EGÉSZSÉG
A Rovatból

Kiderült, hánykor érdemes este elaludni ahhoz, hogy csökkentsük a szívproblémák kockázatát

A kutatók azt is megfigyelték, hogy az éjfél utáni elalvás a legrosszabb a szívünknek.


Az már bizonyított a tudományos tény, hogy az egészséges szívműködéshez elengedhetetlen a megfelelő alvás, ám az összefüggések részleteit továbbra is kutatják a kutatók. Most kiderült, hogy van egy olyan időintervallum az elalvásra, amely a legideálisabb ahhoz, hogy csökkentsük a szív- és érrendszeri problémák kockázatát - írja a Science Alert a friss tanulmány alapján.

A kutatás során 88 026 embertől származó, csuklóra rögzíthető pulzusmérővel mért adatait vizsgálták meg. Elsősorban az alvásidőt figyelték meg hét nap alatt, majd ezt összevetették a későbbi egészégügyi eredményekkel.

A résztvevők egészségi állapotát ugyanis még csaknem hat évig nyomon követték, és kiderült, hogy összesen 3172 szív- és érrendszeri betegséget találtak. A kutatók megállapították, hogy az éjfél utáni és az este 10 óra előtti elalvás 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, szemben az este 10 és 11 óra közötti elalvással. Ez a kockázatnövekedés 12 százalékra csökkent azoknál, akik este 11 és éjfél között aludtak el.

A kutatók szerint tehát az este 10-11 óra közötti elalvás a legjobb a szívünknek, a legrosszabb pedig az, ha éjfél után alszunk el.

Azt is megfigyelték, hogy a nőknél erőteljesebben látszódik ez a hatás, de egyelőre még nem tudják, hogy miért. Elképzelhető, hogy a nemek közötti különbség abban rejlik, hogy az endokrin rendszer hogyan reagál a cirkadián ritmus zavarára. De az is lehetséges, hogy a vizsgálatban résztvevők idősebb kora zavaró tényező ebből a szempontból, mivel a nők szív- és érrendszeri megbetegedéseinek kockázata megnő a menopauza után.

A tanulmányban túlnyomórészt gazdagabb, 43 és 79 év közötti fehér emberek vettek részt, így a megfigyelések nem feltétlenül igazak más demográfiai adatokra. A kutatók azt is kiemelték, hogy ez a fajta vizsgálat nem képes annak megállapítására, hogy az, hogy hogyan osztjuk be az alvásidőnket hozzájárul-e szívbetegség kialakulásához. A problémákat ugyanis okozhatja olyan állapot vagy tevékenység, amely késői elalvásra késztet minket, például a stressz vagy alkoholfogyasztás.

"Bár tanulmányunkból nem vonhatunk le ok-okozati összefüggéseket, az eredmények azt sugallják, hogy a korai vagy késői lefekvés nagyobb valószínűséggel zavarja meg a test belső óráját, ami káros következményekkel járhat a szív- és érrendszeri egészségre nézve"

- mondta David Plans pszichológus.

Mivel a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokoknak számítanak világszerte, a kutatók szerint mindenképp érdemes tovább vizsgálni azt, hogy az alvásidő beosztásával megelőzhetjük-e ezeket, vagy legalább csökkenthetjük-e a kialakulásuk kockázatát. Plans szerint ha az eredményeiket más tanulmányok is megerősítik, bebizonyosodhat, hogy az elalvás időzítése és az alapvető alváshigiénia könnyen elérhető közegészségügyi cél lehet a szívbetegségek kockázatának csökkentésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Húsevő baktérium miatt adtak ki figyelmeztetést több európai tengerpartra
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ a nyári hőhullámok miatt növekvő Vibrio-fertőzésveszélyre hívja fel a figyelmet. A legmagasabb koncentrációt a Balti- és a Fekete-tengerben, valamint a nagy folyótorkolatoknál mérték.


A tenger idén nyáron nemcsak csábító, hanem alattomos is lehet. A rekordmeleg, közepes sótartalmú vizekben elszaporodhat a Vibrio, amely ritka esetekben akár súlyos szövetkárosodást is okozhat – különösen, ha nyílt sebbel megyünk a vízbe vagy nyers kagylót eszünk.

A Vibrio egy tengeri, félsós vizekben élő baktériumcsoport, amelynek több faja okozhat megbetegedést, azaz vibriózist. Míg egyes törzsei a koleráért felelősek, az Európában előforduló, nem kolerás változatok többsége enyhe lefolyású, de vannak köztük súlyos, akár halálos fertőzést okozó kórokozók is, mint a Vibrio vulnificus

– írta az Euronews.

A baktériumok most azért kerültek a figyelem középpontjába, mert a nyári hőhullámok ideális körülményeket teremtenek az elszaporodásukhoz. A magasabb tengerfelszín-hőmérséklet és a mérsékelt sótartalom miatt a júniustól szeptemberig tartó időszak különösen kockázatos lehet.

A hatóságok szerint a legnagyobb kockázatnak jelenleg a Balti-tenger, a Balti- és az Északi-tenger átmeneti vizei, a Fekete-tenger, valamint a nagy folyótorkolatokkal rendelkező partszakaszok vannak kitéve.

Ezeken a területeken keveredik az édes- és a sós víz, ami a hőmérséklettel együtt kedvez a baktériumoknak.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ egy nyilvános, online eszközzel segíti a tájékozódást. A Vibrio Map Viewer egy naponta frissülő, interaktív térkép, amely ötnapos előrejelzést is ad a környezeti kockázatokról, így az utazók és a strandolók is ellenőrizhetik az úti céljuknál várható helyzetet.

A fertőzés két fő úton terjed: nyers vagy nem kellően hőkezelt tengeri ételek, különösen kagylók és osztrigák fogyasztásával, illetve a bőrön lévő nyílt sebeken, vágásokon vagy friss piercingen keresztül.

A tünetek a fertőzés módjától függenek: fürdőzés után bőrpír, duzzanat és fájdalom jelentkezhet a seb körül, de fülgyulladás is előfordulhat.

Ritka, súlyos esetekben nekrotizáló fasciitis, vagyis a lágyrészek elhalása, véráramfertőzés és szepszis is kialakulhat.

A legsúlyosabb fertőzések leginkább a legyengült immunrendszerű embereket, a krónikus májbetegségben szenvedőket és az időseket veszélyeztetik. A Vibrio vulnificus esetükben akár halálos kimenetelű is lehet.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ezért azt tanácsolja, hogy mindenki kerülje a nyers vagy nem kellően hőkezelt kagylók fogyasztását, és a tenger gyümölcseit mindig alaposan főzze vagy süsse át. A hatóság szerint aki nyílt sebbel, vágással vagy friss piercinggel rendelkezik, kerülje a fürdőzést az ilyen vizekben. Gyanús bőrtünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Bár a köznyelvben elterjedt a „húsevő baktérium” kifejezés, fontos tudni, hogy a legtöbb Vibrio-fertőzés enyhe, a súlyos, szövetelhalással járó esetek pedig ritkák.

Ezek azonban gyors orvosi ellátást igényelnek, mert az állapot órák alatt kritikussá válhat.

A kockázat összességében tehát alacsony, de a forró hetekben nem elhanyagolható. Tudatos döntésekkel, azaz a térkép használatával, az élelmiszer-higiénia betartásával és a sebek védelmével a legtöbb megbetegedés megelőzhető.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság már 2024-ben külön kiemelte, hogy a klímaváltozás és a melegedő tengerek miatt Európában és világszerte emelkedhet a Vibrio jelenléte a tengeri élelmiszer-láncban. A hatóság szerint egyes baktériumtörzseknél többféle antibiotikummal szembeni ellenállást is észleltek, ami a súlyos esetek kezelését nehezítheti. Ez a figyelmeztetés ágyazott meg annak, hogy a mostani szezonban a megelőzés és a kockázati kommunikáció kerüljön előtérbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Meglepő hőfokot javasol a hatóság a klímákhoz a legnagyobb hőségben
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ friss ajánlást adott ki a légkondicionálók használatáról. Azt javasolják, hogy hőségriasztás idején a 27–28 fokos beltéri hőmérséklet is komfortos lehet.


A legtöbb split klíma nem cseréli a levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen a szén-dioxid és más beltéri szennyező anyagok felgyülemlésének elkerülésére – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ frissen kiadott iránymutatásából. A hatóság szerint a túlzott hűtést kerülni kell:

a kinti és a benti hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 Celsius-fokot. Hőségriasztás idején a 27–28 fokosra hűtött szoba is komfortos lehet, a túl alacsony hőmérséklet ugyanis megterheli a szervezetet, különösen akkor, ha a jéghideg helyiségből a forróságba lépünk ki.

A klimatizált helyiségek levegője gyakran túl száraz, ami légzőszervi panaszokat, valamint a szem, a torok, az orr nyálkahártyájának és a bőrnek a kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra, mert az megfázásos tüneteket, ízületi fájdalmakat és gyulladásokat idézhet elő. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra, ami miatt a kórházi légkondicionáló hiánya is komoly kockázatot jelent. A száraz levegő hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással és hidratáló készítményekkel lehet enyhíteni.

A berendezések tisztítása és fertőtlenítése nemcsak a hatékony működés, hanem az egészségvédelem miatt is kulcsfontosságú. A szűrőkön, a hőcserélőkön és a kondenzvíz-elvezető rendszerben felhalmozódhat a por, a pollen és különböző mikroorganizmusok, amelyek a levegőbe kerülve súlyosbíthatják az allergiás és asztmás tüneteket. A szűrőket a gyártó előírásai szerint kell tisztítani, a teljes berendezés szakszerű ellenőrzése és karbantartása pedig legalább évente egyszer, lehetőleg a nyári szezon előtt ajánlott.

A gépjárművekben is fontos a rendszeres tisztítás, utazás közben pedig kerülni kell a túlzott hűtést, és hosszabb utakon időnként friss levegőt kell beengedni.

A hatóság a passzív hővédelmi megoldásokat is hangsúlyozza, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt. A megfelelően használt klíma csökkenti a hőség egészségkockázatait, de magas energiaigénye miatt környezeti terhelést jelent, ezért fontos az energiahatékony használat.

Az idei első országos másodfokú hőségriasztás nyitotta meg a kánikulaszezont, amit közszolgáltatói lépések követtek: a MÁV és a Volánbusz több napon át ingyen vizet osztott a legforgalmasabb helyszíneken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Jéggyűrű a nyakra, vizes függöny, UV-maszk az arcra – egészen máshogy küzdenek a 40 fokkal Európán kívül
Japánban és Kínában a közvetlenül az ember hőháztartását szabályozó eszközök terjedtek el a kánikula idejére. Ezzel szemben Mexikóban vagy Egyiptomban inkább az épületek passzív hűtésére helyezik a hangsúlyt.


A kánikula ellen sokféle módon lehet védekezni. Japánban jéggyűrűt pattintanak a nyakukra, Kínában UPF 50+ UV-maszkban mennek dolgozni, Mexikóban pedig a vastag vályogfalak és a hűs belső udvarok tartják alacsonyabban a hőt – miközben Európában még sok helyen a klíma a megoldás.

Kínában a napvédelem városi alapfelszereléssé vált: a strandokról ismert, teljes arcot takaró „facekini” helyett ma

már légáteresztő, „ice silk” anyagból készült, magas, UPF 50+ fényvédő faktorral rendelkező UV-maszkokat viselnek a hétköznapokban.

Japánban eközben a hordható „mikrohűtés” eszközei terjedtek el, például

a speciális nyakkendők, amelyekbe kis hűtőpárnákat vagy zselés betéteket építenek, nyak felőli oldalukon pedig frottír szívja fel az izzadságot. Szintén népszerűek a nyak köré helyezhető jéggyűrűk

írta az Euronews.

Ezek az eszközök nem véletlenül a test bizonyos pontjait célozzák.

Tudományosan igazolt, hogy a nyak, a csuklók, a hónalj és az ágyék hűtése a leghatékonyabb, mert ezeken a területeken futnak a nagyobb erek a bőrfelszínhez közel.

A véráram hűtésével az egész test hőérzete csökkenthető. Ezen az elven működnek a legegyszerűbb praktikák is, mint a benedvesített, vékony pamutkendők (tenugui), amelyeket diszkréten az inggallér vagy a kalap alá tesznek, vagy az 1980-as évek aerobik-korszakából ismert, de Japánban ma is praktikus céllal használt, benedvesített fej- és csuklópántok. A kézi- és a nyakba akasztható ventilátorok szintén a mindennapok részei Japánban és Kínában is.

Ezek mellett sok helyen az épített környezet maga a klímaeszköz, amely három alapelvre épül. Az egyik a párolgással és légmozgással való hűtés, amire Egyiptomban a hagyományos széltornyok (malqaf) a példák: ezek a kinti, hűvösebb levegőt vezetik be a házakba. Ezt a hatást fokozza egy nedves kendő az ablakban, amelynek párolgása hőt von el a környezetből, így hűti az átáramló levegőt.

A második elv az árnyék és a megfelelő tájolás,

amire Mexikóban a belső udvarok, a patiók a jó példák, amelyek természetes „hűvösszigetként” működnek.

A harmadik a nagy hőtároló tömeg, amelyet az Egyesült Államok délnyugati részén a navajo és pueblo hagyományokhoz hűen vastag vályog- és kőfalakkal érnek el. Ezek az épületek nyáron hűvösek maradnak, mivel lassan veszik át a külső hőt.

Vannak más hagyományok is, amik hasznosak lehetnek. Kínában például a Hagyományos Kínai Orvoslás elvei miatt hőség idején gyakran meleg vagy langyos italokat fogyasztanak, mert úgy tartják, a jéghideg italok kibillentik a test belső egyensúlyát, és a szervezetnek plusz energiát kell fordítania a hőmérséklet-szabályozásra.

Indiában a joghurtból, íróból vagy tamarindból készült italok népszerűek, mert nemcsak folyadékot, hanem elektrolitokat is pótolnak.

A déli pihenő, a szieszta Mexikóban, vagy a könnyű, magas víztartalmú ételek fogyasztása szintén a hőterhelést csökkentő, bevált módszerek.

A hordható és az építészeti stratégiák nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő válaszok a szélsőséges hőre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk