Új biciklisávok és forgalomcsillapítás - van egyáltalán értelmük Budapesten?
Szerinte sok múlik a közterek megtervezésén, a közlekedési viszonyainkon, hogy például miként programozzák be a lámpákat, az generál-e szabályszegést, kiépült-e normális kerékpáros infrastruktúra. Vannak olyan útszakaszok Budapesten, ahol az egyéni közlekedők negyede biciklis, de ha az infrastruktúra ezt nem képezi le, nem biztosít a biztonságos közlekedéshez feltételeket az ott közlekedőknek, abból balesetek származnak. A sebességhatárokkal kapcsolatban fontos szempont az is, hogy mennyire szélesek a sávok, hogyan van egy utca kialakítva, az emberek mennyire száguldoznak autóval, és nem csak az, hogy milyen tábla van kitéve. Különféle technikákkal, például zöldsávokkal csökkenteni lehet a balesetveszélyt.
Vitézy Dávid egyébként úgy látja, azzal, hogy most hirtelen a köztudatba került a sebességcsökkentés kérdése, a városvezetés többet ártott az ügynek. Budapest utcáinak jelentős részén már bevezették a 30-as sebességhatárt, míg a főutak esetében pontosan a balesetek miatt történt sebességcsökkentés, mint például a Ferihegyi gyorsforgalmi út esetében, ahol 40 százalékkal csökkenek a balesetek.
Azonban az ötletet nem szabad lesöpörni az asztalról. Ahol sok a gyalogos és a kerékpáros, ott igenis van helye a sebességcsökkentésnek. Példának azt hozta fel, hogy ha 30-cal üt el az autó egy kerékpárost vagy gyalogost, akkor 5 százalék az esélye annak, hogy meghal a balesetben, ha 50-nel, akkor a halálos kimenetelű baleset esélye már 40 százalék, 70-nél pedig „a lottó ötös megnyerésével azonos túlélési esélyek maradnak”.
Arról is szó volt, hogy Budapesten tízből hat ember tömegközlekedési eszközt használ. Most azonban a járvány miatt a mobilitás a felére vagy harmadára csökkent. „A célunk az, hogy ezt a tízből hatos arányt megpróbáljuk még följebb tornászni”. Vitézy Dávid szerint a dugók nagy részét meg lehetne szüntetni, ha az agglomerációból érkezők közül is tízből hatan inkább a tömegközlekedést választanák.
Egy hallgatói kérdésre válaszolva az is elhangzott, hogy hiányoznak a megfelelő P+R parkolók és fedett biciklitárolók. A Budapest Fejlesztési Központ igazgatója elmondta, már dolgoznak ezzel kapcsolatos projekteken, és ennek része az is, hogy az agglomeráció vasútállomásainál legyen fedett biciklitároló. Szeretnék elindítani Budapest legnagyobb P+R fejlesztését is: a tervek szerint a Mexikói útnál létesítenének egy nagy vagy több kisebb P+R parkolót. Ez a fejlesztés összesen 1500 férőhelyet biztosítana, így autómentesítenék a Városligetet is. De azt is hangsúlyozta, számos olyan beruházás előkészítésén dolgoznak (ilyen például a vasút- vagy HÉV-fejlesztés), amelynek része lesz P+R parkolók kialakítása is.
