prcikk: Alkoholista játszma életre-halálra: így lehet belehalni abba, ami „a kultúra része” | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Alkoholista játszma életre-halálra: így lehet belehalni abba, ami „a kultúra része”

Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, egyes becslések szerint egymillió embert érint. De miért kezd el valaki inni és hogyan lesz függő?


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része, és mindenkire tartozik.

Azt mondják, Magyarországon az alkoholfogyasztás a kultúra része, reneszánszát éli borászat, hobbivá vált a sörfőzés, a kézműves sörök széles választékából válogathatunk, egymást érik a különböző sör-bor-pálinka fesztiválok. De a minőségi italok kínálata mellett az alkoholfogyasztás kultúráját mintha nem tettük volna magunkévá.

Maga az alkoholfogyasztás megítélése is ambivalens: amíg valaki jópofa társasági ivó, nagy népszerűségnek örvend, de amint elindul a lejtőn, nemkívánatos, gyenge emberré válik, akire sajnálkozva, időnként megvetően tekintünk.

Magyarországon az alkoholizmus népbetegségnek számít. Több, mint félmillióra, egyes becslések szerint egymillióra tehető az alkoholbetegek száma. Vagyis szinte minden család érintett valamilyen formában, közelebbről vagy távolabbról követi végig egy alkoholizmussal küzdő ember életét. Én az édesapámét.

Az ok, hogy ki miért kezd el inni, változó, de a forgatókönyv hasonló, a kontroll elvesztése a fogyasztás, majd az élet felett, a szociális kapcsolatok leépülése, munkahely, egzisztencia elveszítése, személyiségbeli változások, míg végül már minden csak az ital körül forog. Vagyis együttállnak a függőség jellemzői, a kontrollvesztés, az ingerhez kötöttség, a nehézségek az addikció szabályozásában és a használat sztereotipizált mintája.

Az alkohol nem válogat, egyformán érintett lehet mindenki iskolai végzettségtől, családi- és anyagi körülményektől függetlenül.

De miért kezd el valaki inni és hogyan lesz függő?

Édesapám miért kezdett inni? Sosem mertem feltenni neki ezt a kérdést. Azonban az okok kutatása okán rengeteg könyvet elolvastam, filmet megnéztem a függőségről, pontosabban a kábítószer-függőségről. A végkicsengés szinte minden esetben az, hogy a bódulat, a kábítószer nyújtotta gyönyör által eltűnik a fájdalom, a szer megkönnyebbülést hoz, feledést, menekülést a valóság elől.

És a háttérben szinte mindig áll egy gyermekkori trauma, egy gyermek, akit nem értettek meg, akivel nem foglalkoztak, akit nem tudtak jól szeretni, és ezt a hiányt, ezt az ürességet akarta pótolni valamilyen szerrel.

Ugyanígy a mértéktelen alkoholfogyasztás is lehet érzelmi pótlék, öngyógyítási kísérlet, segíthet a szorongásoldásban társasági helyzetekben, elkezdhet valaki inni egy trauma után, annak feldolgozását tévesen segítendő.

Az alkoholizmus kialakulásában számos tényező együttesen vesz részt, így a genetikai hajlam, neurológiai okok, bizonyos személyiségvonások, társadalmi-és szociokulturális tényezők, a tanulás. A hajlamosító személyiségvonás lehet a magányosság, a félénkség, bizalmatlanság, szorongás, depresszióra való hajlam, erőteljes emocionalitás, az indulatosság.

Az alkohol oldja a szorongást, felszabadít, bódító hatású, feledteti a mindennapok problémáit, így használhatjuk a stresszoldás egyik eszközeként is. Amikor egy nehézséggel érzelemközpontú fókusszal küzdünk meg, vagyis a helyzettel kapcsolatos negatív érzéseinket akarjuk csökkenteni, figyelmünk elterelésének eszköze lehet az alkohol, mely csökkenti az éntudatosságot, így könnyebben megbirkózhatunk a pozitív énképünket támadó információkkal.

A kutatások kimutatták, hogy a magas éntudatossággal bíró, de kudarcot átélő személyek gyakrabban választják az ivást az éntudatosság elöli menekülés eszközeként.

Mindenképpen számos kockázatot rejt azonban a problémákkal való megküzdés ezen módja, hisz egyrészt a rendszeres alkoholfogyasztás egészségügyi kockázattal bír, másrészt a genetikánk, biológiai jellemzőink, lelki sajátosságaink hajlamosíthatnak arra, hogy az időnkénti feszültségoldásból a problémamegoldás, a negatív érzések, gondolatok elkerülésének legjellemzőbb módjává váljon az alkoholfogyasztás, és függőség alakuljon ki. Van, aki soha nem válik függővé, míg más több tényező együttállása esetén az lesz, előre azonban nem tudhatjuk, mennyire vagyunk kitéve ennek a veszélynek.

