EGÉSZSÉG
A Rovatból

Diagnózis podcast: 50 év alattiakat is fenyegethet szívinfarktus - de hogyan kerüljük el?

Például úgy, hogy tisztában vagyunk vele, egészséges határértéken belüli-e a koleszterintszintünk. Hogy mi növeli a kockázatokat, és mi lehet a megoldás, arról prof. dr. Kiss Róbert Gábor kardiológussal beszélgettünk a Diagnózis egészségpodcastben.


A szív- és érrendszeri megbetegedések állnak a halálokok több mint felének a hátterében Magyarországon. Annyi mindenkit érint a probléma, hogy sok esetben talán nem vesszük elég komolyan, hogy foglalkozzunk vele. Pedig akár meg is előzhetjük a komoly betegségek kialakulását, elkerülhetjük például, hogy egy infarktus végezzen velünk.

A magas koleszterinszint is lehet a szívinfarktus okozója.

Csendes gyilkosnak is hívják a koleszterint, épp azért, mert akár évekig nem okoz panaszokat, lassan, alattomosan fejti ki hatását, képez plakkokat a vérerekben.

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adásában prof. dr. Kiss Róbert Gábor kardiológussal, az Észak-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosával beszélget a műsorvezető, Ganzler Orsolya arról, hogy milyen veszélyeket rejt a magas koleszterinszint, lehet-e kezelni, ha már kialakult, és mit lehet tenni a megelőzés érdekében.

„Amikor megszületünk, a koleszterinünk 3-as értéken van, és ha nem vennénk fel bizonyos életmódbeli szokásokat, akkor maradna is ennyi. A magyar átlag ma 6-6,5 között van” – állítja a professzor úr.

Ha azt feltételezzük, hogy a magas koleszterinszint csak az idősebb korosztályt fenyegeti, nekünk gondolnunk sem kell rá, hiszen fiatalok vagyunk, tévúton járunk:

egyrészt a helytelen életmód már akár egész fiatalon is okozhat eltérést a koleszterinszintben, másrészt van örökletes vérzsírzavar is, amely kb. minden 100. magyart érint.

Professzor úr maga is ezzel a betegséggel küzd, de mivel gyógyszerrel kezelik, amióta fiatalkorában felfedezték a problémát, nincs semmilyen tünete, nem alakult ki komolyabb betegsége.

„A balesetben elhunytaknál, akik szívdonorként szóba jöhetnének, kiderült a szívük vizsgálatakor, hogy több mint 10%-uk már koszorúér betegségben érintett – olyanok szívéről van szó, akik eredetileg úgy tudták, hogy semmi bajuk nincs. Ez egy lassú betegség, ami akár már fiatalkorban elkezdődhet, és 20 év is eltelhet, mire az első infarktust okozza”

– figyelmeztet dr. Kiss Róbert Gábor.

A jó hír az, hogy közbe lehet avatkozni, meg lehet állítani a betegség kialakulását. Ellenben, ha nem is tudunk róla, hogy kordában kell tartani a koleszterinszintünket, mert mondjuk nem járunk el szűrővizsgálatra, akkor tényleg komoly probléma alakulhat ki a szervezetünkben.

A helyes életmódot emeli ki leginkább a professzor úr, ha arról van szó, hogyan előzhetjük meg a magas koleszterinszintet, és csökkenthetjük az ezzel együtt járó szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát: egészséges táplálkozás, megfelelő alvás, rendszeres mozgás, és persze az olyan káros szenvedélyek kerülése, mint amilyen a dohányzás.

Hogy a cigarettát letenni nem könnyű, azt dr. Kiss Róbert Gábor maga is megtapasztalta. Nála egy mélyreható személyes élmény adta meg a végső lökést 40 éves korában: „A kórházudvaron éjszaka toltunk át egy fiatal srácot szívműtétre, és meglátta, hogy a zsebemben ott van a Camel doboz. Kérte, hogy adjak egy szálat. Megálltunk a szép tavaszi éjszakában és mindketten elszívtunk egy cigarettát. Utána őt betolták a műtőbe és meghalt.

Én pedig azt gondoltam, hogy azért ennyi eszem lehetne, ha már orvos vagyok, hogy abbahagyom a dohányzást – és akkor letettem a cigarettát”

Sajnos a szív- és érrendszeri betegségekben érintettek több mint 90%-a akkor sem változtat jelentősen életmódján, ha már túl van egy infarktuson – azt remélik, ez csak egy egyszeri történés volt.

100-ból csak hárman hajlandók felhagyni rossz szokásaikkal, függetlenül attól, hogy mit gondol erről a környezetük. És ez a csekély változtatási képesség már meg is magyarázza, miért szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon.

A professzor úr szerencsére tudott inspiráló példát is mesélni:

„Sosem felejtem el azt a túlsúlyos hentest, aki infarktussal került be hozzánk, és a műtétje után elmondtam neki, hogy bizony, mozogni kell. Esténként a felesége rémülten követte őt autóval a falu körül, amikor futni indult, és a szomszédok is furán néztek rá, mert azt gondolták, egy szívbeteget kímélni kell.”

Milyen további példákat említett még dr. Kiss Róbert Gábor, amelyek jól illusztrálják, milyen kockázatokat rejt magában, ha felelőtlenek vagyunk a szívünk egészségét illetően?

Mit tehetünk, hogy ne infarktussal végezzük?

Bízhatunk e tudományos felfedezésekben?

Kiderül a teljes interjúból, amelyet itt tudsz megnézni / meghallgatni:

A cikkben és a beszélgetésben található tartalmak kizárólag általános jellegű információk, nem tekinthetők terápiás javaslatnak. Kérjük, hogy kérdés esetén fordulj háziorvosodhoz vagy kezelőorvosodhoz.

A beszélgetés támogatója a Novartis Hungária Kft.

FA-11325462 / Lezárás dátuma: 2024. 12. 04.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Áttörés a rákgyógyításban: nők millióinak nem kell többé kemoterápiára mennie
Az OPTIMA-vizsgálat eredményei szerint a betegek egy nagy csoportjánál a kemoterápia nem növeli érdemben a túlélési esélyeket. Az 5 éves adatok szerint a különbség a kiújulásmentes túlélésben mindössze egy százalékpont volt.


Egy új, nagyszabású nemzetközi klinikai vizsgálat eredményei szerint nők milliói kerülhetik el a jövőben a kemoterápiát. Az amerikai klinikai onkológusok éves kongresszusán (ASCO), Chicagóban bemutatott OPTIMA-vizsgálat igazolta, hogy

egy speciális genomikai teszt segítségével pontosan meg lehet határozni, mely hormonpozitív emlőrákkal diagnosztizált betegeknél felesleges a kemoterápia,

mert a hormonterápia önmagában is szinte azonos eredményt hoz – írta a The Guardian.

A kutatás szerint a teszten alacsony pontszámot elérő betegek körében öt év után a csak hormonterápiával kezeltek 94 százaléka volt életben és daganatmentes, míg a kemoterápiát is kapó csoportban ez az arány 95 százalék volt.

A felfedezés rengeteg beteg számára hozhat megkönnyebbülést, akik így elkerülhetik a kemoterápia megterhelő fizikai és érzelmi mellékhatásait, mint a hajhullás, hányinger, kimerültség, vagy a súlyosabb, akár meddőséghez vagy korai menopauzához vezető következményeket.

Az eredmény egy pontszám, amely megmutatja, mekkora a kockázata a betegség kiújulásának a következő tíz évben.

A Prosigna nevű teszt a daganatból vett szövetminta alapján 50 gén aktivitását elemzi. Ez az információ segít az orvosoknak eldönteni, hogy a kemoterápia várható előnyei felülmúlják-e annak terheit az adott páciens esetében.

A University College London vezetésével lefolytatott,

több országra kiterjedő vizsgálatban 4 429, negyven év feletti, a leggyakoribb típusú, hormonpozitív emlőrákkal frissen diagnosztizált beteget vontak be.

A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik a hagyományos kezelést kapta kemoterápiával és hormonterápiával, a másik csoportnál a Prosigna-teszt eredménye alapján döntöttek. Akiknél a teszt alacsony kockázatot jelzett, csak hormonterápiát kaptak. Az eredmények azt mutatták, hogy ebben a csoportban a kemoterápia elhagyása nem járt érdemi kockázatnövekedéssel.

Rob Stein, a vizsgálat vezetője és a University College London professzora szerint a legfontosabb üzenet, hogy nem mindenki profitál a kemoterápiából. „Az Optima egy régi kihívásra ad választ az emlőrák-ellátásban: azonosítani, ki az, aki valóban profitál a kemoterápiából, és ki az, aki nem.

Eredményeink azt mutatják, hogy sok betegnél biztonságosan elhagyható a kemoterápia anélkül, hogy ez rontaná a kimeneteleket”

– mondta.

Iain MacPherson, a Glasgow-i Egyetem professzora és a vizsgálat másik vezetője hozzátette, hogy az eredmények a személyre szabottabb ellátás felé jelentenek komoly előrelépést. „Az Optima szilárd, gyakorlatot megváltoztató bizonyítékot szolgáltat arra, hogy sok hormonérzékeny emlőrákos betegnél biztonságosan csökkenthetjük a kemoterápia alkalmazását” – fogalmazott.

„Olyan volt, mint a karácsony” – mondta a nő, aki kilenc évvel a diagnózis után is egészséges és teljes életet él.

A vizsgálat egyik résztvevője a Guardiannek arról beszélt, hogy hatalmas megkönnyebbülést érzett, amikor megtudta, hogy a teszt alapján kihagyhatja a kemoterápiát.

A felfedezés nemcsak a betegek életminőségét javíthatja, hanem az egészségügyi rendszerekre nehezedő terheket is csökkentheti azáltal, hogy a drága kezeléseket csak azok kapják, akiknek valóban szükségük van rá.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték, a vizsgálatban kevés férfi vett részt, így az ő esetükben a teszt hasznosságáról egyelőre nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

A génvizsgálatok használata a kemoterápia elhagyására nem új keletű. A korábbi nagy, TAILORx és MINDACT nevű vizsgálatok már igazolták, hogy

más tesztekkel a betegek egy jelentős részénél – főleg a nyirokcsomó-negatív esetekben – a kemoterápia biztonsággal elhagyható.

Az OPTIMA-vizsgálat előzetes eredményeit már 2025-ben bemutatták az ESMO Breast kongresszuson, ahol már jelezték a teszt-vezérelt döntéshozatal előnyeit. A mostani, chicagói bejelentés ezt erősíti meg egy nagyobb, magasabb kockázatú betegcsoportban, végleges, ötéves adatokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Riasztó felfedezés: egy hétköznapi bélbaktérium toxinja okozhatja a fiatalok rákos megbetegedéseit
Kaliforniai kutatók egy kolibaktin nevű toxin és a fiatalkori vastagbélrák között találtak erős összefüggést. A felfedezés azért jelentős, mert a kór mára az 50 év alattiak egyik vezető daganatos halálokává vált.


Egyre több fiatal felnőttnél diagnosztizálnak vastagbélrákot, most pedig úgy tűnik, a lehetséges ok nyomot hagy a DNS-ünkben is: egy kolibaktin nevű bakteriális toxin „genetikai ujjlenyomata” kirajzolódik a daganatokban, és a kutatók szerint hétköznapi lépésekkel csökkenthetjük a kockázatot.

Kaliforniai kutatók azonosították, hogy a toxinhoz köthető mutációs mintázat markánsan jelen van a fiatalok daganataiban – írta a The Independent. Ludmil Alexandrov, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem professzora a felfedezés egyértelműségét hangsúlyozta.

„Nem minden környezeti tényező vagy viselkedés hagy nyomot a genomunkon. De azt találtuk, hogy a kolibaktin ilyen. Ebben az esetben a genetikai ujjlenyomata erősen társul a fiatal felnőttek vastagbélrákjához” – mondta a kutató.

A szakértők felvetik, hogy a káros folyamatok nem feltétlenül felnőttkorban, hanem már a korai életszakaszban, akár az első néhány évben elkezdődhetnek. Ez új megvilágításba helyezi a gyerekkori étkezés és más korai környezeti hatások, például egy gyomirtó szerepét. A kolibaktint az E. coli baktérium egyes káros törzsei termelik, amelyek a becslések szerint a felnőttek 20-30 százalékának bélrendszerében megtalálhatók.

Christian Jobin, a Floridai Egyetem mikrobiom-kutatója szerint azonban nem mindenkinél okoz rákot a toxin jelenléte, és a földrajzi különbségek is jelentősek. Úgy látja, „néhány kolibaktint termelő E. coli-t a táplálkozás, a gyulladás és a gyógyszerek befolyásolnak.”

Az Amerikai Rák Társaság adatai szerint idén több mint 158 ezer új vastagbélrákos esetet és 55 ezer halálesetet várnak az Egyesült Államokban. A probléma súlyát jelzi, hogy

Magyarország globálisan is élen jár a vastagbélrák előfordulásában, a betegség pedig egyre több fiatal embert érint.

A megelőzés érdekében a szakértők a probiotikumokban gazdag ételek, például joghurt vagy savanyú káposzta fogyasztását, valamint a napi 3-5 gramm prebiotikus rost (például banán, zab, spárga) bevitelét javasolják. Emellett a megfelelő hidratáltság és a heti 150 perc közepes intenzitású mozgás is pozitívan hat a bélmikrobiomra.

A korai megelőzés részeként a csecsemők bélflórájának egészséges kialakítását is kiemelik, amit a szoptatás, a bőr-bőr kontaktus és a nem létfontosságú antibiotikumok kerülése segíthet. A Stanford Medicine útmutatója szerint

bár az antibiotikumok hatásosak a bakteriális fertőzések ellen, a hasznos bélbaktériumokat is elpusztíthatják.

„Csak akkor használjuk ezeket a gyógyszereket, ha szükséges, ne pedig olyan vírusfertőzésekre, mint a nátha, az influenza és sok fülfertőzés vagy arcüreggyulladás” – figyelmeztetnek.

A mostani felfedezés illeszkedik a korábbi kutatási eredményekhez. Egy tavalyi nemzetközi tanulmány már kimutatta, hogy a kolibaktinhoz köthető mutációs jelek már korai életkorban „beíródhatnak” a vastagbél sejtjeinek DNS-ébe. A JAMA orvosi szaklap friss adatai szerint

a 20-49 éves korosztályban évente körülbelül 3 százalékkal nő a vastagbélrákos esetek száma.

Egy szintén tavalyi állatkísérlet pedig azt igazolta, hogy a rostszegény étrend elvékonyíthatja a bél védő nyákrétegét, így a toxin könnyebben károsíthatja a sejteket, míg a rostpótlás csökkentette a DNS-károsodás mértékét, alátámasztva a megelőzési tanácsok fontosságát.

Via Independent

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy egyszerű, otthoni programmal drasztikusan visszafordítható az öregedés egyik legfélelmetesebb jele
Az időskori leépülés elleni küzdelemnek új, bizonyítékokon alapuló eszközei vannak: az erősítő edzés, a helyes táplálkozás és az aktív társas élet. A kutatások szerint ezek a módszerek olyan hatékonyak, hogy a veszélyeztetett emberek közel harmada két éven belül jobb állapotba kerülhet.


Az öregedés egyik legfenyegetőbb jelensége a leépülés, amelyet sokáig az időskor elkerülhetetlen velejárójának tartottak.

A legfrissebb kutatások azonban nemcsak azt mutatják meg, hogy ez az állapot a kórházi kezelések, a rokkantság és a halálozás egyik leggyakoribb velejárója, hanem azt is, hogy hétköznapi eszközökkel lassítható, sőt, akár vissza is fordítható.

Egy új szemlélet van születőben, amely szerint a leépülés nem végállapot, hanem egy dinamikus folyamat, amelyben van esély a javulásra

– írja a ScienceAlert egy friss tudományos összefoglaló alapján.

A legkézzelfoghatóbb bizonyíték egy ír klinikai vizsgálatból származik, ahol enyhén leromlott állapotú idősek egy csoportja három hónapon át egy otthon végezhető, erősítő gyakorlatokból, rendszeres sétából és megfelelő fehérjebevitelre vonatkozó tanácsokból álló programban vett részt.

Az eredmények magukért beszélnek: a módszer hatására az elesettség aránya a csoportban 17,7 százalékról 6,3 százalékra zuhant.

Mindeközben a szokásos ellátásban részesülő kontrollcsoportban az állapotuk enyhén romlott. Ez azt igazolja, hogy célzott, de egyszerű életmód változtatásokkal már rövid távon is látványos javulás érhető el.

A University of Limerick kutatói, Ide O’Shaughnessy, Christina Hayes és Katie Robinson az eredeti cikkben hangsúlyozták: „A leépülés ma már többnek tekintik az öregedés elkerülhetetlen részénél.”

Az állapot javulásához azonban nemcsak a fizikai, hanem a szellemi és társas aktivitás is elengedhetetlen.

Ezt támasztja alá egy több mint ötezer, 75 év feletti embert vizsgáló tanulmány, amely kimutatta, hogy a kiinduláskor veszélyeztetettnek minősített résztvevők közel harmada két éven belül jobb állapotba került.

A javulás esélyét nagyban növelte a mozgás, az aktív közösségi élet és a szomszédokkal ápolt rendszeres kapcsolat.

A társas kapcsolatok minősége tehát kulcsfontosságú. Ezt erősíti meg egy több mint 42 ezer idős ember adatait elemző nagyszabású áttekintés is, amely szerint egy átlagosan négyéves követési időszak alatt a résztvevők mintegy 14 százalékának javult az állapota.

De mit is jelent pontosan a leépülés?

A szakértők szerint ez az állapot a szervezet „fiziológiai tartalékának” csökkenését jelenti, vagyis azt a képességet, hogy megbirkózzon egy hirtelen stresszhatással, legyen az egy fertőzés vagy akár pár nap ágyban fekvés.

Míg egy életerős idős ember egy komolyabb betegségből is gyorsan talpra állhat, a veszélyeztetetteknél egy apró esemény is az önállóság elvesztéséhez vezethet.

Az állapot mérésére két fő modellt használnak: az egyik fizikai tüneteket – gyengeség, kimerültség, lassú járás, akaratlan fogyás, alacsony aktivitás – vizsgál, a másik pedig az idővel felhalmozódott egészségügyi problémákat összegzi.

A lényeg azonban közös: a leépülés nem azonos a kronológiai korral, sokkal inkább a test valódi, biológiai életkorát tükrözi.

A jó hír, hogy a megelőzés és a változtatás lehetősége a kezünkben van.

A leghatékonyabb eszköz a rendszeres fizikai aktivitás, amely legalább heti kétszeri, ellenállással végzett erősítő edzést is magában foglal.

Ennek hatékonysága tovább növelhető megfelelő táplálkozással – például a kávé is tartalmazhat jótékony vegyületeket – és az agyat aktívan tartó, problémamegoldó feladatokkal.

Fontos a korai jelekre, például a lelassulásra, a fáradékonyságra vagy az akaratlan fogyásra is odafigyelni, mert ekkor a legegyszerűbb életmódbeli változtatásokkal lehet a legnagyobb hatást elérni.

Az öregedéshez való pozitív hozzáállás szintén hozzájárulhat a jobb kimenetelhez.

A mindennapi döntéseink – hogy mennyit mozgunk, kikkel töltjük az időnket, és milyen tevékenységek adnak célt az életünknek – tehát együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy ne csak tovább éljünk, hanem azokat az éveket jobb minőségben, önállóbban és egészségesebben tölthessük el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk