HÍREK
A Rovatból

„A propaganda fegyver, a hazugság öl” - az MTVA székházánál tüntetett az ellenzék

A demonstráción „a választások kimenetelét befolyásoló hazugságok, hírhamisítások és az agresszor Putyint támogató orosz propaganda terjesztése ellen” tiltakoztak a szervezők és a résztvevők.


"A propaganda fegyver, a hazugság öl" néven szerveztek tüntetést az ellenzéki pártok vasárnap kora estére az MTVA Kunigunda úti székházához.

A demonstráción "a választások kimenetelét befolyásoló hazugságok, hírhamisítások és az agresszor Putyint támogató orosz propaganda terjesztése ellen" tiltakoztak a szervezők és a résztvevők.

"Tiltakoznunk kell, mert az ellenzék politikusai csak lejárató, hírhamisító anyagokban tűnhetnek fel a közpénzen fenntartott TV-kben és rádiókban. A közéleti műsorokban is csak a kormány és a Fidesz-közeli megmondó emberek adják egymásnak a kilincset Orbánt és Putyint dicsőítve, az ellenzéket szapulva. Eközben az ellenzékből évek óta senki nem mehet be élő adásba!

Az ellenzék mellett le van tiltva a legtöbb felelősen gondolkodó magyar értelmiségi, tudós és művész is. Mindazok, aki Orbán rendszeréről akárcsak puha kritikus véleményt mondtak, vagy mondhatnának. Közismert, hogy jeles előadóművészek, színészek, zenészek, vagy kortárs íróink és költőink egész sora van letiltva, egyszerűen nem kerülhetnek adásba. Ennek véget kell vetni!" - írták a Facebookon meghirdetett esemény leírásában.

Hozzátették, hogy tiltakoznak az ellen, hogy "a magyar közmédia háborús propagandát folytat Oroszország mellett", és összességében "az állami propaganda elfogult oroszpártiságával és háborús uszításával szemben".

A tüntetés házigazdája Hadházy Ákos, az Egységben Magyarországért korrupcióellenesség és elszámoltatás szakpolitikai kabinetvezetője volt. Az eseményen beszédet mondott

• Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő

• Varju László, DK

• Szabó Tímea, Párbeszéd

• Brenner Koloman, Jobbik

• Polyák Gábor, médiakutató

• Ujhelyi István, MSZP

• Kanász-Nagy Máté, LMP

• Hajnal Miklós, Momentum

• Márki-Zay Péter, Magyarország miniszterelnök-jelöltje.

Élőben rögzített közvetítésünk a tüntetésről:

Az esemény egy perc néma csenddel kezdődött a koronavírus-járvány eddigi 45 ezer áldozatára és az orosz-ukrán háborúban elhunytakra emlékezve. Először Hadházy Ákos szólt a demonstrálókhoz. Beszédét azzal kezdte, hogy már többször is tüntetett az MTVA székházánál az ellenzék, de "nem elégszer és nem elegen, mert a propaganda székháza él és virul". Emlékeztetett, hogy míg Orbán Viktor hetente többször is "papolhat élőben a közmédiában, addig az ellenzék miniszterelnök-jelöltje még egyszer sem tehette be a lábát az MTVA épületébe". Majd arról beszélt, hogy Oroszországban most ugyanúgy iktatják ki a szabad sajtó elemeit, mint most az ukrajnai repülőtereket a háborúban. Hadházy szerint ha engedjük, hamarosan Magyarország is oda fog jutni, hogy elzárják a független sajtótermékeket, majd leállítják a legnagyobb közösségi oldalakat, és már csak a sötétség marad. Az ellenzéki politikus viszont úgy véli, hogy már azt sem lehet demokráciának nevezni, ahol most tartunk.

"Egy bűnszervezet által egyre biztosabban felépített diktatúrában élünk, aminek április 3-án véget kell vetnünk"

- jelentette ki.

Mint mondta, hiába "eteti" Orbán évek óta azzal Európát, hogy milyen nagy demokrácia van itt, csak meg kell nézni, hányszor szerepelt a közmédiában a miniszterelnök, és hányszor az ellenzék.

"Orbán 200-szor beszélt itt, ellenzéki vezető egyszer. Nincs több kérdés."

