Tényleg ismered Budapest egyik legszebb kútjának valódi és szomorú történetét?
Az egyik legszebb köztéri alkotás Budapesten a Danubius-kút. Akármerről nézzük, ámulatba ejtő. Szobrai – amelyek a történelmi Magyarország négy folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Szávát és a Drávát ábrázolják - csodaszép műalkotások.
A Danubius-kutat 1883 októberében adták át, és több mint 60 évig díszítette eredeti helyét, a Kálvin teret.
Miért készül a kút?
A Dunai szigetek blog szerint a története 1869-ben kezdődött. „A Pesti Hazai Első Takarékpénztár nyilvánvaló lelkiismeret-furdalásból (székházuk homlokzata kissé tovább nyúlt, mint a tervekben ábrázolt) felajánlotta a Székesfőváros közönségének, hogy díszes közkutat létesít. Az eredeti tervek szerint a Ferenciek terére került volna, végül 1883-ban a Kálvin téren épült fel Ybl Miklós tervei alapján. Ybl Miklós maga is szemmel kísérhette a szobra felépülését, merthogy a maga is a Kálvin téren lakott.”
Egy hozzászóló erre a történetre egy másikkal válaszolt a bejegyzés alatt: „Ha jól tudom, a Takarékpénztárt bírósági döntés kötelezte egy díszkút építésére, cserébe az elfoglalt közterületért. Természetesen a díszkút jó sokáig nem épült meg: mindaddig, amig Budapest polgármestere a város első nyilvános vizeldéjét fel nem állította a bankkal szemben. Ezután gyorsan lett kút (és eltűnt a vécé).”
A kút a Kálvin téren 1900-ban. Forrás: Fortepan.hu
Danubius: a Duna latin neve. A három medencés díszkút Ybl Miklós és Feszler Leó alkotása. Legfelül a Dunát jelképező Neptunust láthatjátok. A római mitológiában Neptunus a vizek, tengerek istene volt – a görög Poszeidón római megfelelője. Háromágú szigonnyal ábrázolják; ezt a görög mondák szerint Poszeidón a küklopszoktól és a százkezűektől kapta, és ezzel a fegyverrel képes a tengert viharossá tenni vagy lecsillapítani.
Egy másik forrás szerint azonban egyszerűen csak Ister áll a kút tetején - az Al-Duna latin neve ugyanis Ister (Isztrosz) volt. Ister, vagyis Duna lába delfinen nyugszik, a az egyik kezében kagylót, a másikban evezőt tart.
A Duna allegóriája. Forrás: Oszk.hu
A kút medencéjét egyetlen, hatalmas kőtömbből faragták,
és a kőtömb annyira nehéz volt, hogy külön járművet csináltattak hozzá,
szállítását végigkísérte a sajtó, és volt, aki amiatt aggódott, hogy a Margit-híd esetleg nem bírja majd el a súlyát, és összeomlik alatta.
Körben "a Duna lányai" ülnek, a régi Magyarország három folyóját jelképező nőalakok: Dráva (ölében csigákkal), Száva (sast ábrázoló címerrel) és Tisza (halakkal teli hálóval).
A csodaszép kút azonban egy idő után már útban volt. Felállításakor nem egy forgalmas, 20. századi nagyváros autóktól, buszoktól és gyalogosoktól hemzsegő közlekedési csomópontjához tervezték. A Kálvin térről emiatt már a háború előtt át akarták helyezni, ez azonban elmaradt.
Az ostrom alatt egy bombatalálat miatt a kút olyan súlyosan megsérült, hogy a háború után újra kellett faragni.
A kút az ostrom után, 1945-ben, darabokra törve. Forrás: Fortepan.hu
Eredeti darabjai múzeumba kerültek, Száva allegóriáját a Kálvin téri egykori Két oroszlán fogadó udvarán helyezték el, és ott is maradt. Az újrafaragott Danubius-kutat pedig – Győri Dezső munkáját - az Engels téren, a mai Erzsébet téren állították fel 1959-ben.
Néhány éve újabb gond akadt a szoborral. Valaki letörte Száva lábfejét. A sors iróniája, hogy az eredeti szobornak is éppen a lábfeje tűnt el, csakhogy az háborúban, és nem békeidőben.
Fotó: Draskovics Ádám