Nem elhanyagolható a mintakövetés szerepe sem,

ha úgy nőttünk fel, hogy az élet nehézségeivel szembeni megküzdés eszköze a családunkban az alkoholfogyasztás volt, automatikusan vihetjük tovább a mintát, és ha meg akarjuk törni a családi „hagyományokat”, az adaptív probléma megoldási eszközöket magunknak kell kimunkálnunk.

Mi az alkoholizmus?

Alkoholistának tekinthetők azok az erős ivók, akik szeszfogyasztása olyan mértéket ér el, hogy az már észlelhető szellemi zavarral, károsodással, testi és szellemi egészségromlással, az interperszonális viszonyok romlásával jár, és károsítja az ivók társadalmi és anyagi helyzetét. Alkoholistának tekinthetők mindazok, akiken a jelenségek kezdeti tünetei már mutatkoznak. Ezért mindannyiukat gyógykezelni szükséges. - A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO)

A szakirodalom szerint az alkoholizmus alkoholtól való függőséget jelent. E. M. Jellinek a következőképpen határozza meg, mi az alkoholizmus: „Alkoholizmusnak tekinthető az alkoholfogyasztásnak mindazon módja, amely az egyén vagy közösség, vagy mindkettő károsodásához vezet.

Betegséggé akkor válik, ha az egyén elveszti uralmát a fogyasztása felett, és az alkohollal függő viszonyba kerül.” A függőség jelentése többrétű: egyrészt jelenti a különböző kémiai szerektől való függőséget, másrészt valamely viselkedési mintázat kényszeres követését, annak negatív hatásai ellenére is.

Ha ez a viselkedés már káros következményekkel jár a személy és környezete testi és lelki állapotára, átveszi az uralmat az ember léte felett, függőségről beszélünk.

A függő személy egyre kevésbé érdeklődik bármi iránt is, elhanyagolja családját, barátait, párját, a korábban számára fontos dolgok már nem okoznak neki örömet, életét egyre inkább az ital köré szervezi.

Az alkohol pszichés és fizikai függőséget is okoz, pszichés függőség a sóvárgásban, kontrollvesztésben, ingerlékenységben, személyiségváltozásban (pl. megbízhatatlanság, pontatlanság, érzelmi elsivárosodás) nyilvánul meg, és abban, hogy az alkohol szükséges a jó közérzethez, a fizikai függőség a toleranciafokozódásban és a megvonást követő elvonási tünetekben jut kifejezésre.

Egy függő ugyanazokat a köröket futja le nap, mint nap, késztetést érez az ivásra, belső feszültsége folyamatosan emelkedik, míg alkoholhoz nem jut, az ivást követően átmeneti és gyors feszültségcsökkenést él meg, ez pedig kulcsfontosságú mozzanat a függőség fennmaradásában, hisz a viselkedést megerősíti.

A hatás elmúltával a késztetés fokozatosan visszatér, eközben azonban a személy különböző negatív következményeket él meg, mind fizikailag, mind lelkileg, az önértékelésével kapcsolatban, mind társas kapcsolati tekintetében. Ez a késztetés pedig ismétlési kényszert vonz maga után, így a kör újraindul.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz
Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.


Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:

• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.

• Sokan az emésztés beindítására használják, a tapasztalatok szerint a langyos folyadék és a citromsav enyhén serkentheti a gyomornedvek termelődését, ami megkönnyítheti a reggeli étkezést és csökkentheti a puffadást.

• A citrom C-vitamin-tartalmát is sokan kiemelik, ami hozzájárul az immunrendszer működéséhez, bár egy pohárnyi adag a napi szükségletnek csak egy töredékét fedezi.

• Az élénkítő íz és illat sokaknak ad egyfajta mentális löketet a nap elején, emellett egy egyszerű, ismételhető szokásként segíthet a tudatosabb napirend kialakításában is.

A szakértők viszont egyértelműen figyelmeztetnek a kockázatokra:

• A citromsav hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot.

• Az emésztésre gyakorolt hatásáról kevés a közvetlen bizonyíték egészséges embereknél. A langyos folyadék önmagában is enyhe serkentő hatású lehet.

• Kifejezetten óvatosnak kell lenniük azoknak, akik gyomorégéssel vagy refluxszal küzdenek, mivel a citrusfélék súlyosbíthatják a tüneteket.

És néhány hasznos tanács azoknak, akik kipróbálnák a reggeli italt:

• Fontos, hogy ne forró, csakis langyos vízbe facsard a citromot, mert a magas hőmérséklet csökkenti a C-vitamin tartalmát.

• A fogzománc védelme érdekében érdemes szívószállal inni, és utána tiszta vízzel kiöblíteni a szájat. A fogmosással pedig ajánlott legalább fél órát várni.

Van pár tévhit is, amire figyelmeztetnek a szakemberek:

• Gyakori tévhit, hogy a citromos víz lúgosítja a szervezetet. A test pH-értékét egy bonyolult belső rendszer szabályozza, amire az étrendnek minimális a befolyása.

• Az sem igazolt, hogy zsírégető hatása lenne. A fogyáshoz a megfelelő étrend és a mozgás elengedhetetlen, a citromos víz legfeljebb a tudatos életmód egy apró eleme lehet.

