UTAZZ
A Rovatból

Csodavilág vár ránk 2000 méter magasan, ahol már mobilt se lehet használni

A csoda nem más, mint a Bukura-tó, ami a romániai Retyezát-hegységben található, ahol az ember teljesen egyedül lehet a természettel.


Szatmári Zsolték szinte mindig tömegközlekedési eszközöket igénybe véve utaznak túráik helyszínére, ezzel is védik a környezetet és tartják magukat a klasszikus országjáró hagyományokhoz. Túráikról részletes beszámolókat olvashattok, fotókkal illusztrálva. Így talán többen kedvet kaptok a természetjáráshoz... Most a Retyezát-hegységben kalandozhattok a Nomád a hegyek vándora bloggerével.

Van abban eleve valami nosztalgikus, ha az ember közel egy év elmúltával lépésre pontosan ugyanonnan kezdhet - folytathat egy túrát, vagy egy megkezdett utat. Így voltunk mi is most ezzel a Retyezáti úttal. Tavaly szeptemberben (Retyezáti próbakör) a kedvezőtlennek mondható időjárás miatt a Pelaga-réten (Poiana Pelegii) félbeszakadt túránkat fejeztük be, melynek akkor is, és most is a Retyezát-hegység /Zerge-havasok/ kicsivel 2000 méter feletti átlagmagasságban fekvő Bukura-tó régiója volt.

Az időjárás most jobbnak ígérkezett mint tavaly, bár esőket és és viharokat is jósoltak, ami leginkább a túra egyetlen sarkalatos pontja szempontjából volt érdekes. Van ugyanis az út 300 km-es /Kétegyháza - Pelága-rét előtti parkoló/ autós részének éppen a végén egy bő 18 kilométeres erdei útszakasz, 600 méter emelkedéssel, melyet rendszeresen évről évre tönkretesznek a viharok, áradások. És amúgy sem mondható éppen jónak az út állapota, bár egy normál, nem túlságosan terhelt személyautóval -max. 15-20 km-es sebességgel- "kis" rutinnal és nagy szerencsével -vagy fordítva- komolyabb gond nélkül járható.

Mivel ez elsősorban mégiscsak egy személyes blog, és csak másodsorban tájékoztató jellegű "szakmai" írás, így most egy kis személyes hangvételű bejegyzés jön.

Sajnos a túra előtt két héttel elért egy kis "baleset", külsővénás trombózis formájában, a bal lábamra specializálódva. Lényegében 10 nap kényszerpihenő, jegelés, injekciózás, néhány maréknyi gyógyszer és két tubus kenőcs felhasználása után kezdtem járóképes lenni. És mindez néhány nappal a tervezett indulás előtt. Bár vérrög képződése kizárható volt, de ettől még orvosilag egyáltalán nem javallott így elindulni, ezért saját felelősségre gyógyultnak mondtam magam, és távoztam a táppénzből.

Amit tehettem, mivel az utat semmiképp sem akartam elhalasztani vagy lemondani, hogy leegyszerűsítettem az eredeti tervet. Úgy volt, hogy fent táborozunk a Bukura-tónál, de ez így kilőve. 20 kg-os zsákokkal oda felcuccolni.... és ha ott bármi bajom lesz, onnan mire lehoznak.... Így arra jutottam, hogy a legbiztonságosabb megoldásnak marad a Pelága-réti sátorozóhely és onnan fel a Bukurához másnap, minimális cuccal, kényelmesen. Azt még megemlíteném, hogy már Gura Apei víztározó előtt már elvesztettük a mobilkapcsolatot az összes szolgáltatóval, és utunk során később sem volt sehol a hegyek között térerő. Tehát ha bajod van, egyedül vagy!

bukura2

Gura Apei víztározó

bukura3

A Nagy-Lepusnyik völgye

bukura4

A Sztenuletyei védkunyhó

bukura5 Az út rizikós része. A fentről lezúduló víz hatalmas köveket hordhat az útra.
bukura6

Megérkeztünk a parkolóhoz. Fenséges a kilátás máris. Alattunk jobbra a Bukura és a Pelága-patak összefolyása.

Pihenőkkel együtt kényelmesen bő 4 óra alatt ideértünk. Eddig semmi gond az utakkal. A gát végén kis bódé, jelképes sorompóval. Itt fejenként 10 lej a belépő a nemzeti parkba, mely 7 napig érvényes. Az autóért most külön nem kellett fizetni. A víztározó és a Pelága-rét között nagyjából félúton a Nagy-Lepusnyik völgyében található ez a romantikus környezetben fekvő védkunyhó, a Sztenuletye-havas északi lábánál.

Pihenőkkel, nézelődéssel, nekünk több mint 2 órás volt az út a víztározótól a parkolóig. Onnan még vár a táborhely felé egy kis ereszkedés egészen a patakig, persze csak azért, hogy utána vissza kelljen mászni egy rövid, de erős kaptatón. Kipakoltuk a cuccot, felállítottuk a sátrakat, készülődtünk a vacsorához stb. ilyenkor szokásos munkafolyamatok.

Apropó sátrak. Tapasztalatok a sátorral kapcsolatban:

Most teszteltem új sátramat, amely egy szép piros, extreme minősítésű, Husky Flame 2. Néhány perc alatt egyszerűen felállítható, de én most eltököltem vele vagy 2 órát, próbálgattam az összes variációt, elhelyezés, húzás, stb. szempontjából.

A külső héj erős, strapabíró, masszív darab, súlya is van rendesen. 6 órás intenzív eső meg sem kottyant neki, erős széllökésekkel tarkítva. Maga a sátor úgy egészében is jól bírta a második este érkező komolyabb széllökéseket. A 3 db ötletes szellőzőnyílás ellenére elég rendesen, bár nem túl zavaróan párásodott a belsőtér.

A belső, felerészben szúnyoghálós rész alja viszont nem tűnik elég erősnek, igen vékony anyagú, alátét erősen ajánlott, hogy megelőzzük az átszúrást, szakadást. A sarkoknál, ahol ráfogatjuk a tartócövekekhez, semmi erősítés sincs, hiába dupla az anyag. Túlzott terhelés esetén, vagy a sátoraljzat elcsúszása miatt könnyen kiszakadhat. Viszonylag kevés a hely belül, és a sátor bejárata előtti csomagtároló sem túl tágas.

Mindent egybevetve nem rossz sátor, bár a hazai ára rendkívül nagy szórást mutat, hiszen 42000 és 72000 forint között ingadozik folyamatosan. Ár/érték arányban én kizárólag a 40000-hez közelítő variációkat gondolom reálisnak, ezért a sátorért 70000 forintot nem szabad kiadni.

bukura7

Gáborék lakósátra a zöld, és a "raktársátor". Háttérben a sörpad.... ernyővel....

Egyébként jól telt az éjszakánk, csendben és nyugalomban. A sátrakban +8 fokot mértünk hajnalban, ami teljesen normális volt ebben az évszakban és magasságban. A mi csapatunkon kívül csak egyetlen másik sátor volt a réten, ilyenkor már nem jellemző a nyáron tapasztalható nyüzsgés.

Viszont a hegyimentők még itt vannak a rét felső végében található házban. Vízvételezési lehetőséget is a ház mögött találhatunk. Mivel remek idő ígérkezett, egy gyors reggeli után máris indultunk, irány a Bukura-tó!

bukura8

Reggeli gyülekező a Pelága-réten

bukura9

Reggeli nyugalom

bukura10

Retyezát... Zerge-havasok (ez a neve jobban tetszik)... igazi élménytúra lesz, ezt már most látjuk

bukura11

Gábor baktat felfelé

Csendes és hatalmas fenyveserdőben kaptatunk némán felfelé. Kár is szólni, nézni kell és feltöltődni a csenddel és jó levegővel. 3.5 km és 400 méter szintemelkedés vár ránk, ami barátságosnak mondható. A terep néhol sziklás, gyökeres, néhány kisebb patakátkeléssel, nem túl vészes. Végig a réttől a tóig a jól követhető együtt futó kék sáv - piros kereszt jelzést követjük. Én sem szövegelek sokat majd, beszéljenek inkább a képek, feltéve, ha jól sikerültek.

Lassan elhagyjuk az erdőhatárt, ez már törpe növények és a sziklák világa. Itt már érezni azt, hogy a levegő is más. Tisztább, hűvösebb, egyszerűen másabb. És persze egyre élénkebb a szél is. Egyébként útközben összesen két túrázóval találkoztunk eddig, pedig pompás az idő, túrára csábító!

bukura12

Kettőnk cucca egy zsákban, nem is én viszem, így próbáljuk kímélni a lábam

bukura13

Már nincs messze a cél!

bukura14

Csak tovább, még egy kicsit, oda fel a felhők közé!

bukura15

Lassan egy csodavilágba érkezünk. Alattunk 1900 méteren a Lia-tó zöld vize csillog

bukura16

Retyezáti piramisok...

bukura17

A csipet csapat 2000 méteren. Persze én most sem vagyok a képen...

bukura18

És igen, felértünk, itt a Bukura-tó. 2040 méteres magasságban járunk, körülöttünk 300-500 méterrel magasabb csúcsok, hágók, nyergek...

A tóról, melyet természetesen gleccserek hagytak ránk örökül, röviden néhány adat:

2040 méteres magasságban fekszik, a vízfelületének nagysága 8.91 ha. legmélyebb pontja pedig 17.5 méteren van.

Szezonban itt találhatjuk a hegyimentőket is, nekik egy védkunyhó szolgáltat menedéket, melyet szezonon kívül is nyitva hagynak, így az arra járóknak szolgálhat egyszerű, de biztos menedékként, amire szükség is lehet a hirtelen rosszra forduló idő miatt, hiszen ne felejtsük el, itt már magashegységi környezetben járunk. A kunyhó és a tó közötti sziklás-füves részen forrás is található.

Ahogy felértünk, láttuk, hogy sehol-senki... Erre számítottunk. Ránézésre 3-4 főnyi személyzet a hegyimentőknél, és ennyi. Csak a süvítő szél hangja töri meg a csendet. Ja, ha már a szél... a Bukura-tó katlanja híres a nagy viharairól, amikor is nem ritkák a 100 km/h feletti széllökések, erre készüljenek az itt sátrazni vágyók! Azon is elgondolkoztunk, milyen lehet az, amikor augusztusban egy jó hétvégén itt van vagy 40-50 sátor, és legalább 100-200 ember. Az kicsit sok ide. Pedig előfordul.

bukura19

Jobbról a tó felett a védkunyhó. Balról a 2509 méteres Pelága-csúcs

bukura20

Bukura-tó

bukura21

Pihenő a szél ellen épített kőfalak mögött

Közben Emese és Gábor elhatározta, hogy ha már itt vagyunk, nem elégednek meg a nyugdíjas programmal, és bizony ők felmennek a 2509 méteres Pelaga-csúcsra! Hát hajrá! Én annak is örültem, hogy itt lehetek, nem is vágytam most sehova tovább... menjenek, mi meg pihenünk. Így lényegében szinte cuccok nélkül tudtak felmenni, hiszen csak a legszükségesebbet vitték magukkal, a többit itt hagyták megőrzésre nálunk. 3-4 óra az út oda-vissza. Belefér. És sikerült is nekik! Büszkék vagyunk rájuk!

Ahogy visszaértek társaink, mi ketten elindultunk lefelé megnézni az Anna /Ana/ és Lia tavakat, ahová már Mesi és Gábor nem követett minket, hiszen pont elég volt nekik felmászni a csúcsra. Találkozunk a sátraknál.

bukura22

A két csúcstámadó

bukura23

A Bukura-katlan teljes pompájában

bukura24

Alattunk a csodás smaragdzöld Anna-tó /Ana/ 1976 méteres magasságban található, mélysége 11 méter, vízfelület 3.62 ha

bukura25

Szemben a Bukura-katlan északi részének vad sziklás terepe és balról a Bukura-csúcs

bukura26

Alattunk éppen látszik a Lia-tó és a távolban a Kis-Retyezát sziklái is feltűnnek

bukura27

A Lia-tó 1910 méteres magasságban, 4.2 méteres mélységgel, 1.38 ha vízfelülettel

bukura28

Pelága-rét. Hazainduláshoz készülődve az egész éjszakás eső után

Összességében ismét egy nagyon szép napot zártunk, kellemesen elfáradva értünk le a táborunkhoz a Pelága-rétre. Ekkor már esni kezdett az eső, felélénkült a szél, ami lényegében másnap reggelig -hazaindulásunkig- kitartott, de ez minket nem zavart már. Késő délután többekkel találkoztunk, aki nagyobb zsákokkal mentek fel a Bukura-tó irányába, ők biztosan eláztak rendesen, mire felértek. Megvacsoráztunk és gyorsan be is bújtunk a sátrainkba. Sötétedés után jöttek hárman, és nem messze tőlünk egy sátorban töltötték az éjszakát.

Az éjszaka most is csendesen telt, bár a tegnap délután hozzánk szegődött két kutya végig a sátrak mellett töltötte az éjszakát a szakadó esőben. Közülük az egyik virgonckodott néha kissé, de elviselhető volt. Reggel összecuccoltuk a nem kevés felszerelést, és időben elindultunk ahhoz, hogy már 15.30 körül itthon legyünk.

VIDEÓ: a látvány gyönyörű, a szél kicsit félelmetes

Összegezzük hát a tapasztalatokat:

A Pelága-rét remek táborhely, különösen szezonon kívüli időszakban. Innen viszonylag könnyen megközelíthető a Bukura-tó és környéke akár nagy zsákokkal is.

A Bukura-tóhoz is fel fogunk menni sátorozni, nagyon érdemes, bár ott már mostohábbak a körülmények, de az a hangulat, ami ott 2000 méter feletti vad, kietlen, de mégis gyönyörű táj ad, feltétlen megéri a fáradtságot!

Számunkra a túra egyetlen sarkalatos pontja a rossz minőségű erdei út volt, ahogy azt sejtettük is előre. Jövőre természetesen újra jövünk!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A legtöbben a Feszty-körkép miatt érkeznek, pedig sokkal több kincset rejt a hely – bejártuk az Ópusztaszeri Emlékparkot
Több mint 50 hektárnyi történelmi és természeti élmény, élő skanzen, jurták, különleges kiállítások és virágzó gyógynövénykert várja a látogatókat Ópusztaszeren. Megnéztük, mi minden fér bele egy napba Magyarország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyén!


Ha valaki meghallja azt a nevet, hogy Ópusztaszer, a legtöbben azonnal a Feszty-körképre gondolnak. Nem véletlenül: a monumentális panorámafestmény Magyarország egyik legismertebb történelmi látványossága, amelyet évente több mint 170 ezren keresnek fel.

A helyszínen járva azonban gyorsan kiderül, hogy a Feszty-körkép csupán az egyik eleme annak a hatalmas történelmi és természeti világnak, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban várja a látogatókat. Május végén mi is bejártuk a több mint 50 hektáros komplexumot, és már a bejáratnál kézbe kapott térkép is sejtette, hogy itt nem egy hagyományos múzeumlátogatás vár ránk.

Megmutatjuk, mi mindent érdemes felfedezni!

Ahol a magyar történelem egyik fontos fejezete kezdődött

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark jóval több egyetlen híres látványosságnál.

A több mint 50 hektáros területen múzeumok, történelmi emlékhelyek, egy élő skanzen, nomád park, gyógynövénykert és természetközeli sétányok váltják egymást, így könnyedén el lehet tölteni itt akár egy teljes napot is.

Már csak azért is érdemes időt szánni rá, mert Magyarország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyéről beszélünk. A hagyomány szerint ezen a helyen tartotta Árpád fejedelem és vezéreinek gyűlése azt a nevezetes tanácskozást, amelyet sokan az első magyar országgyűlésként emlegetnek. Anonymus krónikája is említést tesz Szer településről, amely a honfoglalás utáni időszak egyik fontos helyszíne volt. A területen később jelentős monostor állt, így évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a magyar történelemben.

Ma ezen a történelmi jelentőségű helyszínen működik a park, amely nemcsak kiemelt nemzeti emlékhely, hanem Magyarország hetedik leglátogatottabb muzeális intézménye is. A Natura 2000-es természetvédelmi területen fekvő komplexum Szegedtől alig 30 percnyi autóútra, Budapesttől nagyjából másfél órára található.

A történelem azonban itt nem csupán a könyvek lapjain vagy az emlékművek talapzatán él tovább. Az Emlékpark egyik legnagyobb erőssége éppen az, hogy a látogatók lépésről lépésre fedezhetik fel a magyar múlt különböző korszakait, miközben a kiállítások, a történelmi helyszínek és a természeti környezet szinte észrevétlenül kapcsolódnak egymáshoz. Mi is így vágtunk neki a bejárásnak, amelynek első állomása rögtön a főbejáratnál várt ránk.

Kligl Sándor életnagyságú alakokat formázó szobrát az emlékparkban az egykori Árpád-kori templom romjai mellett magasodó dombra állították föl. A kompozíció központi alakja a lovon ülő Árpád, akit jobbról és balról koszorúban fognak közre vezérei.

Innen indul az időutazás

A főbejáraton belépve rögtön a modern Látogatóközpont fogadja az érkezőket. Sok helyen ez csupán egy átmeneti állomás lenne, itt azonban már önmagában is érdemes időt tölteni. Itt található a Szeri Kávézó, a Hungarikum Tárház, a 3D mozi és vannak időszaki kiállítások is, amik könnyen megalapozzák a napot, mielőtt egyáltalán elindulnánk a park belseje felé.

Mi itt kezdtük a látogatást, és rögtön belefutottunk az Emlékpark egyik legújabb tárlatába. A „Dél-Alföld Mohácsa” című kiállítás a török hódoltság korának kevésbé ismert történeteit mutatja be. Miközben a legtöbben Mohács nevét azonnal ismerik, a Dél-Alföld hasonlóan súlyos veszteségeiről már jóval kevesebbet hallani. A kiállítás éppen ezeket a feledésbe merült történeteket hozza közelebb, és segít megérteni, hogyan alakította át a térség életét a hódoltság időszaka. A kiállítás október 31-og látogatható.

Ahol a történelem körbevesz – a Rotunda és a Feszty-körkép

A Látogatóközpontból balra fordulva már feltűnik az Emlékpark legismertebb épülete, a Rotunda, amely felé a legtöbb látogató elsőként veszi az irányt. Itt található ugyanis a Feszty-körkép, Magyarország egyik legismertebb történelmi alkotása. Amikor az ember belép a panorámafestmény terébe, nehéz nem megállni néhány pillanatra. A 120 méter hosszú körkép mérete még azok számára is lenyűgöző, akik korábban már számtalan fotón látták. A festmény előtt elhelyezett tereptárgyak, valamint a fény- és hanghatások együtt olyan különleges vizuális élményt teremtenek, amely szinte a honfoglalás korába repíti a látogatót.

Tipp: A Körkép megtekintése időponthoz kötött, ezért érdemes előre tájékozódni, különösen csoportos látogatás esetén.

Ami viszont sokakat meglephet, hogy a Rotunda korántsem csak a körképről szól.

Az épületben összesen húsz kiállítás kapott helyet, így könnyen előfordulhat, hogy valaki a tervezettnél jóval több időt tölt itt. Ahogy emeletről emeletre haladunk, végigkísérhetjük a magyar történelem különböző korszakait. A honfoglaló magyarok életét bemutató tárlatoktól kezdve az államalapításon és a középkori várakon át egészen régészeti leletekig, néprajzi anyagokig és a Feszty-körkép elkészítésének történetéig számtalan érdekesség várja a látogatókat. Külön kiállítás foglalkozik többek között Szer monostorának történetével, az Árpád-kori államszervezéssel és várépítészettel, valamint a középkori Magyarország emlékeivel is.

Árpád nyomában

A Rotundából kilépve az ember szinte ösztönösen az Árpád-emlékmű felé veszi az irányt. A monumentális alkotás az Emlékpark egyik legismertebb jelképe, amely már messziről magára vonja a tekintetet. Az emlékműhöz vezető úton a híres oroszlánszobrok fogadják a látogatókat, amelyek az Emlékpark ikonikus elemei közé tartoznak. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy Árpád vezér eredeti szobra ma már nem itt, hanem a Rotundában látható, a szabadtéren annak hiteles másolata áll.

Az emlékművet a honfoglalás ezredik évfordulójára, az 1896-os millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva emelték. A hagyomány szerint ezen a helyen tartotta Árpád fejedelem és vezéreinek gyűlése azt a nevezetes tanácskozást, amelyet sokan az első magyar országgyűlésként emlegetnek. A szobrász azt a pillanatot örökítette meg, amikor a vezér a jövőbe tekintve rendezi az ország ügyeit, szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk.

Az emlékmű környéke egyébként tökéletes példája annak, hogy az Emlékpark nemcsak történelmi, hanem természeti élményt is kínál. Hatalmas zöld területek, árnyas sétányok és gondozott park vesz körül bennünket. Egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy már jó ideje nem is kiállításról kiállításra járunk, hanem egyszerűen élvezzük a sétát.

Virágzó gyógynövények és egy középkori örökség nyomai

Az Árpád-emlékmű környékéről továbbindulva a park egyik legnyugodtabb részére érkezünk. A Szeri Gyógynövényház és a hozzá tartozó kert első pillantásra is teljesen más hangulatot áraszt, mint az Emlékpark többi része. Tavasz végén a virágágyások szinte a legszebb arcukat mutatták: minden zöldellt, virágzott, a levegőt gyógynövények illata lengte be és a madarak éneke szinte folyamatos háttérzenét adtak a sétához.

Ez a hely is szorosan kapcsolódik a történelemhez. A kert kialakításakor a középkori kolostorkertek hagyományait vették alapul, így nemcsak azt láthatjuk, milyen növényeket termesztettek évszázadokkal ezelőtt, hanem azt is, milyen szerepet töltöttek be a mindennapokban. A gyógynövények a szerzetesi gyógyítás fontos eszközei voltak, a kert pedig ma is ezt a tudást igyekszik közelebb hozni a látogatókhoz.

A Gyógynövényház közvetlen közelében találhatók Szer monostorának romjai is, amelyek emlékeztetnek arra, hogy ez a terület a honfoglalás után is jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A romok között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet évszázadokkal ezelőtt, amikor a monostor a térség egyik meghatározó központjaként működött.

Jurták között, ezer évvel ezelőtt

A középkori örökségtől néhány percnyi sétával újabb évszázadokat ugrunk vissza az időben. A fák között egyszer csak jurták bukkannak fel, és máris a Nomád Parkban találjuk magunkat.

Ez az Emlékpark egyik legizgalmasabb része, hiszen itt nem pusztán tárgyakat nézhetünk meg vitrinek mögött, hanem valóban közelebb kerülhetünk a honfoglaló magyarság mindennapjaihoz. Beléphettünk a jurtákba, megfigyelhettük a korabeli használati tárgyakat, miközben a hagyományőrzők meséltek az egykori életmódról, a hitvilágról és a különböző mesterségekről.

Különösen érdekes lehet látni, hogyan mutatják be a nemezkészítést, a gyapjú feldolgozását vagy éppen a korabeli fegyvereket. A szezon során rendszeresen tartanak lovas- és íjászbemutatókat is, amelyek még közelebb hozzák ezt a korszakot a látogatókhoz. Ettől a Nomád Park sokkal inkább élő történelemórának hat, mint hagyományos kiállításnak.

Ahol a múlt valóban életre kel

A Nomád Parkból továbbhaladva újabb korszakba érkezünk, ezúttal azonban nem több mint ezer évet, hanem alig egy-két évszázadot utazunk az időben. A Skanzen területe sokak szerint az Emlékpark legkedveltebb része, és néhány perc séta után könnyű megérteni, miért.

Az egykori dél-alföldi tanyavilágot bemutató gyűjtemény nem egyszerűen néhány régi épületből áll. A házak között sétálva valóban olyan érzésünk volt, mintha egy régi faluba csöppentünk volna.

A gondosan berendezett porták, a gazdasági épületek, a mezőgazdasági gépgyűjtemények, az iparos műhelyek, a tanyasi iskola és a kápolna mellett olyan jellegzetes épületek is megbújnak a skanzen utcái között, mint a Szentes-dónáti szélmalom, a Csongrádi halászház, Szatócsbolt vagy Községházában található Postatörténeti kiállítás.

Ahogy egyik udvarból a másikba sétálunk, fokozatosan bontakozik ki előttünk a Dél-Alföld egykori világa: hogyan éltek, dolgoztak és gazdálkodtak az itt élők a 19–20. század fordulóján.

A skanzen különlegessége ugyanakkor nem csupán az épületekben rejlik, hanem abban is, hogy valóban élet költözik közéjük. A népviseletbe öltözött hagyományőrzők nem egyszerűen jelen vannak a házak között, hanem beszélgetnek a látogatókkal, mesélnek a régi szokásokról és mindennapokról. Könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet száz évvel ezelőtt, amikor a falusi közösségek mindennapjai a munka, a vallás és a közös ünnepek köré szerveződtek.

A skanzen egyik legkedvesebb pontja számunkra kétségtelenül a Szatócsbolt volt. Már kívülről is olyan, mintha egy régi magyar film díszlete lenne, bent pedig olyan édességek sorakoznak a polcokon, amelyeket sokan a nagyszüleink konyhájából ismerhetnek. A bocskorszíj, a krumplicukor és a korabeli boltok hangulatát idéző tárgyak miatt itt szinte mindenki hosszabban időzik. Mi is azon kaptuk magunkat, hogy a tervezettnél jóval több időt töltünk bent, miközben a polcokon sorakozó régi csomagolásokat és használati tárgyakat nézegetjük.

Nem messze innen található a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör is, ahol jelenleg a „Puszták rajzolói. Faragás a Dél-Alföldön” című időszaki kiállítás látható. A tárlat a dél-alföldi faragóművészet hagyományait mutatja be, és szépen illeszkedik a skanzen egészének hangulatához. Az olvasókör épülete önmagában is érdekes állomás, hiszen egykor ezek a helyek jelentették a helyi közösségi élet egyik legfontosabb színterét: itt találkoztak, beszélgettek, szórakoztak, művelődtek a környékbeliek.

A skanzen utcáin sétálva könnyű beleélni magunkat a régi idők mindennapjaiba. Nemcsak azt látjuk, hogyan éltek elődeink, hanem egy kicsit mi magunk is részeseivé válhatunk ennek a világnak.

NÉZD MEG KÉPGALÉRIÁNKAT A SKANZENRŐL

Tóparti séta a nap végén

Ahogy tovább sétálunk a területen, újabb meglepetések várnak. A tó környéke például önmagában is megér egy hosszabb kitérőt.

A vízpart mellett álló hajó és a Tisza világát bemutató szabadtéri kiállítások különleges hangulatot teremtenek, a környező fák árnyékában pedig könnyen el lehet időzni.

A tó körül sétálva nemcsak a természet szépsége ragadja magával az embert. Itt található a Tiszai fafeldolgozás emlékhelye is, amely a folyó menti élet mindennapjait idézi meg, de itt kapott helyet a halászkunyhó és a Gátőrház is. Ezek az épületek bepillantást engednek abba, milyen szerepet játszott a Tisza a térség életében, és hogyan alkalmazkodtak az itt élők a folyó által formált tájhoz. A part menti ösvényeken sétálva több helyen is érdemes megállni nézelődni, hiszen a vízfelület, a nádasok és az öreg fák egészen más karaktert adnak ennek a résznek, mint a park történelmi helyszínei.

Miközben a Rotundában a honfoglalás eseményei elevenednek meg, a skanzenben pedig a századforduló falusi világa tárul elénk, itt egyszerűen csak jó megállni egy pillanatra, és élvezni a természet közelségét.

A nap végére pedig talán ugyanarra a felismerésre jut az ember, mint mi. A Feszty-körkép valóban megérdemli a hírnevét, de Ópusztaszer legnagyobb élménye valójában maga az Emlékpark. A hely igazi varázsát az adja, ahogyan a történelem, a természet, a hagyományőrzés és a családi kikapcsolódás szinte észrevétlenül kapcsolódik össze egyetlen hatalmas, bejárható történetté.

Éppen ezért érdemes úgy érkezni ide, hogy nem néhány órát, hanem egy teljes napot szánunk rá. A több hektáros területen ugyanis annyi látnivaló várja a látogatókat, hogy könnyen elszalad az idő, miközben egyik korszakból a másikba, egyik helyszínről a következőre vándorolunk.

Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol ennyire kézzelfogható közelségbe kerül a történelem.

Nemcsak azért, mert itt elevenednek meg a honfoglalás legismertebb történetei, hanem azért is, mert a magyar múlt különböző korszakai szinte egymásba kapcsolódva jelennek meg.

Az Emlékpark egyszerre történelmi emlékhely, szabadtéri múzeum és természetközeli kirándulóhely, ahol a látogatók nemcsak megismerhetik, hanem át is élhetik a magyarság ezeréves történetének fontos fejezeteit.

Aki egyszer végigjárja, könnyen megérti, miért tartják az ország egyik legkülönlegesebb történelmi helyszínének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Meglepő magyar város került Európa legolcsóbb úti céljai közé
A Time Out magazin 2026-os listáján Miskolc a negyedik helyen végzett a legjobb ár-érték arányú európai városok között. A rangsor az élményfaktor és a helyi költségek alapján készült.


Nem Párizs vagy Róma vezeti 2026 legjobb ár-érték arányú európai úti céljainak listáját, a Balkán és Közép-Kelet-Európa városai tarolnak, a negyedik helyen pedig Miskolc végzett.

A Time Out 2026-os rangsorának élére Albánia fővárosa Tirana került, ahol a történelmi múltat, a gasztronómiai élményeket és az olcsó árakat emelték ki.

A második helyen Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó végzett, amelynek történelmi utcái mellett az árai is kedvezőek. Kiemelik a természeti környezetét, a hangulatos kávézókat, és a híres bazárnegyedet is.

A dobogó harmadik fokára az angliai Hull került fel, főleg a történelmi belvárosa, és a brit átlagárakhoz képest kedvezőbb költségei miatt – írja a Time Out.

A top tízben a negyedik helyre került Miskolc , amelyről úgy vélik, hogy az egyik legkedvezőbb ár-érték arányú város az Európában utazók számára. A lap a belvárosi bárok mellett a lillafüredi kisvasutat és a Bükk közelségét is kiemelte. Azt írják, hogy Miskolc, amely egykor a háború utáni nehézipari központ volt, mára elvesztette iparának nagy részét. Ma egy közepes méretű város, amely Magyarország legjobb vidéki bárjaival, nyüzsgő havi bolhapiaccal és egy elegáns villamossal rendelkezik. Megemlítik a Bükköt, a gyönyörű tóparti üdülőhelyet, Lillafüredet és az erdei vasutat, a középkori Diósgyőri várat is, amely jelenleg rekonstrukció alatt áll.

A tizes listán szerepl még Zágráb, Belgrád, Szófia, Kaunas, Krakkó és Argosz.

A rangsor az élményfaktor és a helyi költségek alapján készült.

Tiranában egy egyhálószobás Airbnb-lakás átlagos éjszakai ára 52,5 euró, egy korsó sör pedig 1,65 euró. Szarajevóban ugyanez 40 és 2,30 euró. Miskolcon egy apartmanéjszaka átlagosan 55 euróba kerül, egy korsó sörért viszont mindössze 1,60 eurót kell fizetni.

Via RTL.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezek a jelek buktatják le a turistacsapda éttermeket, amiket nagy ívben kerülj el a nyaraláson
A tökéletesen egyforma desszertek és asztalra kirakott fűszerek, ízesítők például arról árulkodnak, hogy nem fontos a minőség. Íme, a többi gyanús jel, amire érdemes odafigyelni.
SzE, Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. június 14.



A képes, többnyelvű menü mindent ígér a pizzától a ramenig? A bejáratnál egy hoszt a „special offerről” győzköd?

Valószínűleg egy bűnrossz étterembe készülsz beülni.

Most eláruljuk neked azokat a biztos jeleket, amelyek lebuktatják a gyenge vendéglátóhelyeket, Így a nyaralásod alatt megmenekülsz a kellemetlen élményektől.

Az egyik jel a desszertpult, már ha van ilyen a vendéglőben. A tökéletesen egyforma szeletekre vágott sajttorták vagy csokoládés édességek sokszor nem helyben készülnek, hanem külső beszállítóktól érkeznek. Ez önmagában nem jelent rossz minőséget, de arra utalhat, hogy az étterem kevésbé épít a saját konyhájára és a kreativitásra.

Ha ketchup, majonéz és egy egész fűszerarzenál vár az asztalon, az arra utalhat, hogy a konyha számít a vendégek utólagos „korrekciójára”.

A legbeszédesebb jel mégis a forgalom, vagy annak hiánya.

Ha egy étterem a legforgalmasabb ebéd- vagy vacsoraidőben is kong az ürességtől, miközben a környékbeli helyek tele vannak, az komoly vészjelzés.

Hasonlóan árulkodó a vendégkör összetétele:

ha egy helyen kizárólag turistákat látunk, és egyetlen helyi lakost sem, érdemes gyanakodni.

Az autentikus, jó ár-érték arányú helyeket a környéken élők is rendszeresen látogatják.

Természetesen a régi, jól ismert jelek is érvényesek. A szakértők szerint az igazán autentikus helyeket érdemes a turistaközpontoktól néhány utcával távolabb keresni.

Constantina Demos utazási szakértő szerint „ha egy étterem fontos látnivaló vagy nevezetesség közelében található, akkor az jó eséllyel turistacsapda”.

Ezek az éttermek gyakran a magas bérleti díjat építik be az árakba, ami a minőségen nem mindig látszik meg. A kirívó túlárazás néha egészen extrém méreteket ölthet, ahogy az egy 2019 májusában történt esetben is látható volt, amikor a Vatikán melletti Caffè Vaticano nevű helyen két hamburgerért és három kávéért 81 eurót, akkori árfolyamon bő 26 ezer forintot számláztak ki. Ez a hely klasszikus turistacsapdát állított a gyanútlan vendégeknek.

A gyors döntéshez elég lehet egy párperces audit is: a vendégkör megfigyelése, az étlap átfutása, hogy lássuk, rövid és szezonális-e a kínálat, a  desszertpult ellenőrzése, majd gyors ár-összehasonlítás a szomszédos utcák kínálatával. Végül két perc alatt átfuthatjuk a legfrissebb online értékeléseket, különösen a helyi nyelven írtakat.

Ha a jelek rosszak, érdemes olyan helyet keresni, ahol rövid, szezonális az étlap, van napi ajánlat, a desszertek házi készítésűnek tűnnek, és az asztalokon nincsenek előre kihelyezett szószok. A legbiztosabb pontot azonban a helyi vendégkör jelenti: ahová ők is beülnek, ott valószínűleg mi sem fogunk csalódni.

A közelmúlt nemzetközi és hazai összeállításai is megerősítették, hogy a látványosságok közelében működő, többnyelvű, képes menüvel és utcai hosztokkal dolgozó helyek elsősorban az egyszeri vendégekre építenek. A gyűjtések az apróbb jelekre is rávilágítottak: a túl egységes, gyári desszertek és az asztali fűszersorok gyakran gyengébb konyhai fókuszt jeleznek, ezért érdemes a specializált, szezonális konyhákat keresni.

Via Házipatika


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Fotók: Hogyan látja Máltát a szigeten élő magyar fotós, aki legszívesebben a sziklák tetején ül szemben az Alma Szemével
Képeken megmutatta azt is, hogy miért szeret a csöppnyi szigeten élni: mert a tenger elképesztő színekben pompázik, a természet fantasztikus látnivalókat kínál, a 7000 évre visszanyúló történelem pedig szó szerint kézzelfogható.
szs, fotók: Vas Gergely - szmo.hu
2026. június 15.



Málta egy igazi gyöngyszem azoknak, akik szeretik a különleges helyeket, a múlt emlékeit, a szikrázó napsütést, a kék tengert, az állandóan fújó szelet, a fűszeres illatokat. Az utóbbi évtizedekben a sziget sokat fejlődött, rengeteg új szálloda, szórakozóhely épült, miközben a régmúlt emlékeit is rendbehozták, eltűntek a régi nyikorgó buszok, elindultak a nagyméretű kompok és gyorshajók is a szigetek között.

Bevallom Málta nekem egyik kedvenc helyem lett még a nagy turista roham előtt. Azóta is vágytam visszajutni. Amíg pedig ez végre összejött, addig is tartottam a kapcsolatot a Máltán élő fotós barátommal, aki rendszeresen mesélt az ottani életéről, és küldte a csodás fotókat. Mikor pedig eljött a pillanat, hogy újra a sziget köveit koptathattam, akkor természetes volt, hogy Gergőt kérjem meg, töltsünk el együtt egy napot, mutassa meg az ő Máltáját, Gozóját. Igazán különlegesre sikerült a kirándulásunk, olyan helyekre vitt el, ahova átlagos turistaként jó eséllyel nem jutottam volna el – ezúton is köszönet érte (Beszámoló az utunkról hamarosan érkezik.)

És hogy ki is Vas Gergely (akit sokan csak Gregory Iron Photography néven ismertek)? A Máltán élő, dolgozó magyar fotós – túravezetővel beszélgettünk.

- Mesélj kicsit magadról, mivel foglalkozol és mióta élsz Máltán?

- Közel 20 éve foglalkozom professzionális fotózással, többnyire esküvők, rendezvények, portrék, természetfotók és gasztronómia találhatók a portfóliómban. Máltával 18 éves kapcsolatom van, jelenleg is itt élek, így elmondható, hogy jól ismerem az országot. Az első alkalmak még baráti látogatások voltak, de már akkor is végig fotóztam az országot, így rövidesen megnyílt az első fotókiállításom Magyarországon, amit még rengeteg másik követett a Máltai Idegenforgalmi Hivatal segítségével és felkérésével. Velük a mai napig jó kapcsolatunk van.

Képgaléria: Történelmi városok Máltán és Gozo szigetén

(A többi fotóért kattints a képre)

- Mi az, ami elvarázsolt a szigeten?

- Azt hiszem már az első képeken is tetten érhető, mennyire megfogott ez a szigetország, az élő és tapintható többezer éves történelem, a fantasztikus természet. Tetszett az emberek sokszínűsége, hiszen Málta mindig is egy befogadó ország volt, ahol sok nemzet van jelen. Elég, ha meglátogatjuk a fővárost, Vallettát, hogy mindezeket átérezzük.

- Mit kell tudni - nagyon röviden - Máltáról?

- Az ország Szicília és Afrika közt terül el, és itt 365 napból 300-on süt a nap. A tenger elképesztő színekben pompázik, a természet fantasztikus látnivalókat kínál, a 7000 évre visszanyúló történelem pedig szó szerint kézzelfogható. Területe Budapest méretével vetekszik, 316 km2, így könnyen bejárható.

Képgaléria: Tengeri hangulatok

- Mivel foglalkozol jelenleg?

- Sokféle dolog van az életemben. A fotózás a mai napig része ennek, bár a Covid időszakában ez nálam is kicsit megroppant. Mikor újra indult az élet, bizony kreatívnak kellett lennem. Elsőként kezdtem el privát túrákat szervezni úgy, hogy az ügyfeleim a legszebb helyeken, és a legérdekesebb kalandokban lettek megörökítve a kamerám által. A visszajelzések alapján ez egy jó kombó lett, hiszen 18 éves tapasztalatom igen hasznos, és a képeimet is nagyon szeretik. Sőt, vannak, akik ezek után visszatérnek még Máltára, ami azt bizonyítja, hogy a jelek szerint jól csinálom.

De nem hagytam abba az esküvői fotózásokat sem a csodálatos máltai természeti és történelemi helyszíneken. Ebben segítségemre van egy régi üzleti partnerem, akivel a világ több pontján is nagy sikerrel dolgozunk együtt. Szóval nem igazán unatkozom.

- Miben mások a te privát túráid, mint egy utazási iroda által szervezett út?

- Eleve kis létszámban gondolkodom, általában párok, vagy családok keresnek meg, akik már megtapasztalták, hogy milyen a tömegturizmus, és valami másra, személyesebbre vágynak. Így maximum 4 fővel indulok el. Azt szoktam mondani, hogy ezeken a túrákon én igazodom hozzájuk. A túrák 1 naposak, vagy Málta vagy Gozo szigetét látogatjuk meg. Nálam nem az óra mondja meg, hogy mikor van vége egy túrának. Miután nincs két egyforma út, ezért a repertoár is változatos. Igyekszem „rárezegni” a csapat hangulatára, érdeklődésére. Este pedig mindig garantált az alvás.

- Milyen specialitásokat tudsz nyújtani?

- Nagyon fontosnak tartom a reális tájékoztatást, és egy ország valós bemutatását. A legtöbb országban, így Máltán is már olyan sok a turisztikai lehetőség, hogy elvesznek benne a turisták, főleg azok, akik egy korrekt képet szeretnének kapni. Vagy például az igazi kézműves, ténylegesen itt gyártott értékeket felváltotta a máshonnan érkező bóvli. Csak egy példa: Marsaxlokk-i halászfalu piacán tömegével árulják a kaktuszfüge likőrt, ami meg sem közelíti az eredetit. Ha az igazit szeretné az ember megízlelni, azt nem ott kell keresni, hanem például kis farmokon, ha tudod hol keresd.

Az a hitvallásom, hogy amennyiben van lehetőség, mutassuk meg, milyen az igazi Málta. Az általam elmondott információk 18 évnyi tapasztalatból származnak. Ráadásul vannak olyan máltai partnereim, akik örömmel veszik, hogy megmutathatják termékeiket, így lehet a nemzeti értékeket közvetíteni, és megtartani.

Képgaléria: Vízparti romantika

- A weboldaladon sok információ, és pár túralehetőség található. Ezek közül melyik az, ami a legnépszerűbb, és hol lehet elérni téged?

- A piaci változásokat követni kell, ezért van többféle lehetőség is, de a legnépszerűbb túrám Gozo sziget, és a Gozo Extra túra. Ez utóbbi azért extra, mert a fotózás is benne van. Szerencsére az emberek még értékelik a jó minőségű, róluk szóló, egyedi képi emlékeket.

A weboldalamon megtalálható a foglalási rendszer, de célszerű legalább 1 hónappal a tervezett út előtt jelentkezni.

- Végezetül áruld el, hogy neked melyik időszak és melyik hely a kedvenced Máltán?

- Ha csak egy időszakot kellene megjelölnöm, akkor az ősz a legszebb időszak nekem, szeptember vége – egész október. Nálunk főszezon még a szeptember, így az október a favorit, amikor a kinti hőmérséklet és a tenger „összeér”, sőt még novemberben is szoktunk fürödni. Egyébként az ország turizmusa egész éves, hiszen a téli szezon is nagyon jól pörög, enyhék a telek.

Sok kedvenc helyem van Máltán, de ha csak egyet jelölhetek meg, akkor a sziklák tetején ülni szemben az Alma Szemével.

Ha nem tudod, hol van ez a hely, gyere el egy túrámra, ha Máltán jársz...

És néhány tipp, mit nem szabad kihagyni Máltán a "kötelező programokon" kívül:

- a helyi halételeket - mert isteniek

- a máltai édességeket - mert finomak

- a sólepárlókat - mert érdekes látvány

- a katonai vagy lovagi bemutatókat - mert ilyet máshol nem látni

- az esti tengerparti korzózást - mert hangulatos

- az aranyárusokat - mert...

- egy koncertet vagy fesztivált - mert sokszínűek

- a búvárkodást - mert sok szépség van a vízben

- a tűzijátékokat - mert ki sem tudod kerülni őket


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk