hirdetés

BUDAPEST

Csikágó Budapest közepén: na de miért hívják így a Keleti pályaudvar környékét?

Jártatok már Csikágóban? Nem? Hihetetlen, de igaz: mostantól akár egy vonaljegy áráért elutazhattok a híres városba! Hogy hogyan? Mindjárt kiderül!

Link másolása

hirdetés

“Budapest abc” rovatunkban hétről hétre betűnként árulunk el egy-két izgalmas dolgot Budapestről.

Aki szeretne útra kelni Csikágóba, nem kell mást tennie, mint a Keleti pályaudvar környékére tévedni, hiszen itt bolyongva Budapest egy különleges szegletét fedezheti fel, aminek a létezéséről még a helyiek közül is csak kevesen tudnak.

A Thököly utat átszelve ugyanis Csikágóba juthatunk – így magyarosan, cs-vel és k-val. Ez a különös nevű negyed az 1880-as években meglepően rohamos tempóban épült ki, s bár látszólag nagyon hasonlít a pesti városszövet más részeire, benne sétálva mégis úgy érezhetjük, egy másik városba tévedtünk…

De honnan is ered ez a szokatlan képzettársítás, miért éppen Csikágó lett az újonnan megépült városrész ragadványneve?csikágó

A névadást részben az említett gyors és sűrű beépítés indokolta. A kortársak szerint ugyanis a mai Thököly út, a Dózsa György út, a Damjanich utca és Rottenbiller utca által határolt városrészt legalább olyan gyorsan építették fel, mint tengerentúli nagytestvérét.

hirdetés

A kevésbé optimista feltételezés szerint viszont a két helyszín közös vonása a közbiztonság szinte teljes hiánya volt: Csikágó amint kiépült, rögtön a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimájává vált.

Miképp lehetséges az, hogy egy újonnan létesült negyed ilyen hamar, ennyire rossz hírnévre tett szert? A 19. század utolsó évtizedeiben rengeteget változott Budapest. Ezekben az években vált igazi metropolisszá, gyors ütemben növekedett a népessége, folyamatosak voltak az építkezések. A kortársak szemében pedig Csikágó volt az a városrész, ahol ennek a rohamos urbanizációnak minden negatívuma testet öltött. Az utak mellett 3-5 emeletes bérháztömbök tornyosultak, melyekben korábban nem tapasztalt lakósűrűség alakult ki. Az utcaszegélyekről hiányoztak a fák, nem voltak sem parkok, sem sétálásra alkalmas terek – semmi, ami oldotta volna a szűkösséget és a szürkeséget.

A legrosszabb híre az azóta elbontott Százháznak volt. Ez a bérháztömb külön szigetet alkotott Csikágó peremén, amit a köztudatban a jasszok, azaz a külvárosi csavargók gyülekezőhelyeként tartottak számon.

Kovács Lydia korabeli tudósítása szerint a környék remek búvóhelyként szolgált: a rendőrség elől menekülő jasszok amint eltűntek valamelyik kapu mögött, üldözői máris bottal üthették a nyomukat. A Százház egyforma, egyemeletes épületei ugyanis a pincétől a padlásig összeköttetésben álltak egymással. Aki ismerte a rejtett utakat, az itt könnyedén el tudott tűnni a hatóságok elől.százház_BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA_KlöszGyörgy

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára - Klösz György

Csikágó amennyire szegényesnek és szürkének számított, legalább annyira rejtélyes városrész is volt. A házak homlokzata egymást érő gangos udvarokat rejtett, a föld alatt húzódó pincerendszer pedig sajátos úthálózatot alkotott. Külön világot jelentett a városon belül. Ez a kívülállósság természetesen sokakat kíváncsivá tett, az írók, újságírók számára pedig gazdag forrásanyagot jelentett. A századforduló legismertebb bűnügyi szerzőpárosa, Tábori Kornél és Székely Vladimir számos riportja ötletét merítette innen – részben az ő írásaik nyomán erősödött a városrész rossz megítélése. Móricz Zsigmond Jobb mint otthon című regényében szintén Csikágó példáján szemléltette a nagyváros hátrányait.

