Tűzvész, áradás pusztította, de nevét az űrben is megtalálni – 10+1 érdekesség Eger múltjából
Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.
1.
Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.
2.
Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.
3.
A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.
4.
1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.
5.
A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.
6.
A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.
7.
A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.
8.
Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.
9.
1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.
10.
1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.
+1
Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.
