13-szor erősebb a természetes alvadásnál az új gél, ami másodpercek alatt képes életeket menteni
Öt másodperc. Nagyjából ennyi idő alatt képes egy rendkívül erős, szinte áthatolhatatlan dugóvá összeállni egy új, gél formájában alkalmazható „művéralvadék”, amely a vörösvértestek villámgyors „összekattintásával” jön létre.
A súlyos vérvesztés ugyanis a megelőzhető traumás halálesetek egyik vezető oka, mivel a szervezet saját védekező mechanizmusa nem mindig elég gyors vagy erős a kritikus sérülések lezárásához.
A fejlesztés egyik kulcsfigurája, Jianyu Li, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szenior szerzője szerint a természetes véralvadás nem mindig elég a bajban. A McGill Egyetem professzora úgy látja, a szervezet saját rendszereinek megvannak a maguk korlátai. „A természetes vérrögök lassan alakulhatnak ki és mechanikailag törékenyek, ami korlátozza a súlyos vérzés megállításának képességét, és a gyógyulást is veszélyeztetheti” – magyarázta a McGill Egyetem közleményében.
Az új megközelítés, az úgynevezett „engineered blood clot” (EBC), nem a klasszikus alvadási folyamatot gyorsítja fel, hanem a vér leggyakoribb sejtjeit, a vörösvértesteket állítja szerkezeti szolgálatba. A kutatók egy bioortogonális „click” kémiai reakciót alkalmaznak. Ez a vörösvértestek felszíni fehérjéit célozva másodpercek alatt egy szilárd hálózattá, úgynevezett citogéllé kapcsolja össze őket.
Ez a mesterséges váz beépül a szervezet által indított természetes fibrinhálóba, és azonnali, rendkívül teherbíró mechanikai támaszt nyújt a sebnek. A módszer erejét éppen az adja, hogy a megszokott szerepükből kimozdított vörösvértesteket használja építőelemként.
Az állatkísérletek és laboratóriumi mérések eredményei lenyűgözőek. A művéralvadék körülbelül öt másodperc alatt kialakul, miközben 13-szor nagyobb törésállóságot és 4-szer erősebb tapadást mutat, mint a természetes vérrög – írja a MedicalXpress. A kutatók szerint a módszer előkészítési ideje miatt a jövőben a klinikai helyzetekben is ígéretes lehet. A beteg saját véréből körülbelül 20 perc alatt állítható elő a gél, míg típusazonos donorvérből mindössze 10 percre van szükség.
Bár a preklinikai adatok – az állatmodellekben a főbb szervekben nem láttak toxicitást és minimális volt az immunreakció – rendkívül biztatóak, a fejlesztők hangsúlyozzák, hogy a humán klinikai vizsgálatok még hátravannak. A biztonságosság és hatékonyság emberi szervezetben történő igazolása a következő kritikus mérföldkő.
A vérzéscsillapítás régóta az orvoslás egyik központi kérdése, amelyet évezredekig olyan népi gyógymódokkal próbáltak megoldani, mint amilyen a cickafark használata volt. A mai csúcstechnológia lényegében ugyanezt a problémát célozza, de már sejtszintű mérnöki precizitással.
Ezt mutatja az a párhuzamos kutatási irány is, amely szerint egy egyszerű vérvétel jelezheti előre az Alzheimer-kórt akár évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt. Az utóbbi hónapokban a pTau217 nevű biomarker vizsgálata tovább finomodott: kutatók már egyfajta „Alzheimer-órát” is kidolgoztak, amely a vérből nagyjából meg tudja becsülni a tünetek várható kezdetét, és előre jelzi az agyban zajló kóros elváltozásokat.
Ha az új gél a következő években sikerrel veszi ezeket az akadályokat, a kutatók szerint széles körű klinikai alkalmazási lehetőségeket nyithat meg, és számos orvosi helyzetben javíthatja a kimeneteleket a műtőtől a traumás sérülések ellátásáig.