Hadházy ezután arról beszélt, hogy azért is tüntetnek most, hogy jelezzék: ilyen körülmények között "ez a választás nem tiszta, nem fair, nem demokratikus, nem szabályos". Ahhoz hasonlította a helyzetet, mint "amikor kiállunk egy meccsre és tudjuk, hogy hülyére doppingolja magát az ellenzék, hogy a bírót lefizették, tudjuk, hogyan fognak minket rugdosni, de elindulunk, mert a szabályokat is ők hozzák".

Elismerte, hogy az ellenzék is felelős azért, hogy Orbán Viktor eljuthatott idáig, de szerinte "mindannyian kaphatunk feloldozást, ha az utolsó pillanatig megteszünk mindent, amit tehetünk". Arra kért mindenkit, hogy vegyenek részt az ellenzék nagygyűlésén március 15-én, április 3-án - amikor szerinte Európa és Moszkva között kell majd választani - pedig szavazzanak rájuk.

A tüntetés ideje alatt az MTVA székházának tetején megjelentek a közmédia munkatársai kamerákkal, mire a tiltakozók többször is azt kiabálták nekik, hogy "gyertek le".

A második felszólaló Szél Bernadett volt, aki emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltáskor a Fidesz pártoktól független szabad sajtót követelt, ehhez képest 2010 után a lakosság adójából elfoglalták a közmédiát és a médiahatóságot is. A képviselő szerint a közmédia arról sem számolt be, hogy ellenzéki előválasztás volt Magyarországon, és azóta sem szólaltatta meg a megválasztott miniszterelnök-jelöltet. Mint mondta, még őt is előbb kérdezi a holland, a német vagy a francia közmédia, mint a saját hazája közmédiája. Szerinte, miután Putyin megindította a támadást Ukrajna ellen, a köztévében "feltekerték a potmétert", és többek között arról beszéltek benne, hogy az orosz katonák szakszerűen vonultak be az országba.

Szél arról is beszélt, hogy Orbán a keleti nyitással elszakította Magyarországot a Nyugattól, ebben pedig hatalmas segítségére volt a közmédia. Hozzátette, hogy a választás után viszont a magyarok visszakaphatják a közmédiát, az ország pedig a helyét az Európai Unióban.

Utána Szabó Tímea lépett színpadra, aki azzal kezdte beszédét, hogy őt országgyűlési képviselőként 2013 óta nem hívták be a közmédiába, de még Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere sem járhatott itt 2019-es megválasztása óta.

Elmondta, hogy Papp Dánielnek, az MTVA vezérigazgatója igaza van abban, hogy ez a közmédia nagyon független. "Független az összes ellenzéki politikustól, a kritikus civilektől és a több millió magyar állampolgártól, akiket az elmúlt 12 évben magára hagyott a Fidesz-kormány" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a köztévé már olyannyira átlépte a határt, hogy veszélyezteti a magyarok biztonságát.

Ezután azt mondta, hogy bár Orbán "stratégiai nyugalmat" emleget, ez igazából azt jelenti, hogy gőze sincs, mit kellene mondania ebben a helyzetben. Ugyanis évek óta azt hajtogatja, hogy Európa rossz, Putyin jó, és ezt most hirtelen nem tudja megfordítani. "De mi tudjuk, hogy Európa a jó és Putyin a rossz, ezért kell elmenni szavazni április 3-án" - mondta a Párbeszéd politikusa.

"Putyin egy új Szovjetuniót akar építeni, és Orbán ehhez asszisztál. De mi ebből nem kérünk. Mi nem Oroszországot, hanem Európát és szabadságot akarunk"

- jelentette ki.

Varju László arról beszélt, hogy a köztévé már nem csak hazudozó, állampárti tévé, hanem a putyini propaganda európai központja. Szerinte "56 mártírjai forognak a sírjukban" amiatt, hogy a köztévében elhangzott, hogy Ukrajna felelőtlen, amiért harcol a szabadságáért, és nem adta meg magát Oroszországnak.

"Mi, magyarok pontosan tudjuk, milyen az, amikor harcolni kell a szabadágért, mindent megteszünk, hogy a magyar szabadságot visszaszerezzük a bitorlóktól. Ukrajna mellett állunk, bármit is hazudoznak ebből a tévéből. Ebből elég volt"

- jelentette ki.

Brenner Koloman azt mondta, Orbán Viktor kétkulacsos külpolitikája végérvényesen megbukott, a közmédiában mégis kitartanak az orosz propaganda mellett. A jobbikos nemzetbiztonsági kockázatnak tartja, hogy a közmédia az orosz propagandát terjeszti. Az ellenzéktől viszont nem kell félteni a magyar televíziót és Magyarországot sem, hiszen "nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk".

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azt emelte ki, hogy az a köztévé, amely az orosz propagandát hangoztatja és a Paks2 legnagyobb támogatója, évente 130 milliárd forintba kerül.

Hajnal Miklós úgy fogalmazott, a magyar propagandamédia Putyin szócsöve is, és ez nem most, az ukrajnai háború kirobbanása után kezdődött. Azt is elmondta, hogy úgy tudja, bár négy évvel ezelőtt az ellenzéki politikusok még kaptak öt percet a közmédiában, idén már nem lesz lehetőségük erre.

Ujhelyi István azt hangsúlyozta beszédében, hogy Magyarország útja nem Moszkva, hanem Európa felé van. Megismételte azt is, hogy a putyinizmus már egy évtizede ott van az MTVA székházában.

Polyák Gábor, az Egységben Magyarországért médiapolitikai szakreferense arról beszélt, hogy

a kormány hiába foglalta kormányhatározatba, hogy sajtószabadság van Magyarországon, szerinte amiben élünk, az nem sajtószabadság, hanem "a gyűlölködés és a megbélyegzés szabadsága".

Úgy véli, az egész ország tele van jól megfizetett propagandistával, ezért köszönetet mondott azoknak a független újságíróknak, akik kitartottak az elmúlt 12 évben. Ezután felsorolta, hogy az ellenzék milyen intézkedésekkel állítaná helyre a sajtószabadságot. Például valódi közszolgálatot építenének tisztességes újságírással, helyreállítanák a médiapiac működését, és független médiafelügyeletet hoznának létre.

Utolsóként Márki-Zay Péter állt a tömeg elé, akit színpadra lépésekor hosszan éltetettek a tüntetők. Beszédével külön cikkben foglalkoztunk.

A demonstráció azzal zárult, hogy a felszólalók a tiltakozókkal együtt elénekelték a Himnuszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lannert Judit: Nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára
Az oktatási miniszter egy interjúban beszélt az állami és egyházi iskolák párhuzamos finanszírozásának problémájáról. A tárcavezető szerint a kormányzat egyeztetni fog az egyházakkal a hálózat racionalizálásáról.


Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.

Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.

„Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta Lannert.

A tanárok mindennapi munkáját érintő könnyítések mellett a kormány az oktatás egyik legfontosabb eszközéhez, a tankönyvekhez is hozzányúl. A miniszter lépéseket ígért a szabad tankönyvválasztás visszaállítása felé, és jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi kormánytól megörökölt, áprilisban kötött szerződést, amelyet az állami tankönyvellátó, a KELLO írt alá.

A Nemzeti alaptanterv átalakítása hosszabb folyamat lesz, de az új irány már körvonalazódik: az új tartalmak integráltabban jelennének meg. Lannert Judit szerint be kellene emelni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket és a médiaműveltséget is.

A miniszter a tanítási módszerek rugalmasságát is szorgalmazza, példaként említette, hogy a kis alsósok, ha elfáradnak, kimehessenek az udvarra játszani, vagy akár az erdőben is lehessen órát tartani.

A helyi szintű rugalmasság megteremtéséhez azonban a központi irányítás átalakítása is szükséges. A miniszter bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületek teljes átvilágítását, ami akár azonnali személyi következményekkel is járhat.

Az állami fenntartású intézményrendszer átvilágításával párhuzamosan a kormány az egyházi iskolák helyzetét is napirendre tűzi, amelyekkel kapcsolatban egyeztetéseket kezdeményeznek, a miniszter ezzel összefüggésben fogalmazott úgy: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.


A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztban Hodász András, influenszer és egykori pap.

Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.

Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.

„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.

Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.

Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.

„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”

Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.

Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.

Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?

Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Távozik Győrfi Pál, már be is mutatták a mentők új szóvivőjét
Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója kedden bejelentette, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át a szóvivői feladatokat. A szervezet közleménye szerint a váltás a megújulási folyamat része, Győrfi Pál pedig a mentőszolgálat kötelékében marad.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 09.



Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.

„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.

A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.

Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.

„Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért!” – búcsúzott a pozíciótól.

Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.

A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.


A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.

A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.

A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.

Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.

A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.

A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.

„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.

A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.

„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.

A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk