Frida Kahlo fájdalommal és szimbólumokkal teli remekműveiből nyílt kiállítás a Galériában
A híres mexikói festőművész, Frida Kahlo műveiből nyílik kiállítás pénteken a Magyar Nemzeti Galériában. Mi már megnéztük a festőnő lenyűgöző, szimbólumokkal teli alkotásait. Mutatjuk mi vár rád a tárlaton.

A kiállítás megnyitója július 6-ra esik, vagyis pont a festőnő születésének 111. évfordulója. A tárlat 35 műtárgya között láthattuk Frida híres önarcképeit, megcsodálhattuk az egyik legelső vászonfestményét, és számos szimbolikus tartalommal telített alkotását, amik bepillantást engednek a festőnő testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába.
Frida Kahlo egész pályája során személyes élményeiből, érzéseiből, szenvedéséből merített ihletet. A művész ugyanis kisgyermekkorától élete végéig testi fájdalmakkal küzdött. Már hétéves korában maradandóan károsodott a jobb lába egy vírusos betegség miatt. Illetve
tizennyolc éves korában olyan súlyos buszbalesetet szenvedett, hogy egy évre ágyba kényszerült.
Ekkor kezdett el komolyabban festészettel foglalkozni. Édesanyja speciális festőállványt készíttetett neki, így ágyban fekve is tudott dolgozni. Az ágyhoz láncolt művész pedig ecsetjével harcolt a fájdalmai és a magánya ellen.
Ahogy bejártuk a kiállítást, a képekről újra meg újra visszaköszöntek azok a néha elvont, néha egészen nyers szimbólumok, amik Frida testi és lelki gyötrelmeiről árulkodnak.

"Nem vagyok beteg. Csak összetörtem... de addig, amíg festhetek, boldog vagyok, hogy élhetek."

A tárlat öt szekcióban mutatja be, milyen szervesen összefonódott Frida élete és művészete. Képein végigkísérhettük festői kibontakozását, útkeresését, a betegségével, a fájdalommal valamint Diego Riveraval való kapcsolatát.
Frida Kahlo úgy tartotta, hogy élete során két nagy baleset érte: buszbalesete és Diego Rivera, melyek közül a második volt a súlyosabb.

Mindössze huszonkét éves volt, amikor 1929-ben összeházasodott Diegoval. Tíz évvel később, elvált tőle, majd egy évre rá, újra összeházasodtak. Szinte gyermeki rajongással csüngött a férfin, aki, bár szerette rendszeresen megcsalta őt, még a legkedvesebb húgával is.
Ráadásul Frida rendkívül vágyott arra, hogy életet adhasson egy Diegoval közös gyermeknek, ám a buszbalesetben megsérült medencecsontja miatt képtelen volt kihordani magzatot: három gyermekét is elvesztette.

Külön szekció foglalkozik a művész Mexikóval való kapcsolatával. Frida csupán 3 éves volt, amikor 1910-ben kitört a mexikói forradalom, így identitásának fontos eleme lett a „mexicanidad”, vagyis az ősi mexikói gyökerekkel való azonosulás.
Előszeretettel hordott színes mexikói mintákkal díszített ruhákat, illetve Diegoval közös otthonukat is számos ősi közép-amerikai lelet, illetve mexikói népi művészeti tárgy díszítette. Festményein mi is megfigyeltük, hogy gyíkran ábrázolta kedvenc tárgyait és a házát benépesítő majmokat, papagájokat és kutyák is.


Megcsodáltuk Frida dús mexikói növényvilágot megjelenítő fantáziaképeit is. Ezek az alkotások azonban elsősorban nem dekoráció gyanánt készültek, hanem szintén a festőnő fájdalmát, pillanatnyi hangulatát tükrözik, egyik-másik ilyen képén pedig összetéveszthetetlenül felismerhető a szexuális töltet is.
Nem csak önarcképeiben, hanem csendéleteiben is mindig van valami önéletrajzi ihletésű. A görögdinnyés kompozíciót például fogorvosának festette, a fekete-fehér magok pedig egyértelműen szuvas fogait szimbolizálják - nem véletlen tehát, hogy a fotókon és önarcképein sem mosolygott a művész.


A tárlat röviden bemutatja Frida szerelmeit is. Érdekesség, hogy apja és férje után a harmadik legfontosabb férfi Frida életében egy magyar származású szeretője, Nickolas Muray volt.
A kiállításon elolvashattuk Frida magyarul írt szerelmeslevelét is.

Frida Kahlo mindig is élénken érdeklődött családfája iránt, és élete utolsó éveiben többször is kijelentette, hogy apai nagyszülei magyar származásúak voltak. Sőt apja portréjára is felfestette a következő erre utaló mondatot: "Megfestettem apámat, a magyar-német származású művészt, hivatásos fotográfust...". Továbbá naplójába is leírta, hogy apai nagyszülei Aradon születtek.
Az életrajzírók sokáig nem kérdőjelezték meg ezt az állítását, 2005-ben azonban két német történész bebizonyította, hogy a festőnő felmenői a 18. századig visszavezetve német tartományokban éltek. Annyi azonban bizonyos, hogy Frida számára fontos volt vélt vagy valós magyarsága.
Külön szekció foglalkozik a festő személyét övező, a halálát követő évtizedekben kibontakozott rajongással. E teremben négy magyar művész alkotásán keresztül ismertük meg, milyen hatást gyakorolt Frida Kahlo a magyar kortárs festészetre is.



A mexikói hangulatot a termek falfestése is erősíti: a művész képeit élénk kék, sárga, piros falakon láthattuk. A kiállítást pedig a Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang- és képinstalláció zárja.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria által szervezett tárlaton bemutatott 35 mű legnagyobb része – 26 alkotás – a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo gyűjteményéből, 9 mű pedig jelentős magángyűjtőktől érkezett a kiállításra.
A Frida Kahlo tárlatot november 4-ig nézheted meg. Részletek a Galéria honlapján.