prcikk: „A fiam megkérdezte, hogy meg fog halni?” – a 12 éves Levente is tünetmentes Covid után került az intenzívre | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

„A fiam megkérdezte, hogy meg fog halni?” – a 12 éves Levente is tünetmentes Covid után került az intenzívre

Ő már a harmadik általunk bemutatott gyerek, akinek begyulladtak a szervei, és utólag kiderült, hogy egy jóval korábbi koronavírus-fertőzés áll a betegség hátterében.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. január 20.



A 12 éves Abony és a 15 éves Gergely megdöbbentő története után bemutatunk egy harmadik gyereket is, akiért szintén komoly küzdelmet folytattak az orvosok.

A cecei Csajtai Aliz és férje októberben kapták el a koronavírust. Egy kirándulás után egyszerre estek át a betegségen.

„Nagyon megviselt mindkettőnket, egy hétig voltunk nagyon rosszul, a szagok nem érzékelésétől a gyengeségen át a hasmenésig volt minden.”

„A gyerek velünk volt, hová tettük volna? Úgy hallottuk, a gyerekekre nem is veszélyes”

– meséli Aliz, hogy a 12 éves fia, Levente mikor fertőződhetett meg. Akkor azonban nem tudták, hogy a fiú is átesett a betegségen, mert neki nem volt semmilyen tünete.

Egy hónap múlva azonban 4o fokos láza lett és megfájdult a feje. Ekkor már óvatosságból pár napja otthon volt, mert az iskolában több gyerek is elkapott egy hasmenéses vírust. Először Levente édesanyja azt hitte, ez a baja a fiának is.

Csakhogy Levente lázát nem tudták csillapítani, a gyógyszer picit levitte, de gyorsan vissza is szökött. Anyja ki akarta zárni a koronát. Volt még otthon egy gyorstesztjük, az halványan pozitívnak mutatta a fiút. Elvitték PCR tesztre is. Amíg az eredményre vártak,

Levente egyre gyengébb lett, alig evett, ivott és még hányt is.

Azután megjött a PCR teszt eredménye, negatív lett.

Csejtei Levente

Öt nap múlva a székesfehérvári kórházba vitte az anyja, a fertőző osztályra kerültek. Azonnal infúzióra tették, mert kiszáradt, nagy dózisú antibiotikumot kapott. Akkor már hasfájása is volt, vakbélgyulladás gyanújával vizsgálták.

„A doktornő azt mondta, ez nem vakbél. Vastagbél, vékonybél, vese, minden gyulladásban van.”

Az orvosok sem tudták, mi okozza, csak azt, hogy nagy a baj.

„Levente gyulladási értéke (CRPm) 376 volt. A doktor úr elmagyarázta, hogy ennek 5-10 között kellene lennie. Körülbelül 200-nál van vérmérgezés.”

Többféle antibiotikumtól sem lett jobban a fiú. Panaszkodott, hogy nagyon fázik a lába, miközben lázas volt.

Azt mondta, nehéz a levegővétel. Bedagadt a nyaka. Megduzzadt és kipirosodott a szeme, eltorzult, foltosan vörösödött az arca, kiütéses lett a teste.
„A fiam megkérdezte, hogy meg fog halni? Azt mondtam, nem engedem. Akkor kisírtuk magukat együtt és eldöntöttük, hogy erősek leszünk. Mindenki sírt a családban, csak Levente és én nem. Mi harcoltunk. Azt sem tudom, hogy csináltam végig ép ésszel.

- mondja Aliz, aki szerint fia ezután rengeteget aludt.

„Nem tudtam vele beszélgetni sem. Volt, hogy félrebeszélt, nem értettem, mit mond.”

A harmadik napon a kórházban, a vérvétel alapján rájöttek, mi lehet a baj, átküldték a fertőző osztályról a gyerekosztályra. Ott újabb nagy vizsgálatok következtek. Alighogy megérkeztek, oxigént kellett neki adni.

„A szaturációmérő csipogni kezdett. Jött a nővér, mondta, hogy kicseréli, mert valószínűleg rossz, aztán ahogy elment, újra nagyon csipogott. 8o volt a szaturációja. A maszkos oxigénnel visszatornázták.”

Levente keringése kezdett összeomlani, átvitték az intenzív osztályra. Az orvosok szerint a korábbi Covid-fertőzés utáni Kawasaki-szindrómája lehet, bár az elvileg csak 5 éven aluliaknál szokott lenni.

„Azt mondták, ezt a betegséget tíz napig lehet kezelni úgy, hogy ne legyen visszamaradó szövődménye. A hetedik napnál tartottunk.”

Úgy kezdték el a kezelést, hogy ha nem sikerülne javulást elérni 48 óra alatt, felviszik Pestre. Az utolsó pillanatban sikerült megállítani a betegséget.

„Megcsinálták, nagyon hálás vagyok, hogy megmentették a fiamat.”

Tíz nap múlva hat kiló mínusszal engedték haza Leventét. Azt kérték a szüleitől is, hogy most ne menjenek sehova, hetente egyszer egy bevásárlás, akkor a ruhát is le kell cserélni gyorsan. Leventét most mindentől védeni kell, nem fertőződhet meg, se coviddal, se mással. Egész decemberben otthon volt a család.

Január eleje óta újra iskolába jár, de végig maszkban van, és egyedül ül egy asztalnál. Márciusig nem tornázhat, nincs néptánc sem.

Februárban mennek teljes kontrollra, akkor derül ki, van-e szívizomgyulladása.

Ahogy azt korábban megírtuk a miskolci, 15 éves Borbély Gergely is ebben az időben betegeskedett, nála is megemlítették a Kawasaki szindrómát, de nála szerepel a PIMS (Pediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) is, amit úgy is hívnak, hogy MIS-C (Multisystem Inflammatory Syndrome). Ugyanezzel diagnosztizálták a 12 éves, pécsi Abonyt is.

A PIMS és a MIS-C is a COVID-fertőzés által kiváltott gyermekkori, több szervrendszert érintő gyulladás.

Alizék korábban nem akartak védőoltást, mert azt gondolták, ha esetleg újra elkapják a vírust, túlélik. A gyerek védelme azonban most mindennél fontosabb. Így annak ellenére is szeretnék mielőbb megkapni az injekciót, hogy a hat hónapon belül fertőzésen átesetteket egyelőre nem oltják.

A kórházban Aliz mindenkinek hálás, azt mondja, nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, mindent megtettek a gyerekért.

Az orvosok úgy búcsúztak Leventétől, legyen szíves nem egy újabb, ritka betegséggel visszatérni megint, maximum kisujjtöréssel jöhet legközelebb.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni
A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.


Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.

Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.

Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.

Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.

Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.

Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.

Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.

Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.

„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.

A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.

„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.

A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.

A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.

A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.

A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.

Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.

Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.

Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.

Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.

Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.

Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.

A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.

A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bartha Ákos: Nem biztos, hogy a glutén a gond – ezért nem javulnak az emésztési problémák
Ha kíváncsi vagy rá, mi okozhat emésztési panaszt, ha nem feltétlenül a glutén, milyen diéta működhet megoldásként, és milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő, nézd meg a Diagnózis egészségpodcast új epizódját!


Képzeld el, hogy egy finom ebéd után órákig tartó puffadás kínoz, a hasad kellemetlenül feszül, a bőrödön pedig megmagyarázhatatlan kiütések jelennek meg.

Esetleg ismerős az érzés? Neked is vannak emésztési gondjaid?

Akkor a Diagnózis egészségpodcast új epizódját mindenképp érdemes megnézned.

A kéthetente jelentkező Diagnózis egészségpodcastben egyszerre beszélget egy érintettel és egy szakértővel egy adott egészséggel kapcsolatos témáról Ganzler Orsolya műsorvezető - az aktuális, emésztési zavarokról szóló részben is pont ez történik.

Jean Orsolya újságíró már tíz éve néz szembe emésztési zavarokkal – a Diagnózis vendégeként mesélte el, hogy a mindennapjait megkeserítő panaszok spiráljában hogyan kereste a kiutat. Amikor az ő problémái kiderültek, még nem volt jellemző, hogy a „mindenmentes” polcok roskadoztak volna a boltokban.

Eleinte a tejtermékekre gyanakodott, mert a tünetek leginkább ezek fogyasztása után erősödtek fel, de a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezett.

„Amikor már mindennapossá váltak ezek a tünetek, hiába iktattam ki a tejtermékeket, akkor is jelentkeztek egyre többször, és egyre erőteljesebb formában” – emlékezett vissza a pontra, amikor eldöntötte, orvoshoz fordul.

Orsi nincs egyedül az emésztési panaszokkal. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozáskutató, a Táplálkozásbeállítás és a Freyagena alapítója szerint

az irritábilis bélszindróma (IBS) százból 7-15 embert érint, de ha az időszakos emésztési kellemetlenségeket nézzük, a hazai lakosság akár egyharmada is érintett lehet.

