„Kismalac, kismalac engedj be!” – A diáktüntetés a Hősök terénél folytatódott

Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.

A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.

– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.

Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.

– állapította meg a bejegyzésében.

Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.

A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.

Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.

A kijelentésre az Indexnek

A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.

– írták.

A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.

Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.

Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint

A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.

– írta.

Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.

Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.

Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.

Vitézy posztja szerint

A frakcióvezető arról számolt be, hogy a bizottsági ülésen az okokra vonatkozó kérdéseire az érintettek „össze-vissza beszéltek és hárították a felelősséget”. Azt írja, a városvezetés szerint a felügyelőbizottsági tagok magánemberként döntöttek, a cég vezetése hol költségcsökkentésre hivatkozott számok nélkül, hol azt állította, hogy a felügyelőbizottság döntését hajtotta végre. Hozzáteszi, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elhatárolódott a Főpolgármesteri Hivatal vezetőitől, akik a felügyelőbizottságban ülnek.

Vitézy Dávid posztjában azt is leírja, hogy a BKM felügyelőbizottságában január óta a városháza alkalmazottai, a főpolgármester emberei ülnek. Szerinte erről Karácsony Gergely a Közgyűlés jóváhagyása nélkül döntött, azzal indokolva, hogy a pártok nem delegáltak tagokat.

„Érdemi választ tehát nem kaptunk a miértekre. Amikor pedig arra kérdeztem rá, hogy az átszervezés veszélyeztetheti-e a meglévő belső vizsgálatok folytatását, a cég jelen lévő képviselője – Mártha Imre helyettese, mivel a vezérigazgató sokadszorra sem tartotta elég fontosnak a bizottsági ülést a személyes jelenléthez – annyit tudott mondani, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy erre választ tudjon adni.

– idézi fel a történteket a politikus.

Vitézy szerint a fővárosi cégeknél sok esetben „a káosz, az elvárások, az ellenőrzések és a teljesítmény hiánya” jellemző, a működésük egy „posztszocialista állami vállalatot” idéz. Úgy véli, a cégvezetők és a főpolgármester zokon veszik a kritikát, és „áldozati pózba vágják magukat”. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cégvezető ignorálja a bizottsági üléseket, a helyettese pedig nem tud érdemi magyarázatot adni egy ilyen súlyú döntésre.