hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A nyugati oltások 90 százalékkal csökkentik a betegség súlyos formájának kialakulását és a halálozást egy új tanulmány szerint

A Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna készítményeinek hatását vizsgálták 11 millió ötven év feletti emberen Franciaországban.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus elleni oltások közül a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca 90 százalékkal csökkenti a fertőzés okozta betegség súlyos formájának kialakulását és az elhalálozást az 50 éven felüliek körében, és hatékonynak tűnik a delta variánssal szemben is, jóllehet ez utóbbi esetben még nem áll rendelkezésre elég adat – derül ki a világon az eddigi legszélesebb, 22 millió ember adatait feldolgozó franciaországi tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.

Franciaországban a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája mellett a Janssen is forgalomban van, de ez utóbbit később és kisebb mértékben kezdték használni, ezért a tanulmányban még nem szerepelnek a hatékonyságára vonatkozó adatok.

A beoltottak esetében kilencszer kisebb az esélye annak, hogy kórházba kerülnek vagy meghalnak a koronavírus okozta fertőzés szövődményeiben, mint azok esetében, akik nem vették fel az oltást

– mondta az AFP hírügynökségnek a francia társadalombiztosítás és a francia gyógyszerügynökség kutatását vezető Mahmoud Zureik járványügyi szakember, aki szerint a franciaországi eredmények megerősítik az Izraelben, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban korábban végzett vizsgálatokat.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a franciaországi kutatás az eddigi legszélesebb körű a világon, miután 11 millió, ötven év feletti beoltott és ugyanebből a korosztályból 11 millió nem beoltott adatait hasonlították össze az oltási kampány 2020. december 27-i kezdete és 2021. július 20. között.

A tanulmány megállapítása szerint az oltás második adagjának beadását követő 14. naptól a kórházba kerülés esélye 90 százalékkal kisebb, mint a be nem oltottak esetében.

A csökkenés ugyanilyen mértékű az elhalálozást illetően azok esetében, akik kórházba kerülnek. A betegség súlyos formájával szembeni hatékonyság ráadásul nem csökkent az oltást követő öt hónapban sem.

hirdetés

A Franciaországban jelenleg domináns delta variánssal szembeni hatékonyságot külön vizsgálták a szakemberek, miután az csak június 20-án, a tanulmány záró dátuma előtt egy hónappal terjedt el az országban. Az első adatok szerint a 75 éven felüliek esetében 84 százalékos, az 50 és 74 év közöttieknél pedig 92 százalékos a három vizsgált oltás hatékonysága a delta variánssal szemben, jóllehet „az egyhónapos periódus nagyon rövid az oltásnak erre a variánsra gyakorolt valós hatásának megállapításához” - hangsúlyozzák a kutatók a tanulmányban.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.

Link másolása

hirdetés

Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

hirdetés
Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Oroszi Beatrix: Az oltatlanok kétszer nagyobb eséllyel fertőződnek meg, és ötször valószínűbb, hogy belehalnak a Covidba

Az epidemiológus-szakértő arról is beszélt: egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő védelmet nyújt, ha átestünk a betegségen, szerinte már nem lehet bízni a nyájimmunitásban.

Link másolása

hirdetés

A magyarországi oltások hatásosságáról eddig nyilvánosságra nem hozott adatokról is beszélt egy Egerben tartott előadáson Oroszi Beatrix epidemiológus, akinek előadását a Telex szemlézte. Oroszi tagja a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak, ami tanácsokat ad az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) és így a kormánynak is.

A szakember által bemutatott grafikonok azt mutatják, hogy a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, majd ez az idő elteltével csökkenni kezdett (nyáron az alacsony esetszám miatt nem igazán megbízhatók az adatok), de a harmadik oltások ismét növelték a hatásosságot, pedig még csak a lakosság egyhatoda kapott megerősítő oltást.

„Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak”

– magyarázta Oroszi, majd hozzátette: „Ha ugyanannyi eset jön egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent. Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek.”

Ezután egy másik táblázatról is beszélt, ami szerint a két dózis jelentősen, 70-80 százalékkal képes csökkenti egy védettséggel rendelkező beteg halálozási kockázatát nem oltottakkal szemben.

„Az oltatlanoknak ötszörös a kockázata arra, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljanak, míg kétszeres, hogy covidosok legyenek”

– összegezte Oroszi.

hirdetés

Sokan abban hisznek, hogy a betegségen való átesés megfelelő védelmet ad, de az adatok ezt nem igazolják. Az Oroszi által bemutatott nemzetközi vizsgálatok szerint azoknál, akik 3-6 hónappal korábban átestek a betegségen, és nincsenek beoltva, 5,5-ször nagyobb az esély, hogy Covid-19 miatt kórházba kerüljenek, mint azoknál, akik 2 Pfizer-oltást kaptak.

A szakértő szerint éppen ezért már nem érdemes bízni a természetes immunitásban.

Az előadásból az is kiderült, nincs biztos információ arról, hogy az oltások mennyire képesek megakadályozni a fertőzések továbbadását. Az ugyanakkor tény, hogy aki oltással együtt elkapja a fertőzést, annak unyanakkora lest a víruskópiaszám a torkában és az orrában, mint egy oltatlannak. A különbség, hogy az oltással rendelkezők szervezetében rövidebb ideig vannak jelen a vírusok, mint a nem oltottaknál.

Oroszi beszélt még arról is, hogy ő a maszkviselés híve, de a járványnak ezen a pontján már nem lehet megmondani, hogy a kötelező maszkhasználat előrébb hozná-e a negyedik hullám tetőpontját. Hozzátette azt is, az esetszámok területi eloszlása egyenlőtlen Magyarországon: van, ahol már a járvány csúcsa felé tartanak, máshol csak ezután kell felkészülni a nehezére. Az esetszámok Magyarországon eltérőek: az ország délkeleti és keleti részén szignifikánsan magasabbak, mint az országos átlag.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Kemenesi Gábor: Oltás nélkül 3-szor nagyobb eséllyel válhatunk fertőzötté, és 13-szor nagyobb eséllyel lehet végzetes a betegség

Az, hogy valaki oltással is megfertőződik, minden vakcinánál ismert jelenségnek számít, ettől azonban még pontosan úgy működnek az oltóanyagok, ahogy kell - írja a virológus.

Link másolása

hirdetés

Mit mond a tudomány? Mennyire működnek a vakcinák? - ezzel a címmel tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus, aki komoly tanulságokat vont le angliai, kanadai és amerikai adatok alapján a koronavírus elleni oltással kapcsolatban.

Kemenesi azzal kezdi posztját, amit már számos szakember hangsúlyozott és hangsúlyoz folyamatosan:

"a vakcinák legfőbb hatása nem a fertőzés megelőzése (bár részben ezt is megteszik), hanem a betegségtől és súlyos állapottól való védelem.

Az itthon most aktuális kérdésként fennálló harmadik dózis az itt közölt arányokon tovább javít, ráadásul a fertőzés elleni védelmet is feltornázza (erről majd egy külön posztban) – ez a delta hullám közepe felé igen jelentős fegyvertény - teszi hozzá a virológus.

Ezután részletezi az Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból származó oltási adatokat, amelyek szerinte tisztán mutatják, hogy az oltással többszörös esélyünk van elkerülni a súlyosabb állapotot vagy a halálos kimenetelű megbetegedést. Jelzi azt is, hogy a vakcina áttöréses események (ha valaki úgy fertőződik meg, hogy már beoltatta magát) minden vakcinánál ismert jelenségnek számítanak, ettől azonban az oltóanyagok még pontosan úgy működnek ahogy kell.

"Vakcina nélkül a teljes populációra vetítve (ez korcsoportonként változhat): háromszor nagyobb eséllyel válhatunk fertőzötté; 12-szer nagyobb eséllyel juthatunk kórházba; 13-szor nagyobb eséllyel lehet végzetes a megbetegedés"

- írja.

hirdetés

De beszámol arról is, hogy fontos adatok derültek ki arról is, hogy a vakcináltak körében kikre jellemzőek leginkább a vakcina áttöréses fertőzések:

• kemoterápiás kezelés miatt immunszupresszált egyének,

• szervtranszplantáción átesettek - Kemenesi szerint itt különösen fontos a „fészekoltás”, azaz a közvetlen környezet teljes oltottsága, egyfajta második védvonalként,

• HIV fertőzöttek, AIDS betegségben szenvedők,

• neurológiai kórképpel élők (demencia, Parkinson-kór),

• gondozóotthonokban élők,

• krónikus betegségben szenvedők

• Down-szindrómával élők.

Megjegyzi azt is, hogy

"ugyan a vakcina áttöréses fertőzések itt gyakoribbak, mint az átlag populációban, ez semmiképpen sem jelenti, hogy a vakcinák működésképtelenek lennének.

Hangsúlyozza, hogy az utóbb felsorolt esetekben különösen fontos a harmadik oltás, a fészekoltás és olyan egyéb védelmi praktikák alkalmazása, amelyek a fertőzés kockázatát csökkentik (pl:a megfelelő szűrőképességű szájmaszk).


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Átfúrták Zoltán koponyacsontját orrműtét közben, öt éve szivárog át a lyukon az agyvize

Orrsövényműtétje volt a horgosi férfinak, ami rosszul sikerült. Élsportoló volt Szerbiában, azt mondja, a műhiba derékba törte a karrierjét.
- szmo.hu
2021. november 04.


Link másolása

hirdetés

A 66 éves Nagygyörgy Zoltán Horgoson él, öt évvel ezelőtt volt egy rutinműtétje, orrsövény, orrpolip diagnózissal. Hatalmas műhiba lett belőle. Teljesen megváltozott a férfi élete.

- Mióta tart ez a kálvária? 

- Először csak orrpolipműtétről volt szó, de utána orrsövényoperációt is javasoltak. Belementem. 2016 novemberében feküdtem be, sikeres is volt a beavatkozás. 10 nap elteltével azonban elkezdett valami folyni le a torkomba. Azóta járok kórházról-kórházra, gyakorlatilag sikertelenül.

A CT felvételen jól látszik, hol lyukadt ki Zoltán koponyacsontja.

- Ez a műhiba mivel jár, hogyan változott meg az élete?

- Gyakorlatilag a koponyacsontomon keletkezett lyukon keresztül agyvíz szivárog át. Úgy alszok, hogy a fejem lóg lefelé az ágyról, így tudom csak meggátolni, hogy ne folyjon le a torkomon. Nappal ugyanúgy teszek-veszek, mint bárki, de ez olyan kellemetlenséggel is jár, hogy folyamatosan tulajdonképpen köpnöm kell. Többször kell mosnom, hogy a ruhám ne legyen olyan, vagy a bútorok körülöttem. Elviselhetetlen. A betegségem úgy kezdődött, hogy kétszeresére dagadt az arcom, alig láttam.

hirdetés
Zoltán a műhiba előtt és után.

- Mivel foglalkozott előtte? Hogyan befolyásolta a mindennapjait a betegség?

- Élsportoló voltam Szerbiában, nekem van a legmagasabb, negyedik fokozatom kyokushim karatéban. Teljesen tönkretette ez a műtét a karrieremet. Jelenleg van három-négy tanítványom, nekik állapotmegőrző edzéseket tartok, ez lelkesít. Vissza már nem tudok térni a sporthoz, de azért igyekszem én is fitt maradni. Fekvőtámaszozok, guggolásokat végzek. Rúgni nem bírok, az nagyon veszélyes.

Zoltán a legmagasabb rangot érte el hazájában kyokushim karatéban.

- A tanítványai elfogadják így?

- Igen, nagyon sok biztatást adnak és önbizalmat. Szó szerint egy-két köpés között tartok nekik órát. Eleinte szokatlan volt nekik, de mára már természetessé vált sajnos. Éppen az ötödik danra készültem, amikor volt ez a műtét, sajnos, ezt már nem tudom elérni, de a gyerekeknek hátha sikerül.

- Mit mondtak az orvosok, mik a lehetőségei?

- Egy lézerrel ejtett lyukról van szó. Az egyik orvos azt mondta, hogy olyan ez, mint a bicikligumin egy lyuk, be lehet tömni. Állítólag testszövetet kellene venni tőlem valahonnan, és az majd összenőne a csontszövettel és megszűnne ez a kellemetlen szivárgás. Nagyon szeretném, ha végre valaki elvégezné ezt a korrekciós műtétet. Belgrádtól Budapestig mentem, eddig hiába.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: