EGÉSZSÉG
A Rovatból

200 tünete van a long Covidnak, és tízmilliók szenvednek tőle – most rájöhettek az okára

Kiderült, hogy a koronavírus több testszövetben és szervben még évekig jelen lehet, például a bélfalban, a bőrben és a tüdőben. Változatos tüneteket okozhat, a fejfájástól a depresszión keresztül az agyi ködig.


Miközben Magyarországon ismét rengetegen esnek át Covid-fertőzésen, a többség hajlamos úgy tekinteni rá, mint az influenzára, az RSV-re, vagy más, szezonális fertőzésekre. Csakhogy a koronavírusnak lehet egy olyan következménye, amihez hasonlót az influenzánál sohasem tapasztaltak: ez az úgynevezett long-Covid vagy poszt-Covid, ami továbbra is zavarba ejti az orvosokat.

Az első Covid-fertőzések után csaknem négy évvel a világon már több millió ember szenved long-Covidban, ami a New Scientist szerint a világon 65 millió embert sújthat jelenleg is.

A SARS-CoV-2 koronavírus 2020 elején ütötte fel a fejét. Hamar kiderült, hogy egyes fertőzöttek esetében a tünetek makacsul fennállnak. Az elhúzódó, vagy long-Covid kifejezést 2020 májusában használták először.

A legjellemzőbb tünetei közé tartozik a fejfájás, az úgynevezett agyi köd, kimerültség, fáradékonyság, ahol egy minimális aktivitás is kifulladást okoz. De ez csak néhány a több mint 200 tünet közül, amelyek a depressziótól az emésztőszervi problémákig terjednek.

Bizonytalan, hogy a covidosok hány százalékát érinti ez a betegség. Az orvosok többsége nagyjából a 10 százalékban ért egyet. Egy londoni egyetem tavaly októberi felmérésében 242 ezer felnőtt fertőzött betegútját vizsgálták, és azt állapították meg, hogy a tünetek átlagosan 1,3 hétig tartottak, vagyis a legtöbb ember hamar átesik a betegségen. Ugyanakkor a fertőzöttek 7,5 százalékánál a tünetek 12 hét után is, 5,2 százalékuknál pedig egy év után is fennálltak.

Egy svájci tanulmányból pedig, amelyben 1106 olyan oltatlan embert vizsgáltak, akik átestek a fertőzésen, az derült ki, hogy 22,9 százalékuknál 6 hónap után is, 17,2 százalékuknál pedig két év után is kitartottak a tünetek.

Tíz éven belül az elhúzódó Covidban szenvedők száma 200 millióra nőhet világszerte, ami már szinte olyan nagyságrendű, mint amennyien jelenleg szívproblémákkal küzdenek.

Az elhúzódó Covid kockázata függ a vírusvariánstól: akik a régebbi, Delta variánst kapták el, azok 11 százalékánál alakult ki a long-Covid, míg a 2021 végén megjelent Omikronnal megfertőzöttek esetében ez az arány 4,5 százalék.

Az is kiderült, hogy a nők nagyobb eséllyel szenvednek tőle, mint a férfiak, és az is – ahogy a svájci tanulmány is bizonyítja –, hogy az oltatlanok veszélyeztetettebbek az oltottaknál. A valamilyen alapbetegséggel – például asztmával, autoimmun betegséggel, izületi gyulladással, depresszióval – küzdőknél is nagyobb a long-Covid kialakulásának kockázata. A 35 és 49 év közötti felnőttek a legveszélyeztetettebbek.

A Wahington Post szerint a betegségnek már a diagnosztizálása sem egyszerű. Szeptemberben a Nature folyóirat publikált egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a long-Covidban szenvedő emberek vérének biomarkerei eltérnek a többiekétől – ez a felfedezés diagnosztikus vérvizsgálatok kidolgozásához vezethet.

A lap azt írja, hogy jelenleg nincs biztos módszer a long-Covid kialakulásának megelőzéséra. De vannak jelek arra, hogy a Paxlovid nevű vírusellenes szer szedése csökkentheti a kialakulásának kockázatát. Az egyik cukorbetegség elleni gyógyszer, a metformin is megelőző hatású lehet. Ugyanakkor ezeket a megállapításokat klinikai vizsgálatok egyelőre nem támasztják alá.

Mikro vérrögök

Az elhúzódó Covidot az egyik legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a véráramban kialakuló rendellenes részecskék, az úgynevezett mikro vérrögök okozzák. Ezeket különféle gyógyszerkombinációkkal vagy vértisztítással próbálják orvosolni, de ezek hatásossága tudományosan egyelőre nem bizonyított.

A „hagyományos” vérrögök ellen ismert gyógymódok nem alkalmazhatók a mikro vérrögök esetén, mert más a felépítésük.

Orvosi értelemben a vérrög vérlemezkéknek nevezett sejteket, és fibrin vagy fibrinogén nevű fehérjéket tartalmaz. A mikro vérrögökben is megvannak ezek a fehérjék, a vérlemezkék azonban nem: helyettük egy másik fehérje, amyloid található bennük.

Sok bizonyíték szól amellett, hogy az elhúzódó Covid során az immunrendszer rendellenesen működik. De azt, hogy pontosan hol van benne a hiba, egyelőre nem tudni.

Az egyik elmélet szerint néhány ember immunrendszere nem termel kellő ellenagyagot az első fertőzéskor, ez vezet a betegség elhúzódásához. Más betegek immunrendszere pedig folyamatosan aktív állapotban van, ezért nem múlnak a tüneteik. Egyes tanulmányok szerint az elhúzódó Covidban szenvedők immunrendszerének bizonyos részei túlságosan is aktívak, míg más részei nem érik el a szükséges aktivitási szintet. Az is előfordul, hogy autoimmun betegség alakul ki, amelyben az immunrendszer megtámadja a testet.

Egyelőre annyi tűnik valószínűnek, hogy a szervezet folyamatosan harcol valami ellen az elhúzódó Covid során.

A legszembetűnőbb változás a long-Covidban szenvedőknél hormonális: a szervezetükben a reggeli órákban alacsony a kortizol szintje. A kortizolnak számtalan funkciója van, például szabályozza az immunrendszer válaszait: elfojt bizonyos immunfunkciókat, másokat pedig felerősít. A reggeli ébredésünkért is ez a hormon felel. Az orvosok azt várták, hogy az elhúzódó covidosok reggeli kortizolszintje kiugróan magas lehet, de a valóság az, hogy nincs benne változás. Az is látható, hogy a szervezetükben a gyulladás jelei mutatkoznak, és a fehérvérsejtjeik egy része hibásan működik.

Mit tesz a vírus az aggyal?

A Covid-fertőzés neurológiai tünetekkel is járhat, ezek terjedhetnek az agyi ködtől a fejfájáson át a sztrókig.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az immunrendszer rendellenes működése a test más területeire is kihat, ideértve a hormonrendszert és az agyat is, ezért olykor a depresszió kialakulásához is hozzájárulhat.

A Covid-fertőzés után néhány beteg súlyos depresszióra panaszkodik, és ez egybecseng azzal a korábbi feltételezéssel, hogy a depressziósok immunrendszere rendellenesen működik.

Korábban már szó esett arról a feltételezésről, hogy az elhúzódó Covidban a szervezet folyamatosan harcol valamivel. De miután a vírus a fertőzés után pár héttel már nem mutatható ki a vérben, azt a feltételezést korábban elvetették, hogy a szervezet még mindig a koronavírussal hadakozna. Idén szeptemberben azonban biopsziás és autopsziás vizsgálatok nyomán az derült ki, hogy a koronavírus számos testszövetben és szervben a vírus továbbra is jelen lehet, például a bélfalban, a bőrben és a tüdőben.

Ezért meglehet, hogy az elhúzódó Covidra az a magyarázat, hogy a SARS-CoV-2 vírus megbújik a szervezetben, jóval a fertőzés után is.

Ez azonban nem ilyen egyszerű, mert sokunk szervezetében jelen vannak látens vírusok, például herpeszvírusok. Ezeket reaktiválhatja a Covid, és ez is szerepet játszhat a long-Covid kialakulásában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.


Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.

A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.

Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.

A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.

Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.

A tudományos áttörés lényege, hogy

a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.

A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.

A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.

Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.

„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”

A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk