News here
hirdetés

BUDAPEST

Újabb legendás budapesti ház tűnik el örökre a föld színéről

Bontják a romjaiban is gyönyörű józsefvárosi házat, aminek kotta van a homlokzatán.

Link másolása

hirdetés

Nagyon szomorúan olvastam azt a bejegyzést, amit egy ismerősöm osztott meg nemrég az üzenőfalon. A poszt arról szólt, hogy elkezdődött a Vajdahunyad utca egyik legrégebbi házának bontása. Ilyenkor az ember szíve elszorul. A Vajdahunyad utca önmagában is érdekes hely a sok csodaszép, de méltatlan állapotban lévő, omladozó vakolatú épülettel, ráadásul évek óta nem jártam arra, ezért elhatároztam, hogy utoljára lefényképezem a bontásra ítélt házat, és elbúcsúzom tőle.

„Néhány napja megkezdődött a Vajdahunyad utca egyik legrégebbi házának, a Vajdahunyad utca 7 szám alatti, több mint 150 éves lakóház bontása” - írja a Civilek Józsefvárosért Facebook-oldal. „Az épület 1865-ben épült Hild Károly (Hild József testvére) tervei alapján. Első tulajdonosa Sárosi Ferenc operaszerző és az Operaház karmestere volt. A ház homlokzatán puttók tartotta kottán Sárosi Ferenc legnépszerűbb operájának, az Atalának egy sora áll. A 20.század első felében az elismert cigányprímás, Pertis Pál családja lakott itt.

A közelmúltban a ház állapota megromlott, amihez a szakvélemény szerint az elmaradt karbantartásokon kívül a környező telkeken építések következtében létrejövő talajvízmozgások is hozzájárulhattak. Az épület megsüllyedt, tartószerkezete megcsavarodott. 2018-ban egy helyi befektető vásárolta meg az ingatlanok jelentős részét, és november közepén megkezdték az épület bontását. A tervek szerint a Vajdahunyad utca 5-9 telkeken mélygarázsos szálloda, illetve társasház fog épülni.”

Először is: ki volt Sárosi Ferenc? 1855-ben született Schauer néven, és mivel édesapja a Nemzeti Színház zenekarának tagja volt, már fiatalon több hangszeren játszott. Gimnazistaként a kegyesrendiek istentiszteletén ő orgonált. Érettségi után teológiát kezdett tanulni, ám győzött a zene, és 1872-től a Nemzeti zenekari tagja lett, először kisdobon és más ütősökön játszott. De tudott zongorázni, orgonázni, hegedülni, gordonkázni, fuvolázni, sőt játszott violán, vadászkürtön és hárfán is. Később az Operaház magánénekeseinek korrepetitora lett.

hirdetés

A legfontosabb információ, aminek itt még jelentősége lesz, az, hogy

írt egy operát is: az Atalát 1881 november 5-én adták elő a Nemzeti Színházban.

„Mint zeneköltő Atala címü nagy drámai operájával keltett figyelmet, amely még 1881. került szinre először a nemzeti szinházban, nagy sikert aratva” - írja róla a Pallas Nagylexikon. „Második drámai operája Abencerrage (Bartók Lajos szövegére) már az új operaházban került szinre 1887., amely az előbbieknél még nagyobb sikert aratott. Irt több zenekari nyitányt, karéneket és illusztráló zenét drámai szinművekhez. Zeneiránya középutat tart az új és a klasszikus opera-stilusok közt.”

Az Atala, Chateaubriand műve egy anyja által keresztényként nevelt indián lány történetét dolgozza fel. A lány megment a haláltól egy fiatal férfit, miután az a területükre tévedt. Egymásba szeretnek. Kiderül, hogy a megmentett fiú ismeri és szinte apjaként szereti a lány apját. Menekülésüket egy hittérítő remete segíti, aki azt tervezi, összeadja a lányt és a fiút. Atala azonban megrémül, és nem sokkal később ágynak esik, majd elmondja, hogy az anya a halálos ágyán megeskette 16 éves lányát, hogy élete végéig szűz marad. A fiú és a remete rémületére Atala ezt is elmondja, hogy mérget vett be – a remete hiába próbálja megmenteni orvosságokkal, különféle szerekkel, a lány meghal.

A történetből dr. Váradi Antal írt szövegkönyvet. Sárosi Atalája évekig volt műsoron, akkora sikert aratott.

Valószínűleg ennek az operának a honoráriumából vásárolta a józsefvárosi házat az 1880-as években, és ezért kerülhetett egy kis kottarészlet a homlokzatra.

Ha arra mentek és jól megfigyelitek a dísz részleteit, akkor az utcán állva, szabad szemmel láthatjátok a violinkulcsot, a hangjegyeket, a puttócskák kezében a hangszereket, és középen a lírát. Mintha egy már szinte kivehetetlen képmás is szerepelne a díszek között, nekem legalábbis szakállas férfinak látszik az egyik részlet.

Bár benőtte a vadszőlő, csakúgy, mint az egyik szomszéd ház oldalát, a homlokzat lenyűgöző. Pont akkor állt meg ház előtt két férfi, hogy megcsodálja, amikor odaértem. Nézegették a mintákat, nagyon tetszett nekik, és amikor beszélgetni kezdtünk, kiderült, nem is tudtak róla, hogy az épületet bontásra ítélték, meglepte őket.

Az épület történetére vonatkozóan egyébként a Civilek Józsefvárosért Facebook-oldalon az egyik hozzászóló az alábbi adatot tette közzé: „Ami a levéltári források (BFL XV.17.b.312 Pest város Építő Bizottmánya és XV.17.d. 329 Építési ügyosztályok tervtára) alapján: 1865-ben valóban Hild Károly tervezett ide egy földszintes új épületet Sipos Andrásnak. 1929-ben Portéka Jenő építész (kivitelező építőmester: Spitz Lipót) Pertis Jánosnak a korábbi épület felhasználásával a mai csinos emeletes épületre alakította át az egykori falusias házat.”

N. Kósa Judit egy 2006-os cikkében pedig azt írta a házról, hogy „egy 1882-es lakcímjegyzék szerint két tulajdonosa volt: ifj. Schauer Ignácz és Ferencz. S ha van ifjabb, kell lennie idősebb Schauer Ignácznak is: ő pedig nem más, mint egy zenész, Bodzafa utca 6. alatti lakcímmel.”

Nekem azért szöget ütött a fejembe, hogy a ház később Pertis Pali cigányprímás családjáé volt, és a fent már idézett kommentben is az áll, hogy 1929-ben alakították át kétszintesre az épületet, és egy másik hozzászólásban 1929-es homlokzati látványterv (rajz) is szerepel, kottarészlettel, puttókal, középen az antik lírával. Mi van akkor, ha nem Sárosi készíttette a homlokzat díszeit, hanem később kerültek oda?

Végül is mindegy. Akkor is az egyik színfoltját veszíti el a került. És az egész város. Most nézzétek meg, amíg nem késő.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

hirdetés

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

hirdetés
Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

hirdetés

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

hirdetés

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

hirdetés

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

hirdetés

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

hirdetés

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: