hirdetés

EGER

A Föld-bástya termeiben szembenézhetsz Dobóval és Szulejmánnal is

Az Egri csillagok szereplőinek viaszfigurái között felidézheted a hősies várvédők történetét.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2019. február 16.


Link másolása

hirdetés

Az egri vár az egyik legkedveltebb turisztikai látványosság Magyarországon. A története, a Dobó vezette várvédők hősiessége, Gárdonyi regénye sokakat izgat, és szívesen sétálnak a kemény időket megélt falak között.

A vár dicsőséges korszakát a Dobó István Vármúzeum kiállításain ismerheted meg. A várban hagyományőrző vitézekkel is találkozhatsz, de egy 3D-s film is segít a korszak megismerésében.

A bátrabbak megnézhetik a börtönkiállítást, a kazamatákat, és szembenézhetnek a Panoptikumban Dobóval és Szulejmánnal is. A látogatás végén pedig kihagyhatatlan élmény a várfal körbesétálása, ahonnan az egész város és a környék is csodás látványt nyújt.

A várban, a Föld-bástya alsó részében található a Panoptikum, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének hőseivel találkozhatsz.

Az életnagyságú viaszfigurák visszaidézik a vár ostromát, a korszakot, amelyben a hősies várvédők szembeszálltak a hatalmas túlerővel felvonuló, Szulejmán vezette török hadakkal.

hirdetés

A bástya alsó részében egy műhelyében dolgozó kovács, majd Gárdonyi Géza pipázó szobra fogad. Beljebb haladva találkozhatsz Cecey Évával, Bornemissza Gergellyel, Dobó István várkapitánnyal, Sárközivel, a cigánnyal, Jumurdzsákkal és Tinódi Lantos Sebestyénnel is. A következő helyiségben Szulejmán szultán és Török Bálint viaszfigurája is látható.

A figurák mellett egy lépcsőn lehet lejutni egy földalatti folyosóra is, amely egy hajdani „titkos” alagút egy része volt, és egy rekeszajtóhoz vezetett.

Az egri vár legismertebb időszaka az 1552-es ostrom volt, amikor Dobó István kapitány és kislétszámú csapata sikeresen visszaverte az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét,

és ezzel megvédte a várat, és megálljt parancsolt a törökök további hódításának. Ezt a kort mutatja be a kiállítás a Föld-bástyában, amely az ostrom után épült 1570-1576 között, Ottavio Baldigara tervei alapján.

A győzedelmes csata tiszteletére az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely lett.

Gárdonyi regénye, az Egri csillagok az egyik legismertebb magyar történelmi regény.

A történetének alapja valóságos, és 1533-tól 1552-ig követi nyomon a szereplők életét, és a korszak eseményeit. Az író a könyv forrásai között említi Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt énekét, és az ebből készült Eger summáját (1553). A lantos alakja is felbukkan a műben.

A Panoptikumban látható többek között:

Bornemissza Gergely (1526 – 1555) A pécsi kovácsmester fia hadnagyként került Egerbe, a királyi csapatok élén. A végvári vitéz különösen értett a tűzszerészethez és a haditechnikához, ezt Tinódi is kiemelte írásában. Az 1552-es csata után egy évvel őt nevezték ki várkapitánynak, de a törökök elfogták, és Isztambulba hurcolták.

Cecey Éva a regényben Gergő gyerekkori pajtása, majd felesége volt. Gárdonyi találta ki az alakját, Bornemisszának ugyanis a valóságban két felesége is volt, Fügedi Erzsébet és Sygher Dorottya.

Dobó István (1500 körül – 1572) egy nagybirtokos, felvidéki főnemes, és az ostrom idején az egri vár kapitánya volt.

Tinódi Lantos Sebestyén (1510 körül – 1556) a magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője volt, a regényben is felbukkan.

Jumurdzsák, azaz Dervis bég a regény egyik kulcsfigurája volt, de arra, hogy valóban élt-e, nincs történelmi bizonyíték.

Szulejmán (1494-1566) 26 évesen lett az Oszmán Birodalom szultánja, korának egyik legnagyobb hatalmú vezetője volt. Egerben Dobóék ugyan megállították, de hadjáratait később folytatta. Végül Szigetváron a vár bevétele előtti napon az életét vesztette.

A Panoptikumba külön belépőt kell váltani.

Bővebb információk ITT


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGER

Sokan megbotránkoztak Vicuska és Gergő új szobrán Egerben

A közvélekedés szerint a pucér gyerekeket ábrázoló alkotás túl kihívó lett, és bizonyos testrészek arányait sem sikerült jól eltalálni.

Link másolása

hirdetés

Vicuska és Gergő ruhátlanul a patakban fürdenek - az általános iskolát kijárt emberek közül alig van Magyarországon, aki ne tudná, hogy ez a jelenet Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből való. Adta magát, hogy a regény szobrot kapjon a történet fő helyszínét adó Eger városában. Az alkotó a fent említett emlékezetes jelenetet formázta meg bronzszobrában, ám sokaknak nem tetszik az alkotás.

A köztéri szobrot egyébként a Dobó tértől nem messze, a Végvári vitézek terén állították fel. Eredetileg a patak partján szerették volna, de arra nem kaptak engedélyt. Alapvetően civil kezdeményezésről van szó, Szanyi Péter közadakozásból készítette el a művet, amire mintegy tízmillió forint jött össze.

Ahogy a helyi, Egri ügyek című lap is írja, a szobrot ért egyik kritika az volt, hogy miért ábrázolták feketének a két gyerekszereplőt, de ez betudható az anyagválasztásnak: egy bronzból készült alkotás nem tud fehér lenni.

Ugyanakkor sokan megszólták a meztelen Gergő testének ábrázolását is, különös tekintettel heréire, ami egyes vélemények szerint túl hangsúlyos lett.

A kommentelők körében népszerű visszatérő toposz a tavaly pedofília vádjával elítélt Kaleta Gábor felemlegetése, mondván: a szoborkompozíció feltehetőleg a hasonló beállítottságú embereket vonzhatja a városba.

A helyi újság képei között további szögből lehet megtekinteni az ominózus alkotást.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGER

A statikus nem látott omlásveszélyt az egri vár leomlott támfalánál

Pedig a bástya falán már hónapokkal ezelőtt is láttak repedéseket.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy leomlott az Egri Vár egyik bástyájának támfala körülbelül 20 méteres szakaszon szerdán reggel.

A város polgármestere, Mirkóczki Ádám az RTL Híradónak azt mondta:

már hónapokkal ezelőtt láttak repedéseket a bástya falán, de a korábbi felújítást végző statikus decemberben szakvéleményben közölte, hogy nincs omlásveszély.

A kőfal és föld olyan erővel zúdult le, hogy a szemben lévő várrész tetejét is megrongálta. A helyszínt azonnal lezárták és megkezdték a károk felmérését. Az elsődleges adatok szerint az elmúlt hetekben hullott csapadék és a nagy hideg okozta fagyás miatt omolhatott le a fal.

Az RTL Híradójának teljes riportja:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGER

Leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala egy 20 méteres szakaszon

Az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.

Link másolása

hirdetés

Szerda délelőtt 9 óra előtt, kb. 20 méteres szakaszon leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala - közölte Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere a Facebookon.

A helyszínt azonnal lezárták, már elkezdték felmérni a károkat. Statikusok, kivitelezők, tervezők, szakemberek dolgoznak a megoldáson. Személyi sérülés szerencsére nem történt.

A polgármester közlése szerint

az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.

Mirkóczki azt ígérte, a városvezetés mindent megtesz, hogy Eger legnagyobb történelmi értékét mielőbb helyreállítsák és a további károktól megmentsék.

Néhány fotót is mutatott a leomlott támfalról:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGER

Tűzvész, áradás pusztította, de nevét az űrben is megtalálni – 10+1 érdekesség Eger múltjából

Tényleg 200 ezer török ostromolta a várat? Miért nem a város őrzi Pyrker János László érsek értékes gyűjteményét? De az is kiderül, milyen elismerést kapott Eger a műemlékei védelméért.

Link másolása

hirdetés

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

hirdetés

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: