BUDAPEST
A Rovatból

A Duna ura – öt budapestnyi területet véd az árvíztől a Kvassay-zsilip

A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág ma a nyugalom szigete, de ez nem mindig volt így: a múlt század elején, szabályozása előtt az áradó folyó gyakran óriási pusztítást okozott a térségben.


Kevesen tudják, hogy alig tíz percre a Nagykörúttól működik Budapesten egy vízerőmű. És egy hajózsilip, ami 1000 tonnás uszályokat is átemel, valamint egy szivattyútelep, ami élteti és biztonságban tartja a Ráckevei (Soroksári)-Dunát. Sőt, van egy lakatlan sziget is, amire alig pár ember teheti csak be a lábát.

A pünkösdi hétvégén a Hosszúlépés jóvoltából bárki megismerhette a Kvassay-zsilip különleges, zárt világát, amit máskor legfeljebb csak a mellette elhaladó csepeli HÉV ablakából lehet látni.

A sétára – amelyen több részletben mintegy 300 fő vett részt – még épp időben került sor, május végén ugyanis elkezdődik az egyedülálló ipari műemlék egy részének, a Kvassay Hajózsilipnek az egy évig tartó felújítása. Ráadásul hamarosan új szomszédot is kap: egy korszerű atlétikai centrumot, ami örökre átalakítja a környék kinézetét. De ne szaladjunk ennyire előre.

A műtárgyegyüttes kizárólagos állami tulajdonban van, a vagyonkezelői és az üzemeltetési feladatokat a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság látja el.

Amikor még a BME teljes területét víz borította

A Duna fővárosi szakasza a 19. században még nagyon más képet mutatott. Míg manapság a folyó szélessége nagyjából állandó, régen hatalmas ingadozások voltak: a Gellért-hegynél például 290 méter széles volt a meder, Lágymányosnál viszont már közel 1 kilométeresre tágult.

Ez nagyon komoly gondokat okozott, elég csak az 1838-as pusztító árvizet felidézni: ennek során Ferencváros, Óbuda és Józsefváros épületeinek nagy része megsemmisült. A mai IX. kerületben 2,6 méter magasan állt a víz az utcaszinthez képest.

Ráadásul ez egy jeges ár volt, tehát a lassan hömpölygő vizet több helyen is hatalmas jégtömbök tartóztatták fel – az így felduzzasztott víz árasztotta el aztán a várost, igazi katasztrófát okozva.

Bár ekkor is voltak már kisebb gátak a Dunán, ezek nem sokat értek, simán elmosta őket a víz. Világossá vált, hogy az árvízvédelem elsődleges fontosságú kérdés, valamit kezdeni kell vele. A körvonalazódó terveket azonban az 1848-as forradalom és szabadságharc, majd a következő két zavaros évtized keresztülhúzta.

Végül a kiegyezés teremtette meg a lehetőséget, hogy végre érdemben elkezdjenek foglalkozni vele. 1870 és ’75 között épültek meg a ma is ismert rakpartok, amelyek erősen korlátozták a Duna budapesti szakaszát.

Ez teljesen megváltoztatta a városképet: addig – hogy csak néhány példát mondjunk – a mai BME-campust egy az egyben víz borította, ahogy az Infoparkot, az ELTE lágymányosi épületeit, vagy a túlsó parton a Müpát és a Nemzeti Színházat is.

A kapitányi híd, innen követi a zsilipkezelő a hajók áthaladását

Az átalakítás a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágra (röviden RSD-re) is alapvető hatással volt: korábban a teljes vízhozam akár harmada is eljuthatott ide, de egyértelmű volt, hogy ez túl sok, kezdeni kell vele valamit.

Először egy kőgátat létesítettek a mai Gubacsi-híd vonalában, ez azonban nem bizonyult jó megoldásnak. Az árvíztől nem védett – hiszen alulról, Tass felől simán bejött a Duna –, ellenben közegészségügyi kockázatot teremtett, mivel a felső szakasz utánpótlás híján elmocsarasodott.

1904-ben született meg a törvény arról, hogy az RSD-t rendezett, hajózható mellékággá kell tenni. Mégpedig olyan módon, hogy az északi és déli kiágazásánál is zsilipet építenek, ami kezelni tudja a szükséges vízmennyiség áteresztését és a hajóforgalmat, mellette pedig még áramot is termel a vízszintkülönbség kihasználásával.

A munkálatok pár évvel később el is kezdődtek. A Csepel-sziget legtetején a korszak kiemelkedő vízgazdálkodási mérnökéről, Kvassay Jenőről nevezték el a műtárgycsoportot, aminek első eleme a hajózsilip volt. Ez még pont elkészült az I. világháború kitörése előtt, de a hadiállapot miatt folytatni már nem tudták az építkezést.

A tápzsilip, melynek feladata, hogy megfelelő mennyiségű vizet eresszen be a Duna-ágba, a ’20-as években épült meg. A hozzá kapcsolódó erőműtelep munkálatai viszont még tovább húzódtak. A II. világháború alatt egy eltévedt bombatalálat is érte, így végül csak 1962-re fejezték be és állították üzembe.

Mellé szolgálati lakásokat is felhúztak, így vált teljessé a létesítmény, amely a mai napig változatlanul betölti funkcióját.

Így lett a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág a nyugalom szigete

Maga a hajózsilip egy 10 méter széles és 75 méter hosszú „utcácska”, két oldalon végigfutó töltő-ürítő csatornával, valamint a hidraulikus meghajtással nyitható-zárható kapukkal. Ez a méret a műtárgy elkészültekor még megfelelt a kor követelményeinek, ma viszont már elég kicsinek számít.

Előfordult, hogy egy nagy uszály áthaladásakor mindössze néhány centi szabad hely maradt a két fal között, így fokozottan oda kellett figyelni a manőverezés során.

Mindazonáltal ilyesmi nagyon ritkán fordul elő: a zsilipet manapság inkább csak magántulajdonban lévő motorcsónakok, illetve rendőrségi hajók használják, az RSD teherforgalma már csak töredéke az egykorinak.

Zsilipelésre alapesetben napközben, négyóránként kerül sor, de a személyzet 24 órás szolgálatot lát el, tehát ha például egy tűzoltóhajónak kell áthaladnia az éjszaka közepén, azt is biztosítják.

Mindezt ingyenesen, fizetni senkinek nem kell érte, viszont muszáj előre bejelentkezni telefonon.

A mellette található tápzsilipnek három nyílása van, ezek egyenként 3,2*3,3 méteresek. Tábláikat fogaslécekkel mozgatják, így tudják szabályozni az átáramló vízmennyiséget, vagy szükség esetén teljesen kizárni.

Az erőműtelep turbinái akkor indulnak be, ha előállt az ehhez szükséges vízszintkülönbség. Nagyjából 1 megawatt teljesítményre képesek a gyakorlatban, ami azt nézve elhanyagolható, hogy a négy paksi blokk külön-külön is ennek ötszázszorosát tudja, de a ferencvárosi hálózat azért hasznát veszi.

Amennyiben a nagy Duna vízszintje túl alacsony, tehát a gravitáció hatására nem tud elegendő mennyiség átfolyni, az erőmű szivattyúként is funkcionál: ennek segítségével tudják táplálni az RSD-t.

A hajó- és a tápzsiliphez vezető csatornát a szépen parkosított osztósziget, Budapest egyetlen teljesen mesterséges szigete választja el, amit velük egyszerre hoztak létre.

Az ág déli végén, Tassnál a Kvassayval nagyjából párhuzamosan épült egy hasonló létesítmény, így rendezték a folyószabályozás kérdését.

Ott azonban nem várt bonyodalom is adódott: még 1956-ban egy jeges árvíz tönkretette az erőműtelepet, amit elbontottak. A tassi új, többfunkciós műtárgy építése ez év tavaszán kezdődött meg. A tervek szerint ez nemcsak átveszi a megrongálódott erőműtelep funkcióját, hanem négy vízátvezetési üzemmód végrehajtására is alkalmas. Jelenleg az átalakított – billenőtáblás – hajózsilip látja el a vízszintszabályozó funkciót is.

A mesterséges beavatkozás hatására az RSD vízhozama ma már csak 1-2 százaléka a főágénak, így ez a szakasz a nyugalom szigetévé változott. Igazi üdülő- és horgászparadicsom lett belőle, több ezren járnak ide pihenni és hódolni a szenvedélyüknek.

Az erőműtelep

Az osztósziget

Az olimpia mindent átrajzolt volna, de így is lesznek változások

A 2024-es budapesti olimpiai pályázat a csepeli szigetcsúcs környezetében alakította volna ki a sportlétesítmények többségét.

Bár ez végül – mint ismert – nem valósult meg, a Kemény Ferenc Ingatlan-fejlesztési Program keretében az állam mégis azt tervezi, hogy megépíti a létesítmények egy részét. Például azt az atlétikai stadiont, ahol a szándék szerint világversenyeket is tarthatnának. Az egyik ilyen lehetne a 2023-as vb, aminek elnyerésére Budapest a legesélyesebb.

Az építkezés a Kvassay-zsilip közvetlen szomszédságában, az egykor szebb napokat látott VITUKI, vagyis a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet területén zajlana.

A szervezetnek a Kádár-korban több száz alkalmazottja volt, nemzetközi hírű szakemberek is érkeztek ide, azonban a rendszerváltás után hanyatlásnak indult. Az 57 méter magas toronyház ma már teljesen elhagyatott, a melléképületekben még működik néhány próbaterem, de elvileg ezeknek is meg vannak számlálva a napjaik.

A közeli Nagyvásártelep valamikor Budapest éléskamrája volt, ma viszont már romosan árválkodnak a hatalmas raktár- és irodaépületek. Ennek sorsa is kérdéses, azonban egyelőre még nem született döntés róla.

A fentiektől függetlenül a Kvassay Hajózsilip felújítása hamarosan megkezdődik. Mivel műemléki védelem alatt áll, az alapelemeit meg kell őrizni, de ahol csak lehet, korszerűsíteni fogják.

Annyi tehát biztos, hogy jelenlegi formájában utoljára láthattuk így, és valószínűleg a környéke is jócskán átalakul majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Nyugdíjasok, figyelem! Februártól új szabályokkal utazhatnak a BKK járatain – mutatjuk a részleteket!
Februártól komoly változások jönnek a budapesti tömegközlekedésben. A nyugdíjasoknak is új szabályokhoz kell igazodniuk.


Átalakítja a BKK 2025-ben a jegy- és bérletrendszert – derül ki a társaság honlapjáról. Mint írják, kivezetnek egy sor bérlettípust, hogy az utasok igényeihez alkalmazkodjanak.

A nyugdíjasok számára megszűntek a negyedéves és a kedvezményes éves Budapest-bérletek. Mostantól csak havi bérlettel utazhatnak, amelyhez szükség van egy nyugdíjas bérletigazolványra. Ezt a dokumentumot a BKK ügyfélcentrumaiban lehet kiváltani. Az igényléshez igazolványképet és érvényes személyazonosító okmányt kell bemutatni. Az igazolvány tíz évig érvényes.

A 65 év felettiek továbbra is díjmentesen utazhatnak a BKK, a MÁV, a HÉV és a Volánbusz meghatározott járatain.

A 65 év alatti nyugdíjasoknak azonban kizárólag a kedvezményes havi bérlet maradt, amely jelenleg 3300 forintba kerül havonta. Ahogy a Blikk kiemeli, akik távolabbi utazásokra is igénybe veszik a közlekedést, választhatják a Pest- vagy országbérletet is, amelyek ára 945 és 1890 forint.

A változások nemcsak a nyugdíjasokat érintik: a diákoknak is alkalmazkodniuk kell az új szabályokhoz, mivel megszűnnek a félhavi, negyedéves, szemeszterre szóló és kedvezményes éves bérletek. A Budapest csoportos 24 órás jegy sem lesz elérhető, ahogy a kutya- és kerékpárbérletek is kikerülnek a rendszerből.

Ugyanakkor jó hír, hogy érvényes bérlettel mostantól ingyen szállítható kutya és kerékpár a BKK, a MÁV, a HÉV és a Volánbusz járatain.

A MOL Bubi közbringa-szolgáltatásban is jelentős változások jönnek. Az éves bérletet megszüntetik, helyette féléves bérletet vezetnek be 6500 forintért. A havibérlet ára 1500 forintra nő, a percdíj pedig 50 forintra változik. A bankkártya-regisztrációs díjat 100 forintra csökkentik, amit az első bérlés alkalmával jóváírnak. Emellett a BKK három új Bubi-állomást épít 2025-ben, így az év végére összesen 220 kerékpárfelvevő-hely lesz Budapesten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Ilyen még nem volt: már március elején előbukkant a Dunából az Ínség-szikla
Az idei tél kevesebb csapadékot hozott, így a folyó vízállása alacsonyabb. A feljegyzések kezdete óta most először érte el azt a szintet, hogy a sziklacsúcs előbukkanjon kora tavasszal.


Megint egy időjárásnak köszönhető rekord. A tél kevés csapadékot hozott, így a Duna vízgyűjtő területeiről nem érkezik a megszokott mennyiségű víz, kevesebb hó hullott a hegyekben, így onnan sem érkezik utánpótlás, és a tartós szárazság miatt a talaj nedvességtartalma is alacsony.

Mindezek miatt a Duna budapesti szakaszán a folyó vízállása olyan alacsony lett, hogy már előbukkant az Ínség-szikla. A feljegyzések kezdete óta nem volt olyan alacsonyan a Duna márciusban, hogy előbukkanjon a szikla.

Szombat délután azonban már látni lehetett Budapest legmélyebb pontját. Az előrejelzések szerint további apadás várható, így a hétvégén még jobban láthatóvá válik a képződmény.

Ürge-Vorsatz Diána szerint a talaj nedvességi szintje is igen alacsony az országban. A szárazság miatt pedig péntek óta hat megyében van tűzgyújtási tilalom.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Karácsony Gergely elárulta, megmaradhat-e a legendás lángosos a Flórián téri aluljáróban
Szerinte a Fidesz félremagyarázza a szabályozást, amivel „nem támogatott tevékenységi körré” nyilvánították az aluljárókban helyben sütést. Egy videót is mutatott arról, milyen problémát okoz a csatornába öntött olaj és zsír.


Karácsony Gergely egy videót tett közzé a közösségi oldalán, a nézőktől pedig előre is elnézést kért, és csak erős idegzetűeknek ajánlotta a képek megtekintését.

A főpolgármester arról számolt be, hogy egy átlagos hétköznapon is zajlik a város közforgalmi tereinek tisztítása, az ott lévő csatornák rendbehozása.

A felvételen pedig megmutatják, mit találnak:

"lapátolják ki belőle a minden szabállyal ellentétesen beöntött olaj és zsír hozadékát. A képek is a csatornákról készültek, és azért ilyenek, mert vannak, akik oda öntik a használt olajat, a használt zsírt.

Mondom, elnézést mindenkitől a látványért, de a Budapest-család dolgozóinak ezzel minden nap szembesülniük kell. Szerintem elég világos, hogy így nem mehet tovább".

Ahogy arról mi is beszámoltunk korábban: a főváros 2025. január 1-jétől „nem támogatott tevékenységi körré” nyilvánította az aluljárókban helyben sütést. Karácsony szerint azonban a Fidesz félremagyarázza a szabályozást.

"Persze a helyben sütés szabályozásából, meg ebből a trutyiból rögtön politikát akar csinálni a Fidesz, a szokásos módon, félremagyarázással, a tények, mondjuk így, felületes kezelésével. Bár vannak kételyeim, hogy van-e értelme úgynevezett tényeket állítani a politikai vagdalkozással szemben, de én újra és újra megpróbálom, hátha egyszer…".

Majd felsorolja, mik a tények:

"nem tiltottuk ki, és végképp nem a gyalogos aluljárókból az ételkészítést, pusztán ott lépünk fel, ahol ennek kapcsán rengeteg a jogos panasz, és ahol ez a képeken is látható módon teszi tönkre a közműveket. Ott időben értesítve a bérlőket, szabályozzuk az olajjal/zsírral történő helyben sütést. Elmondtuk, hogy

egyedi az elbírálás, illeszkedik a helyhez és a tevékenységhez, például a Flórián téri gyalogos aluljáróban működő, sokak által kedvelt lángosos egy szagelszívó beszerelését követően meg is kapta az engedélyt".

A hivatal azon dolgozik, hogy az aluljárókat megújítsák, új gépekkel takarítanak, bár ebből valószínűleg az itt élők nem érzékelnek sokat. Ennek oka, hogy "állandó bűzfelhőben kell közlekedniük.

A csatornarendszer az esővíz elvezetésére szolgál, nem a zsíros, olajos szennyezés elnyelésére, és a szellőzőcsatornák sem bírják hosszú távon ezt a terhelést. Ebben az ügyben is, mint sok más esetben, a mégoly érthető magánérdekek állnak szemben a közérdekkel, a köztisztaság, a közegészségügy és a közművek biztonságos működésének közérdekével, és úgy tartom helyesnek, ha Budapest ebben az ügyben is, mint minden másban, a közérdeknek szerez érvényt"

- írja Karácsony Gergely.

VIDEÓ: A takarításról


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Visszakapta pompáját egy újabb budapesti palota: a Magyar Nemzeti Bank székháza ismét régi fényében ragyog
Több évtized után egyedülálló építészeti örökségünk kelt új életre a város szívében.
Szegedi Éva, Fotó: MNB - szmo.hu
2025. február 21.



A Magyar Nemzeti Bank budapesti székháza, Alpár Ignác ikonikus alkotása, visszakapta szépségét. Az épület rekonstrukciója nemcsak a múlt értékeit állította helyre, hanem a jövő elvárásaihoz igazította az épületet, így mi is láthattuk, milyen lenyűgöző volt Alpár Ignác és a vele dolgozó mesteremberek munkája.

Századfordulós remekmű a Szabadság téren

A palota a Monarchia közös jegybankja, az Osztrák-Magyar Bank számára épült 1902 és 1905 között, ez volt a budapesti fiókintézeteinek székháza. “A tervezési programmban ki voltak domborítva azon szükségletek, amelyek egy jegybanknál fennállanak, amelyek egy más banképület igényeitől természetesen sok tekintetben elütők” - írta az építkezésről maga Alpár Ignác a Magyar Építő Művészet 1917/4-6. számában.

“Amikor a tervvázlatok készítéséhez hozzáfogtam, hamarosan tisztába jöttem azzal, hogy itt a rendes banküzemeket lebonyolító épületektől eltérő olyan feladatról van szó, amely feladatnak, megfelelő célirányos épület eddig nem létesült, mert az eddig fennállott jegybankok, majdnem kivétel nélkül régebbi átalakított házakban vannak elhelyezve. Ebből kifolyólag az azokban esetleg feltalálható építési berendezései, legfeljebb egyes üzemek lebonyolítására lehetnek alkalmasak, de nem létezik egy olyan épület mely egy jegybank teljes üzemét, rendszerbe foglalva, magába felvegye.”

Lehet, hogy "csak" egy banképületnek tűnik, de Alpár Ignác ezúttal is mesterművet alkotott

Az építész - akinek a Vajdahunyad várát, a Tőzsdepalotát és az Anker-házat is köszönhetjük - a feladatát a lehető legkomolyabban vette. Úgy vélte, az építész csak akkor tud speciális rendeltetésű épületet tervezni, ha teljes mértékben ismeri azokat a folyamatokat és funkciókat, amelyeknek helyet ad majd. Ezért a bank régi, József téri székházában tanulmányozta többek közt a trezorkezelést.

A Szabadság téri épülettel kapcsolatos egyik újítása az volt, hogy palotában nem középen, hanem a perifériákon helyezte el a tőzsdetermeket, ezzel megoldotta a természetes világítást a gabona- és árutőzsde helyiségeihez. Továbbá szakított azzal a középkorig visszanyúló hagyománnyal, hogy a trezort a pincében helyezze el. Ezen kívül egy nagy földszinti központi terem helyett egy nagy központi udvart tervezett.

Az udvart körülzáró épületszárnyak különböző architektúrájúak, mivel mindegyiket más funkcióra tervezték. A legdíszesebb a falsíkból kiugró díszlépcsőház és az elnöki, alelnöki szárny. Az irodaszárny visszafogottabb, a negyedik, zárt szárny pedig a trezort rejtette.

De nem csupán a puszta funkció számított Alpár Ignácnak. Tervét nemes, különleges anyagokból, míves munkával kívánta megvalósítani. Úgy, hogy elegáns és feladatához méltó legyen a bank székháza. A megvalósításban pedig valódi mesteremberek és művészek vettek részt. A festett üvegablakok például Róth Miksa műhelyében készültek, a belső szobrászati művek Maróti Géza és Schrödl Emil nevéhez fűződnek, a homlokzaton látható figurális díszítőelemek Senyei Károly, Mayer Ede, Tóth István, Róna József és Markup Béla munkái.

Itt a nemes és különleges anyagokat is szó szerint kell érteni. A kőanyaghoz ugyanis Alpár Ignác felkutatott Kolozsvár közelében egy kis bányát, és mivel a kőanyag kitermelése után a bánya megszűnt, a banképület valóban egyedülálló mű lett. A belső díszítésnél is minőség és a szépség vezérelte: a Popovics terem selyemtapétáját egy milánói cég készítette, amelyik a mai napig őrzi a régi iratokat, így segítségükkel be lehetett azonosítani az eredeti alapanyagokat a rekonstrukcióhoz.

A történelem viharai kissé megtépázták a Szabadság téri palotát

A Monarchia széthullását és a trianoni békediktátumot követően ebben az épületben kezdett el működni az önálló magyar jegybank 1924-ben.

A második világháború alatt a székház szerencsére nem szenvedett el jóvátehetetlen károkat, csak utána nyúltak hozzá, Alpár Ignác terveihez képest méltatlanul. Összességében azonban az épület funkciója nem változott, ezért kerülte el a gyökeres változtatásokat és átalakításokat.

Ugyanakkor Budapest ostroma majd a háború után a nem teljes körű felújítás, illetve az elmúlt évtizedek toldozott-foldozott megoldásai miatt a palota fénye megkopott, műszaki állapota pedig nem tette alkalmassá arra, hogy biztonsági kockázatok nélkül működjön még éveken át.

A Magyar Nemzeti Bank budapesti székháza, Alpár Ignác ikonikus alkotása, visszakapta szépségét. A palota a Monarchia közös jegybankja, az Osztrák-Magyar Bank számára épült 1902 és 1905 között, ez volt a budapesti fiókintézeteinek székháza.

Fontos volt az épület eredeti szépségének visszaállítása

 

A jelenlegi rekonstrukció célja egyrészt az volt, hogy az épület visszakapja régi pompáját, másrészt az, hogy megfeleljen a jelenlegi biztonsági, tűzvédelmi előírásoknak. Ezen kívül fontos szempont volt a színvonalas közösségi terek létrehozása, és az is, hogy a mai kor elvárásaihoz igazodó munkahely legyen.

A Magyar Nemzeti Bank székházának újjászületése: Alpár Ignác mesterművének rekonstrukciójaAlpár Ignác ikonikus, Szabadság téri alkotása, évtizedek után visszanyerte eredeti pompáját.

Úgy alakították át az épületet, hogy minél jobban beengedhessék a fényt.

Úgy nyitották ki az épületet, hogy minél jobban beengedhessék a fénytÚgy nyitották ki az épületet, hogy minél jobban beengedhessék a fényt

Ahol erre lehetőség volt, az eredeti elemeket meghagyták vagy a forráskutatást követően reprodukciókkal helyettesítették őket. Például az eredeti nyílászárókból csak néhány maradt meg, és ezek alapján készültek az ablakok és ajtók. Az előcsarnokban és a lépcsőházban látható Róth Miksa ablakok is elvesztek vagy megsemmisültek a háború során és azt követő évek, évtizedek alatt. Hiányoztak a régi, díszes, savmart üvegek is a folyosói ajtókról, helyettük valamikor a XX. század második felében sztenderd ablaküveget raktak be, ezért ezeket is újra kellett tervezni és gyártani.

Az előcsarnokban és a lépcsőházban látható Róth Miksa ablakok is elvesztek vagy megsemmisültek a háború során és azt követő évek, évtizedek alatt.

A belső tér elrendezése is más lett a szocializmus alatt. Az első szint egy részét utólag födémmel osztották ketté, az így létrejött terek pedig nyomasztóak voltak. A harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, befalazták. A rekonstrukció során tehát ki kellett szabadítani az épületet ebből a csomagolásból, hogy újra kinyílhasson és ragyoghasson.

Bár a dísztermek is csodaszépek, különösen a már említett, olasz tapétával burkolt és aranyozott rózsamotívumokkal díszített Lámfalussy terem, a felújítás legizgalmasabb komponense kétségkívül az üvegkupolával fedett udvar, ahol üveghíd vezet a buja növények közé a padokhoz.

Az egyetlen zavaró elem számomra az épületben az emeletráépítés üveg-fém tetőzetének szerkezete, ami az utcafrontról nézve nem esztétikus. Különösen ehhez a pompás palotához képest.

A rekonstrukcióval viszont Budapest központja visszakapott egy gyönyörű századfordulós épületet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: