Ezt a négy dolgot soha ne tedd egészségügyi vészhelyzetben egy sürgősségi orvos szerint

Egyetlen rossz mozdulat, egy ártatlannak tűnő, benőtt szőrszál kitépése majdnem a texasi Steven Spinale életébe került. A 36 éves édesapának mindössze 4% esélyt adtak a túlélésre, miután kómába esett, az orvosok pedig attól tartottak, agyhalott. Szerettei azonban sosem adták fel a reményt, és most, évekkel később, biztató hírek érkeztek az állapotáról.

– emlékezett vissza a család a kezdetekre. A férfi állapota rohamosan romlott, hamarosan életfenntartó gépekre kellett kapcsolni.

A kórházban derült ki a sokkoló diagnózis: egy ritka bakteriális fertőzésből vérmérgezés, vagyis szepszis alakult ki nála. „A baktériumok valósággal végigpusztítottak a testén, és sorra leállították az összes szervét” – mesélte a férfi nővére, Michelle. Mindez azonban nem volt elég: a kórházban elkapta az A-influenzát, kétoldali tüdőgyulladást és akut légzési distressz szindrómát is kapott, sőt, egy kisebb stroke-ot is elszenvedett, miután a fertőzés elérte a szívét – írta a LADbible. Az orvosok szerint Steven nagy valószínűséggel „agyhalott” volt, és mindössze négy százalék esélyt adtak neki a túlélésre.

A férfi nővére, Michelle tavaly novemberben egy megható videót tett közzé, amelyben Steven „mérföldköveit” mutatta be. „Minden apró lépés egy óriási győzelem. Látni, ahogy újra eszik, gyógytornára jár, és próbál felállni, leírhatatlan érzés” – mondta Michelle. A felvételeken valóban látszik, ahogy a férfi az ágyban ülve étkezik és újra tanul járni, hatalmas erőfeszítések árán.

@michellebell111 #lifesupport #miracle #wakingupfromacoma #drsmakemistakes ♬ Stay by Rihanna. Slowed - ☼

A szepszis a szervezet szélsőséges, életveszélyes válasza egy fertőzésre, amely gyors beavatkozás nélkül szervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Az amerikai járványügyi központ adatai szerint évente legalább 1,7 millió felnőttnél alakul ki, és legalább 350 ezer haláleset köthető hozzá. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) felhívja a figyelmet, hogy aki zavartságot, nehézlégzést, illetve „kékes, szürkés, sápadt vagy foltos” bőrt, ajkakat vagy nyelvet tapasztal, azonnal forduljon sürgősségi ellátáshoz. Steven története a reményről és a szeretet erejéről szól, de egyben komoly figyelmeztetés is: egy látszólag apró sérülés is végzetes lehet.

Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy

– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Az agy hulladékeltávolító, úgynevezett glimfatikus rendszere normál esetben

Mivel a Parkinson-kóros betegek gyakran küzdenek alvászavarokkal, ez a tisztulási folyamat sérülhet, ami a káros fehérjék felhalmozódásához vezet. A kutatók rájöttek, hogy a szén-dioxid-szint ingadozása az erek tágulását és összehúzódását okozza, ami egyfajta pumpaként működve segítheti a folyadék áramlását.

Az egyik kísérletben 63 idősebb felnőtt vett részt, akik közül harmincan Parkinson-kórral éltek. Miközben MRI-vizsgálatot végeztek rajtuk, körülbelül 35 másodperces ciklusokban szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegeztek be, amit normál levegővel teli szakaszok követtek.

Egy másik, tízfős vizsgálatban a résztvevők három, egyenként tízperces kezelésen estek át. Az ezt követően, 45, 90 és 150 perc múlva levett vérmintákban kimutathatóan megnőtt az agyból származó salakanyagok koncentrációja. Egyiküknél, akinél az Alzheimer-kór egyik biomarkerét is azonosították, a kezelés után a vérben lévő

„Azt kerestük, hogyan tudnánk ezt a folyamatot felerősíteni” – mondta Sephira Ryman, a kutatásban részt vevő neuropszichológus. „Ekkor jöttünk rá, hogy éber állapotban is elő tudjuk idézni a mély alváshoz kötött glimfatikus tisztulási folyamatot, méghozzá szakaszos szén-dioxid-adagolással.” A tanulmány szerzői szerint „a szakaszos hiperkapnia képes lehet eltávolítani az Alzheimer-kórban szerepet játszó peptideket és fehérjéket, ami kiemeli a benne rejlő lehetőséget, mint az Alzheimer-páciensek betegséglefolyását módosító terápiát.”

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy

Az is kérdéses még, hogy a felhalmozódó toxikus fehérjék a betegségek kiváltó okai vagy csupán azok melléktermékei. A csapat most azt vizsgálja, hogy a hasi légzésre fókuszáló gyakorlatok, mint a jóga, a tajcsi vagy a csikung, képesek-e hasonlóan kedvező hatást elérni.

Ha a hatás tartósnak és biztonságosnak bizonyul, új fejezet nyílhat a neurodegeneratív betegségek kezelésében, de ehhez még további vizsgálatokra van szükség.

Via ScienceAlert

Alig tetted le a kanalat ebéd után, de máris egy szelet krémes süteményről vagy egy tábla csokiról álmodozol? Nem a gyengeség beszél belőled, hanem a tested küld egyértelmű jelet: valami nincs rendben azzal, amit ebédre ettél. Most kiderül, miért tör rád a kínzó édességvágy, és mit tehetsz ellene azonnal, illetve hosszabb távon.

A jelenség hátterében leggyakrabban egy vércukor-hullámvasút áll.

– írta a Meglepetés magazin. Ez a hirtelen esés, az úgynevezett reaktív hipoglikémia váltja ki a vészreakciót: a szervezet pánikszerűen próbál gyors energiához jutni, és ehhez a cukor a legkézenfekvőbb eszköz. A finomított szénhidrátok ráadásul az agy jutalmazóközpontját is aktiválják, ami csak tovább erősíti a későbbi sóvárgást.

Az okok között nemcsak a tányér tartalma, hanem a megszokás is szerepel, hiszen sokan gyerekkoruktól szokták meg, hogy az étkezést desszert zárja.

– mutatnak rá a szakértők. Ezt a hatást tovább erősítheti a kapkodó evés, a kialvatlanság, a stressz és a nem megfelelő folyadékbevitel is.

Ha már benne vagy a cukorsóvárgás kellős közepén, pár azonnali lépés segíthet. Először is állj meg egy pillanatra, és gondold át, valóban éhes vagy-e. Igyál meg egy nagy pohár vizet, és várj pár percet, mert a vágy gyakran magától is enyhül. Egy 10 perces séta étkezés után bizonyítottan csökkenti a vércukorszint kiugrását, így a kínzó érzés is alábbhagyhat.

A tartós megoldás azonban az ebéd újratervezésében rejlik.

bőségesen fogyasztasz rostot zöldségek és saláták formájában, a gyors szénhidrátokat pedig lassan felszívódókra cseréled, mint a barna rizs vagy az édesburgonya. Kutatások szerint már az is számít, ha a fehérjét és a rostot eszed meg a szénhidrát előtt, mert ez lassítja a cukor felszívódását.

Ha mégis ellenállhatatlan a vágy, nem kell mindent megvonnod magadtól. „Egy kocka étcsokoládé vagy egy marék mandula kielégíti az édesség iránti vágyat anélkül, hogy újra felborítaná a vércukorszintet, mivel a bennük lévő zsír és rost lassítja a folyamatot” – hangzik a tanács. Jó választás lehet még egy natúr joghurt bogyós gyümölcsökkel vagy egy alma mogyoróvajjal.

Amennyiben a sóvárgás tartósan erős, és olyan tünetek kísérik, mint a remegés, verejtékezés vagy ájulásérzés, érdemes orvos vagy dietetikus segítségét kérni.

Gondoltad volna, hogy a napi lépésszám a Parkinson-kór korai jelére is figyelmeztethet?

Egy friss kutatás szerint a mindennapi aktivitásunk, különösen a megtett lépések száma,

– írja a Newsweek.

A statisztikák meglepő eredményt hoztak: minden ezerrel több megtett napi lépés átlagosan 8 százalékkal csökkentette a Parkinson-kór kockázatát.

A vizsgálatban közel 95 ezer középkorú felnőtt adatait elemezték, akik éveken át csuklón viselhető aktivitásmérőt hordtak.

Az összefüggés azoknál volt a legerősebb, akiknél a betegség a megfigyelést követő néhány éven belül jelent meg. Akiknél viszont csak jóval később, ott a lépésszám és a kockázat közötti kapcsolat már nem volt olyan markáns.

A szakemberek szerint ez a Parkinson-kór úgynevezett prodromális, vagyis bevezető szakaszára utalhat.

A kissé lassabb járás, a rövidebb séták, a kevesebb napi mozgás pontosan olyan jelek lehetnek, amelyeket sokszor a fáradtságnak vagy az életkor természetes velejárójának tudunk be.

Fontos azonban hangsúlyozni: az alacsony lépésszám önmagában nem diagnózis, és semmiképpen sem alkalmas a betegség megállapítására. A napi aktivitás csökkenhet sérülés, ízületi fájdalom, hangulati problémák, szív- vagy tüdőbetegségek, de akár egy megváltozott élethelyzet miatt is.