A szakember szerint a jelenség nem újkeletű, csupán a modern kor életmódja és táplálkozási szokásai hozták felszínre és tették tömegessé.

Nem is feltétlenül az a különc, aki érzékenyen reagál a tejcukorra

Leggyakrabban a tej válik gyanússá, nem véletlenül:

„5000 évvel ezelőtt mindenki tejcukorérzékeny volt még Európában, sőt, milliárd ember van a Földön, akik mai napig azok”

– állítja Bartha Ákos. Hozzátette, hogy a genetikai vizsgálatok alapján a magyar lakosság jelentős része hordozza a tejcukor-érzékenységre való hajlamot, ami előbb-utóbb valamilyen formában meg is mutatkozik.

Szóval ha most hirtelen elgondolkodtál, hogy a tejtermékek fogyasztása után nálad is előfordulnak problémák, nem árt megfontolnod egy kivizsgálást – kiderülhet, hogy laktózérzékeny vagy. Esetleg ennél összetettebb problémával kell szembenézned, ahogy Orsinak is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Orsi számára az első gasztroenterológiai vizsgálatok laktóz-, fruktóz- és tejfehérje-intoleranciát mutattak ki. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. „Egy másik, komplexebb szemléletű orvosnál végzett alapos kivizsgálás után kiderült, hogy diszbiózisom van, tehát a jó és a rossz baktériumok aránya eltolódott a rosszak irányába. Az orvos megállapította azt is, hogy gyulladás van az emésztőrendszeremben” – mesélte Orsi, akit emellett áteresztő bél-szindrómával is diagnosztizáltak. A diagnózisok egy drasztikus életmódváltást tettek szükségessé: ezért Orsi az étrendjéből száműzte a cukrot és a glutént is.

Mit lehet tenni az emésztési zavarok elkerüléséért?

Sokak számára a glutén elhagyása tűnik a megoldás kulcsának, Ákos szerint azonban az IBS-esek nem feltétlenül gluténérzékenyebbek az átlagnál.

A valódi bűnös gyakran nem is a glutén nevű fehérje, hanem egy másik összetevő, a fruktán. A fruktán egy fruktózhoz hasonló szénhidrát, amely a búzában nagy mennyiségben megtalálható.

A szakértő egy hétköznapi példával világította meg a jelenséget: sok páciense panaszkodik a hagymafélékre, nem is sejtve az összefüggést – a búza után ugyanis a hagyma tartalmazza a legtöbb fruktánt. „Ha javasoljuk azt egy páciensnek, hogy készítsen úgy egy pörköltet, hogy mondjuk csak zöldfűszerek vannak benne, és a hagymát teljesen kihagyja, akkor az a tapasztalat, hogy onnantól már semmi baja nincsen a pörköltel, meg annak a zsírtartalmával sem. Tehát nem az a gond, hogy túl zsíros lenne a pörkölt, hanem hogy a hagymában lévő fruktán irritálja a beleket.”

Tudtad, hogy akár az emésztési panaszaidat érintő kivizsgálásokat is fizetheted OTP Egészségkártyáddal? 

Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz.  Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.

A számládon összegyűlt összeget elköltheted:

  • orvosi szolgáltatásokra
  • gyógyszerekre
  • gluténmentes élelmiszerekre
  • szemüvegre és más gyógyászati termékekre
  • babaápolási termékekre.

További információ az OTP Egészségpénztár oldalán!

A valódi, tudományosan alátámasztott megoldást sok esetben az alacsony FODMAP-étrend jelenti. Bartha Ákos elmondta, ez mára a leginkább bizonyítékalapú táplálkozásterápia az IBS kezelésére, olyannyira, hogy 2025-től a hivatalos magyar orvosi ajánlásban is szerepel.

Az étrend lényege a rövidláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok (FODMAP-ok) – mint a tejcukor, gyümölcscukor, fruktánok és cukoralkoholok – átmeneti korlátozása.

Orsi egy étkezési napló vezetésével döbbent rá, hogy pontosan ezek az élelmiszerek okozzák a panaszait. „Például a hagyma volt az, ami mindig, minden esetben problémát okozott, vagy a fokhagyma. Ezek szinte azonnal, ahogy elfogyasztottam egy ételt, akkor jeleztek” – osztotta meg tapasztalatait. A  étrendet a mai napig követi, de már rugalmasabban, és egyáltalán nem éli meg korlátozónak.

Vajon megelőzhetők az emésztési zavarok?

Ákos szerint igen: „A modern korban az ember túl sok olyan dolgot fogyaszt, ami a bélrendszerének, bélflórájának nem ideális. A probléma gyökere az egyoldalú, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban és az állandó gyümölcsfogyasztásban rejlik.” Mivel az IBS nem klasszikus betegség, hanem egy életminőséget rontó állapot, a cél nem a „gyógyulás”, hanem egy tartósan jó közérzet elérése. „Természetesen elérhető egy olyan állapot, ami egy sokkal jobb közérzetet eredményez, és akár még benne van az is, hogy én akkor próbálkozok ételekkel.”

Ha kíváncsi vagy rá, hogy …

… milyen vizsgálatokkal mutathatók ki a problémák,

… mivel magyarázható, hogy mostanra ilyen gyakori az emésztési zavar, az ételérzékenység,

… milyen táplálékkiegészítőket javasol a szakértő,

…  a multivitamin-e a jobb megoldás vagy a különböző hatóanyagok külön-külön bevitele,

akkor nézd meg a teljes beszélgetést!

 

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bénító jövőkép: a pszichológus szerint a Z generáció egyre jobban szorong
A pszichológus szerint a fiatalok növekvő szorongását a tartós bizonytalanság okozza. Ez az állapot pedig motivációvesztéshez és a kapcsolatoktól való visszahúzódáshoz vezethet.


Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.

Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.

„A Z generáció egy olyan korban nőtt fel, ahol a gazdasági és társadalmi bizonytalanság szinte állandó háttérélmény”

– mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. A szakember szerint a fiatalok a lakhatási válsághoz hasonló társadalmi problémákat gyakran saját kudarcként élik meg.

A friss gazdasági adatok szerint a lakásbérleti piacon feszültségek vannak, Budapesten pedig tartós a drágulás. Az eladó lakások piacán sem jobb a helyzet, egy február végi összefoglaló szerint tavaly a harmadik negyedévben az éves áremelkedés reálértéken is 13 százalékos volt, és idén is további növekedés várható.

A folyamatos bizonytalanság aláássa a jövőbe vetett bizalmat, a szakember szerint pedig ennek hiánya komoly lelki következményekkel jár.

„Ha valaki úgy érzi, hogy a jövő kiszámíthatatlan vagy elérhetetlen, csökkenhet a motivációja és az önhatékonyság érzése. Ilyenkor gyakran megjelenik a halogatás vagy a passzivitás, mert a befektetett energia értelmetlennek tűnik”

– magyarázza Budavári Eszter.

Hosszabb távon az idegrendszer tartós stresszállapotba kerülhet, ami növelheti a szorongásos és depresszív zavarok kockázatát. „Ilyenkor könnyebben jelennek meg katasztrofizáló gondolatok, és kialakulhat az úgynevezett tanult tehetetlenség érzése. Vagyis az a meggyőződés, hogy hiába próbálkozunk, úgysem tudunk változtatni a helyzeten” – teszi hozzá a pszichológus. Az állapotot gyakran reménytelenség és motivációhiány kíséri.

A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi médiában látott idealizált életképek torz összehasonlításhoz vezetnek, ami elégedetlenséget és hiányérzetet szülhet. A párkapcsolati bizonytalanságok és a családalapítás halogatása szintén fokozhatja a magány érzését.

Figyelmeztető jel lehet a beszűkült gondolkodás, az érdeklődés elvesztése vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás.

A szakértő szerint különösen veszélyes, ha önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok jelennek meg, ilyenkor mielőbb szakemberhez kell fordulni.

A helyzettel való megküzdésben segíthet, ha különbséget teszünk aközött, mi az, amit valóban befolyásolhatunk, és mi az, ami rajtunk kívül áll. „A kis lépésekben kitűzött, reális célok segíthetnek visszaadni a kontroll élményt. Az érzések megosztása és a közösségi kapcsolatok erősítése szintén fontos védőfaktor” – javasolja Budavári Eszter. A szakember szerint a terápia abban is segíthet, hogy a fiatalok átkeretezzék a nehézségeket. „A terápia során gyakran kerül szóba, hogy az életút nem egyetlen, előre meghatározott pálya. Mindannyian más lehetőségekkel és vágyakkal rendelkezünk. Ha képesek vagyunk átkeretezni a nehézségeket, a jövőt ismét formálhatónak érezhetjük, nem pedig fenyegetésnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: