hirdetés

BUDAPEST

Ahol a táncház és az underground koncert simán megfér egymás mellett – a Kobuci Kert sikersztorija

10 éves Budapest egyik legnépszerűbb szabadtéri bulihelye, ami Kapolcsról indult, de Óbudán talált otthonra. Idén a környezettudatosságra is rágyúrnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 23.

hirdetés

A Kobuci Kertet a Művészetek Völgye nép- és világzenei udvaraként ismerhettük meg a 2000-es évek közepén, 2009-ben pedig állandó helyszínt nyitottak a fővárosban, ahol áprilistól szeptemberig várják élő zenével nemcsak a fenti műfajok rajongóit.

Idén a közönség április 26-án veheti újra birtokba a Zichy-kastély udvarát, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, majd másnap a Péterfy Bori & Love Band koncertjén. A tizedik születésnapját ünneplő hely történetéről és jelenéről egyik vezető munkatársuk, Nagy Krisztián mesélt.

– A kapolcsi indulás óta hosszú évek teltek el. Mi az, amit még mindig őriz a Kobuci Kert az akkori hangulatból, alapokból?

– Minden hely életében fontosak a kezdetek, de azt hiszem, ránk különösen igaz ez a pozitív közhely. A jó zene közelségének és a vendéglátásnak az a formája, amiben ma is hiszünk, lényegében az akkori hangulatban alakult ki. Az volt az „öntőforma”. A családiasság, a kis léptékek, a személyesség, ami akkor részben spontaneitásból és önfeledtségből fakadt, középtávon is megtartó erőnek bizonyult. Könnyű dolgunk van, mert legalább tudjuk, hogy mit nem szabad elveszíteni.

– Amikor a budapesti váltás mellett döntöttetek, számítottatok arra, hogy évek múltán a főváros egyik legmeghatározóbb helye lesz a Kobuci? Mit gondolsz, mi ennek a sikernek a titka?

hirdetés

– Nem hiszem, hogy az alapítók közül bárki számított erre, mindenesetre biztosan nem ez volt a motiváló erő. Az, hogy a Kert ma betölt egy nagyon megtisztelő szerepet a főváros kulturális kínálatában, inkább ajándék, „ráadás” és főként felelősség. A valódi motiváció sosem külsődleges.

Volt egy törekvés és álmodozás arról, hogy miként lehetne a zene köré egy hiteles helyet és közösséget felépíteni. Ez az intuíció aztán az évek alatt megtalálta a társait, a közönségét, és képes volt nagyságrendet váltani, szó szerint felnőni a feladathoz.

Nincs titok, csak egy hosszú tanulási folyamat, ami megpróbál hűséges lenni a kezdetekhez, miközben megbecsüli, integrálja azokat az erőket, amik tovább építik, megemelik az egészet.

– Saját magatok miként definiáljátok azt, hogy mitől „Kobuci a Kobuci”?

– A KOBUCI azoktól az emberektől az, ami, akik eljárnak ide, akik itt zenélnek, és akik estéről estére viszik, működtetik, éltetik a helyet a szabad ég és a fák alatt. Az ezen túli definíció legfeljebb az a meggyőződés, ami összeköti őket: hogy van igény a finomabb, bonyolultabb művészi világok iránt; hogy van élet a tömegkultúrán túl, és nem is akármilyen!

– A népzene a kiindulás meghatározó zenei iránya volt. Jelenleg mennyire fontos a Kert életében? Hogy látod, miként változott itthon a népzenei kultúra az elmúlt években? 

– Abszolút alap és tájékozódási pont ma is. Kaszap Atilla barátom, a kert programigazgatója maga is aktív népzenész, és nagyon belülről látja, műveli ezt a műfajt.

Nálunk van a főváros legnagyobb szabadtéri táncháza, aminek elképesztő hangulata van, és persze ez a hangulat is része, alakítója annak a nagy expanziónak és áramlásnak, ami a kortárs folk-kultúrát jellemzi.

A táncházmozgalom ma, amennyire én látom, egy nagyon gyorsan fejlődő-változó közeg, ami a zenében egyre sokrétűbben és érzékenyebben tudja feltárni a saját történetét, ami persze a Kárpát-medence története is.

– Hogyan és miért változott a programstruktúra az elmúlt években?

– Az az integratív erő, ami ma a műsorkínálat szerintem legfontosabb értéke, éveken keresztül csiszolódott, és ezt elsősorban egy nyitott, de mégis fegyelmezett ízlés alakította. A népzenéből tudjuk, tanuljuk, hogy a különböző stílusok nem pusztán egymás mellett, hanem egymástól elválaszthatatlanul, egymást inspirálva léteznek. A kínálat ma ebből kiindulva közvetít és biztosít átjárásokat a különböző műfajok és szubkultúrák között.

Az autentikus folk, az elsőrangú világzene, a nagyon komoly blues és a hazai underground kultúra élvonala – vagyis a négy alapműfajunk – nem állnak olyan távol egymástól, mint azt elsőre gondolnánk, és a kert igyekszik bemutatni is az egyes stílusok közönségét egymásnak.

A csiszolódás azt is jelenti, hogy egyre nyilvánvalóbb és ismerősebb az a közös halmaz, amit ez a kínálat felmutat.

– Mik az idei év legfontosabb mérföldkövei a Kobuci életében? 

– Estéről estére bizonyos értelemben minden koncert mérföldkő. Legalábbis szeretnénk ilyen maximalizmussal a dolgokra tekinteni. Ha muszáj kiemelni valamit a nagy eseményeink közül, akkor a két nyári fesztivált ajánlanám a közönség figyelmébe. Mindkét esemény egy-egy ritka és komoly hagyományokkal rendelkező műfajnak elkötelezett.

Idén júniusban immár második alkalommal egy egész héten át és tömény felhozatallal ünnepeljük, hogy elsősorban a világzene óbudai szigeteként létezünk. A bluesfesztivál pedig, ami időközben a műfaj legfontosabb fővárosi ünnepévé nőtte ki magát, ezúttal a blues & roots kettőséből az „& roots” felé is nyitogatja majd az érzékszerveket.

– Idén lesz a 10. születésnap. Mit tanultatok ebből a 10 évből, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek, s miben látjátok még a hely fejlődési lehetőségeit? 

– A születésnapról még korai részleteket elárulnom, de egy portrékönyvvel és egy jótékonysági koncerttel is szeretnénk visszaadni valamit a közönségnek és Óbudának mindabból, amit tőlük kapunk. A sok közül az egyik tanulság is valahogy ehhez kötődik. Nevezhetjük ezt közösségnek, kölcsönösségnek, valahová tartozásnak, a zene szeretetének, a kultúra ügyének, mindegy.

A lényeg, hogy egy hely történetében is fontos, hogy valami önmagán túliban kitartóan higgyen. És persze azt is megtanultuk, hogy ez munka is, ezért nagyon meg kell dolgozni, mert a kölcsönösség vagy a bizalom a közönség felől egyszerűen nem adott előre. Ettől nem függetlenül a fejlődés távlataival, ötletekkel és tervekkel természetesen mindig tele van a padlás, de a legfontosabb feladat, hogy úgy fejlődjünk, úgy változzunk, hogy önazonosak tudjunk maradni.

– Barátságos, családias: ezek a jelzők gyakran elhangoznak a Kerttel kapcsolatban. Ez minek köszönhető szerinted? És mi az, amitől a Kobuci még sok sztárzenekar számára is olyan hely tud lenni, ahova szinte hazajárnak, ahol jóval személyesebb koncertet adnak? 

– Mindannak köszönhető, amit a kezdetekről szólva is említettünk. Ezt a léptéket próbáljuk tudatosan őrizni, és ezeket a célokat igyekszünk nem szem elől téveszteni. A Kertben tényleg egy különös közelségben láthatjuk viszont a „nagy neveket”. Az egész miliő valahogy tőlük is mást vár. Hogy adott esetben koncert után „civilben” vendégként is leülnek a kertben, őket is folyton valami hitelesebbnek, személyesebbnek a megmutatására készteti a színpadon.

Van itt valami otthonosság, amire a nagy arénák távolságához és személytelenségéhez képest nekik is szükségük van, azt hiszem. A közönség pedig a legmesszebbmenőkig partner ebben, és meghálálja ezt.

– Sokszor hangsúlyozzátok, hogy a Kobuci a nálatok dolgozó emberektől is az, ami. Mesélnél egy picit erről? 

– Az a tapasztalatom, hogy a nagyvárosokban időről időre valami különös véletlen vagy vonzás folytán létrejönnek azok a helyek, ahová különös sorsú embereket sodor nagy sűrűségben egymás mellé az élet. Kissé büszkén azt hiszem, hogy mi is ilyen hely vagyunk.

Az alapítók, az alapstáb tagjai, a vissza-visszatérő régi arcok nagyon különböző élethelyzetekből, szakmákból, hátterekből jönnek, de pillanatokra ráeszmélnek valami közösre, ami aztán kimondatlanul is kötés marad. Persze, most nem kicsit idealizálom a hullafárasztó napi rutint, de az biztos, hogy nagyon különleges és ritka emberekkel dolgozunk együtt. Ők maguk a titok, egyenként és összesen.

– Az idei év egyik nagy újítása, hogy jóval környezettudatosabban szeretnétek működni. Mi vezetett ehhez a döntéshez, és milyen elemei (akár nehézségei) vannak az újításnak?

– A felismerés régóta adott, a kérdés inkább, hogy ki-ki a szűkebb környezetében milyen lépéseket mikor és milyen feltételekkel tud megtenni. Mi is régóta próbálkozunk. A szelektív hulladékgyűjtés, az úgynevezett PLA (vagyis komposztálható, lebomló) poharak kísérletek voltak, és az idén jutottunk el odáig, hogy a visszaváltós „REPOHARAK” bevezetésével szeretnénk megoldani legalább azt a problémát, amit magunk körül látunk.

A rendezvények hulladéktermelésének akár 60-70 százalékát is eléri ugyanis a poharak aránya.

Az elmosható pohár használata korszerű környezetterhelés-csökkentési megoldást jelent majd, és relevánsan csökkenti a teljes hulladék mennyiségét. A nehézséget a mosáshoz szükséges, megfelelő kapacitású technikai apparátus jelenti, de erre is sikerült megoldást találni, és így a szívószálaktól kezdve a papírtányérokon át a poharakig valóban a teljes „kizöldülés” felé tartunk.

– Mennyire kell ehhez a közönséget "nevelni"? Fel vannak mondjuk a pultosok arra készítve, ha egy bulizó elkezd ellenkezni a repoharak használata miatt?

– Egyszerűen abban bízunk, hogy a közönség segíteni fog. A gyakorlatba mindig nehéz átültetni azt, amivel elméletileg mindenki egyetért; nehéz új mintákat meghonosítani, de igyekszünk nagyon könnyen érthető protokollokat létrehozni. Ha a közönségnek értelmesen elmeséljük, mit és miért csinálunk, nincs kétségem afelől, hogy hamar létrejön és megszokható lesz a „zöld-rend”, ami mindenki örömére jobban fog vigyázni a környezetre.

– Mi kell ahhoz, hogy ősszel elégedetten zárjátok majd az évadot? 

– Ez nehéz kérdés. Finoman szólva nem vagyunk könnyen elégedettek. Talán az kell hozzá, hogy minden jó és öröm megtörténjen, ami egy évadban szokott, de valami teljesen más, új és ismeretlen tartomány is feltűnjön a horizonton. Egyetlen pillanat, mozzanat, hang, dallam, találkozás vagy impulzus elég. A lényeg, hogy történjen valami olyasmi is, ami addig még sohasem.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Eldőlt: nettó 18,8 milliárd forintért az A-Híd Zrt. újíthatja fel a Lánchidat

A felújítás alatt a híd 18 hónapig a forgalom elől teljesen elzárt munkaterület lesz. Az ütemterv szerint a munkálatok 2021. február végén kezdődnek és 2023 őszére fejeződnek be.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés
Az A-Híd Zrt. újíthatja fel nettó 18,8 milliárd forintért a Lánchidat

- közölte a Budapesti Közlekedési Központ. Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán arra tett ígéretet, hogy a 2023 őszéig tartó munkálatok közben, várhatóan mintegy másfél évig tartó lezárások idején a kényelmetlenségeken átgondolt közlekedésszervezéssel igyekeznek majd enyhíteni.

A BKK közleménye szerint a két végleges ajánlatot benyújtó szereplő, az A-Híd Zrt. és a Strabag Általános Építő Kft. minden szükséges igazolást beadott, így ajánlataikat érvényessé nyilvánították. A bírálóbizottság végül az A-Híd Zrt. pályázatát nyilvánította győztesnek, amit a BKK igazgatósága hétfői ülésén elfogadott.

A döntést lehetővé tette, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatáskörében eljáró főpolgármester módosította a híd felújításáról szóló engedélyokiratot, illetve a főváros és a BKK között fennálló megvalósítási megállapodást. Az utóbbi döntéssel biztosították a még hiányzó fedezetet - tették hozzá, azzal együtt, hogy

a híd felújítása bruttó 26,75 milliárd forintból valósulhat meg.

A bruttó ár a nyertes nettó ajánlati ár mellett az ilyenkor kötelező 10 százalékos tartalékkeretet, a jogszabályok által előírt műszaki ellenőri, valamint egyéb költségeket (hatósági díjak, független labor, szakértői díjak) és az áfát is tartalmazza - közölték.

"A Fővárosi Önkormányzat a kormányzati megszorító intézkedések ellenére is előteremtette az eljárás eredményessé nyilvánításához szükséges további bruttó 3,5 milliárd forintot, így már csak a magyar kormány által ígért, de mind a mai napig meg nem kötött támogatási szerződés hiányzik, amely lehetővé tenné a felújítás megkezdését" - hangsúlyozták a BKK közleményében.

hirdetés

Azt írták, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tavaly október 15-i ülésén megerősítette, hogy támogatja a 6 milliárd forint támogatási keretösszeg felhasználását a Lánchídra, egyúttal felkérte a kormányt azon intézkedések megtételére, amelyek biztosítják a fővárosi források felhasználását követő támogatás kifizetését a kivitelező vállalkozói szerződés utolsó szakaszának teljesítéséhez.

"A munkálatok elkezdése tehát a kormány tavaly februárban tett ígéretének betartásától függ, azonban a Fővárosi Önkormányzat elkötelezett a híd felújításában, ezért mai döntésével abban az esetben is biztosítja a felújításhoz szükséges teljes fedezetet, ha a támogatási szerződés aláírása elhúzódna"

- emelték ki.

Közölték azt is, a szerződéskötésre az eredményhirdetést követően - figyelembe véve a jogszabály moratóriumra vonatkozó előírásait is - a legkorábban január végén kerülhet sor. Ennek megfelelően a felújítási munkálatok elkezdése február végén, míg a műszaki átadás-átvételi eljárás, a munkálatok befejezése 2023 őszére történhet meg.

A felújítás során a híd 18 hónapig a forgalom elől teljesen elzárt munkaterület lesz, a nyertes ajánlattevő által elkészített és a mérnök részéről munkakezdés előtt jóváhagyott ütemterv alapján

- áll a BKK közleményében.

Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn azt írta a Facebook-oldalán, hogy harminckét évvel a legutóbbi felújítás után, kilenc év "tétlenséget" követően a Lánchíd újjászületésének folyamata újabb szakaszába lépett.

Az ütemterv szerint a munkálatok 2021. február végén kezdődnek és 2023 őszére fejeződnek be. "A híd mintegy másfél éves lezárása kétségtelenül okoz majd kényelmetlenséget a közlekedésben, igyekszünk ezt pontos és rendszeres információkkal és átgondolt közlekedésszervezéssel enyhíteni" - tette hozzá.

A főpolgármester reméli, a budapestiek egyetértenek abban, hogy a Lánchíd megújulása megéri ezeket a kényelmetlenségeket.

"Egy dolog persze még hiányzik: a kormány tartsa az egy évvel ezelőtt tett ígéretét, és adja oda végre a megígért 6 milliárd forintot a felújításra. Persze, ha rajtuk múlna, megint húzódna, halasztódna az ügy, ahogy az elmúlt két ciklusban. Márpedig a híd felújításáról a kormányzati megszorítások és a kormányzati szószegés ellenére sem mondhatunk le" - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy ezért a főváros biztosítja a munkálatok elkezdéséhez szükséges fedezetet. "Azon dolgozunk, hogy Budapest a 150. születésnapját igazán szép közös ajándékkal köszönthesse: a megújult Lánchíddal" - zárta bejegyzését Karácsony Gergely.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

Gulyás Gergely közbelépett, megmenekülhet a Wichmann-kocsma és a Márványmenyasszony épülete

A miniszter azonnali hatállyal műemléki védettséget kért a két épületre, amelyeket a közeljövőben lebontottak volna.
Fotó: Wichmann kocsma / Facebook - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

A kulturális örökség védelméért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szombaton azonnali hatállyal műemléki védettségi eljárást rendelt el két épülettel kapcsolatban:

• az egyik az I. kerületi Márvány utca 6-8. alatti, a Márványmenyasszony étteremnek otthont adó ház

• a másik a VII. kerületi Kazinczy u. 55. alatti Wichmann-kocsmát befogadó ingatlan

- írja a 24.hu.

hirdetés

Az ügyről a VII. kerületi önkormányzatban pénteken zajló ülésen derült ki, hogy

2019. novemberében a Miniszterelnökség építészeti helyettes államtitkára által indított műemlékké nyilvánítási folyamat még nem ért véget, így az ügy továbbra is napirenden van.

A kerület polgármestere, Niedermüller Péter és a civil alpolgármesteri posztot betöltő Szücs Balázs emellett bejelentette: értékleltárat készítenek a kultúrtörténeti jelentőségű épületekről, hogy a kerület más, értékes épületei esetén korábban közbeléphessenek, és örökségvédelmi kerekasztalt is létrehoznak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Térképen a 90-es évek legmenőbb szórakozóhelyei

Tilos az Á, Fekete Lyuk, Egocentrum, Nincs Pardon, Nana, Piaf és a többi. Lehet nosztalgiázni.
Címkép:facebook/TilosazÁ - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Tilos az Á, Fekete Lyuk, Egocentrum, Nincs Pardon, Nana, Piaf és a többi. A megboldogult 90-es évek legendás helyei közül már alig létezik néhány, bár például a Tilos az Á most tervezi az újranyitást.

Vizi Ákos grafikus és gyakorló koncertlátogató, buliszakértő hatalmas munkát végzett: néhány barátja segítségével összeszedte, majd térképre vitte a kultikus helyeket, a végeredményt pedig kiposztolta a Facebookra.

Lehet nosztalgiázni, és rácsodálkozni olyan helyekre, amelyeket már rég elfelejtettünk.

hirdetés

A kreatív csapat most készíti a 90-es évek legjobb budapesti kocsmáit bemutató térképét is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Megmenekülhet a Wichmann kocsma épülete, még nem biztos, hogy lebontják

Még nem zárult le a műemléki nyilvántartási eljárás az épület ügyében, tehát még van esély arra, hogy megkapja a védettséget biztosító minősítést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Még nem dőlt el végleg a Wichmann kocsma épületének sorsa, az erzsébetvárosi önkormányzat igyekszik mindent megtenni a kerület kulturális öröksége védelméért - számolt be róla az Index egy péntek délutáni online sajtótájékoztatón elhangzottak alapján.

Mint azt megírtuk korábban, lebontják a budapesti Kazinczy utca 55. alatt található épületet, amely többek közt arról nevezetes, hogy a földszinten működött 32 évig Wichmann Tamás olimpiai ezüstérmes kenus kocsmája. A városrész egyik ikonikus helye 2018 júniusában zárt be, utána egy pizzéria nyílt ott, de miután nem ment elég jól az üzlet, eladta az ingatlant. A Falanszter Blog értesülései szerint pedig az épületet hamarosan lebontják és egy ötemeletes szállodát építenek a helyére.

A pénteki megbeszélést követő tájékoztatón részt vett a VII. kerület polgármestere és alpolgármestere mellett többek közt Perczel Anna, az Óvás! Egyesület alapítója, Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke és Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus is.

Niedermüller Péter, a kerület polgármestere a portál beszámolója szerint azt mondta,

hirdetés
minden törvényes eszközzel igyekeznek megvédeni a kerület kulturális örökségét, de nincsenek könnyű helyzetben, mert a kormány ilyen tekintetben is erősen megkurtította az önkormányzatok jogkörét.

Ezért a lakosság segítségét kérik, petíciók és kulturális örökségi adatbázisok fejlesztésével védenék meg az erzsébetvárosi értékeket.

Szűcs Balázs alpolgármester pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az épület ügyében indult műemléki nyilvántartási eljárás még nem zárult le, tehát még van esély arra, hogy megkapja a védettséget biztosító minősítést.

Bajkai István országgyűlési képviselő pénteken közleményt adott ki az Országos Sajtószolgálaton keresztül, amelyben azt írta, "Niedermüller parkolóhely megváltási mutyija nyitotta meg a lehetőséget a Wichmann kocsma épületének elbontására, a DK-s polgármester most már nem emlékszik a saját aláírására".

A közlemény végén pedig ez áll:

"A Fidesz felszólítja Niedermüller Pétert, hogy haladéktalanul tegyen meg minden lépést és vegyen igénybe minden lehetséges jogi és nem jogi eszközt a kulturális, építészeti és történeti értelemben is rendkívüli értékkel bíró legendás épület megmentése érdekében. Ehhez Dr. Bajkai István, a Fidesz választókerületi elnöke felajánlja a segítségét az erzsébetvárosi önkormányzat számára!"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: