HÍREK
A Rovatból

Davos 2020: Sötét jövő várhat az emberiségre - Kiadták az idei globális kockázatelemzési jelentést

Öt világszintű környezetvédelmi problémát is felsoroltak, és ezek hatásait elemezték. Úgy vélik, a kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés.


Január 21-24. között rendezik meg az 50. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója:

Érintettek (szakértők és döntéshozók) az összetartozó és fenntartható világért.

Első alkalommal szerepel öt környezetvédelmi probléma a davosi Világgazdasági Fórumra (WEF) kiadott éves globális kockázatelemzési jelentés élén.

A szerdán közzétett dokumentum

az első öt helyen említi a szélsőséges időjárási jelenségeket, a viharokat és áradásokat, második helyen a klímaváltozás elleni harc, illetve a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás kudarcát. Harmadik helyen a természeti katasztrófák - vulkánkitörések és földrengések - szerepelnek. A negyedik és ötödik helyen a biodiverzitás csökkenése és az ökológiai rendszerek összeomlása, valamint az emberi tevékenység okozta környezetvédelmi károk, mint az olaj és a radioaktív szennyezés veszélyei.

A több mint 750 szakértő és döntéshozó által összeállított jelentés a legvalószínűbb kockázati tényezők között említi még a kereskedelmi háborúkat és a nacionalista politizálás terjedését világszerte, ami nehezebbé teszi a megoldásokra törekvő együttműködést az országok között.

A WEF jelentésében a politika, a gazdaság és a társadalom haladéktalan együttműködését szorgalmazza. Az elzárkózás és a geopolitikai

kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés, hogy a mindenkit érintő veszélyekkel szemben határozottan felléphessünk

- hangsúlyozták a jelentés írói.

A WEF globális kockázatként olyan veszélyeket határoz meg, amelyek súlyos károkat okozhatnak több országnak vagy iparágnak a következő tíz évben. A jelentésben többek között kitérnek arra is, hogy a világban a jövőben a hét legnagyobb gazdasági erejű ország közül hat a most még fejlődő gazdaságúakból fog kikerülni. A világ jelenleg vezető országai közül a 20 legnagyobb el van adósodva, miközben nő a társadalmi elégedetlenség. Tapasztalható a nemzeti politikák szélsőségesedése is.

A klímaváltozással kapcsolatban pedig leszögezi, hogy egy évtizedünk maradt, és nem engedhetjük, hogy ezt a csatát elveszítsük. Az egyik legfenyegetőbb probléma az éghajlatváltozás, amit az is igazol, hogy 2019-ben számos időjárási rekord dőlt meg. Úgy vélik, hogy a jelenlegi kormányok politikája azt eredményezheti, hogy majd egy jővőbeni kormány fog hirtelen komoly szigorral fellépni.

Az erőforrások csökkenése is problémát okozhat, országok közötti erőszakos konfliktusokhoz vezethet. A komoly gondot jelentő természeti katasztrófák eltérően hatnak az emberekre, a legnagyobb eséllyel a nőket és gyerekeket sújtják. A kiadvány új zöld társadalmi szerződést is sürget.

A felsorolt problémák az egészségre és a várható élettartamra is hatással vannak, miközben egyes betegségek egyre több embert érintenek - írja az Index.

Az idei davosi találkozót a szeptember óta tomboló ausztráliai bozóttüzek idején tartják. Míg a canberrai kormány eddig elkerülte az ország történek egyik legsúlyosabb tűzvészét összefüggésbe hozni a klímaváltozással, addig az ausztrál közvéleményben egyre nagyobb aggályok vannak a globális felmelegedés miatt. "A szélsőséges időjárási jelenségek látható hatása, a bozóttüzek, áradások, növelték a tudatosságot" - mondta Emily Farnworth, a WEF éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseinek vezetője. "Most teljes valójában láthatjuk, hogy mindez mit jelent" - fűzte hozzá.

Larry Fink, az amerikai BlackRock alapkezelő vezérigazgatója - szakértők szerint jelentős elmozdulásként - figyelmeztette a vállalatok vezetéseit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Ugyanakkor a világ vezető gazdasági hatalmai is elmaradnak a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vállalt ígéreteik teljesítésében. A klímaaktivisták pedig gyanakvással tekintenek a szerintük üres ígéretekre, miközben kifogásolják a fosszilis üzemanyagok hatalmas állami támogatási rendszerét.

A január 21. és 24. közötti

fórum a fenntartható fejlődést választotta fő témájának. Az idén a politikai, gazdasági és társadalmi élet mintegy 3000 személyiségét várják Davosba.

Donald Trump amerikai elnök mellett Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Károly herceg brit trónörökös is várhatóan részt vesz a Világgazdasági Fórumon, bár a világ vezetői közül már többen jelezték, hogy nem mennek el. Boris Johnson brit miniszterelnök például azt mondta minisztereinek, hogy kerüljék el a sokak szerint elitista rendezvényt.

A WEF szervezői, hogy elejét vegyék olyan bírálatoknak, miszerint a magánrepülőgépekkel érkező vendégek a probléma részét képezik, az idei davosi találkozót a teljes karbonsemlegesség jegyében tervezik megtartani a többi között több elektromos autó szolgálatba állításával, helyi ételkínálattal, illetve nem állati proteinből készült élelmiszerrel.

Klaus Schwab német közgazdász, a davosi tanácskozást szervező, azonos nevű svájci nonprofit alapítvány elnöke, a Világgazdasági Fórum alapítója pedig bejelentette,

állami és magán támogatások felhasználásával tervez elindítani egy projektet, amelynek keretében az évtized végéig ezermilliárd fát ültetnének.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A MÁV szerint a kisiklott vonathoz küldött daru nem siklott ki, csak leugrott a sínről
A vasúttársaság közölte: a mentést végző jármű saját erejéből távozott a helyszínről. Állításuk szerint a mentési művelet sikeresen zárult.


A MÁV péntek éjszaka egy 150 tonna teherbírású vasúti darut küldött Magyarkútra, hogy segítsen visszaemelni a sínekről lekerült motorkocsit. Lapunk is beszámolt róla korábban, hogy a segélyszerelvény, amely a helyszínre tartott, szintén kisiklott. A Totalcar egyik olvasója fotókkal is igazolta, hogy a daru kerekei valóban elhagyták a síneket. A lap szerint emiatt elhúzódhat a műszaki mentés, mivel egy újabb járműre is szükség lehet, amely visszaemeli a segélyszerelvényt a sínpályára.

A MÁV közleményben reagált az értesülésekre. A vasúttársaság szerint nem történt újabb kisiklás:

„a daru siklásáról szó sincs: a jármű rendben megérkezett a helyszínre, majd a munka végeztével ugyanígy »saját lábán« távozott.”

Azt is hozzátették, hogy

„a daru első tengelyének kerekei a sérült Bz emelése közben rövid időre leugrottak a sínről, de ez nem okozott semmilyen fennakadást vagy veszélyhelyzetet, hiszen a jármű képes visszaemelni magát a pályára, ebben az esetben is ez történt.”

A MÁV hangsúlyozta: „a daruval végzett mentés teljesen rendben zajlott.”

A baleset péntek délelőtt történt Verőce közelében, Magyarkútnál. Egy több mint 40 éves motorvonat közlekedett a megengedett 50 helyett 38 km/órás sebességgel, amikor az első két kocsijának kerekei teljesen lekerültek a sínekről. A balesetben két vasúti dolgozó – egy jegyvizsgáló és egy pénztáros – könnyebben megsérült.

A történtek után Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója bocsánatot kért, és belső vizsgálatot rendelt el.

A mentést több ütemben végzik. Először a három, kisiklásban nem érintett járművet távolították el, így szabaddá vált a vasúti átjáró, és könnyebbé vált a hozzáférés a helyszínhez. Ezt követően vasúton érkező segélyszerelvénnyel és hidraulikus emelőkkel próbálják visszaemelni a mellékkocsit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor saját kezűleg kezdte meg a poloskák kisöprését
A miniszterelnök szombaton egy rövid videóval jelentkezett: a szállása erkélyét ellepték a rovarok, ő pedig lesöpörte őket. Egy, a felvételen nem látható nő azt kiabálja, hogy „miniszterelnök úr, még sok van”.


Ezen a hétvégén tartja első edzőtáborát a Harcosok Klubja, amin a jelek szerint Orbán Viktor is részt vesz, írja a 24.hu. Erre utalt az is, hogy videót tett közzé a közösségi oldalán, a leírásban jelezve: ő is az edzőtáborba készül. „Csakis poloskamentesen” – írta.

A felvételen az látszik, hogy ahol megszáll, az erkély tele van poloskával, ezeket lesöpri a helyükről. Odaszól egy, a videóban nem látható nőnek, hogy nála is ennyi poloska van-e, mert nála beette őket a fene, és ez borzalmas.

Vágás után egy másik női hang azt kiabálja:

„miniszterelnök úr, még sok van, az a baj”. Orbán erre azt mondja, hogy nem baj, szorgalmasnak kell lenni, „mindenki sorra kerül.”

Orbán ezzel visszatért a poloskák emlegetéséhez, amit először a március 15-i beszédében hozott fel. Akkor erős felháborodás követte, ezért pár nappal később pontosította: poloska alatt csak Magyar Pétert érti, nem minden olyan embert, aki nem ért egyet a politikájával.

A miniszterelnöki söprögetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Románia riadóztatta a F-16-osokat - egy orosz drón sérthette meg az ország légterét
A jelzés 18:05-kor érkezett, 18:23-kor már követték a levegőben Chilia Vechétől nem messze, ezután a célpont eltűnt a radarokról.


Szombaton délután egy orosz drón sérthette meg Románia légterét. A romániai Duna-delta térségében átlépő drón lezuhanhatott, a lakosság nem volt veszélyben. A Hotnews.ro szerint a drónt egy ukrán dunai infrastruktúra elleni támadás részeként küldhették.

A riasztás után helyi idő szerint 18:05-kor két F–16-os vadászgép szállt fel. 18:23-kor a gépek észlelték a repülő tárgyat.

A honvédelmi minisztérium közlése szerint Chilia Vechétől körülbelül 20 kilométerre délnyugatra követték a drónt, majd az eltűnt a radarokról.

A hatóságok figyelmeztető üzenetet küldtek a lakosságnak. A minisztérium szerint a drón nem repült lakott terület felett, és nem jelentett közvetlen veszélyt.

A radarrendszerek továbbra is figyelik a helyzetet. Ionuț Moșteanu védelmi miniszter közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, és a lakosság továbbra sincs veszélyben.

A minisztérium szakértői készülnek a drón lehetséges maradványainak felkutatására.

Ezzel egy időben Lengyelországban is felszálltak a szövetséges vadászgépek, és lezárták a lublini repülőteret az ukrajnai dróncsapások veszélye miatt.

Ebben az esetben nem merült fel, hogy ismét megsértették volna a lengyel légteret az orosz drónok, mint szerdára virradóra.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megkérdezték Donald Trumpot, hogy van Charlie Kirk meggyilkolása után, döbbenetes választ adott
Az elnököt egy interjúban kérdezték meg, hogyan viseli barátja elvesztését. Ő hirtelen a Fehér Ház báltermének építéséről kezdett beszélni.


Nemrégiben arról kérdezték Donald Trump amerikai elnököt, hogyan érinti barátja és támogatója, Charlie Kirk halála. Az elnök a kérdésre, hogy „Hogy van most?” az interjúban elmondta:

„Azt hiszem, elég jól.”

Trump ezután azonnal egy másik témába kezdett bele, ahol arról beszélt, hogy elkezdték építeni az új báltermet a Fehér Házban.

„És egyébként, ott oldalt látod a teherautókat – most kezdték el építeni az új báltermet a Fehér Háznál. Ezt már úgy 150 éve próbálják megvalósítani. És gyönyörű lesz. Egészen lenyűgöző épületet fognak felhúzni”

– mondta az elnök, viszonylag kevés érzelmet pazarolva a 31 éves korában meggyilkolt keresztény-konzervatív aktivista egész országot felkavaró halálára.


Link másolása
KÖVESS MINKET: