Séta a Nemzeti Sírkertben
A Fiumei úti sírkert Budapest legrégebbi temetője, hivatalosan 1849 áprilisában, virágvasárnapon nyitották meg. Emellett arról is nevezetes, hogy a nemzet egykor élt nagy méltóságai, művészei, politikusai, irodalmárai, tudósai nyugszanak itt. A Kulturális Örökség Napok alkalmából szervezett bejáráson a Kossuth- és a Deák-mauzóleum kapuja is feltárult előttünk.
A pesti lakosok nehezen barátkoztak meg az újonnan átadott sírkerttel, mert az jócskán kívül esett a város frekventált területétől, gyakorlatilag a peremvidéken helyezkedett el, és csak nehezen járható dűlőkön keresztül lehetett megközelíteni. Létrehozása azonban mégiscsak szükségszerű volt, ugyanis a régi alapítású terézvárosi, józsefvárosi és ferencvárosi temetők akkor már jó ideje folyamatos helyhiánnyal küszködtek.




Semmelweis Ignác síremléke





Blaha Lujza síremléke
Az első, országosan nagynevű személy, akit itt helyeztek végső nyugalomra (jóllehet családtagjaitól távol, akik a temető másik oldalán nyugszanak) Vörösmarty Mihály volt 1855-ben. Az 1860-as évektől kezdve a temetkező pesti polgárok számára egyre népszerűbbé vált a Fiumei úti sírkert.
Presztízsét és „Nemzeti Pantheonná” válását különösen a kiegyezést követő színpompás újratemetések alapozták meg. Az 1849. október 6-án kivégzett Batthyány Lajos gróf, akit közvetlenül a halála után ferences atyák földeltek el szép csendben, 1870-ben már méltó búcsúztatást kaphatott, 1874-ben pedig felépült mauzóleuma is. A mauzóleumot az a Schickedanz Albert tervezte, aki a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok épületét és a Hősök terén álló millenniumi emlékművet is.





1887-ben felépült a Deák-mauzóleum is, amely akkoriban a sírkert szimbolikus középpontjának számított és amely előtt ma a „díszsor” húzódik olyan személyek hamvaival, mint Erkel Ferenc, Szilágyi Dezső, Xantus János, Irányi Dániel vagy Klapka György.
A mauzóleumnak óriási a belmagassága a maga huszonhét méterével, ráadásul jóval magasabbnak is tűnik a csalóka optikai megoldások miatt. Falait eredetileg Székely Bertalan festményei díszítették, de ezeket, mivel tönkrementek, mozaikokká alakították át Róth Miksa műhelyében.


A Kossuth család mauzóleumát 1909-ben adták át, egyben ekkor temették át óriási tömegtől kísérve a Torinóból hazahozott, 92 évet élt Kossuthot és rokonait oda. Bár egy hatalmas kőkoporsó áll a mauzóleum közepén, ez csak szimbolikus: a család tagjai a föld alatti kriptában nyugszanak.
„Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.” (Jókai Mór sírfelirata)
Sírkerti séták szeptember 22-én kisvonattal és idegenvezetővel az alábbi időpontokban: 10:00, 12:00, 14:00, 16:00. A séták másfél órásak, utána tárlatvezetés a Kegyeleti Múzeumban. További információért KATTINTSATOK IDE.
Ha szívesen részt vennél a sírkerti sétán, nyomj egy lájkot!