Ismerd meg Budapest láthatatlan arcát

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

Bár Csikágóban komoly társadalmi problémák merültek fel, a környék még sem volt olyan egyhangúan komor és sötét, mint ahogy azt az említett írások sugallták. Az kétségtelen, hogy a pincében baromfit tartó kofaasszonyok, lakásaikban dolgozó kisiparosok, vidékről frissen érkezett cselédlányok és inaslegények által benépesített városrész különös atmoszférával rendelkezett. Ezt a hangulatot örökítette meg Békés Pál novelláiban. Az író szülőháza az István utcában található.százház_utca_simon_gyula

Fotó: Fortepan / Simon Gyula

Marginális helyzete ellenére Csikágó Budapest életében is fontos szerepet töltött be. A Rottenbiller utcai Központi Tejcsarnokból indultak útra reggelente azok a fehér-kék sávos szekerek, amelyek a biztosították a főváros tejellátását. Ugyanebben az utcában állt Walla József gyára, ahol a budapesti lépcsőházakat díszítő, szebbnél-szebb cementlapok készültek. Róth Miksa Nefelejcs utcai műhelyében születtek a város számos középületét, bérpalotáját díszítő színes ablaküvegek. Itt kapott helyet az Állatorvostudományi Egyetem és több jótékonysági intézmény is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Okospláza Nagy Gatsby hangulattal - megnyílt az Etele pláza

Mi is szétnéztünk a ma nyitó Etele Plázában.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2021. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés

Környékbeliként már hosszú ideje vártuk az Etele pláza megnyitását. Pénteken pedig sok más emberhez hasonlóan mi is odacsődültünk bámészkodni, és felderíteni a terepet.

Belépve a pláza főbejáratán hatalmas mozgólépcsőkkel (tulajdonképpen egy mozgólépcsőházzal) találtuk szembe magunkat. Az emeletek kiszögellésein pedig a vásárlókat üdvözlő feliratok és reklámok futnak a kijelzőkön. Megfordulva a többemeletnyi magas üvegfalon keresztül az Etele térre, az új Budapest One irodaházra, és Őrmező paneljaira nyílik elképesztő kilátás.

A pláza folyosóin sétálva rögtön feltűnt, hogy az arany, fehér és fekete színek dominálnak, amitől az egész áruháznak valami fenszi, modern köntösbe csomagolt Nagy Gatsby hangulata lett.

Bevallom, nekem először nem tetszett az Etele pláza logója, de jobban megnézve a falakat, minden értelmet nyert. A logó betűit alkotó vonalak ugyanis sok helyen egész falakat beborító art deco hatású mintává állnak össze.

A nyitás napján még láttunk félkész megoldásokat, hiányzó paneleket és leszigszalagozott részeket, de feltehetően a napokban az utolsó simításokat is elvégzik.

hirdetés

A harmadik emeleten van az éttermi rész, sőt itt mondhatni csak gyorskajáldák vannak. Az arany-ezüst-fekete dizájnt itt egy bohémabb járólap váltja fel, amitől a éttermi résznek retró hatása lett. Nem spóroltak az asztalokkal és ülőhelyekkel. A keskeny, hosszúkás elrendezés miatt azonban így kicsit zsúfolt hatása van.

Igazi felüdülés volt kilépni innen a tetőteraszra, ahol szintén kiülős rész várja az enni vagy megpihenni vágyókat. Örömmel vettük észre, hogy még a Szabadságszobor is látszik innen.

A mellékhelyiségek szépek, kulturáltak, sok mosdó, wc van bennük, és nagy felületen csodálhatja magát a tükrökben minden plázajáró.

Az épületben szerencsére nem kell vadászni a mozgólépcsőket és lifteket, mert ezekből is jó sok van. Ráadásul liftekből nem csak kettő, hanem három-három jár egymás mellett középen.

A letisztult stílusú műbőr ülőszigetek nem csak kényelmesek, hanem okosak is. Az USB csatlakozós fotelokon ülve még mobilt tölteni is lehet.

Az Etele pláza növényvilága többnyire műanyagból áll. Nem a szívemhez legközelebb álló megoldás, de totál megértem, hogy egy ilyen forgalmat bonyolító, zömmel neonfényes helyre élő virágokat ültetni növénykínzás lenne.

Természetesen az Etele plázának is van egy tipikus illata, amit én első blikkre valamilyen vaníliás virágillathoz hasonlítok. Durva egyébként, hogy ez az illat (most még) a mélygarázsban is érezhető.

Körülbelül 1300 parkolóhely tartozik a plázához. Van sok motoros parkolóhely, van bőven rokkantak számára fenntartott és szinte végeláthatatlan sorokban parkolhatnak kifejezetten elektromos autók is.

A megnyitás utáni első benyomásom az, hogy az Etele Pláza baromi nagy. Szintenként két folyosóról nyílnak az üzletek. Összesen 5 szint van, ebből három szinten vásárolhatunk, amihez hozzá jön a gasztro és a mozi szint is. Szóval kell még egy kis idő, hogy kiigazodjunk, és rutinszerű útvonalat találjuk a kedvenc boltjainkhoz.

Az üzletekkel és szolgáltatókkal is teljesen elégedettek vagyunk. Sok olyan hely nyílt, ami hiányzott az Alleeból és a környékről.

Azt sajnálom csak, hogy a mozihoz ma még nem tudtunk feljutni. A nyitás napján ugyanis zartkörű rendezvényt tartottak itt. Mindenesetre türelmetlenül várjuk, hogy az Etele pláza moziját is kipróbálhassuk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Hétfőtől lezárják az autósok elől a Dohány és a Wesselényi utca egy-egy szakaszát

Nem lehet többé teljes hosszában végigjárni autóval a Kiskörút és a Nagykörút közti szakaszt.
Fotó: BKK - szmo.hu
2021. szeptember 19.


Link másolása

hirdetés

Befejeződtek a munkálatok a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében, ezért visszaáll hétfőtől a forgalomcsillapítási projekt keretében kialakított forgalmi rend Belső-Erzsébetvárosban - írja közleményében a BKK.

A kereszteződésben és annak közvetlen környezetében a forgalomkorlátozás szombati feloldása után a Rákóczi úton mindkét irányba három sáv (két forgalmi sáv és egy buszsáv), a Nagykörúton pedig két-két sáv járható.

Lényegében a forgalmi rendváltozás miatt az autóval közlekedőknek nem lesz teljes hosszában átjárható a Wesselényi utca és a Dohány utca a Kiskörút, valamint a Nagykörút között.

A Wesselényi utcában a Klauzál utca és a Nyár utca közötti szakaszon csak a trolibuszok és a kerékpárral közlekedők haladhatnak a Kiskörút irányába. A Dohány utcában a Nagy Diófa utca és a Nyár utca közötti szakaszon csak a buszok és a kerékpárral közlekedők haladhatnak a Nagykörút irányába.

A Nagykörúton kerékpárral továbbra is a gépjárműforgalmi sávban közlekedve lehet átjutni a Blaha Lujza téri csomóponton, ezért a BKK az alternatív kerékpáros útvonalak használatát javasolja. A Rákóczi tér felé a Wesselényi utca–Klauzál utca–Márkus Emília utca–Stáhly utca–Somogyi Béla utca útvonalat érdemes választani. A Márkus Emília utcában a munkaterület kibővítése miatt egy rövid szakaszon a járdán lehet áthaladni, ezért a BKK kéri a gyalog és kerékpárral közlekedőket, hogy figyeljenek egymásra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Megkötötték a szerződést, óriási park készül Csepel északi csúcsán

A közparkban lesz galériaerdő a Duna-ág mellett, pihenőterek és tisztások, gyalogos- és kerékpárutak, sétányok, fás ligetek, közösségi sportpályák, közösségi kertek, játszóterek és vizes élőhely is.

Link másolása

hirdetés

"Megkötöttük a szerződést a pályázaton nyertes s73 Tájépítész Stúdióval a Csepeli közpark részletes tervezésére. Csepel-Szigetcsúcson három városmajornyi park létesül" - jelentette be Facebook-oldalán Vitézy Dávid.

A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója szerint "a 36 hektáros városi zöldterület nagyon jelentős fejlesztés, hiszen az utóbbi 50 évben, azaz a Hajógyári-sziget északi részének parkrendezése óta nem létesült 20 hektárnál nagyobb új közpark Budapesten".

Vitézy posztja szerint

Csepel legészakibb területén lesz galériaerdő a Duna-ág mellett, nagy kiterjedésű pihenőterek és tisztások, gyalogos- és kerékpárutak, sétányok, fás ligetek, közösségi sportpályák (kültéri fitneszpark, mászófal, görpark, multifunkciós sportpályák, futókör), közösségi kertek, játszóterek és vizes élőhely is.

A bejegyzéshez Vitézy több látványtervet is mellékelt:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Korrupciós botrány és hobbitházak nyomában jártunk a Budapest100-on

Az idei rendezvényen bemutatkozott Albertfalva OTI telepe. Járd be velünk te is!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2021. szeptember 15.


Link másolása

hirdetés

Az elmúlt hétvégén rendezték meg a 11. Budapest100-at, ahol idén bemutatkozott Albertfalva OTI telepe is. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy itt is lesz helytörténeti séta, ugyanis sok éven át laktam a tisztviselőtelep mellett. Mindig is lenyűgözött a környék kisvárosi hangulata, a parkos, fás utcácskák, és a jellegzetes boltíves sorházak.

A Budapest100-nak köszönhetően végre megtudtam, hogyan kerültek ide ezek a “hobbitkunyhók”, és Albertfalva városrész történetét is megismerhettük.

Albertfalva helyén már a római korban és a középkorban is állt település, a török kor után azonban elnéptelenedett. A Mária Krisztina főhercegnő bírtokában lévő telkeket 1819-ben hirdették meg. Az új telepet eredetileg zselléreknek szánták. A felhívásra azonban főként környékbeli német iparosok jelentkeztek, és a 19. században jelentős asztalosipar bontakozott ki a településen.

Az itteni jelentős faiparnak érdekes következménye lett: itt alakult ki az I. világháború alatt a Monarchia egyik legnagyobb repülőgépgyára. A repülők törzse, szárnya ugyanis ekkor még leginkább fából készült, így a repülőgépgyártásra a gépészek mellett elsősorban asztalosokra volt szükség.

A falu végleges nevét 1822-ben, Albert herceg halálakor kapta, akkor németül Albertdorfnak kezdték hívni, azaz magyarul Albertfalvának.

A sétánk középpontjában álló OTI telep 1929-ben épült meg, amelynek jellegzetes félkör íves homlokzatú házai ma is uralják az Építész utca, Vegyész utca, Fegyvernek utca és Karcag utca által határolt területet.

hirdetés

A telep tipikus példa arra, hogy a 20. század elején milyen lakótelepekkel próbálták orvosolni az akkori súlyos lakhatási válságot. Az albertfalvai körülbelül 20 hektáros területet az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) vásárolta meg Dréhr Imre államtitkár javaslatára.

A OTI telep építése a kor legnagyobb korrupciós botrányaként vált ismertté.

A finanszírozó bank ugyanis pályáztatás nélkül adta ki a munkát a vállalkozóknak, akik rögtön továbbadták különböző alvállalkozóknak. Kifizetni azonban már elfelejtették őket, így évekig ment a pereskedés. A botrányos sikkasztásért Dréhr-t tették felelőssé, akit 1936-ban három és fél év fegyházbüntetésre ítélték. Az államtitkár azonban az elsőfokú ítélet napján gyógyszerekkel öngyilkos lett.

A telket 1929 júniusában vásárolta meg az OTI, az első lakók pedig már az év végén beköltözhettek. Az építkezés azért haladhatott ilyen gyorsan, mert nem készülhettek pincék a magas talajvízszint miatt.

A talajvíz azonban csak az egyik probléma volt. A lakótelepet sok szakmai bírálat érte felépülése után is. A kritikák szerint jobban funkcionáló lakásokat is építhettek volna. A csatornázási, villanybevezetési munkák költségesebbé tették az építkezést, ami magasabb lakbért vont maga után. Bírálat érte a területválasztást is, ugyanis a gyárak közé épített lakótelepen nem volt megfelelő a levegő minősége, illetve a Duna miatt a terület árvízveszélynek is ki volt téve.

A helytörténeti séta az Abádi térről indult. A hangulatos, játszóteret és díszkutat is magába foglaló virágos park már a tervlapokon is fásított közkertként jelent meg. 2015-ben itt állítottak emlékművet az OTI telep híres lakói és tervezői emlékére.

Az OTI építészei

Novák Ede és Barát Béla a Műegyetemen évfolyamtársakként ismerék meg egymást, majd 1911-ben közös építészirodát hoztak létre. Részt vettek a Wekerle-telep főterének tervezésében, az ott szerzett tapasztalataik pedig visszaköszönnek az albertfalvai telep tervein is.

A beépítésnek csak az első üteme valósult meg, a II. világháború ugyanis közbeszólt. A háború alatt az OTI telep lakói nem voltak szerencsés helyzetben. Mivel pincék nem tartoztak a lakásokhoz, így a lakóknak három lehetőségük volt, ha el akartak bújni a bombatámadások elől: kiköltözhettek a számukra kijelölt településre valahova a messzi Baranya megyébe. A légvédelmi szirénák megszólalásakor átvonulhattak a budafoki borospincékbe. Illetve

rókalyuk szerű árkot ástak az összenyitott kertekben, ahova bombatámadáskor bevehették magukat.

A lakásokat az 1970-es évektől a lakók kedvezményes áron meg is vásárolhatták. Elsősorban tisztviselők és értelmiségiek engedhették meg maguknak a kisvárosias hangulatú lakások bérlését, ezért a környéket tisztviselőtelepnek is nevezik.

És valóban, itt sétálni olyan, mintha nem is a fővárosban, hanem vidéken lennénk. A zártsorú, egy- illetve kétemeletes házakhoz előkert és hátsó kert is tartozik. Az egységes összeképet a bejáratok boltíve adja, amiről nekem mindig A gyűrűk ura hobbitkunyhói jutnak eszembe.

Jelenleg védett épületegyüttesként tartják nyilván a lakótelepet. 2012-ben megjelent egy rendelet, ami előírja, hogy az itteni előkertekben nem parkolhatnak, valamint nem helyezhető el a homlokzaton előtető, klíma és napkollektor sem. A rendeletet szemmel láthatóan nem tartatja be senki, hiszen ahány ház, annyi féle előkertet láthatunk. Véleményem szerint ez nem is nagy baj.

A karakterében egységes házakat többnyire szépen rendben tartják, és változatos kertjeikkel, dekorációikkal, színeikkel csak izgalmasabbá teszik az összképet.

Sajnos a II. világháborút követő lakáshiány miatt az 50-es években már nem ezekkel a kertvárosias sorházakkal folytatódott a beépítés. A délebbre fekvő területekre többemeletes lakóházakat húztak fel, 1-2-3 szobás lakásokkal.

Ezek közül is kitűnik egy-egy díszesebb épület, amit a szovjet tisztek számára terveztek. A pénzhiány miatt azonban még e házak színvonala is elmaradt a szovjet tisztek igényeitől. Végül sztahanov élmunkások költözhettek az új ütemben épült lakásokba.

A Mezőkövesd úttal határos U alakú ház esetében még jobban rontottak az élhetőségen a lakásszám javára. Ezek már "Cs" azaz csökkentett komfortú besorolással épültek. Ez azt jelentette, hogy a rendkívül kis alapterületű szobakonyhás lakásokhoz eredetileg vizesblokk sem tartozott. Csak emeletenként volt fürdőszoba és blokkonként mosókonyha.

Ma már természetesen ezekben a kis lakásokban is megoldott a vizes helyiség, a környéken sétálni pedig egyszerűen fantasztikus. A hatalmas fák, széles utcák, a házakat övező virágágyások, csendes parkok és meghitt játszóterek szinte elfeledtetik, hogy a forgalmas Fehérvari út és a Szerémi út között vagyunk.

A Budapest100 önkénteseinek köszönhetően ma már értőbb szemmel sétálhatok a környéken, de az OTI telep mesebeli hangulata és különös házai még mindig elvarázsolnak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: