A Déli pályaudvar mocskában egy világhírű művész alkotása áll
A Déli pályaudvar nekem mindig egy nagy rohanás volt: buszról le, lepukkant lépcső, még lepukkantabb aluljáró, elsasszézni a középen napozó gyanús alakok között, lépcsőn fel, pénztár és végre elérni az épp induló vonatot Balaton felé. A nagy rohanásban általában nincs időnk megcsodálni a Déli környékét.
De most őszintén, kinek is jutna eszébe szétnézni ezen a leharcolt pályaudvaron? Hát nekünk! Lampert Benedek barátommal ez alkalommal itt keresgéltünk szép és érdekes részleteket.
A Déli pályaudvar egy része jelenleg felújítás alatt áll. Az építkezés pókhálói, rácsai és az elbontott álmennyezet csúfítja az amúgy is ütött-kopott belső tereket. Az egész épületben átható gyros-szag terjeng, amitől hamar felfordult a gyomrunk. Az alsó szint kevésbé forgalmas részeit pedig olyan kényelmesen belakták a hajléktalanok, hogy szinte pofátlanságnak tartottuk volna, ha átsétálunk a “nappalijukon”. Ettől függetlenül vannak olyan részletei a környéknek, amit érdemes közelebbről is megnézned, pláne ha te is nap mint nap erre jársz.
Ha ránézel a Déli épületére, egy szocreál tömböt látsz. Azonban jó ha tudod, hogy ez a 70-es évek egyik építészeti bravúrja, ami már önmagában is rejt érdekes megoldásokat, meglepetéseket. Kővári György és munkatársai úgy tervezték meg az épületet, hogy a sötét üveg a Várnegyed panorámáját tükrözi, illetve belülről is óriási, szélesvásznú panorámát nyújt.
Az épület ezen kívül a sík terület és a hegyvidék találkozását is szimbolizálja: az aluljáróval, és a felette végighúzódó épülettömeggel a völgy-hegyvidék találkozását idézték meg.
A buszról leszállva átvágtunk az Alkotás utcát és a pályaudvart összekötő aluljárón. Ebben az árusoktól és részegektől zajos földalatti sikátorban máris találtunk egy megbújó absztrakt különlegességet. Az aluljáró Alkotás utca felé eső falfelületét Józsa Bálint és Kovács Ferenc 1974-es márványból készült Dinamikus domborműve díszíti.
Absztrakt minták Budapest közterein
Magyarországon Aczél György kultúrpolitikája alatt az absztrakt művészet tiltott jelenség volt. Később a 70-es években lazult a helyzet, és középületeken, köztereken esetenként megjelentek absztrakt alkotások díszítőelemként.
Manapság egyre gyakoribb, hogy az elavultnak ítélt épületeket lebontják, a "szocialistának" bélyegzett műveket értéktelennek ítélve kidobják, és az absztrakt domborművek is sok esetben a nemtörődömség áldozatává válnak.
A hullámra hasonlító mintán is észrevettük, hogy megrongálódott. A felület középső részén tenyérnyi darabok törtek ki, ami nagy eséllyel helyrehozhatatlan.
A sötétségből kilépve a Déli előtti napos kis aluljáró térre értünk. Kevesen tudják, de itt áll egy világhírű művész alkotása.
