Még mindig kilátszik az Ínség-szikla, Magyarország "legalacsonyabb hegycsúcsa"
A huszadik században állítólag csak négyszer látszott ki a Dunából az Ínség-szikla vagy más néven Ínség-kő. Az elmúlt 18 évben viszont már negyedszerre bukkan elő.
2003-ban, 2011-ben, 2015-ben és idén nyáron is megcsodálhattuk.
Ráadásul még most, október közepén is látszik az alacsony vízállás miatt.
A Duna medre Budapestnél sem egyenletes, árkok szabdalják, a víz alatt kisebb kiemelkedések vannak, és sziklák is lapulnak a mederben. A Gellért-hegy sziklájának mintegy folytatása az Ínség-kő, a Szabadság híd közelében, az 1645. folyamkilométernél. Alacsony, 95 cm alatti vízállásnál válik láthatóvá. A Duna vízállása augusztus óta alacsony, ezért volt heteken át körbejárható a Margit híd középső pillére a Margitszigeti zátonyon. Idén nyáron három helyen is rekordalacsony volt a Duna vízállása.
A sziklaszirt előbukkanása aszályt, száraz, ínséges évet jelez,
ezért is tartottak tőle régen a budai és pesti hajósok, molnárok. Általában akkor látható ugyanis az Ínség-szikla, amikor forró a nyár, hosszú ideig magas marad a hőmérséklet, ugyanakkor kevesebb a csapadék (vagy egyáltalán nincsen), a vízfelületek erősen párolognak, a folyóvizek apadnak. Ilyenkor a Duna rosszul vagy nehezen hajózható, és a hajómalmok is leállnak. Ez a néphit (vagy inkább a tapasztalatok) szerint éhínséghez vezet.
A Duna partját sokáig nem rendezték, az árvizek és a közlekedés korszerűsítése, majd a hidak építése tette szükségessé a nagyszabású építkezéseket, illetve a jelenlegi rakpartok kialakítását. A Gellérthegy parkosítása is csupán a 19. században történt, a kiegyezés után.
Ezzel együtt kezdték rendezni a Gellérthegy alatti szakaszt, a vízbe szakadó tömbjét is. A rakpart építésekor pedig elhordtak több, az Ínség-sziklához hasonló kőtömböt.