SZEMPONT
A Rovatból

Nappal kisdiák voltam az orvosin, este cégvezető

Az érsebész szakorvosnak készülő László diszlexiás és diszgráfiás, így az olyan magolós tantárgyakkal, mint például az anatómia, nagyon megszenvedett az elején.
Mizsur András, Abcúg - szmo.hu
2018. október 24.



László még özönvíz előtt technológián tanulta az informatika alapjait, majd huszonöt évvel később, már egy működő vállalkozással a háta mögött elhatározta, hogy átképezi magát. Negyvenévesen kezdte el az orvosi egyetemet, és túl lesz az ötvenen, mire befejezi a rezindensi képzést. Mindezt úgy, hogy az érsebész szakorvosnak készülő László diszlexiás és diszgráfiás, így az olyan magolós tantárgyakkal, mint például az anatómia, nagyon megszenvedett az elején.

László negyven éves fejjel úgy döntött, hogy valami egészen mást fog tanulni, mint amivel addig foglalkozott. (Kérésére nevét megváltoztattuk.) Végzettségét tekintve eredetileg villamosmérnöknek tanult, ahogy ő fogalmazott, özönvíz előtti technológián tanulta az informatika alapjait.

Az egyetem elvégzése után 1991-ben saját vállalkozást indított, adatmentéssel és szerverek forgalmazásával kezdett el foglalkozni.

Egészen hét évvel ezelőttig ez töltötte ki az életét. A fordulópontot az jelentette, hogy csak külföldön tudott volna hardware tervezőként tovább dolgozni. Ezt viszont nem akarta, ezért inkább elhatározta, hogy kitanul egy teljesen új szakmát. Végignézte az egyetemi szakokat, és kiszűrte, hogy mi az, ami egyáltalán nem érdekli, vagy amit már tanult. Így esett a választása végül az orvosi egyetemre. Fiatalon orvosnak készült, de akkor nem jelentkezett az egyetemre. Később mégsem ez motiválta, tisztán racionális döntés volt részéről, hogy egy informatikai vállalkozással és két felnőtt gyerekkel a háta mögött ezt a hivatást válassza. A családban sem volt előtte orvos, így ez sem indokolta döntését.

Egy hét alatt megtanulta a három vékony könyvecskét

A felvételihez biológiából kellett újra érettségiznie, a vizsgák előtt egy héttel vette meg a tankönyveket. Úgy ítélte meg, hogy ennyi idő bőven elég lesz “a három vékony könyvecske” megtanulásához. Mindig is érdekelték a reál tudományok, sokat olvasott, szívesen nézett ismeretterjesztő műsorokat, magyarázta, miért vette lazán az érettségit. “Nyitott szemmel jártam, könnyen ragadt rám a tudás, az emelt szintű érettségin inkább a komplex tudáson volt a hangsúly.” Nem biztos, hogy ma már belekezdene az egészbe, tette hozzá.

Az érettségije végül jól sikerült, felvették a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára. Eleinte furcsán érezte magát, mert több oktatójánál is idősebb volt. Talán emiatt néztek rá néhányan ferde szemmel, mit keres ott ilyen idősen, hiszen évfolyamtársainak gyakorlatilag az apja lehetett volna. Ennek ellenére befogadták a fiatalabbak, volt, hogy elment velük meginni egy sört. Átlagosnak nem mondható helyzetét az is tetézte, hogy László a tanulás mellett ugyanúgy vezette a vállalkozását. “Nappal kisdiák voltam, este cégvezető.”

Sokszor az órák után, este állt neki a munkáinak, az adatmentést például otthon is tudta csinálni, így ez nem okozott problémát.

László története egyáltalán nem szokványos. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán egyetlen hasonló korú hallgató volt az elmúlt években, ő most 48 éves, de még nem végzett. A szegedi csúcstartó egy 49 éves hallgató, de arról nincs információjuk, hogy praktizál-e, írta válaszában a vidéki egyetem. Megkérdeztük a Semmelweis Egyetemet is: az elmúlt három évben mindössze három olyan hallgatójuk volt, aki a diplomameg szerzésekor már elmúlt 40, saját évfolyamából László volt az egyetlen “túlkoros.” A budapesti egyetem történetében egy 60 éves hallgató a rekorder. A Pécsi Tudományegyetem orvosi képzésén 12 hasonló korú hallgató tanult az elmúlt években: közülük ketten szereztek diplomát, nyolcan lemorzsolódtak, ketten pedig jelenleg is aktívak.

Az orvoshallgatók életkorára nézne nincs semmiféle megkötés, ha teljesítik a felvételi követelményeket, akkor elkezdhetik a képzést. László szerint nem is lenne indokolt, mert ha egy orvos csupán 20 évig praktizál, már megérte az államnak a taníttatása. “Egy 50-60 éves érsebész amúgyis fiatalnak számít”, tette hozzá.

Nem az orvosira való fogyatékosság

Saját bevallása szerint az első két év igazi szenvedés volt számára. László ugyanis diszlexiás és diszgráfiás, így azok a tárgyak, ahol sokat kellett magolni, különösen nehezen mentek neki. Ilyen volt az anatómia, ami szerinte olyan mint egy külön nyelv.

“Húszszor többet kell tanulnom. A diszlexia nem az orvosira való fogyatékosság”

- mondta. Részben ez is az oka, hogy informatikus létére miért nem választott valamilyen programozói képzést. Ezekből rengeteg indult az elmúlt években, viszonylag rövid képzés mellett ígérnek versenyképes tudást és van is kereslet programozókra. Felvetésemre László azt válaszolta, hogy az újabb programnyelvek utasításait megtanulni szinte olyan, mint maga a nyelvtanulás, ami a diszlexiásoknak hatalmas nehézséget okoz.

Bár jogosult lett volna különböző kedvezményekre, például hogy ne kelljen írásban vizsgáznia az adott tárgyból, László inkább nem kért könnyítést, mert nem tartotta volna tisztességesnek a többiekkel szemben. “Aki kilóg, azt nem szeretik. Én már az életkoromnál fogva kilógtam.” Másrészt mivel a tananyagok erősen egymásra épülnek, úgy gondolta, hogy még rosszul is jönne neki, ha könnyebben abszolválhatná egyik-másik tárgyat. Egyetlen esetben kért mégis könnyítést, hogy nyelvvizsga nélkül kaphassa meg a diplomáját.

A kezdeti nehézségek után könnyedén vette az akadályokat, az utolsó évben egy magánklinika sebészetén kezdett el műtéteknél asszisztálni, hogy tapasztalatot gyűjtsön. “Kis túlzással, aki sokat áll a buszvezető mellett, az előbb-utóbb megtanul buszt vezetni.” Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy a hazai orvosképzés komoly problémákkal küzd, egyre kevesebb orvosra, azaz oktatóra egyre több hallgató jut, ami meglátszik az oktatás színvonalán is.

Fontos gyakorlati órák maradhatnak el, mert az orvosra inkább a műtőben van szükség, így a hallgatók alig látnak beteget.

Maga a rendszer is olyan, hogy a pluszfeladatok és kötelezettségek mellett kevés anyagi előnnyel nem jár, ha az orvosok oktatnak is. Ezt László is tapasztalta, alig volt sebészetből gyakorlati oktatásuk, egy keveset megtanultak varrni, de semmi több, mondta. A magánklinikán már előny volt a kora és az élettapasztalata, mert könnyeben szerzett ismerettségeket. “Eleve főorvos fejem van ránézésre”, jegyezte meg viccesen. A jó kapcsolatok az orvosi szakmában is fontosak a boldoguláshoz, így dőlnek el a jobb rezindensi helyek is, magyarázta.

László eredetileg szívsebésznek akart menni, de mivel nagyon kevés rezindenst vesznek fel erre a területre, ezért inkább az érsebészetet választotta. Ez szintén hiányszakmának számít, és hasonlóan bonyolult, sok társterületet kell hozzá ismerni. Egy éve dolgozik rezindensként a Honvédkórházban, még öt éve van hátra a képzési időből.

Ez azt jelenti, hogy László ötvenöt éves lesz, mikorra megszerzi a szakvizsgáját. “Ha meglesz a szakvizsgám, senki sem nézi majd, mikor végeztem.” A betegek most sem veszik észre, hogy egy rezindens, és nem egy végzett orvos áll velük szemben.

Az államiban jelképes a fizetés

Mivel László is kapja a hiányszakmás ösztöndíjat, ezért minimum addig kell Magyarországon dolgoznia, amennyi ideig kapta a rezindenseknek járó juttatást. (Ennek összege 150 ezer forint.) Neki ez nem jelent problémát, mert annak ellenére sem akar külföldön dolgozni, hogy a rezindensi ösztöndíjának többszörösét kereshetné meg máshol. A diszlexia miatt nehezen tanult nyelveket, nyelvvizsgája pedig nincs, de ha lenne rá lehetősége, akkor sem hagyná el az országot. Gyerekei is ide kötik, és bár nem keres jól, de nem hal éhen, mondta.

“Szeretem ezt az országot. Ez azért van így, mert három dologgal nem foglalkozom: politika, vallás és sport.”

Az egészségügy helyzete sem riasztja el, mert “az annyira pocsék, hogy ennél már csak jobb lehet.”

László fizetősként kezdte el az egyetemet, négy félév után átvették államilag finanszírozott képzésre. Így is horribilis pénzbe kerül az orvosi, talán sosem fog megtérülni a befektetett pénz, mondta. Egyszer évfolyamtársaival kiszámolta, hogy még a nem fizetős képzésen is több millió forintot emészt fel az egyetem elvégzése.

Nemcsak anyagilag hozott komoly áldozatokat azért, hogy orvos lehessen. Mint elmondta, gyakorlatilag nincs semmi szabadideje: továbbra is dolgozik a cégében, a kórházban körülbelül 8-11 órát tölt bent, olyan nincs, hogy nyolc óra munka után az ember leteszi a szikét, mondja. Ehhez jönnek még az ügyeletek, havonta minimum négyet kell elvállalnia, de nem ritka, hogy a négyből tíz lesz. Ha végez az állami kórházban, akkor sok kollégájához hasonlóan megy a magánegészségügybe dolgozni.

“Valamiből meg kell élnem, az állami egészségügyben jelképesek a fizetések.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk