A koronavírus radikális változást hozott a munkavégzésben, a hirtelen változás sokakat felkészületlenül ért.
Egy tanulmány, amelyet az Oracle és a Workplace Intelligence emberi erőforrások kutatásával foglalkozó és tanácsadó társaság készített kimutatta, hogy a járvány növeli a dolgozóknál a stresszt és a szorongást, és a nehéz pillanatokban nem az emberek, hanem a robotok társaságát részesítik előnyben.
Az AI@Work 2020 nevű felmérésben több mint 12 ezer embert kérdeztek meg a 22-74 év közötti dolgozók közül, akik 4 kontinens 11 különböző országában élnek.
A megkérdezettek – menedzsereket is beleértve – 78%-a állította, hogy a járvány mentális nyomokat hagyott bennük: stresszt, szorongást, érzelmi kimerültséget. Nehezen tudták harmonizálni a szakmai és a családi életüket, és negatívan élték át a szocializálódás hiányát - írta a Techrepublic.
42% érzett felettesei részéről túlzott nyomást annak érdekében, hogy a vállalat céljai teljesüljenek.
41% érezte úgy, hogy a szokásosnál nehezebb feladatokat róttak rá. 76% szerint a cégeknek jobban kellene törődniük a munkatársak pszichológiai közérzetével. A járványra nem készültek fel a vezetők, nem tudták a megváltozott körülményekhez igazítani beosztottjaik munkáját. Ezt a technológiai eszközök hiánya és a mentalitás is okozta. Ezt bizonyítja az is, hogy 775%-kal nőtt a felhő-szolgáltatások forgalma.
Az otthon végzett munka hatására nőtt a magánéleti stressz. Ezt a megkérdezettek 85%-a állítja. Hatása súlyos: 40%-nak álmatlanságot, 35%-nak rossz fizikai állapotot, 30%-nak rossz családi légkört, 23%-nak a barátoktól való elszigetelődést eredményez.
60% azt állítja, hogy stresszéről szívesebben beszélne egy robottal, mint egy vezetővel vagy egy terapeutával, már csak azért is, mert ezek az eszközök a nap 24 órájában a rendelkezésükre állnak. Például ha hajnali 3 órakor szeretnének választ kapni arra, hogy miként segítsenek alvászavarukon, könnyebb hozzájuk fordulni, mint felverni legszebb álmából egy pszichiátert.
Mindössze 18% nyilatkozott úgy, hogy inkább emberhez fordul mentális egészsége ügyében. 34%-nak meggyőződése, hogy a robotok mentesek az előítéletektől, 30% szerint bármilyen problémát meg lehet velük osztani, 29% pedig úgy véli, hogy gyors válaszokra képesek egészségügyi kérdésekben.
75% vallja, hogy kapott már támogatást szakmai téren mesterséges intelligenciától és ennek pozitív hatása volt munkakedvére, aktivitására. A robotokat azért is kedvelik, mert lerövidítik a munkahetüket és több idejük marad a pihenésre. Az AI 63% szerint növeli a termelékenységet, 54% szerint az elégedettséget, 52% szerint az általános jó közérzetet.
Néhány vállalat úgy próbál javítani az alkalmazottak helyzetén, hogy ösztönzi őket fizetett szabadság kivételére, miközben segítenek az otthoni munkakörülmények kialakításában is. Nyilván ez utóbbiak javára írható, hogy a válaszadók 62%-a vonzóbbnak találja ma a távmunkát, mint a pandémia előtt, 51% bevallotta, hogy most több ideje van a családjára, 31% többet alszik, 30% szerint pedig az egyes munkák elvégzésére is több idő jut.
A dolgozók a maguk részéről hozzáférést kérnek egészségük monitorozását szolgáló eszközökhöz, meditációs alkalmazásokhoz, valamint olyan csatornákhoz, amelyeken azonnali választ kapnak egészségi problémáikra.
A koronavírus radikális változást hozott a munkavégzésben, a hirtelen változás sokakat felkészületlenül ért.
Egy tanulmány, amelyet az Oracle és a Workplace Intelligence emberi erőforrások kutatásával foglalkozó és tanácsadó társaság készített kimutatta, hogy a járvány növeli a dolgozóknál a stresszt és a szorongást, és a nehéz pillanatokban nem az emberek, hanem a robotok társaságát részesítik előnyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!
Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.
Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?
Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.
A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.
Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.
Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.
„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.
Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint
az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.
A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.
Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra
Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:
„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”
– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.
Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.
Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.
Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?
Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.
A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.
A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”
Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal?
Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz. Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.
A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.
Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.
Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.
Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?
Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”
Ha kíváncsi vagy rá, hogy …
… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,
… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,
… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,
… a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.
Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?
Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!
Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.
Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?
Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.
A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.
Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.
Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.
„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.
Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint
az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.
A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.
Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra
Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:
„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”
– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.
Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.
Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.
Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?
Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.
A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.
A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”
Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal?
Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz. Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.
A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.
Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.
Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.
Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?
Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”
Ha kíváncsi vagy rá, hogy …
… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,
… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,
… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,
… a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.
Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?
Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 100 éves Dick Van Dyke szerint ez a hosszú élet titka, és a tudomány is igazolja
A Mary Poppins sztárjának igaza lehet, egy apácákon végzett kutatás is kimutatta a kapcsolatot. Az optimisták akár 10-15 százalékkal is tovább élhetnek, mint pesszimista társaik.
Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus, olyan klasszikusok sztárja, mint a Mary Poppins és a Csodakocsi, december 13-án töltötte be a 100. életévét. A közkedvelt színész figyelemre méltó hosszú életét a pozitív életszemléletének és annak tulajdonítja, hogy sosem haragszik.
Bár a hosszú élet természetesen számos tényezőn múlik – beleértve a genetikát és az életmódot –, Van Dyke állításaiban van némi igazság.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint, valamint a pozitív, optimista szemléletmód összefüggésben áll a hosszú élettel.
2022-ben egy körülbelül 160 000, különböző etnikai hátterű nőt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az optimistábbnak vallott résztvevők nagyobb valószínűséggel élték meg a 90 éves kort a pesszimistákhoz képest.
Ezen eredmények egyik lehetséges magyarázata a harag szívünkre gyakorolt hatásaiban rejlik.
Úgy tűnik, hogy a pozitívabb vagy optimistább életszemléletű emberek jobban kezelik vagy kontrollálják a haragjukat. Ez lényeges, mivel a düh számos jelentős hatást gyakorolhat a szervezetre.
A harag adrenalin és kortizol – a test elsődleges stresszhormonjai – felszabadulását váltja ki, különösen a férfiaknál. Még a rövid dühkitörések is a kardiovaszkuláris egészség romlásához vezethetnek.
A krónikus stressz és harag okozta többletterhelés a keringési rendszeren összefüggésbe hozható olyan állapotok kialakulásának fokozott kockázatával, mint a szívbetegség, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség.
Ezek a betegségek felelősek a korai halálozások nagyjából 75%-áért. Bár nem a stressz és a harag az egyetlen okuk, jelentősen hozzájárulnak kialakulásukhoz.
Így amikor Dick Van Dyke azt mondja, hogy nem lesz dühös, az valóban a hosszú élete egyik titka lehet.
A jobb haragkezelés, például meditációval közvetlenül támogathatja a hosszabb életet.
Ehhez társul az a tény is, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel folytatnak egészséges szokásokat, például rendszeres testmozgást vagy egészséges táplálkozást, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésével tovább javítja az egészséget. Még maga Dick Van Dyke is igyekszik hetente legalább háromszor edzeni.
Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus, olyan klasszikusok sztárja, mint a Mary Poppins és a Csodakocsi, december 13-án töltötte be a 100. életévét. A közkedvelt színész figyelemre méltó hosszú életét a pozitív életszemléletének és annak tulajdonítja, hogy sosem haragszik.
Bár a hosszú élet természetesen számos tényezőn múlik – beleértve a genetikát és az életmódot –, Van Dyke állításaiban van némi igazság.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint, valamint a pozitív, optimista szemléletmód összefüggésben áll a hosszú élettel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nemcsak a derekad fájhat a sok ülőmunkától, fülzúgást és fejfájást is okozhat a napi 8 óra ülés
A tartós ülőmunka kóros elváltozásokhoz vezethet. Ez a feszültség okozza a legtöbb későbbi mozgásszervi panaszt. Azonban van pár jó megoldás, ami beilleszthető a napi munkába is - javasolja a szakember.
A napi 8-10 óra ülés nemcsak a derekat teszi tönkre, hanem fejfájástól a vállfeszülésig tartó láncreakciót indíthat el a testben. Ugyanakkor már óránként néhány másodperc mozgás és napi 15-20 perc célzott gyakorlás is érezhetően csökkenti a kockázatot, akár otthon, edzőterem nélkül is - mondta egy szakértő a Feminának. Nagy Amarilla gyógytornász, gerinctorna tréner szerint a home office elterjedése óta jelentősen megszaporodtak az ülő életmódból fakadó panaszok.
A probléma nem korlátozódik a hátra és a csípőre.
„Az ülés az egész testet érinti, nemcsak a gerincet, nemcsak a csípőt, hiszen a test egy komplex rendszer, és ha megbomlik az egyensúly, kialakulnak a problémák". Hosszú távon a hátizmok elfáradnak, a tartás görnyedtté válik, a csípőhorpasz izom pedig a folyamatos hajlított helyzettől megrövidül, ami közvetlenül derékfájáshoz vezethet. A csuklyás izom felső részének feszülése akár fülzúgást vagy fejfájást is kiválthat
– magyarázta a szakember.
A megelőzéshez nem szükséges azonnal edzőterembe rohanni. Jó ötlet lehet, ha a mobil időzítőjét bekapcsolod, hogy minden órában jelezzen. Ilyenkor igyál egy pohár vizet, végezz 10 darab vállkörzést, nyújtózz egyet, állj fel az asztaltól” – tanácsolta a szakértő. Ezek a pár másodperces mozdulatok megtörik a befeszült testtartást és fokozzák a vérkeringést.
A rövid megszakítások mellett egy következetes napi rutin bevezetése a legfontosabb. Az ülőmunkát végzőknek érdemes napi 15-20 percet mozogni. Ezt lehet egy fél kilós súlyzóval, vagy ha az nincs, akkor egy fél literes palackkal is végezni. A rövid átmozgatás beilleszthető reggel, ebédszünetbe vagy akár a nap végére is.
Ha már kialakult a fájdalom, esetleg derékbecsípődés, lumbágó jelentkezik, vagy a váll mozgása beszűkül, mindenképpen szakemberhez kell fordulni.
A napi 8-10 óra ülés nemcsak a derekat teszi tönkre, hanem fejfájástól a vállfeszülésig tartó láncreakciót indíthat el a testben. Ugyanakkor már óránként néhány másodperc mozgás és napi 15-20 perc célzott gyakorlás is érezhetően csökkenti a kockázatot, akár otthon, edzőterem nélkül is - mondta egy szakértő a Feminának. Nagy Amarilla gyógytornász, gerinctorna tréner szerint a home office elterjedése óta jelentősen megszaporodtak az ülő életmódból fakadó panaszok.
A probléma nem korlátozódik a hátra és a csípőre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
