Gondolkodtál már azon, hogy a napi mosdólátogatásaidnak száma többet árul el rólad, mint gondolnád? A kérdés, valójában egy fontos egészségügyi mutató, amely az életkorral drámaian változik. Szakértők elmondták,
mi számít normálisnak a különböző életszakaszokban, és mikor érdemes odafigyelni a jelekre.
A legkisebbek esetében a gyakori pisilés teljesen természetes, hiszen hólyagjuk kisebb, anyagcseréjük pedig gyorsabb.
„A kisgyermekek naponta 8–14-szer pisilhetnek, ami az idősebb gyerekeknél 6–12-re csökken”
– magyarázta Hamid Abboudi konzultáns urológus.
A kamaszoknál, fiatal felnőtteknél a mosdólátogatások száma napi 4–6 alkalomra mérséklődik. Bár a hormonális változások átmenetileg növelhetik a sürgetettséget, Abboudi szerint „a legtöbbször ez semmi aggasztó, és természetes módon rendeződik”.
A 60 év alatti felnőttek esetében a napi 5–8 alkalom tekinthető átlagosnak.
A nők általában gyakrabban éreznek ingert, aminek hátterében a terhesség alatti méhnyomás és a húgyúti fertőzésekre való nagyobb hajlam állhat.
Idővel ez a szám ismét emelkedni kezd: 60 év felett akár a napi tíz alkalom sem számít kórosnak.
Ennek oka a kismedencei izmok gyengülése, a veseműködés változása, férfiaknál a prosztata megnagyobbodása, valamint az ebben a korban gyakran szedett gyógyszerek, például a vízhajtók hatása.
De miért ennyire tág ez a normális tartomány? Az orvosok szerint a kulcs az egyéni mintázat.
„Valaki napi tízszer is vizelhet, és ez teljesen rendben van, ha nem zavaró… másoknál napi négy alkalom is szokványos”
– hangsúlyozza egy szakértő.
A vizelések számát a folyadékbevitel, a koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a gyógyszerek is befolyásolják.
Baj akkor lehet, ha a saját, megszokott mintázatunkban hirtelen, megmagyarázhatatlan változás áll be, különösen ha az fájdalommal, égető érzéssel, zavaros vagy véres vizelettel társul.
A tartósan nyolcnál több nappali vizelés szintén olyan jel, amivel érdemes orvoshoz fordulni. Egy telt hólyag legalább 300–400 milliliter folyadékot kell, hogy tartson. Így ha megfelelően hidratálsz, a 3–4 óránkénti vizelés napközben normális a szakértők szerint.
Gondolkodtál már azon, hogy a napi mosdólátogatásaidnak száma többet árul el rólad, mint gondolnád? A kérdés, valójában egy fontos egészségügyi mutató, amely az életkorral drámaian változik. Szakértők elmondták,
mi számít normálisnak a különböző életszakaszokban, és mikor érdemes odafigyelni a jelekre.
A legkisebbek esetében a gyakori pisilés teljesen természetes, hiszen hólyagjuk kisebb, anyagcseréjük pedig gyorsabb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hasi zsír, hőhullám, alvászavar, agyköd – mit tehetsz a perimenopauza tünetei ellen?
A nők rettegett időszakára léteznek természetes megoldások, amikről kevesen tudnak. Néhány egyszerű gyógynövény és egy kis tudatosság csodákra képes. Erről is szól a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódja.
A hőhullámok, az alvászavar, a libidócsökkenés vagy az agyköd sok 45 év feletti nő életét keserítik meg, de a perimenopauza tünetei nemcsak őket érintik, hanem a környezetüket is.
És akármennyire is nőn hisztinek gondolják ezt a jelenséget a férfiak, rájuk is hatással van, ezért sem árt, ha ők is tudják, mi történik egy nő testében ilyenkor.
A Diagnózis egészségpodcast legutóbbi adásában Ganzler Orsolya műsorvezető vendégeivel arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen természetes megoldásokkal vehetjük fel a harcot a perimenopauza tüneteivel szemben.
Bajusz Orsolya 40-es éveiben jár, és bár terepfutóként rendszeresen sportol, megküzd a hasi zsírpárnákkal. Ahogyan a hőhullámokkal vagy az alvásproblémákkal is. Orsi az adásban nemcsak azt meséli el, hogyan élte meg a tünetek jelentkezését, hanem hogy miként keresett rájuk a hormonpótláson túli megoldásokat és ezek hogyan váltak ben.
MacPherson Éva természetgyógyász, fitoterapeuta már jó ideje speciálisan foglalkozik a változókorú nők problémáival, rendszeresen tart a témában workshopokat, és egy zárt csoportot is létrehozott a Facebookon Változókorról szakmai támogatással címen. Éva a podcastbeszélgetésben segít megérteni, miért működnek a nők másként 40 felett és konkrét tanácsokat is ad, hogy hogyan tehetjük elviselhetőbbé a perimenopauza időszakát.
Orsi elmondta, nála a legszembetűnőbb tünet a hőhullám megjelenése volt, miután a ciklusa három hónapra elmaradt. „Gyakorlatilag úgy éreztem, mintha tűvel szurkálnák az egész testemet” – fogalmazott. Hozzátette, hogy bár alapvetően izzadékony típus, a hőhullám teljesen más, sokkal intenzívebb, másfél-két percig tartó érzés. Éva természetgyógyász kiemelte, hogy a tünetek kellemetlenek, de egyfajta jelzésnek is tekinthetők. Szerinte ez „egy felhívás keringőre, vagy arra, hogy ha eddig nem, akkor most aztán tényleg itt van az ideje annak, hogy rendbe tegyük az életmódunkat”.
A szakértő szerint a genetika mellett az életmód, vagyis az epigenetika is nagyban befolyásolja, kinél milyen erősséggel jelentkeznek a tünetek:
"Egy rendezett alvásritmus, a pajzsmirigy-alulműködés vagy az inzulinrezisztencia kezelése mind enyhíthet a panaszokon, mivel egy már eleve rendezetlen anyagcserét a változókor idején fellépő ösztrogénhiány csak tovább súlyosbíthat."
Orsi elmondása szerint aktív életet él, rendszeresen fut, mégis megjelent nála a hőhullámok mellett egy másik zavaró tünet, a hasi zsír növekedése is, ami lelkileg is megterheli. Bár nőgyógyásza javasolt neki gyógyszeres megoldást, ő a természetes utat kereste, részben azért is, mert a baráti körében rossz tapasztalatokat látott a hormonpótlással kapcsolatban.
Éva a kombinációban hisz: szerinte az életmód, a gyógynövények és az étrend hármasával szép egyensúlyt lehet elérni.
Három fő gyógynövénycsoportot szokott javasolni: a fitoösztrogén-tartalmúakat, a vegetatív harmonizálókat és az adaptogéneket.
A szakértő hangsúlyozta, hogy minősített, bevizsgált termékeket kell keresni: „Nem veszünk a piacon gyógynövénykészítményt, nem rendelünk Kínából angyalgyökeret, és így tovább. Engedéllyel rendelkező, bevizsgált, meghatározott dozírozású termékeket kell használnunk.”
Segíthet-e a változókorban a kortizoldetox?
Manapság népszerűek „kortizoldetox” néven futó programok, amelyek a hasi zsír eltüntetését ígérik. Éva úgy véli, hogy az elnevezés alapvetően hibás: „Szerintem itt az alapvető probléma az elnevezésével van, mert nem akarunk megszabadulni a kortizoltól egy kicsit sem. Ebben az életkorban meg aztán pláne nem." Szerinte a változókorban lévő nők reggeli kortizolszintje sokszor inkább alacsony, ami a mellékvese kimerültségére utal. A reklámozott programok javaslatai – alvás, séta, relaxáció – egyébként hasznosak, de a szakértő ezt inkább a cirkadián ritmus helyreállításának nevezi.
A hasi zsír elleni küzdelemben az étkezés kulcsfontosságú. Éva állítja, hogy
a minőségen, nem a mennyiségen van a hangsúly. Kifejezetten károsnak tartja a szénhidrátok drasztikus csökkentését. „Meg kell tanulni, hogy mi a minőségi szénhidrát és azt kell előnyben részesíteni, de kis mértékben."
Példaként a főtt rizst, kölest, édesburgonyát említve, nem pedig a feldolgozott pékárukat. A fehérjebevitel fontosságát is kiemelte, de itt is a minőségi forrásokat javasolja, mint a tojás, halak, hüvelyesek vagy olajos magvak, szemben az „ultramanipulált” fehérjeszeletekkel.
Ha kíváncsi vagy rá, hogy ...
mi vált be Orsinak a változókori tünetek enyhítésére?
milyen gyógynövényeket javasolt Éva az egyes tünetek mérséklésére?
segíthet-e a változókorban az időszakos böjt / időben korlátozott étkezés?
miért nem jó, ha változókorban a csökkentett zsírtartalmú tejtermékekre esküszünk?
milyen mozgásformát érdemes választani 45 felettt?
Orsi tapasztalata szerint hogyan vonhatók be a férfiak a változókor megélésébe?
... akkor nézd / hallgasd meg a teljes beszélgetést!
Ha tetszett a beszélgetés vagy további kérdésed van, írd meg az epizód alatt kommentben a véleményedet!
A hőhullámok, az alvászavar, a libidócsökkenés vagy az agyköd sok 45 év feletti nő életét keserítik meg, de a perimenopauza tünetei nemcsak őket érintik, hanem a környezetüket is.
És akármennyire is nőn hisztinek gondolják ezt a jelenséget a férfiak, rájuk is hatással van, ezért sem árt, ha ők is tudják, mi történik egy nő testében ilyenkor.
A Diagnózis egészségpodcast legutóbbi adásában Ganzler Orsolya műsorvezető vendégeivel arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen természetes megoldásokkal vehetjük fel a harcot a perimenopauza tüneteivel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mindenki azt hitte, hogy hazudik és titokban iszik” – létezik egy bizarr betegség, amitől az emberek alkohol nélkül is berúgnak
A családtagok titkos alkoholizmusra gyanakodnak, miközben az érintett élete rémálommá válik. A háttérben egy titokzatos rendellenesség áll, ami belekben elszaporodott élesztőgombákkal áll kapcsolatban.
Meg van az a kép, amikor a feleség vagy férj átkutatja a házat eldugott alkohol után kutatva, mert meg van győződve, hogy a párja titokban iszik? És persze hiába az esküdözés, hogy egy kortyot sem ivott, a viselkedése – a zavartság, a bizonytalan beszéd – mégis mást mutat.
Ez nem egy filmjelenet, hanem egy valós, ritka betegségben, az auto-sörfőzde szindrómában szenvedő érintettek mindennapi kálváriája.
Ilyenkor a szervezet belső sörfőzdévé alakul: a bélrendszerben elszaporodott élesztőgombák vagy baktériumok a szénhidrátokat, például egy tál tésztát vagy egy szelet kenyeret, alkohollá erjesztik.
A jelenséget egy januárban publikált szaklapban megjelent tanulmány is alátámasztja, amely kimutatta, hogy a betegek bélmikrobái a fellángolások idején kimutathatóan több etanolt termelnek.
A háttérben leggyakrabban a bélflóra egyensúlyának felborulása áll, amit gyakran egy hosszan tartó antibiotikum-kúra indít el.
Az antibiotikumok kiirtják a jótékony bélbaktériumokat, teret engedve az alkoholtermelő mikroorganizmusok, például a Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) vagy a Candida fajok elszaporodásának.
„Mindenki azt hitte, hogy hazudik, és titokban iszik” – emlékezett vissza egy esetre Dr. Fahad Malik orvos a The Washington Postnak.
A tünetek – az „agyi köd”, a szédülés, a koordinációs zavarok és a hangulatingadozások – súlyos pszichés terhet rónak az érintettekre, akiknek az élete egyik napról a másikra rémálommá válhat.
A váratlan „részegség” miatt a betegek alkalmatlanná válhatnak a munkavégzésre vagy az autóvezetésre, ami súlyos jogi következményekkel járhat.
Egy New York állambeli nő esetében a rendőrök 3,3 ezrelékes véralkoholszintet mértek, ami a helyi legális határ több mint négyszerese. A nőt ittas vezetéssel vádolták meg, de a bíróság végül felmentette, miután orvosi szakvéleményekkel sikerült bizonyítani, hogy auto-sörfőzde szindrómában szenved.
„Senki sem hallott még erről az állapotról, és kételkedve fogadták” – mondta Joseph Marusak a nő ügyvédje.
Gyanú esetén az orvosok kontrollált körülmények között végzett szénhidrátterheléses tesztet alkalmaznak: a betegnek cukros oldatot kell innia, majd órákon keresztül figyelik a vérében és a leheletében az alkoholszint emelkedését, miközben biztosítják, hogy külső forrásból ne jusson alkoholhoz.
A kezelés alapja egy szigorú, alacsony szénhidráttartalmú diéta, amit célzott gombaellenes gyógyszerekkel egészítenek ki.
Ritkán, de dokumentált esetek szerint a szindróma gyermekeknél is előfordulhat, ami különösen félrevezető lehet, mivel náluk az ittassághoz hasonló tüneteket könnyen neurológiai vagy pszichés problémának is nézhetik.
Meg van az a kép, amikor a feleség vagy férj átkutatja a házat eldugott alkohol után kutatva, mert meg van győződve, hogy a párja titokban iszik? És persze hiába az esküdözés, hogy egy kortyot sem ivott, a viselkedése – a zavartság, a bizonytalan beszéd – mégis mást mutat.
Ez nem egy filmjelenet, hanem egy valós, ritka betegségben, az auto-sörfőzde szindrómában szenvedő érintettek mindennapi kálváriája.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felejtsd el a fokhagymát, a tudósok bizonyították, milyen élelmiszer segít valójában a fertőzések elleni küzdelemben
Egy 50 vizsgálatot összegző Cochrane-elemzés igazolta a tőzegáfonya hatását húgyúti fertőzések megelőzésére. Ugyanakkor a WHO a fokhagyma vírusellenes hatásáról szóló híreket cáfolta.
A hideg, nyirkos téli reggeleken sokan nyúlnak ösztönösen a forró tea, a méz vagy éppen egy gerezd fokhagyma után, remélve, hogy a természet erejével vehetik fel a harcot a kórokozókkal.
A népi gyógyászat és a modern tudomány azonban nem mindig jár kéz a kézben.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már a koronavírus-járvány idején egyértelműen fogalmazott: bár a fokhagyma egészséges étel és lehetnek antimikrobiális tulajdonságai, semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy fogyasztása megvédene volna a vírustól. Léteznek élelmiszerek, amelyek hatását komoly klinikai vizsgálatok igazolják, de a csodaszerektől messze állnak.
A legerősebb tudományos bizonyítékokkal a tőzegáfonya rendelkezik, mégpedig a húgyúti fertőzések megelőzésében.
Egy átfogó, 50 vizsgálatot és közel 9000 résztvevőt összegző Cochrane-elemzés kimutatta, hogy a tőzegáfonya-készítmények valóban csökkentik a tünetes, laboratóriumi tenyésztéssel is igazolt fertőzések kockázatát a visszatérő problémákkal küzdő nők, a gyermekek, valamint a különböző orvosi beavatkozások miatt fogékonyabb betegek körében.
A hatásmechanizmus lényege, hogy a gyümölcsben található A-típusú proantocianidinek megakadályozzák, hogy a fertőzést leggyakrabban okozó E. coli baktériumok megtapadjanak a húgyutak falán.
„Ez nem a gyógyításról, hanem a megelőzésről szól. Ha valakinek már húgyúti fertőzése van, továbbra is orvoshoz kell fordulnia” – mondta Jacqueline Stephens epidemiológus az ABC News-nak.
Míg a tőzegáfonya a szervezet belsejében fejti ki hatását,
egy másik természetes anyag, az orvosi minőségű méz a test felszínén, a sebkezelésben már bizonyította hatását. Széles spektrumú antibakteriális hatása miatt évtizedek óta használják égési sérülések és fertőzött sebek ellátására.
Fontos azonban, hogy kizárólag sterilizált, standardizált hatóanyag-tartalmú, úgynevezett medical-grade készítményekről van szó, nem a konyhai mézről. Ezek a termékek több fronton támadják a kórokozókat: a magas cukortartalom elvonja a vizet a baktériumoktól, az alacsony pH kedvezőtlen közeget teremt, emellett kis mennyiségben hidrogén-peroxidot is termelnek.
A legújabb kutatások egyre inkább a belső, láthatatlan frontra, a bélmikrobiomra fókuszálnak. Egy tízhetes, véletlenszerűsített humán vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy
a fermentált élelmiszerekben – mint amilyen a joghurt, a kefir, a kimcsi vagy a kombucha – gazdag étrend növelte a bélflóra sokszínűségét és csökkentette 19 gyulladásos marker szintjét a vérben.
Ez nem közvetlen vírus- vagy baktériumölő hatás, hanem a szervezet védekezőrendszerének finomhangolása. „Ez egy lenyűgöző eredmény. Az egyik első példát szolgáltatja arra, hogyan képes egy egyszerű étrendi változtatás reprodukálhatóan átformálni a mikrobiótát egy egészséges felnőttekből álló csoportban” – nyilatkozta Justin Sonnenburg, a Stanford Egyetem mikrobiológusa a Food Navigator portálnak.
A zöld tea hatóanyagai, a katechinek, már közelebb állnak a közvetlen vírusellenes hatáshoz.
Egy metaanalízis szerint
a tea vagy tea-katechinek fogyasztása, illetve a teával történő gargalizálás mérsékelheti az influenza és más felső légúti fertőzések kockázatát.
A koncentrált kivonatokkal azonban óvatosan kell bánni: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság figyelmeztet, hogy napi 800 mg feletti EGCG-bevitel (a fő katechin) májkárosodást okozhat.
A fekete bodza kivonata szintén a légúti fertőzések kapcsán került a vizsgálatok kereszttüzébe.
Egy utazókon végzett kutatás szerint a bodzát szedő csoportban a megfázásos epizódok átlagosan két nappal rövidebb ideig tartottak, és a tünetek is enyhébbek voltak. Más vizsgálatok influenzás betegeknél is hasonló eredményt hoztak, de a kép nem egységes. A népi gyógyászat legismertebb szereplője, a fokhagyma esetében pedig a modern klinikai bizonyítékok a leggyengébbek: a közönséges nátha megelőzésére mindössze egyetlen, kis létszámú vizsgálat utal némi előnyre, ami a tudományos következtetések levonásához elégtelen.
A hideg, nyirkos téli reggeleken sokan nyúlnak ösztönösen a forró tea, a méz vagy éppen egy gerezd fokhagyma után, remélve, hogy a természet erejével vehetik fel a harcot a kórokozókkal.
A népi gyógyászat és a modern tudomány azonban nem mindig jár kéz a kézben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Köröket rajzol a gyerek, ami egy ártalmatlan firkának tűnhet, de amikor a többi tünet is megjelenik, egy ritka és kegyetlen betegség árnyéka vetülhet a családra.
Ez a Sanfilippo-szindróma, amelyet a köznyelv csak gyermekkori demenciaként emleget. Egy olyan állapot, amely ellopja a gyermek jövőjét, miközben a szülők tehetetlenül nézik a lassú leépülést.
A Sanfilippo-szindróma (vagy MPS III) egy öröklődő, lizoszomális tárolási betegség, amely elsősorban az idegrendszert támadja.
A szervezetben egy kulcsfontosságú enzim hibája vagy hiánya miatt nem tud lebontani egy heparán-szulfát nevű összetett cukormolekulát. Ez az anyag felhalmozódik a sejtekben, különösen az agyban, és folyamatos, visszafordíthatatlan sejtkárosodáshoz vezet.
A betegség rendkívül ritka: egy szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a születéskori előfordulást nagyjából 70 000 élveszületésre teszik.
A kórkép hátterében négy különböző gén egyikének hibája áll, ami a betegség négy altípusát (A, B, C, D) okozza. Az öröklődés autoszomális recesszív, ami azt jelenti, hogy a gyermek csak akkor lesz beteg, ha mindkét szülőtől a hibás gént örökli.
A legtöbb érintett gyermek látszólag egészségesen születik, a fejlődésük az első években normálisnak tűnhet.
A tünetek jellemzően 2 és 6 éves kor között jelennek meg, kezdetben enyhe fejlődési késéssel, a beszéd lassulásával.
Ezt követően viselkedési problémák jelentkeznek: a gyerekek gyakran súlyosan hiperaktívvá, impulzívvá válnak, alvászavarral küzdenek, és csökken a félelemérzetük.
A körök vagy más ismétlődő minták rajzolása ehhez a viselkedéshez köthető, de önmagában nem diagnosztikus értékű.
A kórkép előrehaladtával a gyermekek fokozatosan elveszítik a már megszerzett képességeiket: elfelejtik a szavakat, a mozgásuk nehézkessé válik, és egyre súlyosabb kognitív hanyatlást mutatnak.
Gyakoriak a visszatérő fülgyulladások, a halláscsökkenés és az emésztési problémák is.
A diagnózis felállítása vizelet- és vérvizsgálattal, valamint genetikai teszttel történik. Rutinszerű újszülöttkori szűrés a betegségre jelenleg a legtöbb országban nem létezik.
„Egyetlen anya sem akarja azt hallani, hogy »Sajnálom, nem tehetünk semmit. Csak vigye haza a lányát, és szeresse«” - mondta egy riportjában Erin Stoop, egy érintett édesanya.
A diagnózis sokkoló, hiszen a Sanfilippo-szindróma progresszív és gyógyíthatatlan. „Abban a pillanatban kicsúszik a talaj az egész világod alól” - nyilatkozta a The Washington PostnakDr. Cara O'Neill, aki egyszerre gyermekorvos és érintett édesanya.
Jelenleg nincs jóváhagyott, a betegség lefolyását módosító terápia.
A kezelés tüneti, célja a gyermek életminőségének javítása: a rohamok, az alvászavar és a viselkedési zavarok enyhítése, valamint a megfelelő táplálás és mozgás biztosítása.
A kutatások azonban folyamatosan zajlanak, a tudósok elsősorban a génterápia és az enzimpótló kezelések terén próbálnak áttörést elérni.
„Ezek az eredmények ígéretesek, és némi reményt adnak ezeknek a gyerekeknek, akiknek az állapotát korábban gyógyíthatatlannak tartották” – közölte Prof. Brian Bigger egy kísérleti génterápiás vizsgálat kapcsán.
Köröket rajzol a gyerek, ami egy ártalmatlan firkának tűnhet, de amikor a többi tünet is megjelenik, egy ritka és kegyetlen betegség árnyéka vetülhet a családra.
Ez a Sanfilippo-szindróma, amelyet a köznyelv csak gyermekkori demenciaként emleget. Egy olyan állapot, amely ellopja a gyermek jövőjét, miközben a szülők tehetetlenül nézik a lassú leépülést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
