Újabb siker az otthonápolás elismeréséért folytatott kampányban, de küzdenek tovább
Az év utolsó napjaiban újabb sikert hozott az otthonápolók munkájának elismeréséért a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület és a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport által az aHang felületén indított kampány. A január 1-től életbe lépő törvénymódosítások közé bekerültek a kampányt indító szervezetek egyes fontos módosító javaslatai, melyek csökkentik az otthonápolók kiszolgáltatottságát.
A tavaly májusban indított kampány célja az volt, hogy az állam ismerje el munkaként és díjazza annak megfelelően (legalább a mindenkori minimálbér összegével) minden otthonápoló munkáját.
Az ápolási kampány nyomán támadt társadalmi összefogásnak köszönhetően
2019. január 1-jétől minden kategóriában nő az ápolási díj összege,
lesznek családok, amelyekben több mint 70 ezer forinttal, azaz több mint 200 százalékkal. Az elmúlt években nem volt olyan nagy hatású társadalmi kampány, amelynek hatására valóban javult volna több tízezer ember helyzete.
A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesületnek küldött minisztériumi levélből kiderült: a kampányoló szervezetek több olyan javaslata is bekerült a törvénybe, amelyek csökkenti az otthonápolók kiszolgáltatottságát.
„Amellett, hogy az ápolási díj a nyugellátás szempontjából szolgálati időt jelent, a módosítással megteremtődött annak a lehetősége, hogy mind az ápolási díj, mind pedig a gyermekek otthongondozási díja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai vonatkozásában is biztosítási időnek számítson.
Ezen túl, az ápolási díjra és a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megszűnése esetén - összhangban az álláskeresési járadék szabályozásával - további három hónapig folyósítható lesz az ellátás” – olvasható a minisztériumi tájékoztató levélben. Ez a szervezetek értelmezésében azt jelenti, hogy a jövő évtől jogosulttá válhatnak rokkantsági ellátásra az otthonápolók is, illetve hogy az ápolással járó jogosultság megszűntével még három hónapig folyósítják a díjat.
Eddig, ha például egy otthonápoló ápoltja meghalt, már a következő hónapban jövedelem nélkül maradt. Ha pedig belerokkant a megterhelő munkába és nem tudta tovább ápolni a hozzátartozóját, nem igényelhetett rokkantsági ellátást. Ezekkel a rendkívül igazságtalan gyakorlatokkal számolnak le a módosítások, de sok további változtatásra van szükség ahhoz, hogy az otthonápolók megkapják a nekik kijáró, a munkavállalói jogviszonyhoz köthető további jogokat és biztosítékokat pl. a betegszabadság lehetőségét.
A végső cél, melynek elérésééig a kampányoló szervezetek tovább küzdenek, még nem teljesült:
továbbra sem számít munkaviszonynak az otthonápolás,
de újabb lépéssel kerültünk közelebb hozzá.
Az idei év megmutatta: ha az érintettek felvállalják jogos követeléseiket, a társadalom mögéjük áll, hiszen a magyar emberek nem részvétlenek, csupán informálatlanok voltak az otthonápolók méltatlan helyzetével kapcsolatban. A társadalmi összefogásban rejlő erő megfelelő becsatornázása pedig hatásos nyomásgyakorlást eredményezhet.
A Lépjünk, hogy Léphessenek, a CSEVE Csoport és az aHang hisz abban, hogy ezzel a társadalmi legitimációval sikerülhet minden otthonápoló munkájának valódi elismerését kivívni, ezért tovább dolgozik azért, hogy az otthonápolás minden ápoló számára jelentsen munkaviszonyt és járjon érte legalább a minimálbérnek megfelelő fizetés.
Bár a kampányoló szervezetek munkája az elmúlt hetekben nem volt olyan látványos, mint a döntést megelőző időszakban, fontos lépések történnek azért, hogy jövőre újult erővel és hatékonyan folytatódjon a nyomásgyakorlás minden otthonápoló munkájának elismeréséért. Zajlanak az egyeztetések az azokat az érintetteket képviselő szervezetekkel, akik a mostani emelésből csak kis mértékben részesültek.
