„Csepeg a víz az álmennyezetből” – több mint négyezer hibával adta át Matolcsy Ádám barátjának cége a méregdrágán felújított MNB-székházat
A Magyar Nemzeti Banknak adott igazat a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv abban a vitában, ami a Szabadság téri székház felújítása után maradt hibák miatt alakult ki.
A lépés jogosságát a szakértői testület is megerősítette, ahogy az egy, a Telexhez eljutott szakvéleményből derült ki.
A szakértők szerint a problémák skálája az esztétikai apróságoktól a rendszerszintű, tervezési hiányosságokig terjed, és bár a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, a mindennapokban zavaróak és feleslegesen növelik az üzemeltetési költségeket.
A Raw Development Kft. nem érezte jogosnak a bankgarancia lehívását. A cégtulajdonos, Somlai Bálint a szakértői szervnek írt levelében azzal érvelt, hogy „a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben megállapított hibák kijavítása közel teljeskörűen elvégzésre került, továbbá az jelenleg is nem vitatottan folyamatban van”. Ezzel szemben a szakértői szerv megállapította, hogy „egyértelmű volt a még fennálló hibák és hiányosságok nagy száma”. A jelentés külön kiemeli, hogy
A Szabadság téri műemléki épület felújítását 2021 májusában jelentette be a jegybank.
Az épületbe tavaly költöztek vissza az MNB munkatársai.
A hibák súlyát növeli, hogy a felújítás során prémium anyagokat és berendezéseket használtak. A nemrég kiperelt dokumentumokból kiderült, hogy míg az anyagköltség nettó 48,3 milliárd forint volt, addig a különböző díjakra, elsősorban a munkadíjra 33,1 milliárd forint ment el. Csak ajtókra 2,1 milliárd forintot költöttek.
Az elnöki mosdóban egy több mint 9,5 millió forintos kőmozaik, egy 1,1 milliós vécé és 11 millió forintnál is drágább olasz márványburkolat található, a helyiséget pedig egy közel 12 millió forintos, egyedileg gyártott ajtó választja el az irodától. A konyhatechnológiára 442 millió forint ment el, a listán többmilliós főzőlapok és húszmillió forint fölötti ipari mosogatógépek is szerepelnek.
Az Állami Számvevőszék egy korábbi jelentésében megállapította, hogy az MNB ingatlanprojektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Kiemelték, hogy míg a székház felújításának négyzetméterára 2,7 millió forintról 4 millióra nőtt, a nagyjából ugyanekkor felújított Pénzügyminisztérium épületénél ez az arány csak 1,5 millióról 1,7 millió forintra emelkedett. Az ÁSZ azt is kifogásolta, hogy az MNB és alapítványi csoportja által ingatlanberuházásokra elköltött pénz több mint 80 százaléka egyetlen érdekkörnél, a Somlai Bálint cégei által fémjelzett csoportnál landolt.
