hirdetés

BUDAPEST

Na, mit adtak nekünk a rómaiak Budapesten?

A város egyik legcsodálatosabb helyét: Aquincumot.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. április 22.

hirdetés

Hiába dúlták fel a tatárok Magyarország területét, hiába rombolták le különböző csatákban Budát és Pestet többször is az évszázadok során, hiába pusztított árvíz, hiába hordták el a római időkben épült házak maradványait a pesti építkezésekhez, hiába zajlott Budapesten a második világháború egyik legkegyetlenebb városi csatája, még ma is megtaláljuk a rómaiak emlékeit a főváros területén.

A leghíresebb kétségkívül Aquincum, ami a külföldieket is érdekli.

A budai oldal egykor Pannonia provincia része volt. A Dunától nyugatra fekvő területet több szakaszban hódította meg a Római Birodalom, a Duna vonaláig Augustus császár uralkodása alatt jutottak.

Traianus császár idején, 106-ban a tartományt kétfelé osztották. Pannonia Inferior (Alsó-Pannónia) székhelye Aquincum lett, míg Pannonia Superior (Felső-Pannónia) székhelye Carnuntum maradt. A két terület határvonala Nagy Károly korában a Rába (Narrabo) folyó volt.

A provinciában több települést is alapítottak a rómaiak, ezek egyike volt a Krisztus után 89 körül alapított, és 197-ben colonia rangra emelt Aquincum, amely katonai tábor és polgárváros is volt.

hirdetés

Aquincumot fénykorában 15 ezren lakták, nem számított kistelepülésnek. Ma területének nagyobb része óbudai épületek alatt található, hosszan elnyúlva. Csak kisebb részét tárták fel, de ez a „töredék” is lenyűgöző.

Rövid története

A katonaváros a határ védelmét szolgálta. (A mai Budapest területén egyébként több katonai tábor is, például a tétényi Campona ennek a nevét őrzi, a Belvárosi Plébániatemplom részben Conta Aquincum erődjének romjaira épült, a mai Bem tér környékén is castrum működött, a fürdője a mai Király fürdő helyén állt, az egykori út a budai Fő utca alatt húzódik, a római helytartói palota maradványai pedig a Hajógyári szigeten várnak visszatemetve jobb sorsukra.)

A rómaiak az itt élő népcsoport vallását, szokásait meghagyva annektálták a területet. Először egy katonai tábor létesült, majd mellette kialakult egy település, ez lett a későbbi Aquincum.

Fejlődésének lendületet adott, amikor Traianus Pannoniát két részre osztotta, és Pannonia Inferior székhelyévé tette Aquincumot. A helytartói apparátus nagy része a légióban szolgáló férfiakból állt: jogászokból, gazdasági szakemberekből, mérnökökből, orvosokból, technikusokból. Mivel a haditechnikára mindig volt anyagi forrás, a legjobb szakemberek a hadseregben szolgáltak. Béke idején ezek az emberek és az irányításuk alatt lévő speciális alakulatok a városok fejlesztésébe segítettek be.

Ahogyan nőtt a település és változtak az életviszonyok, úgy alakult Aquincum is. Vízvezeték létesült, szentély épült, középületeket emeltek. Hadrianus uralkodása alatt védművel vették körbe, és megépült a légiótábor is.

145-ben, Antonius Pius idején emelték a Nagyszombat utcai katonai amfiteátrumot, és pontosan nem tudni mikor, de még 150 előtt a kisebb, az Aquincumi Múzeum közelében látható polgári amfiteátrumot.

A népvándorlás idején megroppanó Római Birodalom az 5. században végleg feladta Aquincumot, kiürítették, és a hunok foglalták el.

Mit láthatunk ma az egykori város töredékéből az Aquincumi Múzeumban? Először is kirajzolódik előttünk a szabályos, tervezett utcaszerkezet. Láthatjuk egy bazilika romjait – ez egy fedett, kéthajós csarnoképület volt. Négy oldalát oszlopsorok díszítették.

Közelében volt a közfürdő és a vásárcsarnok. Utóbbiban különféle boltok sorakoztak. Aquincumban iparosházak és műhelyek is működtek, fémöntőktől a cserzőműhelyig. Volt tűzoltólaktanya – a sors fintoraként tűz pusztította el 260-ban, ekkor omlott be az emeleti terem, maga alá temetve az orgonát, amit 1931-ben találtak meg és 1932-ben rekonstruáltak.

Számomra a sírkövek, szobortöredékek a legizgalmasabbak, fogalmam sincsen, miért. Amikor legutóbb Aquincumban jártam, vagy háromnegyed órán át csak ezeket a köveket néztem, a feliratukat olvastam.

Aquincumban órákat tudok eltölteni, és ha csak tehetem, körbejárom a két amfiteátrumot is. Szóval mit adtak nekünk a rómaiak? Budapest egyik legcsodálatosabb helyét.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Március 16-tól részlegesen nyithatnak a budapesti gyógyfürdők

A fürdőkben folyamatosan fertőtleníteni fognak, hogy csökkentsék annak a kockázatát, hogy vendég vendéget fertőzzön meg.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Több mint 200 dolgozóját oltatta be február 19-én a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., hogy a hozzájuk tartozó fürdőkben újra megnyithassák a gyógyászati egységeket. Ezt azért tehették meg, mert a cég valamennyi dolgozója – így például a kasszás és a ruhatáros is – egészségügyi dolgozónak számít, írja a Telex.

"Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) hivatalos válasza megerősítette Társaságunk álláspontját, miszerint a Társaságunk kezelésében lévő gyógyfürdők egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkeznek, s tevékenységük egészségügyi tevékenységnek minősül és valamennyi, a Társasággal munkaviszonyban álló dolgozó egészségügyben dolgozónak tekintendő” – mondta a Telexnek Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója.

A hozzájuk tartozó fürdőkben folyamatosan fertőtleníteni fognak, hogy csökkentsék annak a kockázatát, hogy vendég vendéget fertőzzön meg. Várhatóan követik majd az osztrák példát, ott ugyanis már a beérkező vendégeket is tesztelik.

A tervek szerint március 16-tól nyitják majd meg a fürdőkben a gyógyászati egységeket, hogy "a rendeletben engedélyezett kezeléseket" újra igénybe lehessen venni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

Így néz ki a jégbe-hóba fagyott Normafa – megnéztük, miért zárták le a területet

Munkatársunk képein szinte hallani lehet a téli csendet - de a fotókon is átjön, miért is nem szabad most tömegével felmenni a csodásan fehér kirándulóhelyhez.
Fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2021. február 11.

hirdetés

Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy veszélyhelyzet miatt lezárta a Normafa környékét a XII. kerületi önkormányzat. A népszerű hegyvidéki kirándulóhelyet egybefüggő hóréteg, sok helyen pedig vastag jégpáncél borítja. Ennél is veszélyesebb azonban a fákon kialakult jégréteg, ami alatt már több ág leszakadt, életveszélyessé téve így a kirándulást a környéken.

A Szeretlek Magyarország fotósának sikerült bejutni a Normafa környéki területekre, ahol számos fotót készített az elmúlt napok mínuszainak következményeiről.

A képek nagyon hatásosan visszaadják a terület jelenleg érintetlen szépségét, a képeket látva azonban azt is megértjük, az önkormányzat miért döntött a terület lezárása mellett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Óriási terepasztal lesz a felújított Kelenföldi indóház épületében

A Közlekedési Múzeum tervei alapján az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója egy vasúti kiállítást kiegészítő több száz négyzetméteres terepasztal lesz.
Fotók, látványterv: Közlekedési Múzeum / Építész Stúdió - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

A Közlekedési Múzeum kapta meg a lehetőséget, hogy megmentse az enyészettől, és új, az épület múltjához méltó funkcióval újítsa meg a műemléki védettség alatt álló Kelenföldi indóház épületét - írja Vitézy Dávid a Facebook-oldalán.

"A Kormány tegnap este megjelent rendelete kiemelt beruházássá minősítette a Kelenföld indóház megmentését a Közlekedési Múzeum által előkészített tervek nyomán, és rendelkezett az építési engedélyezés menetéről, valamint a kivitelezési közbeszerzés kiírásáról.

Az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója egy vasúti kiállítást kiegészítő terepasztal lesz, így a vasútbarátok és a kisgyermekes családok számára különlegesen izgalmas helyszín jön létre az autentikus vasúti épületben. Az épület így megmenekül a pusztulástól, és színvonalas műemléki helyreállítása is megtörténik" - írja a BFK igazgatója, aki egyben a Közlekedési Múzeum vezetője is.

"A Kelenföld indóház legfőbb attrakciója egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz egy vasúttörténeti kiállítás részeként. A kulturális kínálatot időszaki kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik majd.

Az épület környezetében a villamosvégállomás menti bódék lebontásával vasúti tematikájú játszókert létesül, teraszán szabadtéri mozivetítéseket tarthatunk majd, az épület pedig kiegészül egy kilátópontként, trainspotter-helyként is szolgáló új, kortárs terasszal a vasút felé, valamint terveink szerint egy bisztró is helyet kap az épületben. Az épület előtt, szabadtéren az indóházzal közel egyidős gőzmozdony fog állni.

hirdetés
Az 1884-ben épült Kelenföldi indóház az ország egyik legrégebbi állomásépülete, amely a közelmúltig be is töltötte ezt a szerepét. A 4-es metró projekt részeként épült aluljáró miatt funkcióját az elmúlt években teljesen elveszítette, a MÁV pénztár kiköltözött belőle, és állapota tovább romlott, így félő volt, hogy az egyébként dinamikusan fejlődő, átalakuló Etele tér közelségében idővel lebontják"

- áll a posztban.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Tovább fonódik a budai fonódó villamoshálózat

A Szent Gellért tértől délre a Műegyetem és az ELTE kampuszait érintve éri majd el Budafoki úti végállomását.
MTI Fotó: SZMO - szmo.hu
2021. február 13.

hirdetés

"Gőzerővel" folytatja a kormány Budapest fejlesztését: tovább építik a budai fonódó villamoshálózatot - jelentette be a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára szombaton a Facebook-oldalán.

Fürjes Balázs közölte, a nagyközönségnek 2016 elején átadott budai fonódó villamoshálózat az elmúlt évtized egyik legnagyobb közlekedésfejlesztési sikere;

a munkát most a Szent Gellért tértől délre, a Duna partján folytatják. Így kötöttpályás kapcsolathoz jutnak a diákok, hiszen érintett a BME kampusza és az ELTE déli tömbje is. Az Infopark is sokkal könnyebben lesz gépjármű nélkül megközelíthető a jövőben, ahogy igaz ez a Kopaszi-gát szabadidős térségére, valamint az épülő új iroda- és lakónegyedre

- tette hozzá, azzal együtt, hogy a végállomás a Budafoki útnál lesz, a vonal csatlakozik majd a Déli Körvasút új, Nádorkert megállójához is.

Az államtitkár úgy folytatta a bejegyzését, hogy Budapesten és környékén a közösségi közlekedés a kormány "szívügye", hiszen fejlesztésével közelebb lehet jutni az élhető, tiszta levegőjű, kevesebb dugóval terhelt fővároshoz, településekhez.

Jelezte, a 2020-as 85 milliárd forint után az idén a fővárosi és kerületi önkormányzatok együttesen 116 milliárdot kapnak Budapest működési kiadásainak fedezésére. A közösségi közlekedés működtetésére az idén 12 milliárd forint az állami támogatás, csakúgy, mint tavaly.

hirdetés

Ezen felül egyes felújításokat és fejlesztéseket is a kormány finanszíroz. Biztosítják a 3-as metró folyamatban lévő felújításának teljes, 200 milliárd forintos költségvetését. Az idén 3,2 milliárd forinttal támogatja a kormány a fővárosi buszbeszerzéseket: 2020-ban és 2021-ben 64 új, akadálymentes, légkondicionált busz megvásárlását finanszírozta Budapesten.

Felhívta a figyelmet, az idén a kormány több mint tízmilliárd forintot fordít a HÉV-vonalak teljes felújításának előkészítésére, a HÉV járműcsere-programjának megvalósítására, két új budapesti peremhíd, a Galvani és az Aquincumi híd tervezésére, az elővárosi vasút fejlesztésére.

Ezen kívül bejelentették, hogy megújul a pesti alsó rakpart is: a kormány a Margit híd és a Parlament közötti szakasz rekonstrukciójára 787 millió forintot folyósított a fővárosi önkormányzatnak még a múlt év végén a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntése alapján.

A kormány 60 milliárd forint értékben vállalja magára további jelentős budapesti városfejlesztések finanszírozását és megvalósítását, így tehermentesítve a fővárosi költségvetést. A budai fonódó villamoshálózat továbbfejlesztésén is már ennek jegyében, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) döntése szerint dolgoznak.

A vonalszakaszra korábban már készültek tervek, de a kormány és az FKT döntése alapján ezek átdolgozása szükséges, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a villamos építésével érintett fák számát, a parti gyalogos és kerékpáros útvonal végig akadálytalan legyen

- írta Fürjes Balázs.

Fontosnak nevezte, hogy az itt élők, a területen rendszeresen közlekedők véleményét is figyelembe vegyék, ezért a BFK online kérdőíves felmérést indít.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: