hirdetés

DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Fizetős lett a visegrádi Apátkúti völgy parkolója – csökkentenék az autós forgalmat

Hétvégenként már-már elviselhetetlen az autók száma, parkolóhely pedig sehol. A befolyó összeget többek között a tűzrakóhelyekre, pad-asztal garnitúrákra, erdei játszóterekre fordítják.

Link másolása

hirdetés

A Pilisi Parkerdő a területén lévő népszerű kirándulóhelyek és környékük védelme, a

főképp hétvégente kialakuló, kritikus természeti terhelés mérséklése és a fenntartható erdei turizmus érdekében az autóforgalom csökkentésére tett lépéseket.

A visegrádi Apátkúti völgyben lévő parkolót május 28-tól csak díj megfizetésével lehet igénybe venni - írja a Pilisi Parkerdő a honlapján.

A Pilisi Parkerdő a fenntartható erdőgazdálkodásban és a fenntartható erdei turizmus megvalósításában elkötelezett. Ez utóbbi fontos eleme, hogy az erdőt látogatók létszáma és magatartása összeegyeztethető legyen az erdei élővilág érdekeivel. Aki kirándulószezonban, jó idő esetén, hétvégén a frissen felújított Apátkúti-tavat, a Telgárthy-rétet, az Ördögmalom-vízesést vagy a Kaán Károly-forrást választja, azzal szembesül, hogy

már-már elviselhetetlen az autók száma, parkolóhely pedig sehol.

Azért, hogy az erdőt látogatók létszáma és magatartása összeegyeztethető legyen az erdei élővilág érdekeivel,

az Apátkúti-völgy erdei parkolóhelyeit május 28-tól napi 1000 Ft-os díj ellenében lehet igénybe venni.

Azon túl, hogy ezzel a lépéssel mérsékelhető az Apátkúti-völgy és a Telgárthy-rét terhelése, a parkolás díjbevételét a Pilisi Parkerdő a terület karbantartására fordítja, kiemelten a hulladékkezelésre és – a Telgárthy-rét hatalmas látogatottsága miatt – nyilvános erdei illemhely működtetésére. A fizetős parkolásból befolyó összeg ezen kívül a tűzrakóhelyek, pad-asztal garnitúrák, egyéb közjóléti berendezések fenntartási költségének, továbbá a rendszeres kaszálások és az erdei játszótér üzemeltetésének forrása is. Az apátkúti fizetős parkoló elindítása jelentős és a Parkerdő látogatói számára is érzékelhető lépés a jelenleginél rendezettebb és fenntarthatóbb visegrádi turisztikai környezet megvalósítása felé.

hirdetés

A Parkerdő felhívja a figyelmet arra is, hogy a sorompónál megváltott parkolójegy az Apátkúti Vadászháztól a Kaán Károly-forrás felé továbbhaladásra nem jogosít fel.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
DUNAKANYAR

13+1 érdekesség Esztergomról, amit jó tudni, ha a városban jársz

Tudtad? A városban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét, és van egy szigete, ami korábban több darabból állt.

Link másolása

hirdetés

A Dunakanyar egyik legizgalmasabb városa Esztergom, melyhez számos történelmi esemény kötődik. Ám a múlt emlékei mellett rengeteg más érdekességet is rejt a sok mindent megélt település. Íme, néhány különlegesség. Ha arra jársz, biztos más szemmel nézel majd szét ezután.

1.

Esztergom a Pilis hegység lábánál fekszik, a Duna partján. Ez a Dunakanyar és a Közép-Dunántúli régió legészakibb települése.

Sokszor emlegetik a Dunakanyar legfelső városaként.

2.

A városban a Duna 18 km hosszan kanyarog. Ám a nagy folyó mellett jó pár neves víz található itt, ezért is nevezik gyakran a folyók városának. Itt van a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A várossal szemben torkollik a Dunába a Garam és nem messze tőle az Ipoly. Több sziget is kialakult, például a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget, a Csitri-sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. Érdekesség, hogy a 0956 helyrajzi számú szigetet mára teljesen elmosta a Duna.

hirdetés

3.

A legismertebb szigete a Prímás-sziget, amely korábban két szigetből állt: a Vízivárosi- és az Ebszorító-szigetből. Volt egy harmadik szigetecske is, amely inkább amolyan zátony lehetett.

A két sziget igen közel volt egymáshoz, ám az „összenövésüket” egy érdekes baleset okozta. A 19. században egy cementet szállító hajó itt süllyedt el, és a cement megkötött.

A kis csatornát végül feltöltötték, így a korábbi keskeny folyóág megszűnt. A szigetnek ezt a részét hívják Kutyaszorítónak.

4.

A Duna fölé magasodó Várhegy legmagasabb pontja 157 méter. A város mellett több magasabb csúcs is található, többek között a Kusztus (237 m), a Sípoló-hegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m), ez utóbbi a város legmagasabb pontja. Ma már nem látható az egykori Szent György-hegy, mert azt a Bazilika építésekor elhordták.

5.

Számtalan forrás is itt tör a felszínre. A hévízzel kevert karsztvíz 29 C fok körüli és a városi strand, termálfürdő is innen kapja a vizet.

6.

Esztergomban több neves és látványos tér található.

A leghíresebb és legizgalmasabb közülük a várhegyen található Szent István tér, mely a város legnagyobb tere. A tér megálmodója Rudnay Sándor érsek volt, aki a Székesegyház köré egységes arculatú, épületekkel körbe ölelt, tágas térséget álmodott.

A tervekből nem minden valósult meg, de így is impozáns a látvány. Érdemes még felkeresni a belvárosi Széchenyi teret – mely régen piactér volt, most itt található a Városháza és több szép épület - és a vízivárosi Mindszenty teret is.

7.

Az esztergomi érsek székvárosaként a település a római katolikus egyház magyarországi központja is.

8.

A Főszékesegyház Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna is.

A bazilika őrzi az ország leggazdagabb egyházi kincstárát, ami világ szinten is kiemelkedő gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A közelben van a Keresztény Múzeum, amely az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma.

9.

A Zwack Unicum titkos receptje az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben.

10.

Különlegesség, hogy a 34 magyar szent közel harmada élt Esztergomban.

11.

Esztergomban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt.

12.

A város többek között a magyar repülés egyik bölcsője is, hiszen 1936-tól a városban működő repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

13.

Egy ma már újra működőképes régi szerkezetet is láthatsz. A Vízivárosban a 15. században egy forrásra épült vízemelő gépet tártak fel, ennek segítségével került a víz a várba. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.

+1

Esztergomban született Szent István (969–1038), az első magyar király, valamint Boldog Özséb (1200–1270) is, aki a pálos rend megalapítója volt. Itt hunyt el Vitéz János (1408–1472) esztergomi érsek és Balassa Bálint (1554–1594) költő is, egy ágyúlövés végzett vele.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Elvarázsolt erdő a Duna partján, ahol számos meglepetéssel találkozhatsz

Remek program kerekezőknek, sétálóknak, a vízpartra vágyóknak a „Lupa”, ahol a strand és a sziget között egy meglepetésekkel teli út vezet az ártéri erdőben.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. április 23.


Link másolása

hirdetés

A természetet kedvelők, a bringások, a kirándulók, a vízi sport szerelmesei vagy a vadregényes tájaknak hódolók számára bizonyára ismerős a „Lupa”. Ma már nemcsak a Dunában, a Megyeri-hídról is jól látható pici sziget jut róla az eszünkbe, hanem a pár éve átadott, a bányató partján kialakított beach, és a régóta várt EuroVelo 6 kerékpárút is.

Ha szeretnél kiszakadni a város rohanásából, szívesen hallgatnád a madarakat csivitelését, a folyó locsogását, és nem veted meg a meglepetéseket sem, akkor fedezd fel ezt a partszakaszt is. Akár két keréken, akár gyalogosan.

A Budakalász határában húzódó minőségi bringaút igazán remek szórakozást biztosít. Mi gyalogosan vágtunk neki egy szakasznak, és bizony lassan haladtunk, mert annyi mindent kellett útközben megszemlélni.

A hatalmas, ősöreg fák elképesztő formákat alkotnak. Van, ami olyan, mint egy kicsavart rongy, van, amit egy korábbi vihar tört ketté, és lekonyuló része egy kaput formáz. Sokakat más növények vettek birtokba, mintha egy őserdő liánjai kúsznának a csúcs felé. De a moha is ezernyi zöld színben lepi be a felületüket. Közben kis virágok bújnak elő az avarból és meglepetések is várnak az erdőségben.

Bizony, egyszer csak - szó szerint - faarcú társaság néz velünk farkasszemet. Az út mentén több helyen is megállásra és álmélkodásra késztet Kánya Tamás elképesztő fantáziája és ügyessége. A Római-partról ismert művész itt

az út mentén egész galériát hozott létre, csupa természet adta anyagból. A mohaszakállú erdei szellem, a fatörzsre felkúszó csigaház kompozíció, a kövekből kirakott trón és megannyi meglepetés várja a figyelmesen szemlélődőket.

Minket elvarázsolt mindez (és igencsak szomorúan tapasztaltuk, hogy ezeket a kis csodákat sem kímélik, jó párat már megrongáltak).

hirdetés

A séta közben persze kihagyhatatlan a vízpart becserkészése. A kavicsos, agyagos part igazi retró-hangulatú. A leomló lombok alatt fából eszkábált kis kunyhók, a víz által kimosott gyökerek között kialakult bújócskahelyek remek szórakozást jelentenek a gyerekeknek is.

Ha pedig vízre szállnál, arra is van lehetőség. A part mentén van csónakkölcsönző, kishajó is, amivel rövid sétahajózást is lehet tenni.

Jó időben pedig megér egy rövid kalandozást a Lupa-sziget is. Az autómentes szigetre komppal, hajóval lehet átmenni, de annak menetrendjéről előzetesen érdemes tájékozódni.

Természetesen itt sem maradhat senki étlen-szomjan. Már készülődnek a vízparton lévő büfénél is, ahol a parton a gyerekeket pár játszóeszköz is várja. Néhány lépésre pedig egy kerékpáros pihenőhelyet is találtunk, ahol faasztal, padok, szélfogó és gyerekjátékok is vannak.

Az ártér nyugalma jótékonyan hat mindenkire. Ott jártunkkor – hétköznap - idegenek köszöntek és mosolyogtak egymásra, a gyereket sétáltatókat békésen kerülték a kerékpárosok, és a gyalogosok is figyeltek a kerekezőkre és viszont. A parton kicsik „saraztak”, mellettük pedig egy idős pár ült ki napozni a magukkal hozott székekre. Kell ennél több?

Ha pár órát szeretnél lazítani, akkor ez egy kiváló hely lehet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Olyan tiszta volt az idő, hogy a Prédikálószékről is látni lehetett a Magas-Tátra csúcsait

Videó és fotó is megörökítette a ritkán látható csodás látványt.

Link másolása

hirdetés

A száraz levegőnek köszönhetően jelentősen megnőtt a látástávolság az északi országrészben.

A hideg, száraz levegőnek köszönhetően láthatóvá váltak a Magas- és az Alacsony-Tátra pompás, hófödte hegycsúcsai.

Kékestetőn a reggeli órákban különösen alacsony, mindössze 8%-os volt a relatív nedvesség, de más hegycsúcsainkon is 30-40% körül alakult a légnedvesség. Ez a kiszáradás pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nagyon messzire el lehessen látni az északi tájakon.

A havas csúcsok három észak-magyarországi webkameránkon is kivehetőek voltak, melyek légvonalban 117-175 kilométerre helyezkednek el a Magas-Tátrától.

VIDEÓ: A Magas- és Alacsony-Tátra csúcsai

Phonedorlat fotója

hirdetés

Forrás: Időkép

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR

Fokozottan védett barlangok, különleges növények - 10 dolog, amit érdemes tudni a Pilis hegységről

Itt található a mára már elhagyott légvédelmirakéta-bázis is, ahonnan Budapest légtérvédelmét látták el.

Link másolása

hirdetés

Az egyik legkedveltebb turistacélpont a Budapesthez közeli Dunakanyar és a Pilis hegység. A korábban királyok lakhelyéül is szolgáló vidék ma már felkapott üdülőövezet és népszerű kirándulóhely.

A szép természeti környezet, a jó levegő, a sokféle kikapcsolódási lehetőség mellett azonban érdemes egy kicsit a hely érdekességeivel is megismerkedni. Íme 10 dolog, amit jó ha tudsz a Pilisről:

1.

A Pilis vagy Pilis hegység a Duna jobb partján elterülő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb része. A hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el északi szomszédjától, a Visegrádi-hegységtől.

2.

A vidék remek adottságai miatt már a középkorban is a királyok kedvelt vadászterülete volt. A hegyekben meghúzódva pedig pálos remeték éltek.

hirdetés

3.

A Pilis-kutatók szerint valaha egy szakrális központ lehetett itt. Egyes leletek arra utalnak, hogy királyi központ volt a vidéken. A Pilis-kutatás mintegy száz éves múltra tekinthet vissza, de a történettudomány az állításaikat nem fogadja el. Többek között Herczeg Ferenc író is foglalkozott a témával, de több amatőr kutató is vizsgálta a múltját, például Szörényi Levente zenész is, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.

4.

A Pilis legmagasabb csúcsa a Pilis-tető, a maga 756 méterével, ami egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. 600 méter felett még a Nagy-Bodzás-hegy (717 méter) a Nagy-Szoplák (710 méter), a Kis-Szoplák (686 méter), a Vaskapu-hegy (651 és 645 méter). Ezek mind a Pilis sasbércén helyezkednek el. A 699 méter magas Dobogó-kő és a 654 méteres Öreg-vágás-hegy dicsekedhet komolyabb magassággal.

5.

A hegyen számos barlang is található, közülük 15 fokozottan védett. Ilyen az Ajándék-barlang, az Amfiteátrum-barlang, az Ariadne-barlangrendszer, az Indikációs-barlang, a Kis-kevélyi-barlang, a Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, a Papp Ferenc-barlang, a Pilis-barlang, a Pilisszántói-kőfülke, a Róka-hegyi-barlang, a Sátorkőpusztai-barlang, a Strázsa-hegyi-barlang, a Szent Özséb-barlang, a Szopláki-ördöglyuk és az Ürömi-víznyelőbarlang. A leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer.

6.

A hegységet a Dera-patak, majd a Szentléleki-patak völgye választja el a visegrádi tömbtől. A Pilis egyébként viszonylag vízszegény. A terület vízrajzához tartozik még a pilisvörösvári tórendszer.

7.

A Pilis területén fészkel számos különleges madár, például a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu, a fekete gólya, az erdei pacsirta, a hegyi billegető és a bajszos sármány a gyöngybagoly, a vörös vércse, a kabasólyom, a búbos banka és a parlagi pityer is. A barna kánya költőfajként az utóbbi években telepedett vissza.

8.

A Pilisben számos jellegzetes fafajta él, többek között a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a mezei juhar, a kislevelű és a nagylevelű hárs, a feketefenyő, a cserjék közül megtalálható itt a magyar vadkörte, a kecskerágó vagy az egybibés galagonya.

9.

A Pilis hegytetőn évtizedekkel ezelőtt az akkori Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa működött. A rendszerváltás után azonban felszámolták a helyet, de az elhagyott bunkerek még ma is megtalálhatók. 1996-ig üzemelt és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A laktanya Pilisszentkereszt felett volt.

10.

A Pilis hegység nevének eredete máig vitatott. Egyik feltevés szerint a legmagasabb csúcs, a Pilis neve ment át az egész hegységre. A „pilis” szó egyébként kopasz hegytetőt is jelent, de a régi magyar szavak között is megtalálható, a tonzúrát nevezték így.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: