SZEMPONT
A Rovatból

„Már unom ezt a kísérletezgetést velünk” – diákokkal beszélgettünk az áprilisi iskolanyitásról

A lapunknak nyilatkozó középiskolások azt mondják, nem szívesen mennek vissza az iskolába, mert nem tartják biztonságosnak. Az érettségizők pedig attól is tartanak, hogy pont a vizsgákra betegednek meg és kerülnek karanténba.


A jelenlegi szabályok szerint április 19-én ismét kinyithatnak az iskolák. A kormány azt tervezi, hogy a pedagógusok erre az időre megkapják az első koronavírus elleni védőoltást. Orbán Viktor szerda este a közmédiának adott exkluzív interjújában azt mondta: szerinte az első oltással már lehet vállalni az oktatást.

Több középiskolás, főként érettségi előtt álló diák ugyanakkor azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy ők nem szívesen mennének vissza az iskolába. Részben azért, mert nem tartják biztonságosnak. Az érettségizők ráadásul két héttel a vizsgák előtt ülnének vissza az iskolapadba, így attól is tartanak, mi lesz, ha esetleg ebben az időszakban kapják el a fertőzést, és pont a vizsgák idejére kerülnek karanténba.

Noel is érettségi előtt áll. Ő azt mondja, korábban úgy gondolta, hogy a jelenléti oktatás hiánya jelentős nehézségeket okoz a felkészülésben, most viszont inkább mégsem ülne vissza az iskolapadba.

"Ennek oka, amitől szerintem nagyon sokan tartanak velem együtt, hogy esetleg pont az érettségire kerülünk karanténba.

Márpedig erre van esély, és megmondom őszintén, fogalmam sincs róla, hogy létezik-e forgatókönyv erre az esetre.

Másfelől, én már unom ezt a kísérletezgetést velünk, hogy egyszer megyünk iskolába, akkor mégsem, de végül akkor már menjünk be mégis. Szerintem 2 héttel a vizsgák előtt nem lehet megváltani a világot.

Illetve nekem, és biztosan másoknak is, sikerült már kialakítani egy rendszert, amit követve készülünk és most ezt megint borulna.

Ettől függetlenül természetesen nagyon boldog lennék, ha újra együtt lehetnék az osztálytársaimmal, barátaimmal, mint mikor minden rendben volt, de a számok alapján tisztán látszik, hogy ez nincs így, és én inkább beáldoznám ezt arra, hogy biztosan ott tudjak lenni az érettségin, ami sokunk jövőjét befolyásolja".

Bár Roland még nem az érettségire készül, 17 éves és a nyelvi előkészítő miatt 10. osztályos gimis, de ő sem tartja jó ötletnek, hogy visszamenjenek az iskolába.

"Szerintem azért nem lenne célszerű visszamenni az iskolába, mert a tanév elején is láttuk, hogy nem szerencsés jelenléti oktatásban tanulni, amikor ilyen rossz a járványhelyzet. Attól, hogy a tanárok be vannak oltva, a diákok ugyanúgy egy légtérben vannak.

Jelenleg is több olyan esetről tudok az osztályomon belül, hogy az egész család karanténban van, mivel elkapták a vírust.

Szerintem ahhoz, hogy biztonságosan lehessen jelenléti oktatást folytatni, olyan védelmi intézkedéseket kellene bevezetni, (pl. minden padban csak egy diák ülhet), ami igaz, hogy segítené a vírus terjedésének megakadályozását, de sokkal több problémát okozna, mint az online oktatás".

Flóra végzős gimnazista. Ő is azt mondja, hogy teljesen felesleges a fennmaradó két hétre visszamenni az iskolába,

"Véleményem szerint teljesen felesleges az, hogy visszarendelnek minket az iskolába 2 héttel az érettségi előtt. Másfél évig online oktatásban voltunk, melynek amúgy sincs nagy haszna, hiszen a legtöbben nem tudják rávenni és motiválni magukat a tanulásra. A határidők betartása lehetetlen, főleg, ha az online oktatás 3-4 felületen folyik egyszerre és azt is fejben kell tartani, hogy melyik óra hol van tartva és a tanár hol küldi az anyagot, mert sokszor még ez sem egyezik. Például van aki Discordon tart órát, de Krétában közli a feladatokat, van aki Meeten, és a Facebookon ugyan úgy kiírja a feladatokat a harmadik meg a Moodle felületet használja.

Az elmúlt másfél évben körülbelül semmilyen anyagot nem tudtam elsajátítani, az előbb említett okok miatt. Matekból is le vagyok maradva. Ezt nem lehet 2 hét alatt behozni. Vannak tanárok akik abban a 2 hétben nem tekintettel lesznek ránk, hanem megíratnak mindenből 2-3 dolgozatot, hogy le tudjanak zárni.

Az a két hét úgy gondolom inkább árt, mint segít, hiszen időt vesznek el az utolsó nagy készülési időnkből, a már így is kétségek között lévő érettségi vizsgára".

Anna is nagyon aggódik a közelgő érettségi miatt, azt mondja, már eleve nehéz időszakon vannak túl az online oktatás miatt.

"Természetesen az, hogy nem szabad az iskolában tanulnunk, nem újdonság, hiszen immár 1 éve online tanulunk - illetve vannak, akik tudtak szeptemberben és októberben iskolába járni, de ez nem igaz minden középiskolásra.

Az online készülésnek megvannak a maga nehézségei, és röviden szólva nem, nem lehet így érettségire felkészülni - azonban még mindig jobb, mint az, hogy a saját és a családunk egészsége vesszen kárba ezért. Nem értem az összefüggést aközött, hogy szinte minden nap rekordot dönt hazánkban a vírusban elhunytak száma, ám ennek ellenére mégis úgy néz ki, visszarántanak minket 2 hétre az iskolába.

Véleményem szerint ez az idő meglehetősen csekély, és sok újdonságot nem tanulhatunk.

Maximum matematika-maratont lehetne tartani és hallásutáni feladatokat megoldani idegennyelvekből, mert otthon rendesen hallunk mindent, ám a tanterem visszhangzik és a magnó is rosszabb minőségben játssza le a hanganyagot.

Azonban a többi tantárgyból nincs értelme, hogy élőben gyakoroljuk ennyi időre. Ebben a két hétben már nem tudunk változtatni ezeken.

Ha a nem érettségi tárgyakat is tervezik megtartatni, akkor előre látom, mindannyian fogni fogjuk a fejünket, hiszen ez csupán az egyénenként fontos tárgyakra fordított készülésből elvett idő".

Anna azt is hozzáteszi, abban reménykedik, hogy az érettségi feladatok összeállításánál figyelembe veszik majd a helyzetüket.

"Remélem, a helyzethez mérten készülnek majd el az érettségi feladatok, ha lesz egyáltalán valaki, aki belegondol a végzősök helyzetébe. Csak mert tényleg nehéz így tanulni, hogy az órák felét nem is hallom, mert vagy nagyon halk a Discord, vagy elmegy a net a túlterheltség miatt, ami eleve nem a legjobb minőségű. Remélem, ha valaha is vége lesz a járványnak, akkor sem állnak majd át teljesen az online oktatásra, ugyanis hiába fejlődik a technológia, mindig lesz, amit csak a klasszikus formában, élőben lehet megtanítani".

A végzős lányban rengeteg kérdés kavarog az érettségi kapujában állva, egy ilyen időszak után.

"Lesz érettségim? Ugye görbülni fog az a matek? Elérem a ponthatárt? Lesz hova felvegyenek? Remélem, nem betegszem le az utolsó két hétben...Készüljek az érettségire a bizonyos két hétben vagy maradjak otthon a családom és a magam egészsége védelmében? Mehetek vajon egyetemre, vagy azt is otthonról végzem el?

És ha nem én, ki tanítja meg a kistesómat erre-arra? Tanulás mellett mikor jutna erőm sportra? Jé, már a lépcsőházban is nehezebben megyek fel! Már egy éve nem láttam a barátaimat, túlélem vajon nélkülük?" - zárja Anna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hatvanpusztán alig van berendezés, ami ne kerülne több millióba – ennyi lehet a teljes összeg
A Telex belsőépítészekkel próbálta meg kiszámolni a „félkész gazdasági épület” összköltségét. Alapnak a Hadházy Ákos által közölt, kiszivárgott fotókat vették.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. szeptember 11.



Immár hónapok óta posztol a hatvanpusztai kastélyról Hadházy Ákos, akinek több emlékezetes látogatása is volt a komplexumnál, sőt tüntetést is szervezett oda. Orbán Viktor több interjúban is állította, hogy a területen gazdasági épületek vannak, amik édesapja tulajdonát képezik, kormánypárti szereplők pedig sokszor értékmentésként és műemlékvédelemként hivatkoznak a munkálatokra. A független országgyűlési képviselő szerint azonban több jel utal arra, hogy Hatvanpusztán egy luxuskastély és -birtok építése zajlik, ami ráadásul szorosan a miniszterelnökhöz köthető.

Hadházy legutóbb a „tisztilaknak” vagy „rezidenciának” nevezett épület belsejét mutatta meg. Korábban már posztolt a könyvtárról, az ebédlőről és a társalgóról is. A Telex több belsőépítésszel is végignézte a képeket. A legnagyobb értékű helyiség a könyvtár lehet, amit egykori cselédházból alakítottak ki. A képeken tömörfa könyvespolcok, galéria, kovácsoltvas csigalépcső és kosfejes kandalló is látszik.

A könyvespolcos blokkok darabonként nettó 6,5 millió forintba kerülhettek. A díszes korlát folyóméterenként egymillió forint. Ha négy blokk van mindkét oldalon, az összesen 52 millió forint. A 20 méter hosszú korlát 20 millió, így a teljes könyvtár berendezése elérheti a 91,5 millió forintos bruttó árat. Ha a hátsó falat is beépítették, akkor 116 millió forint lehetett a költség.

A könyvtárban látható kovácsoltvas csigalépcső hasonlít a British Spirals and Castings nevű brit cég SPV1-es típusára. Egy ilyen lépcső ára 8600 és 15 000 font között van, ami körülbelül 4 és 7 millió forint. A cég szerint a fotón szereplő lépcső nagyobb, annak ára 15 000 font, azaz körülbelül 6,8 millió forint.

A könyvtári kandalló betétje legalább egymillió forint. A kéményes munkák másfél millióba kerülhettek, a kőburkolat pedig másfél-kétmillió forintba. A teljes kandalló ára így minimum négy millió forint lehet.

A nyílászárók is drágák lehettek. A fürdőszobai kép alapján a szakértő szerint nem fenyőből, hanem uruguayi eukaliptuszból készültek. Mivel ebből nincs előregyártott fríz, az ablakokat fűrészáruból kellett gyártani. Egy darab eukaliptusz nyílászáró ára bruttó 1,6 millió forint lehetett.

A tetőn lévő manzárdablakokból több mint száz van. Egy ilyen ablak beépítési költsége nagyjából százezer forint.

A padló is sokba kerülhetett. Egyes képeken úgy tűnik, tömörfa parketta van. A négyzetméterár 40–50 ezer forint lehet, lerakással együtt. Hadházy szerint az épületegyüttes 6000 négyzetméteres. Szakértők becslése szerint a burkolatok lakossági áron is több mint 115 millió forintba kerülnek, de itt minimum másfeles szorzóval számoltak, így a teljes burkolás körülbelül 177 millió forint lehetett.

Hadházy egy fürdőszobáról is posztolt képet. A padlón süttői mészkő van, aminek ára lerakással együtt 50–60 ezer forint négyzetméterenként. A falon látható fehér csempét Hadházy szerint már leverették, és színeset raktak helyette.

A mosdó a Globo Paestum PA028BI típusú, ára 120–200 ezer forint, de egy másik forrás szerint jelenleg csak egy lengyel kereskedőnél kapható 330 ezer forintnak megfelelő összegért. A csaptelep Bugnatese LEM típusú, ára 64 ezer forint.

A teljes berendezés költségeiről pontos adat nincs, de a szakértők szerint a birtok belsőépítészete sok százmillió forintba kerülhetett. Korábban egy kertépítő a kertet is több százmilliós beruházásnak becsülte, éves fenntartása 25–50 millió forint lehet.

Orbán Viktor kedden az Öt műsorában Hadházy Ákos hatvanpusztai beszámolóiról úgy nyilatkozott, hogy a független képviselő hálás lehet neki, mert „belőle él”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk