Római-part: ahová úgy járunk, mintha nyaralni mennénk
Úgy alakult, hogy a hosszú hétvégén nem tudtunk elutazni. Ezért eldöntöttük, hogy Budapesten leszünk turisták. Ebbe rengeteg program belefért: a Margit híd pillérjének körbesétálása a margitszigeti zátonyon, a rómaiak emlékeinek a feltérképezése Óbudán, vacsora a Beregben,
és a kihagyhatatlan nyári élmény: egy napos kirándulás a Római-partra.
Még a rekkenő hőség előtt indultunk el, odafelé HÉV-vel mentünk, vissza pedig hajóval. Éppen ezért, a tapasztalataink alapján azt javaslom, hogy ha hétköznap mennél a Rómaira, és amúgy is van BKK-bérleted, mindenképpen a menetrend szerinti hajójáratot válaszd. Már maga az utazás élmény.
Amikor pedig kiér az ember, és elkezd sétálni a Duna partján, az percek alatt minden feszültséget, stresszt kimos az emberből.
A biztonság kedvéért jó, ha pléd is van nálad, meg fürdőruha, elég sokan napoznak kint, és a takaró akkor is jól jöhet, ha tele vannak a kedvenc helyeink, és már nincsen szabad nyugszék a Felliniben vagy babzsák a Nap bácsiban.
Bár hivatalosan kijelölt strand nincsen, sokan szeretnék, ha biztonságosan lehetne fürdeni Római-parton.
A „Maradjanak a fák a Rómain!” csoport aktivistái felszedték az összes törmeléket és szemetet a Hattyú csónakház előtti partszakaszon – éppen ottjártunkkor takarították azt a részt –, bevizsgáltatták a vizet, hogy kiderüljön, fürdésre alkalmas-e (igen), és az akcióról egy fotós posztot is megosztottak Facebookon:
Mi mindent találtok a Római-parton?
Rengeteg büfét, ahol hekkezhettek, lángost, sült krumplit, sült kolbászt vagy más finomságot ehettek – a szerb grillest is sokan dicsérik.
Ha a kedvenceinkben, a Két Rombuszban, a Fellini Kultúrbisztróban vagy a Nap bácsiban ebédeltek (vacsoráztok), különlegesebb fogásokat kaptok, a Nap Burger például egészen egyedi és zseniális. A Felliniben rendszeresen tartanak filmvetítést és koncerteket, a Nap bácsiban időnként játszanak DJ-k, ezért mindenképpen böngésszétek át a kirándulás előtt a Facebook-oldalukat.
Számomra az egyik legérdekesebb a volt Postás üdülő elhagyott épülete, az urbexesek egyik alap darabja, ami lerágott csontvázként magasodik a Római felett, de mindenhol találhattok üres épületeket, ami arra emlékeztet: egykor mekkora élet lehetett itt, és mennyi csónakház, nyaraló működött.
Impozáns látvány a tíz éve elkészült Megyeri híd is, engem nem zavar a kecses sziluettje, sőt, inkább még jobban kiemeli a környezetének a színeit és formáit, a sok zöldfelületet.
A Rómaiban azt is szeretjük, hogy senki sem sürget, mindenki ráér, van idő szemlélődni, gondolkodni, van miben gyönyörködni. Addig maradunk, amíg akarunk. Hazafelé pedig már azt tervezzük, mikor jöhetünk ismét.