HÍREK
A Rovatból

Bosszúvágy vezérelhette Szalay-Bobrovniczkyt Ruszin-Szendivel szemben a volt honvédelmi miniszter szerint

Juhász Ferenc szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf politikai indíttatásból hozhatta meg döntését Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök rendfokozatának visszavonásáról.
F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 30.



Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter politikai indíttatásból hozhatta meg döntését Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök rendfokozatának visszavonásáról – erről Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter beszélt a 24.hu-nak. A honvédelmi miniszter korábbi döntése alapján Ruszin-Szendi elvesztette rendfokozatát, felbontották a tartalékosi szerződését, és kezdeményezték az 1,3 millió forintos szolgálati juttatás visszavonását is.

Juhász Ferenc úgy fogalmazott:

„Bosszúvágy vezérelte nettó politikai döntést hozott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökkel szemben, aki korábban többször is számon kérte a miniszter alkalmasságát és hozzáértését”.

Azt is hozzátette: „Ki akartak vele tolni”.

Szalay-Bobrovniczky egy videóban indokolta döntését, amelyben azt mondta: Ruszin-Szendi „naponta több posztban támadja a kormányt, a Magyar Honvédséget, és ezáltal folyamatosan aláássa a Magyar Honvédség egységét,

aláássa a nemzet biztonságát és ezzel veszélyt jelent a magyar emberekre”. A felvételben kormánykritikus bejegyzéseket mutattak, többek között olyanokat, amelyek a miniszter tevékenységét figurázták ki.

A volt vezérkari főnök egy korábbi lakossági fórumon fegyverrel az oldalán jelent meg, de nem egyenruhában. A helyszínen ez nem keltett feltűnést, csak hónapokkal később vették észre, hogy a pulóverénél valami dudorodott. Juhász Ferenc szerint ez lehetett szabálysértés, de nem ad alapot méltatlansági eljárásra.

A jelenlegi szabályozás három esetet sorol fel, amikor egy nyugállományú katona méltatlanná válhat rendfokozatára és az egyenruha viselésére:

ha egyenruhában nyilvános helyen megbotránkozást keltő módon viselkedik; ha a honvédelmi szervezet tekintélyét és a közbizalmat veszélyeztető tevékenységet folytat vagy ilyen magatartást tanúsít; illetve ha a bíróság szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéli.

Utóbbi nem áll fenn, mivel Ruszin-Szendi ellen bár indult büntetőeljárás szolgálati villája és zsírleszívása miatt, ezekben az ügyekben még gyanúsítottként sem szerepel.

A döntéssel szemben nem lehet jogorvoslattal élni,

mivel egy tavaly bevezetett kormányrendelet szerint „a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit a miniszter rendeletben határozza meg, azzal, hogy nincs helye fellebbezésnek a miniszter által hozott határozat ellen”.

Juhász Ferenc azt mondta, a 2002 és 2006 közötti hivatali idejében nem hoztak hasonló döntéseket:

„Az én időmben ilyen nem volt. Csak bűncselekmény elkövetése vagy más kirívóan súlyos kötelezettségszegés esetén hoztunk ilyen döntést,

amit az érintett megtámadhatott a bíróságon.”

A 24.hu megkereste Ruszin-Szendi Romuluszt is, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyről. A döntés után viszont ezt írta ki az üzenőfalára:

„Én legfeljebb a jelenlegi honvédelmi miniszter jövőjére jelenthetek veszélyt, míg ők hazánk biztonságára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Der Standard: Tiborcz István megvenné az orosz Raiffeisent, Orbán Viktor állítólag már Donald Trumpnál is lobbizott az ügyben
Az osztrák sajtó szerint a miniszterelnök veje 60 százalékos részt szerezne a bankban. A BDPST Zrt. ugyanakkor cáfolja, hogy bármilyen vételi szándékuk lenne.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Az osztrák Der Standard információi szerint Tiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.

A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.

A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy

a Raiffeisennél tényként kezelik egy 60 százalékos részesedést megcélzó vevőjelölt létezését. Ez a felállás megfelelne a pénzintézetnek, amely megtartaná a kisebbségi tulajdonrészt,

a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.

A Raiffeisen hivatalosan nem kommentálta az értesülést, Tiborcz István érdekeltsége, a BDPST Zrt. viszont közleményben tagadott.

„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.

A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem kaphatja meg a 14. havi nyugdíjat a 65 év felettiek egy része
Februárban érkezik a plusz pénz, de nem mindenki örülhet egyformán. A 2026-ban nyugdíjba menőknek egészen 2027-ig kell várniuk az első utalásra a szigorú szabályok miatt.
F. P. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2025. november 19.



Sokan hoppon maradhatnak a 14. havi nyugdíj bevezetésekor: a jövőre nyugdíjba vonulók egy szigorítás miatt még nem kapják meg a plusz juttatást. A 2025 januárjától a 13. havi nyugdíjnál bevezetett szabály a 14. havira is érvényes lesz, amely szerint a juttatásra csak az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. A 24.hu szerint ez azt jelenti, hogy

a 2026-ban nyugdíjba lépők először csak 2027-ben kaphatják meg a plusz pénzt. A szabályozás a gyászoló családokat is érinti: aki a tárgyév januárjában hal meg, az után a hozzátartozók már nem igényelhetik a juttatást.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be a parlament elé a vonatkozó törvényjavaslatot. A Ház kivételes eljárásban tárgyalja, és a Fidesz javaslatára már december 10-én szavazhatnak róla.

A tervezet alapján a 14. havi nyugdíjat 2026-tól, több lépésben vezetnék be. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerdai közlése szerint az első, egyheti részlet 2026 februárjában érkezhet. Számításai szerint egy átlagos, 250 ezer forintos 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi negyede 60 ezer forintot jelent, így a nyugdíjasok jövő februárban átlagosan 310 ezer forintot kaphatnak.

„A modell ismert a 13. havi nyugdíj kapcsán, ezt a jól működő modellt visszük tovább a 14. havi nyugdíj kapcsán is”

– idézte a tárcavezetőt az MTI. A teljes egyhavi összeget 2030-ra érné el a juttatás.

A plusz pénzre az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok is számíthatnak, a jogosultak köre megegyezik a 13. havi nyugdíjnál megszokottal.

A Demokratikus Koalíció közölte, hogy támogatja a gyorsított tárgyalást, mert így benyújthatják a svájci indexálás visszaállítására vonatkozó módosítójukat. Ezzel párhuzamosan a sajtóban olyan értelmezések is megjelentek, amelyek szerint a törvénytervezet csak a 2026-os negyedhavi kifizetést garantálja, a további emelés ütemezése a jövőbeni kormánydöntésektől függhet.

A 13. havi nyugdíjat 2025-ben is februárban utalták, a bankszámlákra 12-én érkezett meg a pénz, ami a jövőbeni gyakorlatot is sejteti. A 13. havi juttatás 2025-ben körülbelül 536 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek, ami jól mutatja a 14. havi bevezetésének pénzügyi súlyát. Utóbbi tétel a 2026-os büdzsé tervezetében egyelőre nem szerepel önállóan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bíró-Nagy András: Magyar Péter új stratégiával rohamozza a Fidesz-fellegvárakat, egyetlen körzetet sem adnának fel
A Tisza több száz politikai újonccal száll harcba. Az elemző szerint ez megnehezíti a kormánypártok dolgát, mert nem tudják rásütni a kihívóra a „régi baloldal” bélyegét.


A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint

Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.

Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.

Magyar Péter a kampányt nem a geopolitikai törésvonalak mentén, hanem a kormány teljesítménye, a korrupció és a gazdasági helyzet alapján akarja megvívni.

A párt hétfőn éjszaka tette közzé annak a több mint 300 embernek a nevét, akik közül a 106 egyéni képviselőjelölt kikerül. A kiválasztás kétfordulós online szavazáson zajlik: november 23-24-én a párt regisztrált tagjai, majd november 25-27-én az adott választókerület lakói szavazhatnak. A végleges névsort november 30-án jelentik be a Nemzet Hangja weboldalon, miután egy korábbi adatbiztonsági incidens miatt a szavazást egy mobilapplikációról a webre költöztették.

A jelöltek 90 százaléka újoncnak számít a politikában, ami Bíró-Nagy szerint megnehezíti a kormánypártok dolgát, hogy a Tiszára is rásüssék a „régi baloldal” bélyegét.

A Policy Solutions legfrissebb kutatása szerint a magyar társadalomban csökken a háborús félelem, és ezzel párhuzamosan a magyarok egyre kevésbé támogatnák Ukrajnát pénzügyi vagy humanitárius segítséggel.

Az elemző szerint a háborús üzenetekre való fogadókészség csökkenése a Fidesznek rossz hír, mivel a kormánypártnak jelenleg nincs ennél erősebb kampánytémája.

Budapesten annyira meggyengült a Fidesz, hogy Bíró-Nagy szerint még két ellenzéki jelölt indulása esetén is valószínűbb az ellenzéki győzelem. „Nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy a Fidesz eredménye kettessel fog kezdődni Budapesten” – fogalmazott az elemző. Emiatt a Tisza Pártnak nem éri meg egyezkedni olyan bejáratott politikusokkal, mint Tordai Bence, mert egy ilyen alku országos szinten adna támadási felületet a Fidesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fél éve tartanak bebörtönözve egy magyar nőt Venezuelában
Bossányi Zsuzsanna jelmeztervezőként dolgozott, de egy kutatóhajón tartóztatták le. A nőt a hírhedt La Crisálida női börtönben tartják fogva.


Politikai fogolynak nyilvánította a venezuelai Foro Penal jogvédő szervezet Bossányi Zsuzsannát, azt a magyar nőt, akit egy roncskutató hajó legénységével együtt tartóztattak le június közepén – írta a hvg.hu. A hírt Panyi Szabolcs újságíró is kommentálta: „A Kreml-barát venezuelai rezsim közel fél éve bebörtönzött egy magyar nőt” - írta a közösségi oldalán.

Bossányi Zsuzsannát és a kapitány feleségét a Caracas melletti La Crisálida női börtönben, míg a legénység férfi tagjait és a spanyol újságírót az El Rodeo börtönkomplexumban tartják fogva.

A Vesseltracker hajókövető portál szerint a holland nagykövetség egyik munkatársa már meglátogatta a holland kapitányt és feleségét, de konzuli látogatásban a magyar nő és a legénység további öt tagja is részesült.

A panamai zászló alatt közlekedő N35-ös vontatóhajót 2025 júniusában foglalták le a venezuelai hatóságok.

A fedélzeten tartózkodott a holland Pim de Rhodes kapitány és felesége, három hondurasi állampolgár, valamint egy panamai, egy indonéz és a magyar Bossányi Zsuzsanna. Velük együtt vették őrizetbe a spanyol újságírót, Miguel Moreno Dapenát is. Bossányi Zsuzsanna a Facebook-profilja alapján a művészvilágban dolgozik jelmeztervezőként és fotósként, de korábban is részt vett már az N35 roncskutató expedícióin.

Bár a hajó hivatalosan az első és második világháborúban elsüllyedt roncsokat kutatta, a venezuelai vádak szerint a csoport valójában kémkedni érkezett az ország felségvizeire. A legénységet kémkedéssel, terrorizmussal és lázítással is meggyanúsították, de hivatalos vádemelés legalább szeptember végéig nem történt ellenük. A hvg.hu kereste az ügyben a Külügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk