltások hatásosságáról eddig nyilvánosságra nem hozott adatokról is beszélt egy Egerben tartott előadáson Oroszi Beatrix epidemiológus, akinek előadását a Telex szemlézte. Oroszi tagja a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak, ami tanácsokat ad az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) és így a kormánynak is.

A szakember által bemutatott grafikonok azt mutatják, hogy a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, majd ez az idő elteltével csökkenni kezdett (nyáron az alacsony esetszám miatt nem igazán megbízhatók az adatok), de a harmadik oltások ismét növelték a hatásosságot, pedig még csak a lakosság egyhatoda kapott megerősítő oltást.

„Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak”

– magyarázta Oroszi, majd hozzátette: „Ha ugyanannyi eset jön egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent. Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek.”

Ezután egy másik táblázatról is beszélt, ami szerint a két dózis jelentősen, 70-80 százalékkal képes csökkenti egy védettséggel rendelkező beteg halálozási kockázatát nem oltottakkal szemben.

„Az oltatlanoknak ötszörös a kockázata arra, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljanak, míg kétszeres, hogy covidosok legyenek”

– összegezte Oroszi.

hirdetés

Sokan abban hisznek, hogy a betegségen való átesés megfelelő védelmet ad, de az adatok ezt nem igazolják. Az Oroszi által bemutatott nemzetközi vizsgálatok szerint azoknál, akik 3-6 hónappal korábban átestek a betegségen, és nincsenek beoltva, 5,5-ször nagyobb az esély, hogy Covid-19 miatt kórházba kerüljenek, mint azoknál, akik 2 Pfizer-oltást kaptak.

A szakértő szerint éppen ezért már nem érdemes bízni a természetes immunitásban.

Az előadásból az is kiderült, nincs biztos információ arról, hogy az oltások mennyire képesek megakadályozni a fertőzések továbbadását. Az ugyanakkor tény, hogy aki oltással együtt elkapja a fertőzést, annak unyanakkora lest a víruskópiaszám a torkában és az orrában, mint egy oltatlannak. A különbség, hogy az oltással rendelkezők szervezetében rövidebb ideig vannak jelen a vírusok, mint a nem oltottaknál.

Oroszi beszélt még arról is, hogy ő a maszkviselés híve, de a járványnak ezen a pontján már nem lehet megmondani, hogy a kötelező maszkhasználat előrébb hozná-e a negyedik hullám tetőpontját. Hozzátette azt is, az esetszámok területi eloszlása egyenlőtlen Magyarországon: van, ahol már a járvány csúcsa felé tartanak, máshol csak ezután kell felkészülni a nehezére. Az esetszámok Magyarországon eltérőek: az ország délkeleti és keleti részén szignifikánsan magasabbak, mint az országos átlag.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
EGÉSZSÉG

Kemenesi Gábor: Oltás nélkül 3-szor nagyobb eséllyel válhatunk fertőzötté, és 13-szor nagyobb eséllyel lehet végzetes a betegség

Az, hogy valaki oltással is megfertőződik, minden vakcinánál ismert jelenségnek számít, ettől azonban még pontosan úgy működnek az oltóanyagok, ahogy kell - írja a virológus.

Link másolása

hirdetés

Mit mond a tudomány? Mennyire működnek a vakcinák? - ezzel a címmel tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus, aki komoly tanulságokat vont le angliai, kanadai és amerikai adatok alapján a koronavírus elleni oltással kapcsolatban.

Kemenesi azzal kezdi posztját, amit már számos szakember hangsúlyozott és hangsúlyoz folyamatosan:

"a vakcinák legfőbb hatása nem a fertőzés megelőzése (bár részben ezt is megteszik), hanem a betegségtől és súlyos állapottól való védelem.

Az itthon most aktuális kérdésként fennálló harmadik dózis az itt közölt arányokon tovább javít, ráadásul a fertőzés elleni védelmet is feltornázza (erről majd egy külön posztban) – ez a delta hullám közepe felé igen jelentős fegyvertény - teszi hozzá a virológus.

Ezután részletezi az Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból származó oltási adatokat, amelyek szerinte tisztán mutatják, hogy az oltással többszörös esélyünk van elkerülni a súlyosabb állapotot vagy a halálos kimenetelű megbetegedést. Jelzi azt is, hogy a vakcina áttöréses események (ha valaki úgy fertőződik meg, hogy már beoltatta magát) minden vakcinánál ismert jelenségnek számítanak, ettől azonban az oltóanyagok még pontosan úgy működnek ahogy kell.

"Vakcina nélkül a teljes populációra vetítve (ez korcsoportonként változhat): háromszor nagyobb eséllyel válhatunk fertőzötté; 12-szer nagyobb eséllyel juthatunk kórházba; 13-szor nagyobb eséllyel lehet végzetes a megbetegedés"

- írja.

hirdetés

De beszámol arról is, hogy fontos adatok derültek ki arról is, hogy a vakcináltak körében kikre jellemzőek leginkább a vakcina áttöréses fertőzések:

• kemoterápiás kezelés miatt immunszupresszált egyének,

• szervtranszplantáción átesettek - Kemenesi szerint itt különösen fontos a „fészekoltás”, azaz a közvetlen környezet teljes oltottsága, egyfajta második védvonalként,

• HIV fertőzöttek, AIDS betegségben szenvedők,

• neurológiai kórképpel élők (demencia, Parkinson-kór),

• gondozóotthonokban élők,

• krónikus betegségben szenvedők

• Down-szindrómával élők.

Megjegyzi azt is, hogy

"ugyan a vakcina áttöréses fertőzések itt gyakoribbak, mint az átlag populációban, ez semmiképpen sem jelenti, hogy a vakcinák működésképtelenek lennének.

Hangsúlyozza, hogy az utóbb felsorolt esetekben különösen fontos a harmadik oltás, a fészekoltás és olyan egyéb védelmi praktikák alkalmazása, amelyek a fertőzés kockázatát csökkentik (pl:a megfelelő szűrőképességű szájmaszk).


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozhatja az állandó fáradtságot?

A vitaminhiány, az állandó stressz és a mozgáshiány mellett további kilenc oka lehet még az állandó fáradtságnak.

Link másolása

hirdetés

Az emberek többsége időnként küzd a napközbeni fáradtsággal. De ha a probléma állandósul, és akadályozza a mindennapi életet, akkor érdemes utánajárni az okoknak, írja a Mirror.

Az állandó kimerültséghez számos tényező hozzájárulhat a kevés alvástól az egészségtelen életmódon át a hálószoba hőmérsékletéig. Jó hír azonban, hogy a legtöbb esetben az állandósuló fáradtságérzet egy egyszerű életmódváltással orvosolható. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi okozza a állandó fáradtságot, és hogy az érzést pontosan meg tudjuk különböztetni a teljesen hétköznapi álmosságtól.

Íme 12 ok, ami kiválthatja az állandó fáradtság érzetét:

1. Étkezés kihagyása vagy túl sok étkezés

Amikor kimarad egy-egy étkezés, vagy túl sok idő telik el két étkezés között, akkor a szervezetünk nem kapja meg a működéséhez szükséges kellő energiát. Ilyenkor csökken a vércukorszint, és fáradtak lehetünk. Hasonló hatással lehet az emberi testre a túlevés is: ekkor gyorsan viszünk be túl sok energiát, amitől hirtelen fáradtság alakulhat ki.

2. Vitaminhiány

A folyamatos fáradtság akár a vitaminhiány következménye is lehet. Az állandó aluszékonyság jele lehet a D-vitamin, a B-12-vitamin, a vas, a magnézium vagy a kálium alacsony szintje. Érdemes ebben az esetben elvégeztetni egy rutin vérvizsgálatot.

hirdetés
3. Alváshiány

A felnőttek többségének 7-9 óra a napi alvásigénye. Aki sokáig marad ébren, könnyen alváshiányos állapotba kerülhet. Szakértők szerint megoldás lehet, ha tudatosan figyelünk arra, hogy mindig ugyanakkor kerüljünk ágyba. Az alvást pedig elősegítheti a stresszes helyzetek kerülése.

4. Túl meleg vagy hideg a hálószobában

Sokan a nem megfelelően megválasztott hőmérséklet miatt nem tudják kellően kipihenni magukat. Az éjszakai túl meleg vagy túl hideg okozhatja a reggeli fáradtság érzését.

5. Mozgásszegény életmód

Miközben a fizikai aktivitás növelheti az energiaszintet, az ülő életmód kimerültséget és álmosságot okozhat. Szakértők szerint legalább heti 150 perc edzés szükséges ahhoz, hogy csökkentsük a kora esti fáradtságot és a stresszt, valamint javítsuk az alvásunk minőségét.

6. Túlsúly

Minél nehezebb valaki, annál több energiára van szüksége a súly megmozgatásához, végeredményben pedig annál könnyebben kimerül. Érdemes tehát egy nem túl radikális váltással életmódot váltani, vagyis több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani a gyorskaják, a cukrozott és zsíros ételek kárára.

7. Stressz

A krónikus stressz fejfájást, izomfeszültséget, gyomorpanaszokat és fejfájást okozhat. Érdemes tehát megtanulni, hogyan lehet kordában tartani a feszültséget. Jó módszer lehet erre a rendszeres sportolás vagy a meditáció, de már az is sokat segíthet, ha tudatosan figyelünk a légzésünkre.

8. Depresszió

A depresszió enerváltságot és fáradtságot okozhat, különösen a téli hónapokban, amikor eleve kevesebb a napfény. Szakértők szerint aki depressziósnak érzi magát, minél előbb forduljon orvoshoz, hogy elkerülje az állapot súlyosbodását.

9. Gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek mellékhatása lehet az állandó fáradtság. Érdemes visszaemlékezni arra, mikor jelentkezett először a krónikus álmosság, és ha ez egybeesik egy új gyógyszer szedésének megkezdésével, akkor jelezzük a tüneteket orvosunknak.

10. Alvászavarok

Gyakran állnak az állandó fáradtság hátterében alvási zavarok. Az egyik legismertebb ezek közül az alvási apnoe, amikor alvás közben hosszabb-rövidebb időre kimarad a légzés. Ez egy rendkívül súlyos állapot, melynek következtében az agy és a test nem jut éjszakánként megfelelő mennyiségű oxigénhez, emiatt kezdetben krónikus fáradtság lesz úrrá a betegen, később pedig stroke-hoz vagy szívrohamhoz is vezethet.

11. Alapbetegségek

A szűnni nem akaró napközbeni fáradtságot okozhatja a cukorbetegség, a menopauza, pajzsmirigy problémák, a liszt- és gluténérzékenység, a fibromyalgia vagy egyéb betegségek is. Aki 2-3 hónapnál tovább észlel rendszeres fáradtságot és mindezt nem tudja életmódbeli változással magyarázni, minél előbb keresse fel az orvosát.

12. Télen a fűtés

Kevesen tudják, de a túlpörgetett fűtés a téli hónapokban állandó kimerültséget okozhat. Lehet, hogy napközben a jó meleg érzést még képesek vagyunk elviselni, de ha éjszaka 20-22 foknál melegebb van, az már ronthatja az alvás minőségét, és napközbeni fáradtsághoz vezethet.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: