Kemenesi Gábor szerint egy szupermutáns az új afrikai koronavírus-variáns
Mint azt mi is megírtuk, Európában is megjelent a koronavírus új, dél-afrikai mutánsa. Az első európai fertőzött egy fiatal belga nő, aki nem volt beoltva. A fertőzött nem járt Dél-Afrikában, ahol először azonosították a B.1.1.529 jelű variánst, és a kontinens egyetlen másik déli országában sem, ahol már felbukkant az aggodalomra okot adó mutáció.
A B.1.1.529-et azért tartják a tudósok különösen veszélyesnek, mert csak a tüskefehérjében több mint 30 mutációval rendelkezik. Ez a sokszorosa a korábbi variánsok esetében megfigyelteknek. A sok mutáció segítségével az afrikai variáns könnyebben bejut a sejtekbe, és egyelőre nem zárható ki, hogy képes lehet megkerülni az immunrendszer védelmét, vagyis ellenáll a vakcináknak.
Bár máris számtalan változást mutat az új változat, és az első tapasztalatok nem túl rózsásak, de messze vagyunk még attól, hogy bármit is tényként állíthassunk - mondta Dr. Kemenesi Gábor virológus a 24.hu-nak.
A szakember szerint a vírusnál felfedezhető több mint harminc mutáció extrém soknak számít.
- közölte.
A lapnak a virológus azt mondta, fontos kiemelni, hogy a „kutatói aggodalom” világjárvány idején nem példa nélküli. Laikusként emiatt nem kell még megijedni, hiszen sok a megválaszolatlan kérdés. De ha kedvező válaszok születnek, akkor tudománytörténeti érdekességként válik a múltunk részévé a dél-afrikai mutáns.
A virológus beszámolója szerint már ismerik a szerkezetét, a begyűjtött változásokat és
Ugyanakkor már van olyan PCR-eljárás, amivel gyorsan ki lehet mutatni. Az azonban még kérdéses, hogy milyen gyorsan terjed, és ki tudja-e szorítani a többi variánst, és dominánssá válik-e. Bár azt látni, hogy hatékonyan terjed, de még csak feltételezés, hogy uralni tudja-e a járványt.
"A harmadik szint a megfigyelés, perdöntő kérdés ugyanis, hogy a B.1.1.529 hordozta konstelláció a gyakorlatban milyen hatású. Mennyire súlyos betegséget okoz? Képes-e, és ha igen, milyen módon és mely pontokon „kijátszani” a vakcinák és az immunrendszer védelmét? Milyen a fertőzőképessége valós élethelyzetekben" – mondta Kemenesi Gábor a lapnak.
Amíg pedig a kockázatokat sem ismerjük pontosan, negyedik lépésként mindenképpen meg kell próbálni „kint tartani” - vélekedett a virológus.
Végül beszélt arról is, hogy még nem tudni, hogyan alakulthatott ki ez a variáns, de van olyan elképzelés, hogy egy "humán koronavírus átugrott egy állatba, majd onnan tovább mutálódva ismét embereket fertőző formára váltott".
"Ennek ellentmond, hogy a B.1.1.529 RNS-ében található egy emberigenom-szerű szakasz, ami emberi eredetre utal"
- mondta, hozzátéve: de lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni.