Aki nem kedveli a citromos vizet, vagy a savassága miatt kerülné, annak a reggeli hidratáláshoz a sima langyos víz, egy enyhe gyömbértea vagy egy cukormentes gyógytea is jó választás lehet. A langyos citromos víz tehát nem csodaszer, de egy tudatosan alkalmazott, jó szokás lehet a reggeli folyadékpótlásra.

A kulcs a mértékletesség és a fogzománc védelmére való odafigyelés.

Via Egészség Kalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból
Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.


Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan elrontják az esti banánevést, pedig ezen a három apróságon múlik a jó alvás
Szakértők három lépésben írják le, hogyan érdemes banánt enni lefekvés előtt. 1–2 órával alvás előtt, kis adagban – gyakran fél darab elég –, és inkább keményebb, zöldes példányt tanácsolnak.


Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

a banán tökéletes választás lehet, ha lefekvés előtt megéheznénk, mert kíméletesebb a szervezetnek, mint a csokoládé vagy a péksütemények.

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

1. Az időzítés a legfontosabb: lefekvés előtt 1-2 órával érdemes enni, nem közvetlenül az ágyban. 2. Az adagolásnál a mértékletesség a kulcs, gyakran már egy fél banán is elég a korgó gyomor csillapítására. 3. Végül az érettséget is figyelni kell: este a keményebb, még kissé zöldes héjú banán a jobb választás a túlérettel szemben.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Rossz hírünk van: már egy súlyos fogszuvasodás is beindíthatja a demenciát
Finn kutatók több mint 374 ezer ember adatait elemezték, és döbbenetes összefüggést találtak. A kórházi kezelést igénylő fertőzések átlagosan 5-6 évvel előzik meg a diagnózist.


Egy elhanyagolt, szuvas fog, egy komolyabb tüdőgyulladás vagy akár egy makacs hólyaghurut is baljós előjele lehet a demenciának, méghozzá évekkel a betegség felismerése előtt.

Erre a döbbenetes összefüggésre derített fényt a Helsinki Egyetem egy frissen publikált, nagyszabású kutatása.

Egyik megállapításuk az, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzések önállóan is felgyorsíthatják a szellemi leépülést

– írja a PLOS Medicine tudományos folyóirat.

A felfedezés azért kulcsfontosságú, mert a demencia világszerte egyre több családot érint, ám egyelőre még kevés olyan, általunk is befolyásolható kockázati tényezőt ismerünk, amellyel csökkenthetnénk a kialakulásának esélyét.

A finn tudósok több mint 374 ezer ember egészségügyi kartonját fésülték át, azt vizsgálva, milyen kapcsolat állhat fenn a kórházi ellátást igénylő fertőzések és a későbbi demencia diagnózis között. Az elemzés során 27 egyéb, nem fertőző betegséget is figyelembe vettek, hogy kiszűrjék a lehetséges véletlen egybeeséseket.

Az adatokból kiderült, hogy a súlyos fertőzések átlagosan öt-hat évvel előzték meg a demencia hivatalos megállapítását.

A kutatók szerint az emelkedett kockázat még azután is megmaradt, hogy a többi betegséget is számításba vették.

Ez arra utal, hogy a bakteriális fertőzések önmagukban is hozzájárulhatnak a kognitív hanyatláshoz.

Az összefüggés különösen a 65 éves kor előtt diagnosztizált, korai kezdetű demenciánál volt erős.

Ebben a csoportban öt konkrét fertőzéstípus, köztük a tüdőgyulladás és a fogszuvasodás járt együtt kimutathatóan magasabb kockázattal.

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez egyelőre egy statisztikai összefüggés, és nem egyértelmű ok-okozati bizonyíték, az eredmények így is rendkívül fontosak. A kutatók szerint: „Bár a vizsgálatunk nem bizonyítja, hogy a fertőzések közvetlenül okozzák a demenciát, az eredmények határozottan arra utalnak, hogy egy potenciálisan módosítható kockázati tényezőt azonosítottunk. A fertőzések megelőzése és gyors kezelése kulcsfontosságú lehet.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jobb fertőzésmegelőzés, a védőoltások, a megfelelő szájhigiéné és a gyors orvosi segítségkérés idővel a demencia elleni küzdelem egyik fontos eszközévé válhat.

A tanulmány eredményeit már több nemzetközi hírportál is ismertette, kiemelve a megelőzés fontosságát.

A következő lépés olyan klinikai vizsgálatok elindítása lehet, amelyek már egyértelműen bizonyíthatják az ok-okozati kapcsolatot. A tudósok azt is vizsgálni fogják, pontosan milyen biológiai folyamatok (például a testben zajló gyulladás) kötik össze a fertőzéseket az agy leépülésével.

A legfontosabb üzenet tehát, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzéseket komolyan kell venni, mert a jelek szerint nemcsak azonnali veszélyt jelentenek, hanem hosszú távon az agy egészségére is hatással lehetnek.

Via New Scientist


Link másolása
KÖVESS MINKET: