prcikk: 10 millió Fa: Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni? | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

10 millió Fa: Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?

A 10 millió Fa a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítása) is az egyik legfontosabb cél.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 06.



Nemrégiben egy magyar kutatócsoport munkájára hivatkozva jelent meg cikk a mára már sajnálatosan beszántott hírportálon, az Indexen arról, hogy a meggondolatlan erdőtelepítés és faültetés adott esetben akár ki is száríthatja és csontszárazzá változtathatja a korábban termékeny talajt. Az írás hatására sok embert sikerült elbizonytalanítani abban a kérdésben, hogy az Alföldön, vagy akár Magyarország egész területén érdemes-e egyáltalán fákat ültetni. Az egyik legnagyobb faültető szervezethez, a 10 millió Fához rengeteg ijedt kérdés érkezett a cikk hatására. A szervezet egy közleményben foglalta össze a megfelelő válaszokat.

Világszerte égő erdőségek, olvadó jégsapka, haldokló jegesmedvék, szomjazó embertömegek. A 2019-es sajtó ilyen ijesztő és óriási szorongást kiváltó képekkel volt tele. A klímaváltozás riasztó képei a sorra megdőlő melegrekord számokkal is alátámasztva, mind kétségtelenül azt bizonyították, hogy a föld élővilágának rohamos pusztulása sajnos nem egy rossz álom, hanem immár valóság, ami, ha nem vigyázunk, földi örökségünk elvesztéséhez vezet. A figyelemfelkető híreknél jóval kevesebbet, sőt, egy ideig szinte semmit sem hallottunk arról, hogy mit tehetünk mi, laikusként vagy szakemberként, annak érdekében hogy enyhítsük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, számunkra beláthatatlan következményeit.

Az elmúlt évek talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés.

A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerült, mint a megoldás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan ki is számolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid szintje jelentősen csökkenjen. (kb. az USA és Kína területe együtt)

Nem csoda, hogy világszerte rengeteg faültető közösség szökkent szárba, sok híresség állt a faültetők mellé. Kormányok, politikusok, vállalatok indítottak tömeges faültetéseket. Az egyik legnagyobb globális kezdeményezés például a One Trillion Trees Initiative. A hasonló nemzetközi és egyéni kezdeményezések mellett az Egyesült Nemzetek a következő évtizedet az élőhelyek helyreállításának és a bolygó újrazöldítésének szenteli. Magyarországon is több faültető közösség működik folyamatosan, köztük az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa közösség.

A sok egymás mellett működő faültető szervezet, illetve erdősítő kezdeményezés mára szép eredményeket ért el.

A kezdeti sikerek mellett azonban sok negatív kritika és szakmai probléma is előkerült. Ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, amikor Törökország egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt, a tudósítások szerint, legnagyobb részük elpusztult.

Az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők, a kritikus megjegyzésekre pedig van előremutató válasz.

Igaz, hogy a faültetéssel önmagában nem tudjuk megállítani a klímaváltozást?

„Ez pontosan így van. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait legalább mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának nagyon radikális csökkentésére is van szükség, és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállást kell előnyben részesíteni. Ebben magánemberként is léphetünk, de emellett minden faültetéssel hozzájárulunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, és az élővilág változatosságának fenntartásához”

– mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió FA alapítvány erdőökológusa.

Hallhattunk, olvashattunk arról is, hogy nem érdemes fát ültetni, ha nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyre milyen fafajt, vagy fafajokat érdemes ültetni, ha nem tudjuk az utógondozásukat biztosítani, illetve akkor sem, ha a helyi lakossággal nem volt előre egyeztetve az ültetés (pl. egy nagyobb erdősítésnél).

Gyakran előkerül az az álláspont is, hogy a jó állapotú gyepek erdősítése komoly természetvédelmi károkat okozhat.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szijjártó elszólta magát, a kormány ki akarja vezetni az országot az EU-ból
A külügyminiszter úgy fogalmazott: „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”. A TISZA Párt elnöke szerint nem ez az első ilyen beismerés.


Magyar Péter egy Facebook-videóban reagált Szijjártó Péter egy elszólására, amelyben a külügyminiszter Magyarország uniós tagságáról beszélt.

A közösségi médiában hétfőn kezdett terjedni egy videófelvétel, amelyen Szijjártó Péter mondata úgy hangzik, mintha azt mondaná, „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”.

A teljes kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a külügyminiszter Ukrajnára, vagy a kormány által gyakran használt „Magyarországot a háborún kívül kell tartani” fordulatra utalhatott.

A TISZA Párt alelnökének véleménye szerint azonban a külügyminiszter elárulta a kormány valódi szándékait.

Magyar Péter azzal kezdi mondandóját, hogy Szijjártó, akit „az orosz külügyminiszter táskahordójának” és „az orosz Barátság-érdemrend büszke tulajdonosának” nevez, elszólta magát.

Szerinte ez nem az első ilyen „beismerés”, és felidézi, hogy Orbán Viktor is csak „egy tétova igennel” válaszolt volna az uniós bennmaradásra, Lázár János pedig szövetséget ajánlott a Huxitot nyíltan támogató Mi Hazánknak.

Magyar szerint vannak vitatható kérdések, mint a gazdaság vagy az egészségügy állapota, és elvárná, hogy Orbán Viktor ezekről vitázzon vele, de szerinte a miniszterelnök fél ettől. Ezzel szemben vannak olyan dolgok, amiket a Tisza vezeteője szerint „vitatni életveszélyes”.

„Magyarország helye Európában van. Pont. Az Európai Unióban és a NATO-ban. Mi magyarok nem szeretnénk elképzelni Magyarországot az Unión kívül. Olyat, hogy kívül tartani az Európai Unión Magyarországot csak az mondhat, aki nem ismeri az országot. Aki nem látta hazánkat az elmúlt években. Aki nem látta a leépülő kórházakat, az elszegényedő embereket, a konténeriskolákat, a szétszakadt hazát, a járhatatlan utakat és a reményvesztett vidéket” – idézi Magyar, aki hozzáteszi, ő látta az országot, és úgy látja, az

„keletről nyugatig, kis településtől a lakótelepekig szomjazza Európát.”

Magyar szerint szerint a magyar emberek arra vágynak, hogy megerősítsék az ország helyét a nyugati szövetségi rendszerben, és hogy a „Putyin-barát kormány” ne tegye ki az országot háborús kockázatnak. Úgy véli, az emberek azt akarják, hogy a nekik járó uniós forrásokat „ne kártyázza el a korrupt orbáni hatalom”, és hogy végre megérkezzenek a mezőgazdasági és fejlesztési támogatások.

Ezután a kormány vezetőihez, és a Mi Hazánk elnökéhez intézett kérdéseket:

„Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Lázár János, Toroczkai László. Olyan jól élünk mi, hogy nincs szükségünk Európára? Olyan nagy biztonságban vagyunk mi, egy háborúban álló ország határán, hogy nincs szükségünk az európai szövetségi rendszerre? Olyan jól sikerülnek az orosz mutyijaitok, hogy ezért érdemes feláldozni egy ország működését, fejlődését?”

Magyar szerint a kormány eladja az ország jövőjét, amit azzal támaszt alá, hogy állítása szerint „ki-be járnak az orosz hekkerek a külügyminisztériumban”, orosz tanácsadók dolgoznak a Fidesz kampányában, és orosz kémek vannak az országban. Úgy véli, a kormány orosz módszereket használ, például dezinformációs kampányokat, hogy „megfélemlítsenek, összezavarjanak és elhallgattassanak mindenkit”. Példaként a TISZA Párt jelöltjeiről terjesztett vádakat említi, amelyek szerinte minden valóságot nélkülöznek.

„Innen is üzenem minden fideszes képviselőjelöltnek és minden kampányban dolgozó fideszes embernek. Gondolják meg jól, meddig mennek el a kampányban. Gondolják meg, hogy mi az a pont, ahol már nem lehet azt mondani, hogy ez csak politika. Mert van egy határ, ahonnan nincs visszaút. És ez a határ közelebb van, mint gondoljátok”

– mondta.

Azt is kijelentette, hogy „Szijjártó Péter előbb hívja fel Lavrov orosz külügyminisztert egy uniós megbeszélés után, mint a saját feleségét”, és hogy a kormány lejáratta Magyarországot a szövetségi rendszereiben. Arra szólított fel, hogy ha a kormány ki akarja vezetni az országot Európából, akkor a választóknak kell őket kivezetni a hatalomból. Azt ígéri, hogy 13 nap múlva megbukik az „orosz bábállam terve”, és olyan kormányt alakítanak, amely a magyar érdekek mentén, de az európai szövetségi rendszerben fog dolgozni, hazahozza az uniós forrásokat, és csatlakozik az Európai Ügyészséghez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos a „rendszer szívcsakrájában” járt: így néz ki Mészáros Lőrincék utcája Felcsúton
Az ellenzéki politikus képeket posztolt arról, hogy egymás mellett sorakoznak a Mészáros-család haciendái a Szári utcában. A család legújabb, „gigantikus palotája” is ott épül.


Hadházy Ákos egy Facebook-posztban számolt be legutóbbi, általa „korrupcióturista kirándulásnak” nevezett programjáról, amelynek utolsó állomása Felcsúton, a Szári utcában volt.

A képviselő szerint Mészáros Lőrinc „gigantikus palotája” a régi, kisebb háza mellett épül, és a család többi ingatlana is fejlődik.

A kirándulás helyszínén sorban tekintették meg az épületeket, köztük Mészáros fiának „luxusvilláját”, lányának felújítás alatt álló „palotáját”, és a felcsúti polgármester márványkerítéses, mélygarázsos villáját.

Hadházy a posztban köszönetet mondott a résztvevőknek, akik szerinte a rossz idő ellenére is elmentek megnézni „a rendszer szívcsakráját”. Azt is hozzátette:

„a jelek szerint csak pár órával kerültük el a Főnököt”.

A bejegyzéshez csatolt képeket ide kattintva nézheted meg.

A 444.hu 2025 júliusában arról írt, hogy az utca fele a családé, ahol új építkezések is zajlanak. A Magyar Narancs pedig már 2014-ben földhivatali adatokra hivatkozva számolt be arról, hogy két nagy telek és a rajtuk lévő épületek Mészárosékhoz kerültek, és már ekkor megemlítették a „régi, kisebb ház” és a „nagyobb villa” kettősét.

A legfrissebb fejlemény, hogy a 444.hu idén március elején egy nyilvános hirdetmény alapján arról írt, Mészáros Lőrinc egy újabb, 4610 négyzetméteres szántót vásárolt a Szári utca peremén. A sajtóban „kastélyként” vagy „apartmanházként” emlegetett beruházás a Szári utca végén zajlik. A Telex és a Direkt36 januári cikke szerint a projekt hét apartmant, mélygarázst, wellnessrészleget, valamint kinti és benti medencét is magában foglal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Csepeg a víz az álmennyezetből” – több mint négyezer hibával adta át Matolcsy Ádám barátjának cége a méregdrágán felújított MNB-székházat
A cég az eredeti büdzsé közel duplájából gazdálkodott, a Telex szerint azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mégis 4436 hibát talált budapesti székháza felújítása után, ezért 3,03 milliárdot hívott le a Raw Development bankgaranciájából. A szakértői szerv tavaly októberben még mindig 3585 kijavítatlan tételt rögzített.


A Magyar Nemzeti Banknak adott igazat a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv abban a vitában, ami a Szabadság téri székház felújítása után maradt hibák miatt alakult ki.

A jegybank összesen 4436 hibát talált a méregdrágán felújított épületben, és miután a kivitelező Raw Development Kft. nem javította ki azokat a megadott határidőre, az MNB lehívta a cég 3,03 milliárd forintos bankgaranciáját.

A lépés jogosságát a szakértői testület is megerősítette, ahogy az egy, a Telexhez eljutott szakvéleményből derült ki.

A dokumentum szerint a tavaly októberi helyszíni szemle idején még 3585 hiba kijavítatlan volt.

A szakértők szerint a problémák skálája az esztétikai apróságoktól a rendszerszintű, tervezési hiányosságokig terjed, és bár a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, a mindennapokban zavaróak és feleslegesen növelik az üzemeltetési költségeket.

A hibák között szerepel mozgó lépcsőkorlát, éjjel-nappal világító kültéri lámpák, és az öltöző-zuhanyzóban a tusoló használata után megálló víz. A legdrágább tétel egy 200 millió forintra becsült szivattyúhiba, ami miatt a hűtőrendszer csak drágább, kompresszoros módban tud működni. Ez a hiba akár az épület adatközpontjának megbízhatóságát jelző Uptime minősítést is befolyásolhatja.

A Raw Development Kft. nem érezte jogosnak a bankgarancia lehívását. A cégtulajdonos, Somlai Bálint a szakértői szervnek írt levelében azzal érvelt, hogy „a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben megállapított hibák kijavítása közel teljeskörűen elvégzésre került, továbbá az jelenleg is nem vitatottan folyamatban van”. Ezzel szemben a szakértői szerv megállapította, hogy „egyértelmű volt a még fennálló hibák és hiányosságok nagy száma”. A jelentés külön kiemeli, hogy

„az épület kiemelt funkcióját tekintve különösen zavaró, hogy országos és nemzetközi rendezvények idején az álmennyezetből csepeg a víz”.

A Szabadság téri műemléki épület felújítását 2021 májusában jelentette be a jegybank.

A munkát közbeszerzés nélkül kapta meg a Raw Development, amelynek tulajdonosa, Somlai Bálint az akkori jegybankelnök, Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a régi barátja. A cégnek nem volt ismert, hasonló nagyságrendű referenciája. A beruházás eredetileg 54 milliárd forintba került volna, de a kivitelező 2023-ban „előre nem látható és nem kalkulálható extrém áremelkedésekre” hivatkozva az eredeti bruttó 69,2 milliárd forintos ár 103,5 milliárd forintra emelését kérte, amit a jegybank akkori illetékesei elfogadtak.

Az épületbe tavaly költöztek vissza az MNB munkatársai.

A hibák súlyát növeli, hogy a felújítás során prémium anyagokat és berendezéseket használtak. A nemrég kiperelt dokumentumokból kiderült, hogy míg az anyagköltség nettó 48,3 milliárd forint volt, addig a különböző díjakra, elsősorban a munkadíjra 33,1 milliárd forint ment el. Csak ajtókra 2,1 milliárd forintot költöttek.

Az elnöki mosdóban egy több mint 9,5 millió forintos kőmozaik, egy 1,1 milliós vécé és 11 millió forintnál is drágább olasz márványburkolat található, a helyiséget pedig egy közel 12 millió forintos, egyedileg gyártott ajtó választja el az irodától. A konyhatechnológiára 442 millió forint ment el, a listán többmilliós főzőlapok és húszmillió forint fölötti ipari mosogatógépek is szerepelnek.

Az Állami Számvevőszék egy korábbi jelentésében megállapította, hogy az MNB ingatlanprojektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Kiemelték, hogy míg a székház felújításának négyzetméterára 2,7 millió forintról 4 millióra nőtt, a nagyjából ugyanekkor felújított Pénzügyminisztérium épületénél ez az arány csak 1,5 millióról 1,7 millió forintra emelkedett. Az ÁSZ azt is kifogásolta, hogy az MNB és alapítványi csoportja által ingatlanberuházásokra elköltött pénz több mint 80 százaléka egyetlen érdekkörnél, a Somlai Bálint cégei által fémjelzett csoportnál landolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Mészáros Lőrinc-féle Index és Orbán Viktor ismét közösen hazudnak
A kormánypárti lap egy újabb interjút közölt Csercsa Balázzsal, a párt korábbi tagjával, aki a beszélgetést követően olyan fotókat tett közzé, melyen állítása szerint Tisza Párt állítólagos „energetikai terve” olvasható. A pártelnök szerint ez a dokumentum sem valódi.


„A Mészáros Lőrinc-féle Index és Orbán Viktor ismét közösen hazudnak. Egy árva szó sem igaz a propaganda által hamisított energetikai anyagból. 13 nap” - ezt írta Magyar Péter Facebookon,

arra reagálva, hogy a kormánypárti Index ismét interjút közölt a párt korábbi tagjával, Csercsa Balázzsal, ami után Csercsa dokumentumokat tett közzé a közösségi médiában.

Ezeken a fotókon a párt állítólagos energetikai terve olvasható. Az Index szemléje szerint az iromány azt tartalmazza, hogy a Tisza már az új parlament első ülésén benyújtaná azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná az orosz fossziliis tüzelőanyagok importját, ezzel párhuzamosan elindítanák azt a folyamatot, amely alapján a közérdekű alapítványokban lévő Mol-részvényeket visszavennék állami tulajdonba.

Azt is írják, hogy a Tisza-kormány megalakulását követő két héten belül energiaveszélyhelyzetet hirdetnének. Szerintük az állítólagos tervezet azzal számol, hogy az intézkedések hatására a lakossági energia és üzemanyagárak drágulni fognak, a benzin kb. 1000 forintra, a dízel ennél is jobban. A lap megjegyzi, hogy „ezért a terv kidolgozói arra számítanak, hogy az intézkedések társadalmi feszültségekhez fognak vezetni.”

A Tisza Párt korábban bemutatott gazdasági anyagában valóban kitűzték célul az orosz energiáról történő leválást, azonban ezt 2035-ig tervezik végrehajtani. A Kapitány István által bemutatott tervet itt tudjátok elolvasni:

Orbán Viktor máris reagált a kormánypárti sajtóban megosztott hírre: Facebook-oldalán a Magyar Nemzet szemléjét linkelve azt írta, hogy „ezt mindenkinek látnia kell”.

Korábban egy bírósági ítélet kimondta, hogy az Index által közzétett, gazdasági megszorításokat (az elhíresült macska-adót tartalmazó tervezet) nem valódi, és az újság úgy publikálta, hogy el sem olvasták, hogy mit tartalmaz. De szintén ez a lap volt az, amelyik megszólaltatta Vogel Evelint, Magyar Péter exét.

A Tisza Párt elnöke és az Index jelenleg is perben állnak.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda több mint 8 milliárd forint közpénzből hirdette országszerte az Index állításait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: