Kormányszóvivő: A probléma nem a plakátokkal, hanem a szankciókkal van
Szentkirályi Alexandra nem tartja ízléstelennek a plakátokat, miközben a szomszédban valódi bombák hullanak, ellenben teljesen egyetért a kormány kommunikációjával.
Egyszerre jelent humanitárius és gazdasági katasztrófát is az Ukrajnában zajló háború, de a kormányszóvivő szerint az utóbbi a brüsszeli szankciók miatt jelent veszélyt Magyarországnak. Szentkirályi Alexandra arra a kérdésre válaszolta ezt a kormányinfón, hogy ízlésesnek tartja-e ő személyesen, hogy míg a szomszédos országban civilekre is bombákat dobnak, addig itthon a kormány bombával illusztrál egy gazdasági döntést.
Szentkirályi azt mondta, hogy ezzel nincs gond, ő rendben lévőnek találja ezt az ábrázolást, és nemcsak hivatalosan, hanem személyesen is egyetért a kormánynak ebben az ügyben folytatott kommunikációjával. A kormányinfó elején a szóvivő azt is mondta, hogy hogy a szankciók bombaként hatottak, „felrobbantották az energiaárakat, a plakátok jól leírják a valóságot, sajnos”.
Egyszerre jelent humanitárius és gazdasági katasztrófát is az Ukrajnában zajló háború, de a kormányszóvivő szerint az utóbbi a brüsszeli szankciók miatt jelent veszélyt Magyarországnak. Szentkirályi Alexandra arra a kérdésre válaszolta ezt a kormányinfón, hogy ízlésesnek tartja-e ő személyesen, hogy míg a szomszédos országban civilekre is bombákat dobnak, addig itthon a kormány bombával illusztrál egy gazdasági döntést.
Szentkirályi azt mondta, hogy ezzel nincs gond, ő rendben lévőnek találja ezt az ábrázolást, és nemcsak hivatalosan, hanem személyesen is egyetért a kormánynak ebben az ügyben folytatott kommunikációjával. A kormányinfó elején a szóvivő azt is mondta, hogy hogy a szankciók bombaként hatottak, „felrobbantották az energiaárakat, a plakátok jól leírják a valóságot, sajnos”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolta az ATV a Media1 értesüléseit: nem azért bocsátottak el két szerkesztőt, mert órákkal korábban beszámoltak Orbán Viktor még el sem mondott parlamenti beszédéről
A csatorna közleménye szerint „a felmondásnak a Media1 »hírétől« eltérő indokai voltak”.
Cáfolta az ATV a Media1 értesüléseit. A portál még hétfő este írt arról, hogy két internetes szerkesztőt is kirúgtak az ATV-től, miután órákkal korábban beszámoltak Orbán Viktor még el sem mondott parlamenti beszédéről.
„Az ATV rövid időn belül másodszor kénytelen korrigálni a Media1 »értesülése« nyomán elterjedt valótlan állítást” - írja közleményében a csatorna.
„Múlt héten az atv.hu két szerkesztője nem a lap által közölt körülmények között került elbocsátásra, a felmondásnak a Media1 »hírétől« eltérő indokai voltak”
- tették hozzá.
Cáfolta az ATV a Media1 értesüléseit. A portál még hétfő este írt arról, hogy két internetes szerkesztőt is kirúgtak az ATV-től, miután órákkal korábban beszámoltak Orbán Viktor még el sem mondott parlamenti beszédéről.
„Az ATV rövid időn belül másodszor kénytelen korrigálni a Media1 »értesülése« nyomán elterjedt valótlan állítást” - írja közleményében a csatorna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel a közösségi oldalán kemény hangvételű bejegyzésben üzent a Tisza Pártnak, miután elbukták az Index ellen indított pert.
A Tisza Párt olyan cikk miatt perelte be a lapot, melyben arról írtak, hogy a párt adóemelést tervez. A bíróság viszont nem adott nekik igazat. Bár a cikk tartalmazott nem valós állításokat, a bíróság szerint ezek véleményként jelentek meg, nem tényként, így nem történt jogsértés.
A döntést követően Magyar Péter, a Tisza vezetője közösségi oldalán reagált. Az ítéletet „botrányosnak” nevezte, és úgy fogalmazott, hogy az a „jogállam totális megcsúfolása”. Azt is kifogásolta, hogy a bíró nem hallgatta meg a párt adópolitikai szakértőjét, és tanúmeghallgatás sem történt.
Bejegyzésében ezt írta: „Ezek szerint holnap bármelyik sajtótermék megírhatja egy általa hamisított dokumentumra hivatkozva, hogy Orbán Viktor embert akar ölni”.
Orbán Viktor kedd reggeli posztjában azt írta:
„Most már a bíróság szerint is átver a Tisza! A Fővárosi Törvényszék is felkerült a Tisza egyre növekvő bosszúlistájára. Itt azokat gyűjtik, akik ellen vendettát hirdetett a Tisza elnöke, szigorúan a felebaráti szeretet jegyében”.
Ezután úgy folytatta: „de lássuk mit vétettek a bírák! Történt, hogy kiszivárogtak a Tisza adóemelési tervei. Aztán az is történt, hogy a Tisza alelnöke egy nyilvános rendezvényen, a kamerába nézve elismerte, valóban tervezik a progresszív adóemelést, de erről a választás előtt nem szabad beszélni, mert abba belebuknak. Ezt a felvételt önszántukból közzé is tették. Amit a sajtó megírt. Micsoda dolog!”
„Erre a Tisza elnöke megint dühbe gurult, és beperelte az Index nevű lapot. A pert persze elvesztette. Úgyhogy most megy a hiszti és a tombolás. A kartonbábu után ezúttal a bírákkal. Rájuk fér már egy hidegzuhany. Legkésőbb áprilisban”
Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel a közösségi oldalán kemény hangvételű bejegyzésben üzent a Tisza Pártnak, miután elbukták az Index ellen indított pert.
A Tisza Párt olyan cikk miatt perelte be a lapot, melyben arról írtak, hogy a párt adóemelést tervez. A bíróság viszont nem adott nekik igazat. Bár a cikk tartalmazott nem valós állításokat, a bíróság szerint ezek véleményként jelentek meg, nem tényként, így nem történt jogsértés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bosszúvágy vezérelhette Szalay-Bobrovniczkyt Ruszin-Szendivel szemben a volt honvédelmi miniszter szerint
Juhász Ferenc szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf politikai indíttatásból hozhatta meg döntését Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök rendfokozatának visszavonásáról.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter politikai indíttatásból hozhatta meg döntését Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök rendfokozatának visszavonásáról – erről Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter beszélt a 24.hu-nak. A honvédelmi miniszter korábbi döntése alapján Ruszin-Szendi elvesztette rendfokozatát, felbontották a tartalékosi szerződését, és kezdeményezték az 1,3 millió forintos szolgálati juttatás visszavonását is.
Juhász Ferenc úgy fogalmazott:
„Bosszúvágy vezérelte nettó politikai döntést hozott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökkel szemben, aki korábban többször is számon kérte a miniszter alkalmasságát és hozzáértését”.
Azt is hozzátette: „Ki akartak vele tolni”.
Szalay-Bobrovniczky egy videóban indokolta döntését, amelyben azt mondta: Ruszin-Szendi „naponta több posztban támadja a kormányt, a Magyar Honvédséget, és ezáltal folyamatosan aláássa a Magyar Honvédség egységét,
aláássa a nemzet biztonságát és ezzel veszélyt jelent a magyar emberekre”. A felvételben kormánykritikus bejegyzéseket mutattak, többek között olyanokat, amelyek a miniszter tevékenységét figurázták ki.
A volt vezérkari főnök egy korábbi lakossági fórumon fegyverrel az oldalán jelent meg, de nem egyenruhában. A helyszínen ez nem keltett feltűnést, csak hónapokkal később vették észre, hogy a pulóverénél valami dudorodott. Juhász Ferenc szerint ez lehetett szabálysértés, de nem ad alapot méltatlansági eljárásra.
A jelenlegi szabályozás három esetet sorol fel, amikor egy nyugállományú katona méltatlanná válhat rendfokozatára és az egyenruha viselésére:
ha egyenruhában nyilvános helyen megbotránkozást keltő módon viselkedik; ha a honvédelmi szervezet tekintélyét és a közbizalmat veszélyeztető tevékenységet folytat vagy ilyen magatartást tanúsít; illetve ha a bíróság szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéli.
Utóbbi nem áll fenn, mivel Ruszin-Szendi ellen bár indult büntetőeljárás szolgálati villája és zsírleszívása miatt, ezekben az ügyekben még gyanúsítottként sem szerepel.
A döntéssel szemben nem lehet jogorvoslattal élni,
mivel egy tavaly bevezetett kormányrendelet szerint „a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit a miniszter rendeletben határozza meg, azzal, hogy nincs helye fellebbezésnek a miniszter által hozott határozat ellen”.
Juhász Ferenc azt mondta, a 2002 és 2006 közötti hivatali idejében nem hoztak hasonló döntéseket:
„Az én időmben ilyen nem volt. Csak bűncselekmény elkövetése vagy más kirívóan súlyos kötelezettségszegés esetén hoztunk ilyen döntést,
amit az érintett megtámadhatott a bíróságon.”
A 24.hu megkereste Ruszin-Szendi Romuluszt is, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyről. A döntés után viszont ezt írta ki az üzenőfalára:
„Én legfeljebb a jelenlegi honvédelmi miniszter jövőjére jelenthetek veszélyt, míg ők hazánk biztonságára.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter politikai indíttatásból hozhatta meg döntését Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök rendfokozatának visszavonásáról – erről Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter beszélt a 24.hu-nak. A honvédelmi miniszter korábbi döntése alapján Ruszin-Szendi elvesztette rendfokozatát, felbontották a tartalékosi szerződését, és kezdeményezték az 1,3 millió forintos szolgálati juttatás visszavonását is.
Juhász Ferenc úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínzás megelőzéséről szóló európai egyezmény felmondásáról szóló törvényt, a vonatkozó dokumentum hétfőn jelent meg az orosz online jogi közlönyben.
A lépést az államfő kezdeményezte az Állami Dumánál (a parlament alsóházánál).
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke korábban kifogásolta, hogy az Európa Tanács blokkolja Oroszország munkáját az Európai Kínzásmegelőzési Bizottságban, és 2023 decembere óta nem engedi, hogy új tagot válasszanak a bizottságba az Oroszországi Föderációból. Emellett nehezményezte, hogy az orosz képviselet biztosításával kapcsolatos kérelmeket figyelmen kívül hagyják a testületnél, annak ellenére, hogy az európai egyezmény előírja az együttműködés elvét.
Az alsóház külügyi bizottságának állásfoglalása szerint az egyezmény felmondása nem csökkenti a kínzás megelőzésére vonatkozó garanciák szintjét Oroszországban.
A törvény felmondja az 1987. november 26-én kelt, a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló európai egyezményt, valamint az ahhoz kapcsolódó, 1993. november 4-i 1. és 2. jegyzőkönyvet, amelyeket Oroszország nevében 1996. február 28-án írtak alá Strasbourgban.
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínzás megelőzéséről szóló európai egyezmény felmondásáról szóló törvényt, a vonatkozó dokumentum hétfőn jelent meg az orosz online jogi közlönyben.
A lépést az államfő kezdeményezte az Állami Dumánál (a parlament alsóházánál).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre jelent humanitárius és gazdasági katasztrófát is az Ukrajnában zajló háború, de a kormányszóvivő szerint az utóbbi a brüsszeli szankciók miatt jelent veszélyt Magyarországnak. Szentkirályi Alexandra arra a kérdésre válaszolta ezt a kormányinfón, hogy ízlésesnek tartja-e ő személyesen, hogy míg a szomszédos országban civilekre is bombákat dobnak, addig itthon a kormány bombával illusztrál egy gazdasági döntést.
